“?etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk?” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik. 🙁
2012. január 1-től a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havi kötelezően fizetendő terhei (“a nyírás”) a következőképpen alakulnak:
| jogcím | számítási alap | kötelezettség | minimálbér | garantált bérminimum |
| (bér százalékában) | (%) | 93.000 Ft | 108.000 Ft | |
| szociális hozzájárulási adó | 112,50 | 27,00 | 28.249 | 32.805 |
| nyugdíjjárulék | 100,00 | 10,00 | 9.300 | 10.800 |
| egészségbiztosítási és munkaerő-piaci hozzájárulás | 150,00 | 8,50 | 11.858 | 13.770 |
| Havi minimális kötelezettség | 49.406 | 57.375 |
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez akkor is annyi, ha nem volt egy árva peták bevétel sem, és egy huncut garas vállalkozói kivét sem; ennyivel lehet “megúszni” havonta a minimális vállalkozói kötelezettségeket, vagy ahogyan azt még említeni szokták, a minimáljárulékok ennyiben vannak.
És – ugye? – az is köztudott dolog lett, hogy 2012. január 01-től aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz annak is ennyi lett hirtelenjében a terhe.
Nem teljesen váratlan módon, de Ügyfeleink/Olvasóink azonnal azt kérdezik:
– Hogyan nem kell fizetnünk? Hogyan lehetne kevesebbet fizetnünk? [Nem is értjük, miért kérdezik… 🙁 ]
A fenti táblázatban látható adó- és járulékterhek megfizetése alól mentesül az a vezető tisztségviselő, aki
- a tevékenységet (mármint a vezető tisztségviselői tevékenységet) munkaviszonyban látja el, vagy
- kívülálló, nem a társaság tagja, látja el ezt a tevékenységet, vagy
- saját jogú nyugdíjas (itt beleértve a nők 40 éves kedvezményét igénybevevő személyt is), vagy
- özvegyi nyugdíjasként elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- EGT tagállamtól kap öregségi nyugellátást, vagy
- TGYS-en, GYED-en van, vagy
- GYES-en, GYET-en van, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a folyósítás alatt vállalkozói tevékenységét személyesen végzi), vagy
- táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, vagy
- fogvatartott, vagy
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti
Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki
- rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással, vagy
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.
Üdvözlöm!
A kérdésem a következő lenne: Egy rokonom, akinek biztosítási jogviszonya jelenleg sehol nincs egyszemélyes kft-t kíván alapítani, ahol én félállásban munkaviszonyban dolgozhatok. Az ügyvezetői feladatokat is én látnám el, a kft egyedüli tagja csak a munkaszerződésemet írná alá. A tag nem ügyvezető és személyesen közre nem működik a cég tevékenységében. Az lenne a kérdésem, hogy így keletkezik-e a cégben a tagnak biztosítási jogviszonya? Ha igen, mely jogszabályhely alapján?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szabaduszo!
A 20 perccel később megismételt, azonos tartalmú kérdését töröltük.
Javasoljuk, olvassa el azt az írásunkat, amelyhez kérdését feltette; külön felsoroltuk, hogy mikor nem kell járulékterhet fizetni… 🙁
Az alapító okiratban ügyvezetőként ön kerül megjelölésre munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban, a tulajdonos nem működik közre személyesen, akkor a tulajdonosnak nincs mi után fizetési kötelezettsége.
Még munkaszerződést sem kell a tulajdonosnak aláírnia, hiszen az alapító irat keletkezteti a munkaviszonyt, ha így rendelkezik az alapító, és ön ezt elfogadja.
Félállás az mit jelent az ön értelmezésében? [Mi nem biztos, hogy a munkaviszonyt választanánk. Önnek majdnem mindegy, de a tulajdonosnak nem egészen. Konzultáljanak a könyvelést majdan végző kollégával.]
Tisztelt Könyvelőiroda!
Elolvastam az összes hozzászólást, de továbbra is nagyon bizonytalan vagyok és nem tudom a választ a kérdésemre. Nagyon örülnék neki, ha megtisztelnének segítő válaszukkal.
Van egy egyszemélyes Kft, a társasági szerződésbe belefoglalták, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatát, akkor gondolom nem végezheti ezt ugye ellenérték nélkül? És ha nem, akkor végezheti-e mondjuk heti 10 órában (nincs máshol főállása), a minimálbért arányosítva? Ezt azért kérdezem, mert ténylegesen nem ő fogja vezetni a céget, hanem egy megbízási szerződéssel egy kívülálló személy, így szeretnének minél kevesebbet fizetni őutána. Azzal, hogy nincs máshol főállása, és a társaságiba belefoglalták, hogy munkaviszonyban ügyvezető, ha jól sejtem, meg van kötve a cég keze, és muszáj lesz utána fizetni járulékokat (és szja-t is?). Csak nem tudom, hogy mennyi után, nem mindegy… 🙁
Előre is köszönöm a válaszukat: Andrea
Kedves Andusia!
Amennyiben a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten rendelkezik arról, hogy az egyszemélyes társaság ügyvezetését az egyszemélyes társaság egyetlen tagja látja el, ez mind adózási, mind biztosítási szempontból munkaviszonynak minősül. Ebben az esetben nem munkaszerződés, hanem a társasági szerződés rendelkezése által jön létre a munkaviszonyt.
Munkaviszonyról lévén szó, nincs sok választási lehetőség; elvileg, lehetne ugyan heti 10 órás is a foglalkoztatás, de nincs főfoglalkozása az ügyvezetőnek, így nem úszható meg, hogy legalább a minimálbér utáni járulékokat fizessenek.
Mivel munkaviszonyról van szó, ami után a bért ki kell fizetni, ezért szja előleg fizetési kötelezettség is fog keletkezni (a vállalkozói kivét esetén csak akkor van szja-előleg, ha volt ténylegesen kivét).
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! Még egy kiegészítő kérdésem lenne, ha jól értem, akkor hiába bérszámfejtenének neki 10 órás negyedminimálbér fizetést, mindenképp a teljes 93ezer után kellene megfizetni a járulékokat? Vagy lehetséges, hogy kap 23.250 Ft-ot, és annyi után kell mindent fizetni? Csak mert a könyvelő mindenképp a teljes 93ezer után akar neki bérszámfejteni, ezért próbálok utánajárni a dolgoknak.
További kellemes napot: Andrea
Kedves Andusia!
Már nem tudjuk, miként fogalmazzuk meg: ahogyan előző válaszunkban is írtuk, ebben a felállásban nem úszható meg a teljes járulék. Szíveskedjen hinni a könyvelő kollégának (sebző szívvel, fájó lélekkel mondjuk ki, hogy a könyvelőjüknek igaza van, pedig kollégákról csak rosszat, vagy semmit… 🙂 🙂 ).
Tessék módosítani megfelelően azt a szerencsétlen alapító okiratot… 😉
Kedves Könyvelőiroda!
Egy oktatással foglalkozó Bt-nek vagyok a beltagja,a férjem nyugdíjas,ó az egyik kültag.Szeretnénk csökkenteni a költségeket,és én üzletvezetőből szeretnék sima munkaszerződéssel dolgozni,a mostani 8 óra helyett 4 órában. A férjem külföldi állampolgár.Lehet-e ő beltag egyáltalán?Nekem ki kell-e mennem kültagnak?
Nagyon szépen köszönöm előre is ,ha válaszolnak nekem.
Kedves Andrea!
Ezt a kérdést a könyvelőjükkel kellene egyeztetni, hisz’ ő az, aki minden részletet ismer önökkel kapcsolatban.
Nincs annak akadálya, hogy helyet cseréljenek férjével, azaz ő legyen a beltag, és ön a kültag; arra kell ügyelni, hogy a (módosítandó) társasági szerződés nem tartalmazzon olyant, hogy a kültag üzletvezetésre jogosult, és olyant sem, hogy a kültag személyes közreműködésre kötelezett.
Ezt követően, a társaság alkalmazhatja önt munkaszerződés keretében, akár rész-munkaidőben is, ugyanúgy, mint bárki mást, aki az “utcáról beesett” egy álláshirdetésre. 🙂
Köszönöm szépen a gyors választ!
Kedves Könyvelőiroda!
Kérdésem a következő lenne: Adott egy Bt, Beltag: rendelkezik 36 órás munkaviszonyban. Kültag 1: 2008-ban állapítottak meg neki előrehozott nyugdíjat 1951-ben született, Kültag 2, jelenleg nincs sehol munkaviszonya.
Üzletvezetők: beltag és a kültag 1 (korhatár előtti ellátás).
A Bt bevételszerző tevékenységében a beltag és a kültag 1 vesz részt.
A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködési kötelezettségről.
