Adó | Járulék | IlletékÁltalános forgalmi adóHelyi iparűzési adó (HIPA)KATAKIVASzakképzési hozzájárulásSzemélyi jövedelemadóTársadalombiztosításTársasági adó

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2013. január 01-től indul

Kisadózó vállalkozások tételes adója 2013. január 1-től2012. október 03-án kelt írásunkban még arról írtunk, hogy a jogszabály aláírásra várakozik. Nos, a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában hivatalosan ki is hirdették a jogszabályt, így nem maradt más hátra, mint – ahogyan azt szokták volt mondani – belecsapni a lecsóba, elmerülni a részletekbe.

Az említett írásunkban (ha a hivatkozásra kattintanak) ismertettük az alapokat, jelen írásunkban pedig a 2 új adónem (kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó) közül a kisadózó vállalkozások tételes adóját (szakmai néven: kata) ismertetjük. Természetesen, későbbi időpontban sort fogunk keríteni a kisvállalati adó legfontosabb szabályainak ismertetésére is.

Nem vitatjuk, hogy a jogszabályalkotó eredeti szándéka szerint – a törvény viszonylag bonyolult szövegezése ellenére – az adminisztrációs terhek jelentősen csökkenthetnek, de azért ne kezdje senki dörzsölgetni a markát, hogy végre, kirúghatja a könyvelőjét; ilyen profán tervet csak annak érdemes fontolgatnia, aki csak egy szem maga van, mint az ujja, esetleg csak egy-két személyesen közreműködő tagot regisztrál.

Ha áfa körbe tartozik, ha csak egy alkalmazottja is van, akkor jusson eszébe, hogy az áfa bevallást össze kell állítani és beküldeni, a havi járulékbevallásokat be kell küldeni, az évvégi beavallásokat/beszámolókat össze kell állítani, elektronikusan be kell küldeni – csak, hogy a hirtelen eszünkbe jutott legfontosabb dolgokat említsük… 😉

A bevezetőben említett, belinkelt írásban szó volt arról, hogy kik választhatják ezt az adózási formát, most hozzátesszük, hogy azokon kívül, akik a feltételeken kívül esnek, még kik nem választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját:

  • Akinek az adószámát a kisadózás alá történő bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztették

Akik az alábbi TEÁOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytatják:

  • 66.22 biztosítási brókeri, ügynöki tevékenység
  • 66.29 biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenysége
  • 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Aki ezen adónem alá szeretne tartozni (vagyis jól felfogott érdeke), és a feltételeknek megfelel, választhatja ezt az adónemet. A választást egy erre rendszeresített nyomtatványon kell megtenni a NAV felé. Amennyiben az adózó a feltételeknek megfelelt, a bejelentését megtette, akkor a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre az új adóalanyiság.

FIGYELEM! Legkorábban 2013. január 1-jétől jöhet létre az új adóalanyiság, amiből az következik, hogy legkésőbb a szándékot 2012. december 31-ig be kell jelenteni az adóhatóság felé!

Másik nagyon fontos szabály: a személyes közreműködésre kötelezett tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként, és a bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy az adott kisadózó főállású kisadózónak minősül-e? Amennyiben a nincs bejelentve a tag kisadózóként, akkor bármilyen közreműködésre van szükség, bármilyen munkavégzésről van szó, az esetükben csak munkaviszony keretében megengedett. (Csak figyelmeztetésként, emlékeztetőként: ha a hatóság úgy csípi meg a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó tagot, hogy nincs bejelentve kisadózónak, és valamit tevékenykedik a társaságnak, akkor abból olyan munkaügyi bírság lesz a vége – be nem jelentett foglalkoztatott -, hogy a fal adja a másikat… 🙁 )

A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

Beszéljünk arról is, hogy mennyi a kisadózó vállalkozások tételes adója:

Ami bizonyos, hogy minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.

  • főállású kisadózó havi 50ezer Ft
  • főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
  • naptári évben 6 millió forintnál több bevétel esetén a 6 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülök esetében a bevételi határ: kisadózói vállalkozás jogállásainak hónapja x 500ezer Ft/hó)

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a ?Kisadózó? szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. TISZTELT KÖNYVELŐZÓNA!

