“Rémlátomás. Nyomasztó ez az egész. Lidércnyomás.Lerázni olyan nehéz. Itt nem segít az orvos, majd elmúlik talán,
Csak egyszer valahogy túl legyünk már….” [Hungária]
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.
A felügyeleti díj bevallás határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig.
Ide 5ezer regisztrációs díj, oda 10ezer felügyeleti díj, amoda 60ezer havi adó- és járulék, telefonadó, füstadó, wc-adó a láthatáron. Nem is tudjuk, miért nem kétsoros a bevallás:
- Mennyi volt az éves bevétele?
- Ide vele!
Nade, egy könyvelő, vagy könyvelőiroda már sok mindenen túlesett, minden megrázkódtatáson túl van, mint szűz lány a nászéjszakáján; gondoltuk, nem lehet bonyolult bevallás ez a felügyeleti díj, majd jól nekiesünk, és kitöltünk még pár rubrikát, oszt’ mehet…
Aham, ahogyan azt Móricka elképzeli.. 🙁 Ha valamit el lehet bonyolítani, akkor azt egy hivatal el is bonyolítja – de, hogy ennyire? A mai online, internetes világban? Az Ügyfélkapu korában? Jajjjj!!
Kedves Könyvelőtársak! Igaz, hogy május 31. a bevallás határideje, de jó, ha két héttel ezelőtt nekilátnak a folyamatnak, mert előreláthatólag akkor csak alig csúszunk ki a határidőből!
A továbbiakban összefoglaljuk, hogy kit érint, mennyit kell fizetni, miket kellene tenni a bevallás benyújtásához:
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.
1. Mennyi a felügyeleti díj?
A díj mértéke az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.
A díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag az abból a tevékenységből származó árbevétel, illetve jövedelem, amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.
Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
Kisvállalkozások évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.
Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
A költségvetési intézmények által folytatott vállalkozási tevékenység keretében történt áruértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a díj hatálya alá tartozó bevételei után felügyeleti díjat kell fizetni.
Az ezer forintot el nem érő felügyeleti díjat bevallani és megfizetni nem kell.
2. Kire vonatkozik az élelmiszer felügyeleti díj?
Azon személyek, vagy vállalkozások, akik az élelmiszerlánc felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, díjat kötelesek fizetni.
A NÉBIH honlapján elérhető az a táblázat, amely az érintett tevékenységeket felsorolja TEÁOR kóddal és megjegyzésként azzal, hogy az egyes esetekben mely termékekhez kötődő tevékenységekhez kapcsolódik felügyeleti díj-kötelezettség.
A felügyeleti díjfizetési és bevallási kötelezettség alá tartozik minden olyan élelmiszer- és takarmányipari vállalkozás, illetve élelmiszerlánc-szereplő, amelynek tevékenységére kiterjed az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrző munkája: az élelmiszerbolttól, a vendéglátóhelyig, a közétkeztetéstől terménykereskedelemig, a szendvicsgyártótól a vegyes kiskereskedelemig sok minden beletartozik a sorba; alaposan nézzük át a táblázatot, nehogy meglepetés érjen bennünket, vagy ügyfeleinket.
3. Hogyan tegyük meg a bevallást?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának lépéseiről részletes leírás található a NÉBIH honlapján, amelyet nem ismételnénk meg. A magunk részéről csak annyit emelünk ki, hogy hiába van ügyfeleink részéről meghatalmazás, hogy az Ügyfélkapun keresztül intézhessük ügyes-bajos dolgaikat; ez annyira kevés, mint vasbetonban a mazsola – A bevallás megkezdése előtt el kell készíttetni az érintettek (meghatalmazó, meghatalmazott) azonosításához szükséges azonosítókat (MVH regisztrációs szám, Partner azonosító, adóazonosító jel, adószám, lakcímkártya stb.).
Tessék megkapaszkodni: A meghatalmazás elkészítése során ellenőrizni kell, hogy a meghatalmazó szerepel-e a NÉBIH és az MVH közös ügyfélnyilvántartásában. Ehhez meg kell adni vagy az MVH regisztrációs számát, vagy a Partner azonosítóját, amennyiben ismeri azokat; vagy Magánszemély esetén a természetes azonosítókat (születési hely, születési idő, anyja neve), Cég esetén annak adószámát. A megadott adatok alapján a rendszer megpróbálja beazonosítani a meghatalmazót.