Kérdéseim: a 2012. évi tv változások értelmében a Kültag 1 ellátáhatja-e a vezető tisztségét megbízási jogviszonyban, ami után a mb. díj nem éri el a minimálbér 30%-át vagy ingyen és lehet/kell munkaviszonyban végeznie a munkát a BT bevételszerző tevékenységében? Ha igen, akkor a munkviszonya lehet-e részmunkaidős és így társas vállalkozóként nem kell-e fizetni?
Segítségüket előre is köszönöm
Szinesi E
Kedves Szinesi!
Kültag akkor lehet üzletvezető-képviselő, ha erről a társasági szerződés rendelkezik, és ebben az esetben rá is a beltagra vonatkozó járulékszabályok az érvényesek.
Mivel Kültag1 jelenlegi szabályok szerin korhatár előtti ellátásban részesül (2013-ig), ezért utána az írásunkban megjelölt járulékot meg kell fizetni. Az egy másik kérdés, hogy tagi, vagy munkaviszony alapján, vagy megbízási jogviszony alapján.
Társas vállalkozóként (mivel nincs het 36 órát elérő más jogviszonya) a teljes összeg fizetésére kötelezett. Munkaviszonyt köthetnek, a beltag lesz a munkáltatói jogok gyakorlója, de ha nem éri el a 36 órát a foglalkoztatása, akkor a társas vállalkozói mivolta miatt kell a teljes összeget fizetniük.
Ugyancsak a teljes összeg a fizetendő az ön által említett megbízási jogviszony esetén is, a bizonyos 36 óra hiánya miatt.
Akkor nem kellene fizetniük utána a teljes összeget, ha nem lenne üzletvezető-képviselő, személyes közreműködésre nem kötelezett.
Kedves Könyvelőiroda!
Köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel
Szinesi E
tisztelt könyvelő iroda!
Bt kültagjaként szeretnék kiválni a Bt-ből. A saját tőkéből engem megillető rész kb. 20 millió forint. Hogyan kell kiválás után ez után az összeg után adóznom és milyen járulékokat kell utána fizetnem?
köszönettel:
csabika
Kedves csabika!
A kapott összeg, és a vagyoni betétként befizetett összeg pozitív különbözete után 16% SZJA és 14% százalékos eho fizetendő, de a százalékos eho-t max. 450 eFt-ig kell megfizetni, beleszámítva ebbe a határösszegbe a 2012-ben esetleg ön után megfizetett eü.szolg.járulékot, vagy éppen az öntől levont eü.bizt. járulékok összegét.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Jelenleg GYED-en vagyok és szeretnék kereskedelemmel foglalkozni. (főleg internetes)
Az APEH-nál azt az infót kaptam,hogy amíg GYED-en vagyok, adószámmal ezt nem tudom megtenni.
Abban szeretném a tanácsukat kikérni,hogy GYED alatt mentesülnék-e valamilyen módon a járulékfizetés alól? (esetleg Kft alapítás, egyéni vállalkozás)…illetve hogyan változna ez a helyzet később a GYES alatt?
Köszönettel:
Bea
Kedves Bea!
GYED időtartama alatt a munkavégzés nem megengedett.
A GYES esetén munkavégzést
– a gyermek egyéves koráig egyáltalán nem folytathat,
– a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
– a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
Amennyiben alakítanak egy vállalkozást (pl. egy Kft-t), ahol az ügyvezetőnek van másik, heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy saját jogú nyugellátása, akkor neki nem kell járulékot fizetni. Az elvégzett munkát a Kft számlázza ki. Azt elég nehéz megállapítani, hogy a munkát otthon (az interneten) ön végzi, vagy éppen az előbb említett ügyvezető, vagy éppen egy alkalmazott….
Jó napot kívánok!
Szeretném megkérdezni, hogy mi a teendő TB járulékfizetés esetén olyankor, ha egy evás kft-ben két tulajdonos/tag van, ezek közül egyikük látja el az ügyvezetői tisztséget, és mindkét tag más cégnél áll alkalmazásban, viszont a járulékot csak annál a munkaadónál fizetik, ahol alkalmazásban állnak? A NAV oldalán az áll, hogy el kell érni a 36 órát, viszont jelen esetben csak a heti 35 órát éri el az állandó munkaadónál végzett munka, ez után történik a járulékfizetés is.
Kell-e a saját kft-n belül is járulékot fizetni, ha igen, milyen mértékűt? Illetve, ha a vezető tisztséget ellátó tag munkaszerződést köt heti néhány órás munkára, lehet-e két alkalmazotti munkaszerződése, nem törvénybe ütköző-e? És kell-e mindkét helyen fizetni járulékot vagy kiküszöbölhető-e valamilyen megoldással? Bérkifizetés egyik tag részére sem történik a kft-ben.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Kékessy Lilianna
Tisztelt Könyvelőiroda!
Testvéremmel egy Bt.-t működtetünk, 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok, ő a beltag én a kültag, jelenleg mindketten 8 órára vagyunk bejelentve, mivel nincs más jövedelmünk. Kérdésem: amennyiben én, mint kültag egy társasági szerződésben rögzítem, hogy nem veszek részt a vállalkozásban, csak tulajdonos maradok, akkor nem kell semmiféle járulékot fizetnem? Ebben az esetben alkalmilag sem foglalkoztathatja a Bt. a kültagot?
Köszönettel: Edina
Kedves Szakértő!
Korrekt, naprakész tájékoztatást nyújtó válaszaik késztettek a hozzászólás megírására. Elbizonytalanodtam az alábbi kérdésben:
2012. augusztus 27-én megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyom, 2011. december 29-től felmentési időmet töltöm. 2012. augusztus 26-án 59 éves leszek, 41 év szolgálati idővel korhatár előtti ellátásra leszek jogosult. Az egyik kérdésem az, hogy 36 év munkában töltött idő után jár-e a 40 éves jubileumi jutalom.
Emellett egy olyan Bt.-ben vagyok beltag, amelyből jövedelmem nem származik. A korhatár előtti ellátás miatt megnövekedett járulékfizetést megértettem, arra vagyok kíváncsi, hogy veszélyezteti-e a Bt.-ben lévő beltagságom a korhatár előtti ellátásra való jogosultságomat, s ha igen, milyen lehetőségeim vannak e bizonytalan helyzet megszüntetésére? (Mellékesen jegyzem meg, hogy a férjem, aki rokkantsági ellátást kap, a Bt. kültagja. Ő sem részesül semmilyen jövedelemben a Bt.-ben.)
Kedves Gigi!
200-szor írtunk a jubileumi jutalomról, többet nem foglalkozunk a kérdéssel; 2012. március 25-én ez volt a helyzet: jubileumi jutalom. A megadott hivatkozásra kattintva alapos választ talál.
[Mi a versenyszférában tevékenykedünk, amíg még van állásunk. Nincs 8 hónap “sétáló időnk”, nincs semmilyen jubileumi jutalom, lassan már munkahelyek sincsenek… 🙁 🙁 ]
A korhatár előtti ellátásnál nem lehet biztosítással járó jogviszonya. Amint a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a beltagsága “főfoglalkozássá” válik. A társasági szerződést időben kell módosítani.
Beszéljenek a kérdésről a könyvelőjükkel – ugyancsak időben.
Mi is arra kényszerülünk a Bt-ben, hogy öregségi nyugdíjas édesanyám legyen a beltag, én a kültag. A kérdésem: Kell neki is ügyfélkapus hozzáférést kérni, ill. a bankban is át kell jelenteni, vagy ezeket intézhetem továbbra is én?
Nagyon köszönöm, nagyon jó oldal!
Tisztelettel: Annamari
Kedves Annamari!
Több oka is van annak, hogy édesanyjának mindenféle dolga rendben legyen, meglegyen:
– a beltag képviseleti joga nem korlátozható a napi tevékenységek során (ha nincs hozzáférési joga, akkor az elég erős korlátozás…)
– a kültagnak nincs személyes közreműködési kötelezettsége (hacsak másképpen nem rendelkezik a társasági szerződés), és tulajdonképpen ez alapozza meg, hogy a kültagnak nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ha kiderül, hogy a kültag csinál mindent….
Jól tenné, ha a bt. könyvelőjével részletesen átbeszélnék a teendőjüket, a lehetőségeiket, mielőtt még a nyakuk közé csördítenek valami horribilis járulék-elmaradást…
Szeretném megkérdezni a következőt; A Kft-nek 4 tagja van amennyiben 1 tag be van jelentve és hébe hóba szükség van a másik tag munkájára is, akkor ez az ember csak akkor dolgozhat ha ő is néhány órára be van jelentve?
Kedves dottyos!