    A Tom.-nak adott 2013.02.17.-én adott válaszában “A gyermek egyéves kora után keresőtevékenység heti harminchat órát meg nem haladó időtartamban folytatható, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzés például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység.”
    Azt szeretném kérdezni, hogy ezt milyen jogszabályok alapján írta, mert én az államkincstártól azt a felvilágosítást kaptam, hogy feleségem vállalkozóként a gyermek egyéves kora után sem kaphat Gyes.-t mert ott nem meghatározható a munkaidő /heti 30 órát meg nem haladó időtartamra hivatkoztak/. Jelenleg rendesen fizet minden járulékot maga után és nem kap gyest. Ezt én nem akartam elfogadni, ők a 1998. évi CLXXI. tv. 21.§.-ára hivatkoztak. Kérném a segítségét mert az ön által leírtak alapján jár neki a gyes a gyerkőc 15 hónapos. Ha lehetséges pontos jogszabályi hivatkozásokra lenne szükségem, hogy az orruk alá dugjam.

    Előre is köszönöm a választ.
    SPéter

    1. Kedves Sánta Péter!

      Tom nevű olvasónknak adott válaszunkban, az utolsó mondatba hiba csúszott (a hibát a honlapon is javítottuk, valamint a webmesterünk közvetlenül, emailben is értesítette a kérdés feltevőjét az elírásról).
      Az ominozus mondat így hangzik helyesen:

      A gyermek egyéves kora után keresőtevékenység heti harminc (30) órát meg nem haladó időtartamban folytatható, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzés például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység.

      Elnézést a figyelmetlenségünkért! 🙁

      A MÁK-nak is, és nekünk is (még az elírással együtt is) igazunk van: a személyes közreműködést igénylő vállalkozó (egyéni vállalkozó, bt. beltagja, kkt tagja) nincs értelmezve a munkaidő. Ahogyan többször, több helyen, magyarosan leírtuk már, számukra a munkaidő látástól-Mikulásig tart. Többek között nem is kell jelenléti ívet sem vezetniük, nincs túlórapótlékuk, műszakpótlékuk stb. Vállalkozóként/tagként ők teljes járulékot fizetnek akkor is, ha csak heti 1 órát, vagy heti 60 órát dolgoznak.
      Ahhoz, hogy GYES-t kapjon, ezt a jogviszonyt meg kell szüntetnie. Sajnos… 🙁

  2. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Mit javasol az alábbi szituációban:
    Kézműves termékeket kívánunk forgalmazni egyelőre az interneten, feleségem GYESen, én jelenleg munkanélkül.
    BT-t érdemes-e indítani? vagy marad az egyéni vállalkozósdi, KATÁval? Melyik lenne az olcsóbb megoldás, addig legalább amíg nem látjuk, hogy mennyire profitábilis az üzlet, de számlaképesek akarunk lenni?

    Válaszukat előre is köszönöm

    1. Kedves Tom!

      Kissé kevés az adat ami rendelkezésünkre áll egy megalapozott döntéshez. Mindenképpen keressen fel egy könyvelőt/adótanácsadót, akivel alaposan megbeszélhetik a dolgaikat, mielőtt döntést hoznak.
      Általános helyzetben:
      Terhességi gyermekágyi segély (tgyás), illetve gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának tartama alatt nem szabad dolgozni, viszont a gyermekgondozási segély(gyes) mellett ? szigorúbb feltételekkel ? lehetővé teszi a jogszabály a keresőtevékenység folytatását.
      A gyes-ben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, és ide bele kell érteni az egyéni vállalkozói tevékenységet, illetve a személyes közreműködést igénylő társaság tagjaként végzett tevékenységet is.

      A gyermek egyéves kora után keresőtevékenység heti harminchat (30) órát meg nem haladó időtartamban folytatható, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzés például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység.

    2. Kedves Tom!

      Az önnek adott válaszunk utolsó mondatába hiba csúszott. Helyesen így hangzik a mondat:

      A gyermek egyéves kora után keresőtevékenység heti harminc (30) órát meg nem haladó időtartamban folytatható, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzés például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység.