Ééééés…. Az elkészült meghatalmazást a kinyomtatást és hitelesítést követően postai úton kell eljuttatni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal címére. A meghatalmazás elkészülte után lehetőség van a bevallási folyamat azonnali megkezdésére.
Elég rendes annak az esélye, hogy a könyvelő ügyfelei közül szinte egyik sem rendelkezik MVH regisztrációval, Partner azonosítóval.
Egyáltalán nem csodálkozunk azon, ha fiataljaink a kivándorlást választják; amelyikük a kiadott hivatalos tájékoztató, útmutató ellenére is ki tud tölteni helyesen egy egyszerűsített SZJA-bevallást, vagy éppen ezt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási procedúrát tudja abszolválni, annak már csak ujjgyakorlat lehet, mondjuk, a Pentagon éves büdzséjének összeállítása, vagy az EU megmentése tervezetének elkészítése… 🙁
Van önöknek is valami jó kis ötletük, hogy miként lehetne a közelgő telefon-adó, vagy csekk-adó bevallását még bonyolultabbá tenni?
A díjat az egyéni vállalkozók (SZJA hatálya alá tartozók) a jövedelem és nem a bevétel alapján fizetik tv.47/B.§.(3)b), de aki közvetlenül végső fogyasztónak értékesít (boltok, kocsmák, stb.),a fenti paragrafus (5)a) alapján a mikrovállalkozás véi 20eFt átalnyt fizet, függetlenül bevételtől, eredménytől. Választási lehetősége csak a kis vállalkozásoknak van.
Véleményem szerint a mikrovállalkozónak minősülő vállalkozásoknak nincs választási lehetősége, évi 20eFt-ot fizet. Ha nem volt bevétele, szerintem nem kell fizetnie, hiszen nem végzett a díj alá tartozó tevékenységet.
Hát ez a gond ezzel az egésszel. Ezerféleképpen lehet értelmezni. Megint van egy jól érthető. könnyen alkalmazható törvényünk…
Idézem amit a NEBIH nekem irt:
‘Abban az esetben, ha főtevékenységként szerepel felügyeleti díj köteles tevékenység, melyből az előző üzleti évben nem keletkezett árbevétel, akkor is szükséges a bevallás elkészítése.’
Viszont ha bevallás készül, a mikrovállalkozásnál nincs semmilyen lehetőség csak a 20Eft fizetése. Érdekes törvény…
Kedves Egri Andrea!
Elnézést, de mi is belegabalyodtunk:
Akiknél a felügyeleti díj nem éri el az 1.000,- Ft-ot, azoknak is kell bevallást tenniük, de azt megfizetniük nem kell. [47/B. §. (8) bekezdés]
[47/B. § (2) bekezdés]
Ez a bizonyos (2) bekezdés sorolja fel, hogy szinte minden vállalkozás, valamilyen módon a felügyeleti díj hatálya alá tartozik, de talán az eszmecserénk szempontjából az általunk beidézett rész a jellemző; ha valakinek van egy engedélyezett/nyilvántartott boltocskája, Laci-konyhája, stb, azaz az ÁNTSZ rutinszerűen jár hozzá büntetni, akkor bevallás és fizetés.
Ha csak a tevékenységi körben szerepel, és nem gyakorolja ezt a tevékenységet, akkor nem vall be és nem fizet.
Nekem is a mikrovállalkozás általányával lenne gondom. Ha egy cég paraméterei szerint mikro( nincs bevétel, alkalmazott, mivel egyáltalán nem müködik) meg tehetem hogy kisvállalkozásként tételes választok? Nem lesz ebből büntetés?
Kedves Egri Andrea!
Ha nincs bevétel az érintett területről, akkor nem kell sem bevallást tennie, sem fizetnie.
Büntetés? Úgy van kitalálva a rendszer (az egész), ha meg akarnak valakit büntetni, akkor meg is fogják büntetni. Van sapkája, nincs sapkája… 🙁
Hát akkor én félre lettem vezetve, mert a Nebih-töl azt az információt kaptam, hogy nem létezö bevétel esetén is bevallást kell tennem. Majd érdeklödtem, hogy miért a mikrovállalkozásokat sújtja a törvény, hiszen ők mindenképpen be kell fizessenek 20Eft-t, mert nincs tételesre lehetőségük. Erre jött a válasz ‘kedvesen’ : nem tisztük a törvény minősitése, a jogalkatók igy találták jónak.
