NGM számlázó programok online adatszolgáltatási koncepció 2017-től

Amikor a mai napon elektronikus fiókunkban megtaláltuk és elolvastuk egy kedves veszprémi olvasónk által küldött NGM “ELŐTERJESZTÉS a számlázó programok on-line adatszolgáltatásáról szóló koncepcióról” című irományt (Köszönjük szépen az információt!), a legelső gondolatunk az volt, hogy “Addig beszéltünk róla, addig adtuk a tippeket, míg meg nem valósítják – a NAV testvér “bedrótoz” bennünket…”

Sajnos, az iraton ott szerepel, hogy “A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS”, ezért nem merészkedünk odáig, hogy minden érdeklődő számára letölthetővé tegyük, de a lényegét – úgy gondoljuk – elmondhatjuk, hiszen előbb-utóbb úgyis nyilvánosságra fogják hozni (Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának!)

Miről is van szó?

Az (szinte) minden vállalkozó számára ismert dolog, hogy létezik a tételes áfa nyilatkozat, mely előírja, hogy partneri szinten adatot kell szolgáltatni minden olyan adóalany részére kibocsátott és adóalany által befogadott, levonásba helyezett számláról, melyben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. (Ez a küszöb 2013.01.01-2014.12.31. között 2 millió Ft volt). Az adatszolgáltatás utólagosan, az adóalany áfa bevallásával együtt esedékes.

Az is ismert dolog, hogy 2016. január 01-től minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy ún. ?adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás? nevezetű funkcióval, amely funkciónak biztosítania kell, hogy az adóhatóság ellenőrzésekor a számlázó programból a rendeletben megadott struktúrában a program elektronikusan adatot szolgáltasson meghatározott időszakban, vagy maghatározott sorszámtartományban kibocsátott számlák adatairól.

Ha nagyon egyszerűsíteni akarjuk a kérdést, akkor most arról lenne szó a tervek szerint, hogy csökkentenék a tételes áfabevallás esetén előírt 1milliós értéket és az adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás fejlesztésével lényegében automatizálódna a folyamat, vagy annak egy része.

A tervezett koncepció szerint 2017. január 01-től nagyjából ezek lennének a leglényegesebb elemek:

• a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 100ezer forint lenne,
• a számlázó programokkal kibocsátott számlák esetében valós idejű (online) adatszolgáltatás előírása ugyancsak  2017. január 01-től,
• az online adatszolgáltatás kiváltaná a kibocsátott számlákról adandó tételes áfa nyilatkozatot, a kézi számlák (számlatömb) esetében a tételes áfa nyilatkozatot a csökkentett értékhatár figyelembevételével havonta kellene teljesíteni elektronikusan,
• az adóhatóság számlázó programot bocsátana ingyenesen rendelkezésre a kis adózóknak, így ők saját döntésük alapján választhatnának, hogy a NAV által rendelkezésükre bocsátott számlázó programot alkalmazzák-e vagy továbbra is kézi (számlatömbös) számlázást alkalmaznak
• a befogadott számlák esetében a NAV olyan szolgáltatást nyújtana az adóalanyok számára, melyben már előre kitölti az adóalany helyett a tételes áfa nyilatkozatot a nála lévő számlaadatok alapján. Ezt az adóalany ? ha szükséges ? módosíthatja, pl. egy tervezett webes felületen, a tényleges helyzetnek megfelelően, illetve a befogadott kézi számlák esetében feltöltheti a szükséges adatot.

Első olvasatra csak az adatbiztonság kapcsán futhat végig a hideg a hátunkon (a koncepció hatástanulmány elemző előkészítő része is foglalkozik ezzel a kérdéssel), viszont – a magunk részéről – úgy gondoljuk, hogy nem is olyan biztos, hogy az alapgondolat ördögtől való lenne (gondoljunk bele, hogy ezt a gondolatot már a Kamarák is szorgalmazták régebb óta);

Az ?adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás? funkció beépítése után nem nagy a valószínűsége, hogy a programozóknak túl nagy kihívás lenne az “adóhatósági áfa adatszolgáltatás” funkció beépítése a számlázó programokba (az pedig – ebből a szempontból- édes mindegy, hogy a meghatározott adatszerkezet pendrive-on, vagy az interneten utazik…)

A valóságban a “kicsiket” nem igazán érintette (sajnos) az 1millió forintos áfa tartalom, és a tervezett 100ezer forintos áfa tartalom (ami bruttó 470.370,- Ft-ot jelent) sem a “kicsik” nagy gondja (ugyancsak sajnos).

Szimpatikusnak tűnik az a gondolat, hogy az igazán többségben lévő kis méretű vállalkozások ingyen jutnának NAV-os online számlázó programhoz, és végre sokkal több számla lenne olvasható az emberi szem számára is 🙂

Mint könyvelőiroda, nem tartjuk első olvasatra vészesnek azt sem, hogy lényegesen csökkenhetne az adatrögzítés ideje (a kis irodáknál , talán, egy kicsit fel is lehetne lélegezni, hogy nem a méregdrága könyvelő munkaerőnek kell adatot rögzíteni, vagy adatrögzítőt alkalmazni), hiszen az erre fordított időt más, igazán érdemi munkára lehetne fordítani.

A könyvelőre továbbra is szükség lenne, hiszen a “NAV áfa lista” tételeit tovább kell “morzsolgatnia”, szelektálnia. (Ugye, azt nem feledjük el, bár ritkán van rá példa: a levonható áfa visszaigénylése nem kötelező most sem.)

Amit mi nagyon fontosnak tartanánk, és mindenképpen javasolnánk: a kapott dokumentum szerint a Kamarákat vonják be az előkészítésbe, mi pedig nagyon örülnénk és támogatnánk, ha a szakmai szervezeteinket (Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Könyvvelők Országos Egyesülete) is belevonnák az előkészítésbe. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a szakmabelieknek lenne egy-két hatásos, megfontolásra méltó ötlete.

Nem utolsósorban az is fontos lenne, hogy nehogy úgy járjunk itt is, mint az online pénztárgépeknél; mindenki bizonytalan, nem volt elegendő idő, senki nem tudja merre tovább, stb.

Ha jól belegondolunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, jól megfontolva, körültekintően, akkor innen már csak egy kis ugrás, hogy az egész ország egy “Online NAV számlázóprogramot” használjon, amikor az adatokat is a NAV tárolja, a bevallásokat is a NAV készíti el (elő), hasonlóan az szja bevallásokhoz.

És akkor az egész ország egy szép, nagy online pénztárgép lehet… 🙂  🙂