      Elnézést a figyelmetlenségünkért! 🙁

  3. Tisztelt Könyelőzóna!

    Jelenleg részmunkaidőben dolgozok (kevesebb mint heti 36 óra)és mellette nappali tagozatos hallgató vagyok a debreceni egyetemen. Egyéni vállalkozóként a KATA adónemét választva Ön szerint főállású kisadózónak, vagy főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősülök. Válaszát előre is köszönöm!

    Köszönettel:
    M.Zs.

      1. Köszönöm a gyors választ és segítséget!
        Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy a vállalkozás székhelyeként szolgáló ingatlan bérlése után kell-e adót, EHO-t fizetnem? Vagy a KATA 50ezres tétele ezt már magába foglalja?

        Válaszukat előre is köszönöm!

        Üdvözlettel:
        M.Zsolt

        1. Kedves Molnár Zsolt!

          Azért a nagy gyorsaság, mert mára elég volt, pakolunk és húzunk a kocsmába (már aki)… 🙂 🙂

          Ha a vállalkozás székhelyét ön adja bérbe, akkor nem lehet katás (68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése kizáró feltétel). Ha mástól veszi bérbe az ingatlant, akkor – mint kifizető – az szja-t (és esetleg az eho-t) le kell vonnia, bevallania és befizetnie, kivéve, ha egyéni vállalkozótól, mezőgazdasági őstermelőtől, vagy más adóalanytól veszi bérbe a vállalkozás az ingatlant.

          Ha kell egy jó könyvelő, akkor ajánljuk magunkat, a Távkönyvelési szolgáltatásunkat, havi 5ezer pénztől… 😉

  4. Tisztelt Könyvelőzóna!Választhatom-e a KATA szerinti adózást,ha a vállalkozói igazolványomban ez a TEÁOR szám szerepel:479904 nem bolti ügynöki kiskereskedelem?Köszönöm.

    1. Kedves Tóth Lászlóné!

      Az egyéni vállalkozói igazolványban nem TEÁOR, hanem szakmakód szerepel, ami annyiban különbözik a TEÁOR-tól, hogy jobban alá van bontva (6 jegyű, és nem 4jegyű). A törvényben pontosan szerepel, hogy melyik 4jeggyel kezdődőek vannak kizárva, három darab, mindhárom a 66-tal kezdődik. Vagyis: választhatja.

      (Itt jegyezzük meg, hogy nem az a lényeg, hogy mi van ebben a tekintetben felsorolva, hanem az, hogy milyen tevékenységet végez ténylegesen, miből van árbevétele, illetőleg – véleményünk szerint – mire számol el költséget/ráfordítást.)

      1. Tisztelt Könyvelőzóna! Köszönöm a választ,de lenne még kérdésem,amelyben a segítségüket szeretném kérni.Most derült ki számomra,ahogy az Önök honlapját olvastam,hogy mivel én alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok,számomra nem kötelező a vállalkozói bankszámla.A kérdésem az,hogy akkor a járulékokat csekken kell-e fizetnem és a csekket hol tudom beszerezni.A másik kérdésem pedig az ha KATÁS leszek akkor szükségem lesz-e a könyvelőmre,mivel van egy alkalmazottam.Köszönöm szépen.

        1. Kedves Tóth Lászlóné!

          Hátulról kezdve: Mi igenis tanácsoljuk, hogy legyen könyvelője (mondjuk: ajánljuk magunkat a távkönyvelési szolgáltatásunkkal 5ezer Ft/hó összegtől). Nem azért, mert van egy alkalmazottja – bár ez havi rendszerességű bevallásokat, számfejtéseket, alkalmazott bevallása stb. igényel -, hanem azért mert ez egy olyan szakma, ha ért hozzá, akkor nem kell, ha nem ért hozzá, akkor nagyon kell. 😉

          Utalással a lakossági számlájáról utalhat, vagy az ügyfélszolgálaton a bankkártyáról fizethet, illetve az ügyfélszolgálaton igényelhet csekket. Mi az otthoni, karosszékből történő utalást javasoljuk. Nincs sorbaállás, nincs elveszett, gyűrött csekk, be lehet állítani állandó megbízásra, stb.