Sajna, már minden erről szól, büntetés bármiért. Ez az általam kedvelt szakma lassan rémálommá válik. Dehát gondolom , elég sokan vagyunk igy ezzel. Csak gondoltam, megosztom a tapasztalatomat a NEBIH-hel kapcsolatban. Mindenkinek kitartást… (bár gyanitom, ez már jobb nem lesz)
Kedves Egri Andrea!
Akkor a Nébih-től kapott információ adója nem olvasta sem a jogszabályt, sem a saját honlapjukat:
T.fórumozók!
Veszteséges évet záró vendéglátó egységnek,illetve előző évekbeli veszteséggel
nullás egységnek is kell az egységes 20 000-et fizetni,vagy nullás a bevallás?
kocsmáros
Kedves József!
Az élelmiszer-lánc felügyeleti díj nem az eredmény után kerül megállapításra, hanem az (érintett) értékesítés árbevétele után.
Köszönöm,ettől féltem:(
Ez egy “szuper” bevallás, mert az ügyfelemnek MVH-s reg.száma, partner azonosítója, saját ügyfélkapuja volt, mégis 6-szor elküldtem, mivel semmiféle visszajelzést nem kaptam még 24 órán belül sem, úgy gondoltam nem működött a program. Telefon állandóan foglalt, e-mailt írtam, 2 nap múlva 6 visszajelzés érkezett az e-mail címemre. Normális ez, hogy ebben a nagy bevallási időben napokon át vacakoltam egy nullás bevallással? Remélem a program alkotója sikerdíjat kap, mert tőlem megkapta:) Kft-nek meghatalmazottként nem sikerült elküldenem, egy nagy fehér ablak jelent meg és utána a nagy semmi. Igaz, ez még május 3-án volt. Azóta nagy ívben félre tettem, szerencsére. Talán ma több sikerrel járok:)
Kedves Decsi Zsuzsa!
Háát, először mi is mondtunk olyanokat, hogy talán még az “Anyja kiskésit…” is volt benne, aztán később még másokat is hozzátettünk édes anyanyelvünk hajlékonyságának tanúbizonyságaként. 🙂
És mi is pont úgy vagyunk mint ön: minden mást szívesebben csinálnánk, mert beszámoló, meg kieg.melléklet kiütésünk van már… 😀
Sziasztok!
Szerintetek annak a vállalkozásnak is kell leadni bevallást az élelmiszerlánc felügyeleti díjról, aki évek óta nem működik, de főtevékenységi teor alapján ezen tevékenységek közé tartozik akiknek bevallást kell adniuk?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Marika!
Nem a TEÁOR szám, vagy a főtevékenység alapján kell a bevallást megtenni, hanem a tényleges érintettség okán.
Véleményünk szerint, ha nem volt értékesítés, akkor nem kell tenni bevallást, de egy “nullással” semmi bajt nem okoz.
Köszönöm szépen a választ! Én is gondoltam, de azért jobb megbeszélni valakivel. 🙂
Azt olvastam, hogy új bevallási határidőt adtak ki 06.30-ig lehet bírság nélkül bevallani, illetve a már beadott bevallásokat módosítani közölte a VM az MTI-vel.
Remélem igaz a hír, mert a bevallásoknál még nem jelent meg az új határidő.
Cséplőn
Kedves Cséplőné!
Nagyon-nagyon látszik, hogy így, 31-e előtt egy nappal már nincs nagyon (ön sem, mint a kollégáink általában) a topon: kedves D.Gabi nevű olvasónk éppen ön előtt egy-kettővel tette közzé a hírt, és még hivatkozást is adott a NÉBIH honlapján szereplő friss hírhez… 😉 🙂
Kedves D. Gabi!
Ez most tényleg ÖRÖMHÍR! Milyen szomorú, hogy ilyen dolgoknak kell örülnünk!
ÖRÖMHÍR !!!!
A NÉBIH honlapról:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012. június 30-ig ? mulasztási bírság kivetése nélkül ? elfogadja az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kapcsán beküldött bevallásokat, illetve ugyanezen időpontig lehetőséget biztosít a már beküldött bevallások módosítására is.”
Végre valami pozitív. Akkor nem kapkodunk, mert van dolgunk elég ezenkívül is május 31-ig.
Kedves D.Gabi!
Nagyon szépen köszönjük, hogy megosztotta ezt az információt!
Kedves Fórumozók !
Hová könyvelitek a felügyeleti díjat ?
5-be vagy 8-ba?
Kiváncsi lennék rá.
Köszönettel:
Panni
Kedves panni1021!
