Bérszámfejtés-, TB-változások 2010 – távirati stílusban

Javítás: 2010.02.03. – 23:06  A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).

Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.

2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek “csak” a változások…):

Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.

A foglalkoztató által fizetendő tb járulék 26-ról 27%-ra emelkedett. Megoszlása 24% nyugdíj-, 1.5% természetbeni-, 0.5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és új elemként 1% munkaerő-piaci járulék.

A foglalkoztatott továbbra is 1.5% nyugdíjjárulékot fizet, ha pénztártag, 9.5%-ot, ha nem pénztártag. Ezenkívül 7.5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizet, amiből 4% a természetbeni, 2% a pénzbeli egészségbiztosítás, valamint 2010-től beépül 1.5% munkaerő-piaci járulék. Ez utóbbit gyakorlatilag azok fizetik, akik 2009-ben munkavállalói vagy vállalkozói járulékot fizettek, pl. nem kell fizetni a nyugdíjasnak, a vállalkozónak munkaviszony mellett, megbízási díj után stb.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11-ről 27%-ra emelkedik.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.500 Ft helyett 4.950 Ft.

Megszűnik 2010-ben az munkaadói-, a munkavállalói- és a vállalkozói járulék. Ezek lényegében a tb járulékba illetve az egyéni járulékba kerültek beépítésre.

Megszűnik az 1.950 Ft tételes eho.

A minimálbér 73.500 Ft-ra emelkedik. Az egyéni és társas vállalkozók januári minimális járulékalapja még 71.500 Ft. Ennek megfelelően a minimum járulékalap alkalmazottak esetén 147.000 Ft, de januárban még 143.000 Ft.

Az egyéni és társas vállalkozóknak a minimálbér kétszerese helyett legalább a tevékenységük piaci értéke után kell megfizetniük a járulékokat. Kivéve,ha a 08 ill. 58 bevallásban a tényleges jövedelem feltüntetésével bejelenti, hogy a járulékot a tényleges jövedelme ill. legalább a minimálbér alapján fizeti meg.

A járulékfizetés felső határa 20.420 Ft/nap ( 7.453.300 Ft/év).

2010-tól már 9,75% korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni az erre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után.

Az ekho beleszámít az összes jövedelembe, ezért pl. az adójóváírásra jogosultság elbírálásakor is figyelembe kell venni.

A felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem viselő járandóságok közül illetve a Tbj-ben is megszűnt az ez után fizetendő 15%-os járulék.

A vállalkozói szja mértéke 16-ról 19%-ra emelkedik, de megszűnik a 4%-os vállalkozói különadó.

A felsőfokú végzettségűeknél a Start-kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken. 9 hónapig 10%, 3 hónapig 20% járulékot kell fizeteni. Ez csak a 2010.01.01-től kiállított kártyákra érvényes.

A 14%-os eho-nál a 450.000 ft felső határba 2010-től nem a foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka, hanem a 4+2%-os egyéni egészségbiztosítási járulék számít be.

Megszűnt a magánszemély által fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés adókedvezménye.

Az ösztöndíjas foglalkoztatott 2010-től nem biztosított. A kifizetés a minimálbér feletti része után 27% eho-t kell fizetni.

A természetbeni és egyes bérenkívüli juttatások adózása változott. A törvényben meghatározott mértékig ( pl. melegétkezés havi 18.000 Ft, önkéntes pénztári befizetés a minimálbér 50%-a stb. ) ezek után “kedvezményes”, 25%-os adót kell fizetni, az e feletti részre 54% adót ill. az 54% adóval növelt összeg után tb járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást.

Az Szja tv. 71.§ (3) szerint a juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie.

A 2009. nyarán elfogadott adótörvény módosítások szerint a felszolgálási díj 2010-től nem lett volna adóterhet nem viselő járandóság, az általános szabályok szerint kellett volna utána adó és járulékokat fizetni.
A Parlament utolsó ülésnapján visszállította az ezzel kapcsolatos 2009. évi szabályokat, azaz a felszolgálási díj továbbra is adóterhet nem viselő járandóság és 15% járulékot kell utána fizetni.

Az Alkotmánybíróság 2009.12.15-i határozata alapján a családi pótlék 50%-át adóterhet nem viselő járandóságként az adóelőleg
kiszámításakor nem kerül figyelembevételre.

A 2009. évi LXXVII. tv. 223.§ (1) szerint a 2010.01.10-ig kifizetett jövedelmekre a 2009.12.31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni: azaz 143.000 Ft-ig 26% tb és 1% munkaadói járulék, afelett 29% tb és 3% munkaadói, az egyéni járulék 4% természetbeni, 2% pénzbeli, 1.5% munkavállalói járulék. Az 1008-as nyomtatvány külön sorokat tartalmaz a 2009. szabályok szerint megállapított járulékoknak.

A 2009-ról áthúzódó tb köteles egyéb kifizetéseknél a 2009-es időszakra tételes ehot kell fizetni, ha máshol nem fizette meg az adott időszakra a tételes ehot.

A 2010. évi kilépő adatlapon fel kell tüntetni a 25%-os adójú természetbeni juttatásokat is, a kitöltési útmutató alapján.

A 34/2009.(XII.30) SZMM rendelet megváltoztatta az álláskeresési járadékhoz kiadandó igazolólap tartalmát. A fő változás, hogy havi átlagkereset helyett a munkaviszony megszűnését megelőző négy negyedév kezdetétől a kilépésig a halmozott munkaerő-piaci járulékalapot ( 2009-ben tb alapot ) kell közölni.

Az álláskeresési igazolás 17. sorában a járulékalap összegét szövegesen is meg kell jeleníteni. ( Egyes munkaügyi központok csak így fogadják el. )

A mezőgazdasági őstermelő 26% tb járulékot fizet. (1058-01-02 1. sor)

A Törzsadatok – Személytörzs – Lista – Nyilatkozatok menüpontban nyomtatható
nyilatkozatokat aktualizáltuk ill. újakkal egészítettük ki.

A társas és egyéni vállalkozónál  “tagság másik vállalkozásban” illetve “munkaviszony” mezőknél meg kell adni a másik vállalkozás
illetve a munkahely adószámát a 1008 és 1058 bevallásokhoz.

A fogyatékos kedvezményre jogosultság jelölésénél meg kell adni a jogosultság kezdetét és végét. Ezek az adatok rákerülnek a kilépő adatlapra.

(Az összeállítást a bérprogramjainkat készítő és évek óta karbantartó Baloghy Szoftver Kft. készítette. A bérprogram rendelési feltételei honlapunkon elérhetőek.)