Igen, akkor hébe-hóba a másik tagot is be kell jelenteni. 😉
Tisztelt Könyvelő iroda! Megint itt vagyok ,de most más ügyben. 2012 február végén átvettem férjem vállalkozását. BT-je volt,ő volt beltag,a lányunk,meg a kültag. Mivel férjem leszázalékolt én meg most vettem igénybe a nők 40 éve nyugdíjba vonulásának a lehetőségét amit már megkaptam,az lenne a kérdésem,hogy mennyi járulékot kell nekem fizetni? Én lettem a beltag a férjem a kültag.Ha férjemnek akadna munkája (szobafestő és mázoló) de belevettük ügyvéd stb álltal ,mivel én ápolónő voltam a TÁEOR számokba a gondozás,ápolás, intézményen kivül-t is akkor neki mennyit szabad dolgoznia ha én vagyok a cégvezető,és milyen papirt kell írni neki,hogy ne fekete munkás legyen??? Nem szeretném,hogy valami törvénytelen dolgot követnénk el!! A könyvelöje aki eddig volt és van,már sokat tévedett aminek igen megfizettük az árát. Várom válaszukat és segítségüket. Köszönettel vivi
Kedves Vivi!
Szeretettel köszöntjük a kezdő nyugdíjasok táborában, és örülünk, hogy ezt az örömét megosztotta velünk előző hozzászólásában. 🙂
Most már – nyugdíjasként – több ideje lesz olvasgatni; pl. azt az írásunkat, amelyhez kérdését írta. 🙂
A minimális fizetési kötelezettsége 6.390,- Ft/hó ebben a minőségében. Másik írásunkban olvashat arról, hogy milyen kötelezettségei keletkeznek, ha nem a minimális járulékban gondolkodik (utolsó bekezdés).
A férjével kapcsolatban azért tudni kellene, hogy milyen ellátásban részesül. Honlapunk keresőjében a keresetkorlát kifejezésre keressen rá. Több helyen, többször leírtuk a lehetőségeket.
T: Könyvelőiroda! Nagyon köszönöm gyors válaszukat. utánna nézek a férjem papirjainak. A kereset korlát kifejezést pedig megnézem. Jelentkezem,nem hagyom el önöket!!! Köszönettel Vivi
Tisztelt Könyvelőiroda! Férjem 1997 óta rokkant nyugdíjas,1958-ban született. Intézményi módon nem rehabilitálható,ez volt 2011-ben az utolsó szekvélemény ami szigoritott vizsgálat volt. Most ez megváltozott, rehabilitációs járulékot kap. kz2016uj felülvizsgálatot jelöltünk be a Nyufi általl kiküldött papiron. Mint már irtam én vettem át helyette a beltagságot a cégben,ő lett a kültag. Ha lenne kisebb munkája (javitás,festés,) mennyi az az idő amennyit dolgozhat,de nem fekete munkásként!!!! Várom válaszukat nagy tisztelettel Vivi
Kedves Tóthné Baksa Éva!
Pontosan milyen ellátásban részesül a férje? (rehabilitációs járulék ebben az összefüggésben nincs…)
Az ellátásban részesülőknek nem idő-, hanem keresetkorlátozása van. Keressen rá a keresetkorlát kifejezésre honlapunk keresőjében.
Tisztelt könyvelő iroda Férjem 2011-ben rehabilitációs járadékban részesült. kz2016uj felülvizsgálatot kértünk.2012 jan 01-töl ez ugye rehabilitációs ellátásra változott,az újabb felülvizsgálat elvégzéséig. Mint írtam elözőekben én vettem át a BT-t én lettem a beltag-férjem ,meg a kültag.Dolgozhat 4- ill 6 órában ha van egy kis munka?? Nem igazán igazodtam el a kereset korlát oldalon,pedig nagyon figyeltem a részletekre de sűrű lett az erdő körülöttem. Várom válaszukat Tisztelettel vivi
Kedves vivi!
Pontosan meg kellene nézni, hogy a férje milyen ellátásban részesül pontosan, 2012-ben. Mi azt gyanítjuk, hogy ő továbbra is rehabilitációs járadékos, egészen a kz2016uj vizsgálatig.
A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.
Tehát, nem az óraszám, hanem a kereset van korlátozva.
Tisztelt Könyvelőiroda. Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást. További jó munkát kivánok Önöknek,és szorgalmasan olvasgatom minden ügyes bajos dologgal kapcsolatosan a válaszukat. Tisztelettel vivi
Tisztelt Könyvelőiroda! Két különböző Kft többségi tagja és ügyvezetője vagyok. Mindkettőben heti 20 órás munkaviszonyom van. Tehát együtt 40 óra, csak nem tudom, hogy ez összeadható-e, sehol nem találok erre hivatkozást. Az egyikben ezen felül megbízási szerződés az ügyvezetési feladatokra, a másikban csak a 20 órás munkaviszony van. Mi a teendő? Minden létező anyagot átolvastam, de nem lettem okosabb.
Segítségüket köszönöm!
Kedves Magdi!
A részmunkaidő – amennyiben a hozzá tartozó kereset nem éri el a teljes havi minimálbér összegét – “rész-szolgálati időnek” számít. Magyarul: ha a heti 20 órához a 93ezer Ft fele tartozik, akkor 4/8-ad, azaz 1/2-ed napnak számít, ha eléri a 93ezer Ft-ot, akkor 1 napnak.
Így, a két 4/8-ad összeadva 1 nap szolgálati idő. (Természetesen, ha mindkét helyen eléri a 93ezret a bér, akkor az nem kettő nap… 🙂 )
Tisztelt Könyvelőiroda, minden hozzászólást elolvastam, az én esetemre nem találom a választ. Kérem tanácsukat. 2011ben 59 éves nőként mentem egy Bt beltagja és üzletvezetőjeként előrehozott öregségi nyugdíjba, 40 év és 68 nap szolgálati idővel. 2012ben korhatár elötti ellátásra változott a nyugdíjam. Ezidáig azt hittem továbbra is csak a eü.szolg. járulékot 6390 Ftot kell fizetnem, hiszen rendelkezek 40 év szolgálati idővel. Kértem a Nyufi tól, hogy minősítsenek át teljes jogú öregségi nyugdíjasnak, hiszen megvan a 40 év munkaviszonyom. Most derült ki, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évvel nem rendelkezem, mert 10 hónap munkanélküli járadék ideje nem minősül keresőtevékenységnek. Vagyis akkor most a Bt beltagjaként havi 50E körüli járulékot fizessek? Megoldhatatlan, éppen azért menekültem előrehozott nyugdíjba, mert kevés a Bt forgalma, csak a nyári hónapokban van bevételünk. Fiam-akinek heti 40 órás főállása van- a Bt kültagja. Felhatalmazhatom a fiam mint kültagot üzletvezetési joggal, és én mint beltag csak osztalék után adóznék ? Vagy lehetek heti 5 órában üzletvezető, és ennek arányában csökkentve fizetném a járulékot? Vagy milyen más megoldást javasolnak. Köszönettel Annamari
Kedves Annamari!
Az egész cikk, amihez kérdését írta, nagyjából erről szól… 🙁
Akkor 50ezer körül, ha nem vesz ki jövedelmet, és olyan tevékenysége van, amely nem igényel legalább középfokú végzettséget.
A kültag felhatalmazása nem jelenti azt, hogy a beltagnak nem kell fizetnie, hanem azt jelenti, hogy a Bt. képviseletét elláthatja (amennyiben erről a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik).
Szerintünk az a megoldás, hogy cseréljenek helyet a tagsági viszonyukban: a fia után nem kell semmit fizetni, mert neki van főállása és jövedelmet nem vesz ki. Ön, mint kültag, személyes közreműködésre nem kötelezett, ezért nem kell semmit fizetnie. Ha olyan a munka jellege, hogy önnek kell azt elvégeznie, akkor munkaviszonyban megteheti, és ha a munkabére eléri a minimálbért, akkor igaz, hogy korhatár előtti ellátásban részesülőként járulékot kell fizetnie, de további szolgálati időt szerez, mégpedig olyant, ami önnek hiányzik: keresőtevékenységből.
Egyébként, a Bt. könyvelőjéhez forduljon, és egyeztessen vele. [Önöknek, csak a helycserés javaslatunk havi 50-60ezer Ft-os megtakarítást hoz, három havi megtakarításból kijön a teljes éves könyvelési díj…]
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Bt-ben beltagként voltam ügyvezető, melyet a korhatár előtti ellátás megállapitása miatt meg kell szüntetnem, mint főállás. A kültag a lányom, aki közben munkanélküli lett, igy nem lehet beltag. Családon kivülit vonok be beltagnak. Kérdésem, hogy a kültaggal fennálló egyenesági kapcsolatom miatt lehetek-e vezető tisztségviselő kivülállóként vagy megbizási szerződés alapján. Emiatt megvonhatják a korhatár előtti ellátást?
Köszönettel
Erzsébet
Kedves Erzsébet!