  5. T. Cím!

    Tanácsot szeretnék kérni Önöktől.

    Közhasznú nonprofit kft vezetője ill alkalmazottja vagyok, áttérhetek e KATA-ra?

    Köszönöm monti

    1. Kedves Monti!

      Nem tudjuk, hogy mit mondott a könyvelőjük, mindenesetre, ha jó könyvelőre van szükségük, akkor hamar megtalálják az elérhetőségeinket a honlapon…. 🙂 Távkönyvelés és online könyvelés sem idegen tőlünk.

      Kft. nem választhatja jogszerűen a kata adózási módot.

  6. T.Könyvelőiroda!Az előző kérdésemre adott válaszukat köszönöm.Az előzmények után bíztam,hátha kevesebb járulékot kell fizetnem a bruttó 500 Ft-os órabérből.A könyvelőm csak jót akart nekem!Ugyanis a NAVÁ-nál átjelentett Főállású kisadózónak 2013 01 01-töl a T101E adatlapon és nyilvántartásba vettek mint főállású kisadózó 2012.évi CXLVII.TÖRVÉNY 4.§(5) alapján.Kérdésem az,hogy ez változtat-e az előző kérdésemre adott válaszukon?
    Köszönettel:Tóth Zoltán

  7. Tisztelt Könyvelőzóna!
    1.Érdeklődni szeretnék, meglévő egyéni vállalkozásom mellett lehetek-e részmunkaidős foglalkoztatott egy kisadózó Bt.-ben. A kisadozó BT beltagja (feleségem) lehet-e részmunkaidős kisadozó, ha van heti 36 órás munkaviszonya.
    Konkrétan erre gondoltam: jelenleg kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik vállalkozásom (ez a vállalkozás nem lehet kisadózó az éves árbevétele miatt), de feleségemmel közösen alapítanánk egy Bt-t, ebben a bt-ben ő beltag lenne én pedig csak részmunkaidőben alkalmazott, ez csak azért, hogy a Bt felvehesse a tevékenységi körébe az én szakmámat is (villanyszerelés). A bt kisadózó lenne, és csak munkadíjat számlázna, magánszemélyeknek és cégeknek is. Elméletileg ha költséget nem számol el a Bt évi 6 millió forintot kereshet évi 12x 25.000 Ft adófizetéssel+énrám fizetett részmunkaidős járulékok? Lényeg amit eddig Áfásan számláztam munkadíjat és kifizettem a személyi jövedelem adót||ehot||osztalékot, azt ezután az új Bt. számlázná. A kereskedelmi tevékenységem (villamos anyag forgalmazás) pedig maradhatna az eddigi vállalkozásomban (Áfa fizetéssel||eho, iparűzési adó, stb…) Törvényes ez így?
    2. Kisadózó vállalkozásra vonatkozik-e a kormány idén bevezetett munkahelyvédelmi akcióterve? Gyesről dolgozni visszatérő kismamára van-e valamilyen adókedvezmény? 2 évig járulékmentesség+1év 50% járulék, ha alkalmazotti jogviszonyban dolgozik?

    1. Kedves Árendás Dávid!

      Ezek pontosan azok a kérdések, amelyeket a könyvelőjével/adótanácsadójával kell(ene) megbeszélniük. A konkrét tényeket nem ismerjük, így esetleg valami sületlenséget találunk mondani.
      Ami pedig azt illeti, a kérdés annyira konkrét helyzetre szól, hogy az már egy fizetős tanácsadásra tartozna. Mi nem abból élünk meg (sajnos), hogy konkrtét esetekben ingyen tanácsokat adunk. Ez az ingyenes szolgáltatás, amit honlapunkon keresztül nyújtunk, általános helyzetekre vonatkozik, amikor sokan tanulhatnak belőle, illetve értelmezhetik azt, hogy mi zajlik körülöttük.

