Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet

A hír: A hivatalos oldalakon fellelhető információk szerint, a kabinet 15 százalékos minimálbér-emelést és 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést (szociális hozzájárulási adó) javasol 2017-re, a garantált bérminimum ? melyet szokás még szakmunkás minimálbérként emlegetni- pedig 25 százalékkal nőhet jövőre.

A hír még nem jogszabály, ezért aggodalomra nincs ok, csak annyiban, hogy a gyakorlat szerint amit a kormány eltervez, arra a képviselők rábólintanak.

Lássuk azonban, hogy mit mondanak a számok:

Számok (1):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 16.290,- forinttal többe fog kerülni munkaadójának (158.925,- Ft, ami 11,42%-os növekedés), míg a szakmunkás minimálbér esetén 34.992,- forint a többlet munkáltatói teher (200.757,- Ft, ami 21,11%-os növekedés).

Számok (2):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 11.073,- forinttal többet fog kézhez kapni (15%-os növekedés), míg egy szakmunkás minimálbér esetén 21.446,- forinttal több (25%-os növekedés) kerül a munkavállaló számára kifizetésre.

Számok (3):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 5.577,- forinttal, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 10.804,- forinttal több kerül a munkavállalótól levonásként az államkasszába.

Számok (4):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 360,- forinttal kevesebb, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 2.742,- forinttal több a munkaadói közteher.

Számok (5):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 5.217,- forinttal, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 13.546,- forinttal több összeget vár el az állam az államkasszába.

Az, ami egészen bizonyos: kicsi hazánkban a munkabérek összege a bányászbéka alsó fertályát alulról szemlélik. 🙁

Az is tény, hogy a bérezés kérdése évek, évtizedek óta elrontott, szőnyeg alá söpört kérdés, és a termelékenység, hatékonyság és a kereslet sincs rendben, nem a bérrendezést támogatja, holott arra több ok miatt nagyon szükség van.

Amit – így, első olvasatra – erősen nehezményezhet egy munkaadó: miért neki kell egyedül elvinnie azt a balhét, amit az állampolitika/állam-gazdaságpolitika kevert ki a hosszú évek alatt?

“Emeljük a dolgozók bérét, emeljük a munkavállalók nettó bérét, csökkentsük a közterheket!” – gyönyörű hívószavak. Egyet lehet velük érteni maradéktalanul? Igen, feltétlenül!

Akkor hogyan a csudában van az a tervezet szerint, hogy a dolgozó 15-25 százalékkal többet visz haza, a munkáltatói költség 11,42 – 21,11%-kal több, és az állam a minimálbéresek után havi 5.217,- Ft-tal, a garantált bérminimumosok (legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkoztatottak) után 13.546,- Ft-tal több bevételhez jut(hat)? Hatékony államigazgatás? Több pénz a köz javára? Játék a számokkal? (Igaz, hogy az államnak történő befizetés a bruttó bérekhez viszonyított 62 %-ról 58 %-ra csökken, csak éppen úgy, hogy a munkaadóknak többet kell fizetni 10-20 %-kal).

És, ha megnézzük alaposan a minimálbér, garantált bérminimum 2017-es tervezett változásainak táblázatát, akkor a számok kapcsán több dolog egészen biztos, hogy bevillan, amin érdemes elgondolkodni:

— nem elegendő a minimálbéren / garantált bérminimumon lévők bérének emelése, hanem a “felettük lévő állomány” bérét is hathatósan kell emelni – ez mennyire növeli a munkaadók terheit, duzzasztja az állam zsebeit?

— rengeteg kedvezmény, kötelezettség, értékhatár a minimálbér mértékéhez kötött – ez mennyire növeli a munkaadók terheit, duzzasztja az állam zsebeit?

— az egyéni vállalkozók, a társas vállalkozások “főfoglalkozású” tagjainak kötelezettsége ugyancsak a minimálbérhez, de méginkább a garantált bérminimumhoz kötött, de 150%-kal növelten – túlélik, akiknek nincs lehetőségük KATA módot választani?

— a munkaadók ki tudják vajon termelni a többletet, vagy belerokkannak, vagy elbocsájtások mellett csökkentett termeléssel igyekeznek talpon maradni?

— egészen bizonyos, hogy pár tucat elcseszett bérpolitikát nekifutás, rákészülés, tervezés nélkül, másfél hónap alatt (november 15-től december 31-ig) kell lenyomni a demokratikus magyarság torkán?

— elérhető valahol néhány, független szakértői csoportok által összeállított, javaslat- és hatástanulmány, amiről lehetne vitatkozni, amik közül lehetne válogatni, amiket egységessé lehetne gyúrni egy félév alatt, és rákészülni a következő 4-6-8-X évre? Rettegés nélkül, stressz nélkül, megélhetési gondok nélkül, valós reményekkel?