Hűha…
A Bt. beltagja nem ügyvezető, hanem üzletvezető-képviselő.
Milyen típusú korhatár előtti ellátásban részesül 2012.01.01-től? [Korengedményes nyugdíjas volt, vagy előrehozott öregségi nyugdíjas?] A Bt-ben volt a főfoglalkozása? A korengedményes nyugdíjat a Bt. fizette meg?
Tisztelt Könyvelőiroda.
Szeretnék az alábbi kérdésemre segítséget kérni.
– A kft eredetileg kettő tagból állt 50-50%-ban és mind a kettő ügyvezető.
-Majd történt változás, 2012-ben ahol a kettő ügyvezető 20-20%-ot átadott az új belépő kettő
tagnak./ az új belépő tagokról a társasági szerződés nem rendelkezik /
– Jelenleg az egyik új tagot a cég üzletébe mint eladót munkaviszony keretébe jelentettük be 5/2 munkarendbe / de a cégnek van más tevékenysége is/ Kérdésem,hogy helyesen jártunk-e el? És ugyanez a tag szombaton dolgozhat-e az üzletben hivatkozva,hogy Ő kft tag azért van bent?
Előre is köszönöm a válaszukat
Kedves po79!
Ha jól értjük a 2012. évi felállást, akkor a kft-nek van 4 tagja 30-30-20-20%-os tulajdoni arányban, ahol a társasági szerződés szerint a 2 harminc százalék tulajdonnal bíró tag a 2 ügyvezető, vagy tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban.
Az, hogy a társasági szerződés nem rendelkezik a 2 új tagról, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ők személyes közreműködésre nem kötelezettek, egyszerű burzsujok, akik az osztalékra várnak. 🙂
Az 5/2-es munkarend a hagyományos munkarendet jelenti, azaz, heti 40 órás foglalkoztatást, amikor a szombat vasárnap szabad, a hét többi napján napi 8 órás a munkaidő. Nincs semmiféle korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosát munkaviszony keretében foglalkoztassák, vele munkaszerződést kössenek. Vezeti a jelenléti ívet, szabadságot, betegszabadságot vehet igénybe, főnöke valamelyik ügyvezető (a munkáltatói jogok gyakorlója) stb. Ő a bolt eladója, alkalmazott.
És ekkor jő el az Úrnak a hatodik napja, amikor nuku pihenés, hanem még dolog vala nekije. 🙂 Nyilvánvalóan a munkaviszony keretében nem, vagy legalábbis csak nagy közterhekkel végezhetne munkát, és egyedül a vállalkozónak (a tagnak, az egyéni vállalkozónak) van joga látástól-mikulásig ingyen dolgozni, hatóságilag büntetlenül.
Az egyéni vállalkozónál nem merül fel ilyen gond, mert neki eleve személyes a közreműködése. A tagoknál azonban más a helyzet; ott meg kellene mondani, hogy a személyes közreműködése miként történik: tagként, munkaviszonyban, vagy éppen megbízási jogviszonyban?
Mivel a társasági szerződés nem említi egyiket sem, ezért csak az utóbbi kettő jöhet szóba, amiből az utolsó előttit éppen az előző bekezdésben lőttük ki (értsd: a közteher súlya). Tehát, ha jogszerűen akarnak eljárni, akkor marad a megbízási jogviszonyban történő munkavégzés – legalábbis egyenlőre, pár alkalomra. Tartósan nem, mert egy alapjáratú munkaügyi felügyelőnek, vagy NAV-ellenőrnek is szemet szúr, hogy itt színlelt szerződésről van szó.
Szíveskedjenek a társasági szerződést módosítani, hogy a tagok személyesen is közreműködhetnek, tagi jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban, és akkor már elegendő egy taggyűlési határozat, hogy a társaság tudomásul veszi, hogy a tagja személyesen közreműködik az éppen célszerűnek látszó jogviszony keretében.
Kérdezni szeretnék. Könyvelő vagyok, minden szemrehányást vállalok. Egy Kft tag 2011 októberében korengedményes nyugdíjba ment, a Kft kifizette a nyugdíjjárulékot előre, alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy a cégében tb alapú jövedelme nem lesz. Vezeti a céget, szükség van a munkájára, gondoltuk, hogy osztalék fejében dolgozik. Ha a meghatározott összegek után mégis járlékot kell fizetni az nem ellentétes és kizáró a 2011-ben tett nyilatkozattal? Mi lehet a megoldás? Hallgattam több előadást, járnak adó folyóiratok, de nem tudom a választ. Írtam a “TB leveleknek” onnan sem kaptam választ, most tévedtem erre a honlapra, nagyon bizakodó vagyok. Hálás köszönettel Kisvölcsey Edit
Kedves Kisvölcsey Edit!
Kedves Kolléganő!
A megoldás az, hogy nem ügyvezető, nem működik közre személyesen, hanem tényleg csak az osztalékért tartja a markát… 🙂
Az osztalék semmiképpen nem egy elvégzett munka ellenértéke, hanem az egyfajta tőkejövedelem.
Amennyiben jól vesszük az adást, akkor itt egy visszafoglalkoztatási gond, ami felütötte a fejét január elsejétől. Vállalva az esetleges ódiumot, itt az idő, hogy az ügyvezető benyújtsa azt a taggyűlési határozatot, mely szerint ő 2011. december 31-vel lemondott az ügyvezetői tisztségről. Igaz, hogy a 15 napból kicsúsznak a társasági szerződés módosítással, de jobb, mint elveszíteni a korhatár előtti ellátást, nemdebár? Persze, a 1208-asokat, 1212-eseket majd önrevíziózni kell.
Ha valamilyen előírás miatt szükség van a szakmai végzettségére, akkor azt tegye megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30%-a alatti összegért, de ügyvezető az más, “járulékilag alkalmas” személy legyen január 1-től.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Abban kérném szépen a segítségüket, hogy: ha egy BT kültagja vezető tisztségviselő státuszban van akkor milyen járulékfizetési vonzata van? Lehet-e 4 órás munkaviszonyban bejelenteni?
Előre is köszönöm a válaszukat.
Kedves po79!
Amennyiben a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik a kültag vezető tisztségviselői mivoltáról, akkor ez történhet munkaviszony keretében is. A járulékfizetés tekintetében az a kérdés, hogy van-e 36 órát elérő biztosítási jogviszonya más helyen (vagy az adott bt-nél), vagy nincs.
Javasoljuk annak az írásnak a figyelmes elolvasását, amelyhez a kérdését írta; az utolsó előtti bekezdésre különösen felhívjuk figyelmét.
Kedves Könyvelő iroda!
Saját Kft-ben munkaviszonyban vagyok bejelentve 4 órára, minimálbérre. Nincs más jövedelmem és munkám sem.
Könyvelőm azt állítja, hogy csak akkor lehet 4 órásnak bejelentenem magam, ha igazolni tudom, hogy van másik 36 órás állásom. Mindenképpen át akar jelenteni 8 órásba. Órák óta ülők a gép előtt, de nem találom ennek a jogszabálynak a nyomát sem.
Mi az a minimum, amire be kell jelenteni magamat?
A másik kérdésem: Ha jól értem, akkor ha munkaviszonyban látom el a vezetői tevékenységet, akkor a fenti táblázat (a minimálbér után) fele a fizetendőm?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Anikó
Kedves Anikó!
A könyvelője jól tudja a 2012-es évtől hatályos szabályokat. 🙁
A mi írásunkban (ahova hozzászólását írta) az utolsó előtti bekezdés is így szól:
Jó napot!
Kérdésem az lenne,hogy jelenleg semminemű ellátást nem kapok,kft alapításánál csak tulajdonos !! lennénk,kell-e fizetnem bárminemű adót? munkát nem végeznék a kftben!
Köszönettel Simon Margit
Kedves Simon Margit!
Amennyiben nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, nem alkalmazott a kft-ben, hanem csak egyszerűen egy burzsoá tőkés, akinek csak tulajdonrésze van a társaságban, akkor nem keletkezik rendszeres adó- és járulékfizetési kötelezettsége. 🙂
Adóznia majd csak a – remélhetőleg – zsíros osztalék után kell. 🙂
Kérdésem az lenne,ha párom ,munkanélküliként lenne a tulajdonos,egyszemélyes kft-ben,munkát nem végezne,apósom,öregségi nyugdíjjal az ügyvezető,akkor mi lenne a járulékfizetési kötelezettségünk? Páromnak kell-e fizetnie bármit is?
Kedves Tóthi Róbert!
Nem lenne szerencsés megoldás ez a fajta felállás; megszűnne a munkanélküli, és azt a havi 60 körüli összeget kellene fizetniük a párja után, amit a cikkben írtunk, és az após után is kellene így fizetni, mivel nem tag, hanem vagy megbízási jogviszony, vagy munkaviszony jöhetne nála szóba. Az ügyvezető után minimum 6.390,- Ft/hó ebben az esetben.