      A kata feltételeiről, részleteiről 5 cikket írtunk, javasoljuk, hogy olvassa el őket a hivatkozásra történő kattintást követően, és a válaszokat is felleli bennük. https://www.konyvelozona.hu/kategoria/kata-2/

      A második kérdésére pedig egyértelmű igen a válasz, hiszen az alkalmazottakra nem vonatkozik a kata-könnyítés.

  8. Bocsánat, még annyit, hogy a rendes öregségi nyugdíjasnak ilyen esetben korlátozódik e a nyugdíja, vagy kapja változatlanul.

  9. Használtruha üzletet szeretnénk nyitni, KATA adózással,én főfoglalkozásban.Kérdés: amennnyiben édesapám – aki rendes öregségi nyugdijas – családi segítöként közremüködhet e,kötelező e neki is adózni,ha igen milyen feltétellel, pl. a havi 25 ezer Ft.-al?

    1. Kedves P:Ágnes!

      Első lépésként keressen egy jó könyvelőt/adótanácsadót, és beszéljék át a helyzetet.

      Mi, ennyiből, amennyit írt, nem tanácsolnánk önnek a katázást erre a tevékenységre, ilyen felállásban.

      A segítő családtag fogalma megszűnt, helyette lehet pl. alkalmazott – csak azoknak más a közterhük… 😉

  10. Tisztelt könyvelőzóna.Hu
    Kérdésem az lenne,hogy a férjem 2011.szept-ben ment nyugdijba,43 évvel, 60 évesen, 8,4 %os csökkentéssel és korhatár előtti ellátottként.
    2013. szept.-ben öregségi nyugdijat fognak folyósitani,és a 8,4% ot visszaakapja?
    Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves Marianna!

      Nem, nem kapja vissza – az végleges. Ha belegondol alaposan; ez annak az “ára”, hogy a kortársainál előbb mehetett pihenőbe, esetleg még dolgozhatott is mellette.

  11. Kedves Könyvelőzóna!

    Személy vagyonőrként dolgozom és kiszeretném váltani a vállalkozói igazolványt és úgy tudom hogy a személy és vagyonőrök nem vehetik igénybe.Azt szeretném megkérdezni hogy nekem igénybe lehet venni ezt a Kata vállalkozást?

  12. T.Könyvelőiroda.2012-ben Főállású Egyéni Vállalkozást váltottam ki.Vagyonőri tevékenységre.A könyvelőm 2013 Január. 01-től átjelentett a KATA rendszerbe.A munkáltatóm a januári leadott számlámra azt válaszólta nem tudja elfogadni mert nem vagyok jogosúlt a KATA rendszerhez.A számlámra rávezettem hogy kisadózó.A NAVA is megkűldte a visszaigazolást.Mi a teendőm!

    1. Kedves Tóth Zoltán!

      Első teendője, ha megtartja a vállalkozását: búcsút inteni a könyvelőjének. Illetve, nem is könyvelő, hanem sarlatán az, aki gondolkodás nélkül önt katára bejelentette. Csak akkor vonjuk vissza a jelzőt, ha az ön által leírtakon túl lényegesen más tevékenysége, vagy speciális tevékenysége van.

      Ha kell jó könyvelő, akkor tudja címünket…. 😉 🙂

      Nagy szerencséje, hogy tisztességes és értelmes a foglalkoztató, és a gondra még az első hónapban fényt derítettek. Súlyos összegek terhelték volna mindkettőjüket, ha meg próbálta volna a sumákolást.

      A többit elolvashatja legfrissebb írásunkat, amit az ön kérdése is ihletett: https://www.konyvelozona.hu/2013/02/a-kata-es-a-munkaviszony-kapcsolata/

  13. T. Könyvelőiroda!

    Közszférából 2012-ben 40 éves munkaviszonnyal mentem nyugdíjba. Végezhetek e kereső tevékenységet egyéni vállalkozóként a 2013 TB. törvény alapján, az előírt jövedelem korlátig.