A felügyeleti díj, a 2008. évi XLVI. törvény alapján:
A számviteli törvény szerint:
[Kiemelés: Könyvelőiroda Pécs]
Véleményünk szerint, a fenti indoklással, az 531-esek (Hatósági, igazgatási díjak) közé könyveljük.
Sziasztok!
Hogyan lehet a tavalyi évről utólag megállapítani, hogy a bevételből mennyi pl. a tisztítószerek értéke? Vagy akár a már ez évi lekönyvelt anyagból? Vagy ezután külön gyűjtőbe kell beütni pl a tisztítószereket? Vagy csak egyszerűen benne marad a bevallásban,és azután is fizetünk? Pl. egy kis vegyesbolt esetében. Borzasztó ez az egész, én azt mondom, ez már,amit itt csinálni kell nem könyvelés, nem tudom minek nevezni, ez a regisztrációk regisztrációja.
Köszönöm
Kedves Bodainé Erdős Emese!
Alkalmaznánk a Számviteli törvény ráfordítás-haszon elméletét: a beszerzésekből, a vevő szállító analitikából nagyjából, normális közelítéssel megsaccolható az élelmiszer – egyéb arány. Akinek nem tetszik, az kigyűjtheti tételesen… 😉
Idén ki lehet indulni a leltárból és a saccolásból…
A sarcok sarca, és még, és még mindig újabbak érkeznek. Csupa félsz a napunk, hogy már megint kinek és mit felejtettünk el, vagy csináltunk hibásan, mert nincs olyan tájékoztató (!), ahol ne repkednének a tíz-, meg százezer forintok.
Hasonló szépeket tudok csak írni az élelm.láncdíj bevallásról. Pl. nem lehet az egész nyomtatványt egyben kinyomtatni, csak részletekben, ha jól sikerült a kijelölés, részletekben való nyomtatás után össze lehet ragasztani (XXI.század nesze neked). A meghatalmazás kinyomtatásához eljutni egy rémálom, mindent kitöltöttem, nincs üres rovat, mégis kéri az email címet, stb. Kb. így ment vagy 10-szer, egyszer csak elfogadta és micsoda öröm – csak fél napon ment rá – mehet a bevallás. Az is megér egy misét, ha a bevallás jobb oldalát látom, akkor nem tudom le-fel görgetni, mert a csuszka nem látszik, stb.stb.
Egyéni vállalkozó, vagy más kicsi vállalkozó 100eFt jövedelem, vagy 5 millióFt éves bevétel alapján ugyanúgy 20eFt díjt fizet, mint egy 300millió bevételes “mikro vállalkozás”, már megint a kicsik szívnak.
100 ft jellegű boltnak is kell fizetni felügyeleti díjat?Köszönöm
Kedves Barbara!
Igen, sajnos. Nem a teljes forgalma után, hanem azon termékek értékesítése után, amelyek a kötelezettségek alá esnek. Sőt, egy 100 Ft-os-jellegű boltnál el tudjuk képzelni, hogy erősen az átalány felé hajadzik… 🙁
Én ennek alapján gondoltam, hogy a 20 ezret kell legombolni:
Kedves Sz.Judit!
Mi is ugyanezen törvényhely alapján gondolkodunk, amit ön beidézett, és magyarázatként mi is beidézzük ugyanezen rész egyetlen mondatát:
[Kiemelés tőlünk származik]
Amennyiben akár egyetlen olyan értékesítése akadt az év folyamán, amely nem végső fogyasztó számára történt, akkor máris a tételes adózást választhatja, hiszen az értékesítésben a kizárólagosság nem valósult meg. – Szerintünk… 😉
2-3 millió évi összforgalmat bonyolító élelmiszer jellegű vegyes kisker. bolt mivel mikronak minősül köteles az egyszerűsített bevallásra, így a 2-3 ezer Ft-os éves díj helyett 20 ezer Ft megfizetésére?!
Kedves Sz.Judit!
Nem köteles az egyszerűsített bevallásra. A tételest kell kiválasztani.
Ha arra gondol, amibe mi is belecsúsztunk elsőre, hogy a NÉBIH bevallási programjánál elsőként ez jön le (mármint látszólag szépen és helyesen kitöltve a 20ezret nyomja a képünkbe), akkor nem véletlen, hogy megkérdezte; hiába választja az ember elsőnek a tételest, mégis a 20-as végeredmény jön ki.
Nagyon figyelmesen kell a jelöléseket “bekattintani”, és tételes lesz belőle, a 2-3ezer Ft. A csalafinta kérdésen az első részen lehet elcsúszni.