Legyen az após és ön a tulajdonos, após az ügyvezető és akkor 6.390,- Ft-ból megúszható ez a része a dolgoknak. A párja meg (ha a kft jellege megengedi), időnként egyszerűsített foglalkozással dolgozna.
A körülmények ismerete nélkül nehezebb mást mondani, vagy jobbat kitalálni.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Édesapám egyéni vállalkozó, egy bejelentett alkalmazottal (testvérem) és két kisegítő családtaggal (édesanyám és jómagam). A kisegítő családtag 2012.01.01-el megszűnt a törvényi előírások szerint, így édesanyámat és engem is be kell jelenteni alkalmazottként ha jól gondolom.
Most abban gondolkodunk hogy alapítunk egy KFT-t, ahol testvérem lenne a többségi tulajdonos, édesapám és édesanyám pedig tagkén vennének részt a KFT életében (én máshol is dolgozom, így a KFT életében nem vennék részt). A bejelentési és járulékfizetési kötelezettség így hogyan alakulna? Mi úgy gondoljuk, hogy testvérem mint ügyvezető 8 órában lenne bejelentve, és kellene a járulékokat utána fizetni, szüleink öregségi nyugdíjasok így utánuk fejenként van 6390 egügy szolg. járulék, és a fizetésük után 10% nyugdíj és 7% egbizt járulék. Van e valami kötelezettség a tagi fizetésnél, vagy bármilyen összegre be lehet szüleimet jelenteni? Tagként bármennyit dolgozhatnak a boltban vagy ha X óránál naponta többet vannak lent az már esetleg munkaviszonynak minősül, vagy öregségi nyugdíjasként és tagként mentesülnek már ez alól?
Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Attila
Korkedvezményes nyugdíjasként vállalkozó voltam.
Feleségem egy személyes KFT -jében ahol Ő a tulajdonos tag ( Neki van a KFT-n kívül heti 36 órát meghaladó munkaviszonya ) én ügyvezető lennék, 4 órában végeznék munkát. Kérdésem milyen járulékfizetési kötelezettségem van?Illetve,ha nem lennék ügyvezető csak 4 órában alkalmazott a KFT-ben abban az estben milyen járulék fizetés vonatkozna rám ?
Köszönettel. Horváth László
Kedves Horváth László!
Ha 4 órás munkaviszonyban lenne ügyvezető, vagy alkalmazott, akkor egyforma járulékot kellene fizetnie, legalább a cikkben jelzett minimálbér, vagy garantált minimálbér 4/8-a után.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Köszönöm gyors,pontos válaszukat,mely számomra kedvező.
Tisztelettel Horváth László
Kedves Horváth László!
Nagyon szívesen!
Még inkább egyértelművé tesszük a válaszunkat: a kulcsszó a munkaviszony! 4 órás munkaviszony (alkalmazott), ahol a beosztása vagy ügyvezető, vagy éppen hóember-építő szaktechnikus, vagy bármi.
Tisztelt szakértő!
Én csak a napokban értesültem erről az új jogszabályról és nem akarom elhinni, hogy jól értem. A következő a tényállás: Bt-nkben én vagyok a beltag, édesanyám a kültag. Én havi 8 órában, mindenféle díjazás nélkül végzem a Bt. adminisztratív feladatait. Emellett főállásban (heti 40 órában) egy másik cégnél vagyok bejelentett munkavállaló. Amellett, hogy a munkaadóm mindent megfizet utánam, valóban a Bt. beltgaság miatt nekem is ki kell fizetnem a szociális hozzájárulási adót az államnak????
Várom reményeim szerint nemleges válaszukat! 🙂
Üdvözlettel, Nacúr
Kedves Nacúr!
Hááááát… Ön egy olyan társas vállalkozásnak a beltagja, aki ingével, bugyijával, élete munkájával felel a társaság tevékenységéért…. 🙁 🙁
Elsősorban: szíveskedjék alaposan elolvasni azt az írásunkat, amelyhez a kérdését feltette; a bevezetést követő első bekezdésben még alá is van húzva a cikkben a lényeg..
Másodsorban: a könyvelő nem szükséges púp a hátán, hanem munkatárs. Talán kicsit gyakrabban kellene vele találkozni, beszélgetni, honlapját olvasgatni, kérdezni…
Harmadsorban:
Negyedsorban: az előző idézetből (NAV tájékoztatóból) önhatalmúlag kiemeltük vastagítással az ön reményeinek megfelelő választ.. 😉
Ötöd- és nem utolsó sorban: további napfényes, szép napot! 🙂
Köszönöm a válaszukat!
Átböngészem,remélve,hogy egyértelmű lesz ebből végre már minden.
Judit
Tisztelt Könyvelőiroda!
2012 szeptemberében mennék nyugdijba,a nők 40 éves szolgálati idő utáni lehetőségével.1972 szept. 5-én kezdtem el dolgozni,1975 szept. 1-től a mai napig folyamtos közalkalmazotti jogviszonyom van.Március 15-től kezdeném tölteni a felmentési időmet,amit a munkáltatóm megadott( 4 hó ledolgozandó idő,4 hó szabadság)
A munkáltatóm nem akarja kifizetni a 40 éves közalkalmazotti jubileumi pénzt(5 hónapi fizetés)
Szeretném pontositani,hogy milyen módon kell a munkaviszonyomat megszüntetni(felmondás,kilépés stb.)Kérem tájékoztatásukat,hogy a levelmben leirtak alapján megillet-e engem a jubileumi pénz.
Köszönettel! Judit
Kedves Judit54!
Először is: nem 40 éves szolgálati idő, hanem 40 éves jogosultsági idő utáni az említett, kedvezményes lehetőség.
Másodszor: A Biztosítási jogviszony megszüntetéséről talál egy írást honlapunkon, ha a megadott hivatkozást követi.
Harmadszor:
Kedves Judit54!
Nem elég, hogy az előző válaszunkban elírtuk a nevét egy kicsit, de a nagy keresésben el is nyomtuk befejezetlenül a válasz gombot… 🙂
Tehát,
Harmadszor: a jubileumi jutalom kérdését honlapunkon már alaposan kitárgyaltuk, csak kövesse a megadott linket.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Lehet, hogy rossz helyen teszem fel a kérdésemet, de ha nem olyan nagy gond kérem válaszoljanak.
A kérdésem,hogy négyórás bejelentett munkaviszonynál jár e a betegállomány?
A barátnőm azt a választ kapta,hogy nem! Én nem hiszem, de megerősítést kérnék.
köszönettel, és tisztelettel
Kedves cecilia!
A betegállomány, és a szabadság is pontosan ugyanúgy, ugyanannyi jár, mint a 6 órásnak, 8 órásnak. Napokban van meghatározva, csak és a 4 órásnak a 4 óra, a 8 órásnak a 8 óra az egy munkanap.
Az egy pontosítás csupán, hogy a betegállomány nem jár, hanem betegség esetében, az első naptól kezdődően betegszabadságot kell elszámolni a keresőképtelenség idején.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nagyon köszönöm a választ, nem csalódtam Önökben! Kérem ne nehezteljenek rám de lenne még egy kérdésem, azt tegnap elfelejtettem. Nos, bejelentett 8 órás munkaviszonya volt alkalmazottként/ kifőzdében dolgozik, egy BT-ban/ , a főnöke 2010.07.-től 4. órásra csökkentette, és ennek arányában fizeti dolgozója után a kötelezettségeket. A változásról semmiféle papírt nem íratott alá, hivatalosan erről nincs szerződésmódosítás,csak véletlenül elszólta magát. Mit tehet a barátnőm, hova forduljon segítségért? A hölgy 1953-ban született, a majdani nyugdíj miatt nem mindegy az évek száma, mert ugye a 4 órás csak fele időnek számít.
Köszönöm a válaszukat előre is!
Nagyon tetszett a reagálásuk mikor írtam,hogy sikerült nyugdíjba mennem!!!
Kedves Cecilia!
A “nem csalódás”-ról inkább azt hisszük, hogy jó, mintsem az ellenkezőjét… 🙂
Az egy nagyon érdekes szituáció, hogy 2010. júliusától a 8 órás munkaviszony úgy került csökkentésre, hogy azt a dolgozó csak majd két év után, egy elszólásból veszi észre. Minden hónapban azért kapott fizetési jegyzéket, elszámolást, évvégi igazolást, munkaidő beosztást, jelenléti ívet – csak, hogy azokat soroljuk, amikkel nagy biztonsággal találkoznia kellett a barátnőjének.
Az lehetséges, hogy – az egyébként írásbeliséghez kötelezően kötött – munkaszerződés módosítását nem találja most, de nem elképzelhetetlen, hogy valamit aláfirkantott felelőtlenül, átolvasatlanul, amire nem emlékszik, és az éppen az a munkaszerződés módosítás volt, amelyben munkaidejét és munkabérét módosították (aztán, a minimálbér változása miatt 2010 és 2011 év végén is módosították)?
Igen, amennyiben nem éri el a javadalmazás a minimálbért, akkor a szolgálati idő is arányosan kevesebb (vagyis a napi 8 órás = 1 nap, a 6 órás 6/8-ad nap, a 4 órás 4/8 nap szolgálati időt fog eredményezni).
Amennyiben úgy érzi a barátnője, hogy igaza van, akkor kezdeményezzen a munkaadóval egyeztetést a probléma orvoslására (írásban, dokumentálható módon), sikertelenség esetén pedig a lakóhelyének megfelelő illetékességű munkaügyi bíróságon kezdeményezhet jogorvoslati eljárást.
Tisztelt Könyvelőiroda
Köszönöm a gyors válaszukat!!! Természetesen a “nem csalódtam Önökben” megjegyzésem kizárólag pozitívan értékelendő!!!!!!!!
További szép napot kívánok Önöknek.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem az lenne hogy ev. által üzemeltetett szépségszalon foglalkoztathat e megbízási szerződéssel műkörmöst? Tavalyig segítő családtag volt.
A segítséget előre is köszönöm!
Kedves Gábor!
Átmeneti időszakra (pl. helyettesítés, vagy egy időszak [mondjuk: a báli időszak] lehetséges, de folyamatosra nem ajánljuk; könnyen munkaviszonnyá lehet minősítenie egy ellenőrzés során.
Javasoljuk helyette inkább a heti 2-4-10-stb-órás foglalkoztatást munkaviszonyban.
Köszönöm a gyors választ! Tehát egy ellenőrzéskor a hivatal megállapíthatja hogy munkaviszony volt és gondolom a már lentebb leírt módon büntethet? Még csak annyit hogy ezt melyik hivatal vizsgálhatja a kb. 600 közül? Csak a NAV?
További jó munkát és köszönöm!
Kedves Gábor!
Pl. egy munkavédelmi ellenőrzés.
De jól mondta, vagy Deák Bill Gyula énekével is jellemezhetjük a hivatalok számát: “a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő, a handlé, a szódás és a képkereskedő, a házmester, a fia és a kéményseprő..” 😉 🙂
UGYEEE??!!! 🙂
Viszont részmunkaidőben is be lehet jelenteni valakit. Ekkor munkaidő-keretes foglalkoztatással lehet rugalmasabban megoldani a jogviszonyt.
Most a heti 30 óráson gondolkodom. Akkor már lehet variálni, hogy melyik nap mennyit dolgozik, nem kötelező a napi 6. Jól gondolom?
Vagy a 30 már nem részmunkaidő?
Kedves Gábor!
Jól gondolja, hogy a heti 30 órás foglalkoztatásban (is) lehet a napi munkaidő egyenlőtlen; ekkor 4 óránál kevesebb, és napi 12 óránál több nem lehet a napi munkaidő, sőt, lehet naponta osztott munkaidő is.
Csak legyen ez a munkaszerződésben is leírva. És a “vezénylés” megfelelő, a jelenléti ív ott legyen a kézügyben, és stimmeljen a vezényléssel, stb. stb.
Kedves Gábor!
Bizony, bizony, Navov Navovics Nav.. 🙂 🙂
Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozónak aki csak egymaga van, nincsen alkalmazottja, kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni maga után.
Kedves NyitraiE!
Az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére.
A Betéti Társaság beltagja után mindenképpen kell járulékot fizetni?
Kell-e abban az esetben, amennyiben a társaságban nem végez tevékenységet, illetve heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Kedves Nagy Dénes!
Ha elolvasná írásunkat, vagy az utána lévő kérdés-feleleteket…. 🙁 🙁
A beltag a társaság tevékenységében személyes közreműködésre kötelezett, legalább az üzletvezető-képviselő mivoltában (amit nem is lehet elvenni tőle, hiszen ingével-gatyájával, minden vagyonával felel a társaság működéséért). A 20 óra munkaviszony (ilyen tekintetben) kevés, legalább a heti 36 órát el kellene érnie.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Egy Bt-ben beltag vagyok, de mellette főállásban dolgozok heti 35 órát ahol fizetik utánam a járulékokat. Kérdésem az, hogy beltagként a Bt kell fizessen utánam?
Köszönöm.
Kedves Jano!
A heti 35 óra foglalkoztatás nem éri el a heti 36 óra foglalkoztatást, ezért a Bt-beli beltagsága után a teljes járulék megfizetésére kötelezettek. 🙁
Köszönöm!
Kedves Könyvelőiroda!
Engem is súlyosan érint a járulékok ilyen szintű emelése.
Bt.-ben vagyok beltag, a kültag nem végez tevékenységet.
Javító szolgáltató munkát végzek, kérdésem,
persze hogy lehetne a költségeket csökkenteni?
Részmunkaidő, munkaszerződés /”Miért nem kötnek munkaszerződést vele, heti pl. heti 5 órás foglalkoztatásra 5/40-ed garantált minimálbérért?”/
Bármi ötletet, tanácsot megköszönök
Kedves Péter!
Egyedüli beltag esetén nem jöhet szóba a munkaszerződés; a beltag önmagával nem köthet jogszerűen szerződést/munkaszerződést.
A lehetséges költségcsökkentésről a könyvelőjükkel kell beszélni, hisz’ ő ismeri az önök és társaságuk lehetőségeit. Amennyiben pl. a kültag saját jogú nyugdíjas, vagy heti 36 órát elérő munkaviszonya van, akkor érdemes elgondolkodni a helycserén.
Köszönöm a gyors választ,
úgy néz ki, nincs megoldás, fizetővendég leszek, még ha a bevétel nem is fedezi a kiadást.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kft-nkben tag vagyok és ügyvezető, ebben a Kft-ben van 36 órát meghaladó munkaviszonyom. Tehát társasvállalkozónak minősülök az ügyvezetés miatt, de a munkaviszony bére alapján fizetem a járulékokat ?
Bejelentési kötelezettségem van a Nav felé , és a havi bevallásban kell jelenti ezt 0-ásan?
Kedves angéla!
Amennyiben jól értettük, akkor ön a saját kft-jükben heti 36 órás foglalkoztatással munkaszerződés alapján kerül foglalkoztatásra (munkaviszonyban áll). Ebben az esetben nincs külön kötelezettsége.
Bár, ezt a könyvelőjének nagyon kellene tudnia, és az írásunk is leírja, amihez a kérdését feltette… 😉
Köszönöm 🙂
Tisztelt Könyvelőzóna!
Az alábbi kérdésre keresek választ:
2011-ben beléptem az önkéntes nyugdíjpénztárba, befizettem 700.000.- Ft-ot.
Most szeretném felmondani a tagsági viszonyt, a kiküldött adóvisszatérítéssel nem kívánok élni, visszakaphatom-e a 16 % és 27 % megfizetése nélkül a befizetett összeget, amit természetesen magánszemélyként adózott jövedelemből fizettem be.
Válaszukat várva tisztelettel: Pálffy György
Tisztelt Szakértők!
Egy Bt. egy beltaggal és egy kültaggal rendelkezik. A kültag közreműködik a cégben, de munkájáért nem kap semmi ellenszolgáltatást.
Eddig kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasként 5.100,-Ft Eü. szolg. járulékot fizettünk utána. Kérdezni szeretném, hogy 2012-től a 6.390,-Ft járulékon kívül van más kötelezettség utána?
Válaszukat előre is köszönöm: Anett
Kedves Anett!
A cikkünket elolvasta? 😉
A kérdés annyi, hogy valóban nyugdíjas-e aki eddig kiegészítő tevékenységűnek minősült? Amennyiben igen, akkor – esetünkben – a 6.390,- Ft kötelezettség terheli a társaságot.
Tisztelt Szakértők!
Sajnos az illető január egytől rokkantsági ellátást kap.
Jól gondolom, hogy annak ellenére, hogy szívességből végzi középfokú képzettséget igénylő munkáját, a cégnek a 108.000,-Ft garantált bérminimum után be kell fizetni a járulékokat? Jól értelmezem cikküket?
Kedves Anett!
Jól. 🙂
https://www.konyvelozona.hu/2011/12/kotelezo-minimalber-2012-garantalt-berminimum-2012/comment-page-1/#comment-8008
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Az előbbi témával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A beltag ügyvezető után – aki január elsejétől, rokkantsági ellátásban részesül, nem pedig rokkantsági nyugdíjban – a 108 ezer Ft után köteles a társaság a járulékokat fizetni, nem csak az 57375 Ft-ot, hanem még 1823 ft szakképzési járulékot is, azaz mindösszesen 59198 ft-ot. Természetesen az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig ezt – törvénytisztelőként – tudomásul kell venni, de ha az ügyvezető magánszemély részére nem történik kifizetés akkor a jelzett összegből a 24570 Ft egyéni teher kit terhel: a magánszemély köteles a fel nem vett jövedelemből, vagy másból kifizetni a cég felé, vagy a cég, a könyvelésben cégtartozásként megjelenő összeget költségként elszámolhatja-e?
Előre is köszönettel várom szíves válaszukat.
Tisztelettel
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Továbbra is várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelettel
Kedves bandi97!
Nem kellene konzultálni a könyvelőjükkel? Nem azért fizetik? Vagy szeretnének bennünket felfogadni? Nyitottak vagyunk rá! 🙂 🙂
Szocho 33ezer
Nybalap 11ezer
Eb és m.erő 14ezer
Szakképzési 2ezer
Tisztelt Szakértők!
Még annyiban pontosítanám kérdésemet, hogy az adott kültag nem ügyvezető (adminisztrációs munkát lát el ingyen és rokkantsági ellátásban részesül 2012.06.30-ig, utána öregségi nyugdíjas lesz).
1. Ha nem ügyvezető, akkor is kell 2012-től a 108e után fizetni a járulékokat?
2. Megoldás lehet az, hogy ha január 1-től nem végezne semmilyen munkát a cégnél, csak a társasági szerződésben szerepelne mint kültag? Ebben az esetben kellene utána fizetni valamit, pl. a 6.390,-Ft-ot?
Válaszukat előre is köszönöm: Anett
Kedves Anett!
A személyes közreműködésre tekintettel kell fizetni utána. Miért nem kötnek munkaszerződést vele, heti pl. heti 5 órás foglalkoztatásra 5/40-ed garantált minimálbérért?
Mint kültag, aki nem működik közre, nincs fizetési kötelezettség utána.
Köszönöm, nagyon sokat segítettek! 🙂
Anett
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Anélkül, hogy visszaélnék segítőszándékukkal lenne még egy kérdésem.(lehet másnak ez nem is kérdés) A vállalkozás tagjának-esetemben rokkant ellátásban részesülő- két lehetősége van. 1, csak a járulékot, adót fizeti meg.
2, ha már úgy is tevékenyen részt vesz, és ha a cég kiadásai elbírják – megfizeti a járulékot, adót valamint a nettó kivétettel ténylegesen él.
Kérdés: mindkét esetben nyugdíjalapot képez a foglalkoztatottra bevallott, megfizetett 10 % nyugdíj ??
Köszönöm, további jó munkát kívánok.
Kedves Magdi!
A korhatár előtti ellátásban részesülő ? mivel nem minősül nyugdíjasnak ? keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.
Kedves Könyvelő iroda
korhatár előtti ellátásban részesülök a kft ügyvezetője vagyok tudom ,hogy fizetnem kell járulékot azt kérdezem melyik után fizessek 93 000 vagy 108 000-után
tisztelettel Ferenc.
Kedves Kaslik Ferenc!
Csak egy icipici körbenézés… 😉
https://www.konyvelozona.hu/2011/12/kotelezo-minimalber-2012-garantalt-berminimum-2012/comment-page-1/#comment-8008
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Lehet, hogy nagyon is értem, csak még fel nem foghatom. Kkt – “még” rehab. ellátásban részesülő tagja vagyok. Üzletvezetői – és egyéb tevékenységet is ellátok egyben. Társasági szerződés módosításával lehetek munkaviszonyban – ám ez csak az üzletvezetésre vonatkozik? Amennyiben pénzügyi – adminisztrátori feladatokat is ellátok a közvetlen közreműködés ténye továbbra is fenn áll? Az 59 ezer Forintot fizetni kell, ha esik, ha fúj? Kérem cáfoljon vagy erősítsen meg.
Az előbbinek nagyon örülnék. Köszönettel: Magdi
Kedves Magdi!
Nem csak üzletvezetésre vonatkozik, hanem egyébre is. Sajnos, csak megerősíteni tudjuk… 🙁 Nagyjából annyi az annyi.. 🙁
A beltag és egyben üzletvezető tag GYET ellátást kap évek óta. A társaságban csak a kültag dolgozik, intézi a cég ügyeit, utána a járulékokat természetesen megfizetjük. 2012. január 01-től hogyan alakul az üzletvezető tag járulék kötelezettsége, illetve le kell-e mondania a GYET ellátásról?
Kedves Erdős Mónika!
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A körülményeket nem ismerjük, de mi azt javasolnánk, hogy “cseréljenek helyet”.
Mindezekkel együtt, ha elolvasná azt a cikket, amihez kérdését feltette, akkor láthatná, hogy említés van benne a GYET-es személyről is. Nem áruljuk el azért sem, hogy mit írtunk. 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda!
Korhatár előtti ellátást kapok januártól. Tag vagyok feleségemmel együtt egy Kft-ben, amiben tevékenységet is végzek, de aminek lányom az ügyvezetője (aki nem tag). Kültag vagyok egy másik “családi” EVA-s BT.-ben, amiben soha nem végeztem tevékenységet.
Csökkenthető-e a fizetendő járulékok, adók, hozzájárulások úgy, hogy 4 órás tevékenységre szerződést köt velem a Kft és így munkaviszony keretében dolgozok?
Másszóval mik a minimálisan fizetendő terhek?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket.
Üdvözlettel Gergely János
Kedves Gergely János!
A minimális terhek alakulásáról éppen abban az írásunkban olvashat, amelyhez kérdését feltette…
Azt sem ártana tudni, hogy miből vált korhatár előtti ellátottá (előrehozott öregségi nyugdíj, netalán korengedményes nyugdíj, és ha az utóbbi, akkor nem a saját vállalkozásból, ugye?)
Az írásunk eléggé széleskörűen leírja, hogy miképpen és hogyan alakulnak a járulékterhek, a többi már a körülmények alaposabb ismerete okán, a könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal képezi az egyeztetés és döntés tárgyát.
T. Könyvelőiroda!
Öregségi nyugdíjasként egy EVÁ-s családi BT beltagja és üzletvezetője vagyok. Eddig kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasként fizetett utánam a cégem 5.100,-Ft járulékot. Számomra a cikkből nem derült ki, hogy 2012-től a járulékfizetés az esetemben hogyan változik. Kérem szíves válaszukat, köszönettel Rácz Péter
Kedves Rácz Péter!
Öregségi nyugdíjas (biztosan nem korhatár előtti ellátásban részesülő?) továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a penzum (5.100-ról) 6.390,- Ft/hó.
Igen biztos, már megkaptam róla a papírt. Köszönöm a választ. RP.
Tisztelt Könyvelő iroda !
1953-ban született Nő vagyok, és júliustól jogosult leszek a ” korhatár előtti ellátásra ,- mivel a 40 éves szolgálati időm megvan.
Kérdésem: Egy BT-ben, mint alkalmazott / masszőr / havi 30 órás munkaidő keret mellett dolgozhatok-e ? Illetve mennyi a minimum havi / vagy negyedéves /munkaidő keret , mely elfogadható ez esetben ?
Természetesen a 108000 Ft-os bér időarányos teherviselése mellett .
Várom a válaszukat , és további szép napot kívánok ! Üdvözlettel : Orsolya
Kedves Orsolya!
Mindaddig, amíg a korhatár előtti ellátásban részesülő adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2012-ben 93.000 forint x 18 = 1.674.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti.
Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.
Tehát, nem munkaidő, hanem a kereset van korlátozva.
Köszönöm a választ. És mégsem értem : ugyanis én nem arra vagyok kiváncsi, hogy mennyi a maximum elérhető kereseti lehetőség,-…..
hanem arra : mennyi az a minimális idő mely, munkaidő keretben engem foglalkoztathat a Bt főneke? Ugyanis ez nem lenne több / reálisan / mint havi 36 óra ,- ebben az Apeh, nem köthet bele ? Tehát csupán ennyit dolgoznék, és ennyi után fizetnék járulékot, mint ” korhatár előtti ellátásban részesülő 59 éve s Nő,- akinek megvan a 40 év jogviszonya.
Továbbra is kíváncsian várom a választ , és minden Jót kívánok !!!!! Üdv : Orsolya.
Kedves Orsolya!
Mégegyszer mondjuk: nem munkaidő korlát, hanem keresetkorlát van.
Megköszönöm a válaszukat. További szép napot kívánok !
Tisztelt Könyvelőiroda!
A Bt-ben én vagyok a beltag, gyermekeim és feleségem kültagok. Feleségem 2012. januártól korhatár előtti ellátásban részesül. A Bt kültagjaként lehet-e napi 4 órás munkavállaló a Bt-ben? Ebben az esetben a 4 órás munkaviszony alapján kell a közterheket fizetni?
Válaszukat köszönöm !
Kedves Szabó Győző!
Amennyiben kedves felesége nem a Bt-től ment korengedményes nyugdíjba (amiből most korhatár előtti ellátás lett), akkor munkaviszonyban foglalkoztatható, akár részmunkaidőben is, értelemszerűen ennek megfelelő (rész)közterhekkel.
Köszönöm a gyors válaszukat 🙂
T.Könyvelőiroda!
Nagyon köszönöm a gyors választ, lehet, hogy nem voltam egyértelmű.
A társasági szerződés szerint a férjem a közös bt-nk kültagja, de vezető tisztségviselőként van ő is feltüntetve/önálló aláirási jogkörrel/,ugyan munkát ő nem végez és pénzt sem vesz fel. 2012-től korhatár előtti ellátást kap. A kérdésem az lenne, hogy mit kell fizetni utána? Üdvözlettel: Hegedűs Katalin
Kedves Hegedűs Katalin!
A cikkben, amihez hozzászólását írta, le van írva, hogy mit kell fizetni a vezető tisztségviselőnek.
Talán egyszerűbb lenne a társasági szerződés vonatkozó passzusát módosítani, még a nagy illetékváltozás előtt, nem??
Korhatár előtti ellátásban részesülök, ami mellett van egy szerény bérű (36 órás) főállásásom, amely után megfizetik a szükséges járulékokat. Ezen túl (bel)tagja vagyok egy bt-nek, amelyben alkalmanként közreműködöm. Van-e és ha van, milyen járulékfizetési kötelezettségeim vannak.
Kedves Szabó András!
Legyen olyan kedves, olvassa el azt az összefoglaló írásunkat, amelyhez kérdését írta. Pontosan erről szól az egész cikk… 🙁
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy egy Kft-ben ketten vagyunk tagok és mindketten ügyvezetők a társ. szerz. szerint.
A cikkben szereplő “A fenti táblázatban látható adó- és járulékterhek megfizetése alól mentesül az a vezető tisztségviselő, aki:
– a tevékenységet (mármint a vezető tisztségviselői tevékenységet) munkaviszonyban látja el,… ” alapján és értelmében amennyiben mindketten a Kft. ügyvezetését és egyéb feladatokat is munkaviszonyban látjuk el (mindketten a Kft.-ben dolgozunk heti 40 órában és minden feladatot mi végzünk ill. még alkalmazottak is), abban az esetben a járulékfizetések alapja a bér 100%-a és nem a 100, 112,5 és 150%?
Jól értem?
Köszönöm és várom szíves válaszukat!
Üdvözlettel,
Kornél
Kedves Kornél!
Bingóóóó! 🙂 🙂
Miért, a könyvelője mást mondott? Sürgősen cserélje le akkor! 😉
Köszönöm a gyors választ!
Még egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: mely törvény mely paragrafusai alapján lesz ez nekem egyértelmű, hogy ez így lehetséges és szabályos?
Kedves Kornél!
Ne is haragudjon meg, de a vállalkozói alapismeretek ilyen mértékű leírását nem vállaljuk. 😉
Munkaviszonyban állókra nem a tagi viszonyban állókra előírtakat kell alkalmazni. A kft. azért fizeti a könyvelőjét, hogy az tisztában legyen az alapkérdésekkel, bár az orvost sem szoktuk megkérdezni, hogy miért úgy adja be az etetőnkben a fájdalomcsillapítót, ahogy beadja, és nem kérdezzük tőle, hogy az anatómia tankönyv hanyadik oldalán van ez leírva. (Vagy, ha feltesszük a kérdést, akkor nagyon bátrak, vagy ütődöttek vagyunk – legalábbis a fog kezelés megkezdése előtt biztosan nem szokás kérdezni.)
Semmi más, mint szakmai bizalom kérdése az egész. Ha ügyfelünk, és menteni kell a gatyás felünket, akkor még olyan paragrafusokat is képesek vagyunk elővarázsolni, amiről már a jogalkotó nagyapja is megfeledkezett… 🙂
Kedves Szakértő!
Nem a szakmai tudásában, tudásukban kétkedem, csupán szeretem tudni a dolgok miértjét, amivel későbbi “felesleges” kérdések feltevését előzhetem meg. Az Ön értelmezésében ezek szerint akkor nagyon bátor vagyok :). Köszönöm az elismerést 😉
És köszönöm a válaszukat még egyszer!
Kedves Kornél!
A szakmai tudásunk és hitelünk annyit ér, amennyit adnak érte, amennyire tartják – nem mi határozzuk meg mértékét.
Megbántani nem állt szándékunkban önt sem, de egy válasz után még lapozzunk vissza akkor, amikor dolgoznunk,megélnünk kellene, másokon kellene segítenünk, azt a gyenge 40ezer oldalt olvassuk át (na jó, annyit nem fogunk… 🙂 )…
Az egész honlapot arra alapoztuk, és úgy működtetjük, hogy a létező legkevesebb esetben hivatkozunk jogszabályhelyekre, kerüljük a szükségtelen jogi és bürokrata nyelvezetet.
A saját munkánkban pedig amikor szükséges a konkrét jogszabályi hely, akkor legalább tudjuk, hogy melyik irányba induljunk. 🙂
Tisztelt Szakértők!
Szolgálati nyugdíjas voltam,2012-től járadékos. Egy családi Bt kültagjaként,ahonnan nem veszek ki sem bért sem osztalékot (de aláírási jogosultságom van)
Kell járulékot fizetnem?
Illetve három gyermekes apaként a családi adókedvezményt a járadékomból érvényesíthetem?
Kihez kell forduljak? NAV vagy NYUFI?
Válaszát emailben is várom.
Köszönettel: Gyula
Kedves Gyula!
Bt. kültagjaként, amennyiben nincs személyes közreműködése, nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége sem. (Az aláírási joga, feltételezhetően, csak a bankszámla feletti rendelkezési jogra vonatkozik.)
A többi kérdését már korábban feltette, azokra válaszoltunk.
A témához/akár több témához is tartozó hozzászólásokat és válaszokat a rendszer emailben kiküldi önnek, ha ezt a lehetőséget bejelöli a hozzászólásánál. Személyes email küldésre nincs időnk, energiánk, lehetőségünk.
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy bt-nek 2 beltagja van és az egyik nem működik személyesen közre a cég ügyeiben, viszont jelen pillanatban munkanélküli. Sehonnan semmilyen jövedelme nincsen, akkor kell e utána a Bt-nek járulékot fizetnie? Köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Melinda
Kedves Melinda!
Véleményünk szerint 2012. január 1-jétől társas vállalkozónak minősül, ha e tevékenységét nem munkaviszony keretében látja el, vagyis “főfoglalkozású” társas vállalkozónak minősül.
Ebből kifolyólag keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
Szolgálati járadék melletti, most már ugyebár főállású vállalkozóként kerékpárszervizt üzemeltetek. Szeretném megkérdezni, hogy a járulékokat a 93eFt vagy a 108eFt után kell-e fizetnem? Azt értem, hogy ezt az összeget (valamelyiket) akkor is be kell fiztni, ha nincs ténylegesen (ennyi) vállalkozói kivétem. Jól értem, akkor, hogy nem kell legalább ennyi vállalkozói kivéttel rendelkeznem havonta? Ha ez így van, akkor, mint munkavállalaló az SZJA-t, nyugdíjjárulékot, stb viszont csak a tényleges, mondjuk pl. havi 50eFt után kell fizetnem, ha 50eFt a tényleges kivét? Várom válaszukat e-mailben (is)
Kedves Bringas64!
Szolgálati járandóságról és nem járadékról beszélünk. A tevékenység a meghatározó: a kerékpárszerviz üzemeltetése igényli-e a középfokú végzettséget/szakképzetséget. Véleményünk szerint igen, igényli. Ezt célszerű lenne a könyvelőjével tisztázni. (Nehogy az legyen, hogy kevesebbet szeretne fizetni, aztán valaki kiderítse, hogy valemelyik résztevékenység igényli a végzettséget. Az biztos, ha értékesítenek is, akkor az eladói képzettséghez kötött tevékenység, és mint ilyen, középfokú képesítésnek minősül.)
Jól értette, ennyi vállalkozói kivét nem kell, főleg, ha nem jut rá. 🙁
Jónapot Kivánok.Szeretnék e-mailben választ kapni. Nyugdíjas vagyok junius 22-n leszek 62 éves. Vállalkozói járulékok emelését megértettem,de azt szeretném megtudni mivel teljes járulékot kell fizetnem jár e a betegállomány,ha jár akkor mennyi időre van-e kikötés. Köszönettel Pintér Jánosné