  14. Kedves Könyvelőzóna!
    Kell-e a havi 25 ezer forint mellett a 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a Kata-s egyéni vállalkozónak, aki főállásúnak nem minősülő kisadózó (korhatár előtti ellátásban részesül 40 év szolgálati idővel)?
    “hatályos szabályok értelmében minden nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi jellegű nyugdíjban részesülő személy nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, 2012-ben 1.674ezer Ft-ot.”
    Ha jól értelmezem 2013-tól a keresetplafon 98ezer forint x 18.
    Amennyiben vki január hó végéig Katás egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentést tesz a NAV felé az ügyfélkapun keresztül, akkor a 25 ezer forintos járulékot ugye csak következő hónaptól kell fizetnie?
    Előre is köszönöm válaszukat: Albo Mihály

    1. Kedves Albu Mihály!

      A járuléktörvény a fogalmak és értelmező rendelkezések között felsorolja, hogy milyen járuléknemeket ismerünk:

      4. § E törvény alkalmazásában:
      l) Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

      Ennek értelmében, mivel az egészségügyi szolgáltatási járulék is járulék, a KATA kiváltja az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, bár annak mértéke 2013. január 01-től havi 6.600,- Ft. 😉

      Jól értelmezi a 12 18 x 98ezer Ft-os keresetkorlátot 2013-ban.

      Amennyiben valaki január hóban jelentkezik be katára, az február 1-től folytathatja katásként a tevékenységét, és március 12-ig kell megfizetnie a tételes adót (50e Ft vagy 25 ezer Ft).

      1. Nagyon köszönöm a gyors válaszát!
        A 12x98e ugye csak elírás?

        Továbbá szeretném megtudni, hogy amennyiben a vállalkozó január hó legvégén jelentkezik be katára, van-e lehetősége a januárra esedékes tételes adót befizetni, és ezzel a teljes (12x500e) naptári évre vonatkozó maximális 6 millió forintos bevételi határ szerint adóznia?

        1. Kedves Albu Mihály!

          Köszönjük szépen észrevételét! Valóban elírás – amelyet javítottunk. Helyesen: 18 x minimálbér.

          Nem, nincs lehetőség. Mint említettük volt: a bejelentkezést követő hó első napjától lesz katás, tehát, csak erre az időszakra vonatkozik a kötelezettség. Itt nincs törtnap… 😉

  15. Idén januártól alanyi adómentes katás lettem. Mellette 4 órás munkaviszony. Ez utóbbiból vonják a nyugdíjjárulékot. Kérdésem az lenne, hogy a lent található idézésben a törvény c) pontja “tartalmazza” a nyugdíjjárulékot, vagy a havi 50e Ft túl ezt még külön kell-e megfizetni?

    5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
    9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszer?en választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság id?szakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság id?szakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefügg? alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
    a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása
    és megfizetése;
    b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
    c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
    d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása,
    bevallása és megfizetése.

  16. Ma találtam rá oldalukra, nagyon hasznos infókat olvastam,de lenne egy kérdésem:Eddig evás voltam kb 4.000.0000,- ft után fizettem evát, december végén kiléptem az evábólés átléptem a katába és alanyi mentességet kértem. Van 36 órás munkaviszonyom.Tehát 25.000,- ft katát kell fizetnem. Eddig még értem is a dolgokat, csak most jön az én bökkenőm, amit az Önök előző kérdéseiből kiolvasva gondolkodtatott el és ebben kérném amegerősitést:
    2013 juliuásban elérem a nők 40 év jogosultsági időt.Nyugdijba megyek.Keresetkorlát: juliustól nem kereshetek( sszámlázhatok)havi 500.000,- FT-ot, mivel annak 60% a jövedelem( 300.000,- FT és ez több mint a 98000×18=1764.000,- Ft/ 12 Havi 147.000,- FT?
    Ha jól értelmeztem amit előttem kérdeztek ésmegválaszoltak kérdéasekből is azt szürtem le, hogy ebben az esetben nem lehet éves szinten többet keresni számlázni min egyéni vállalkozó a nyugdij miatt évi 2.940.000FT ( számlázni),
    vagy nálam lehet ugy venni, hogy az első féflévben akár lehet számlázni 3 milliót és a második féflévben pedig 2940/2= 1.470.000,- ft?
    Egy picit elbizonytalanodtam. Azt hittem értem, de mégsem.
    Köszönöm szépen. Ha kapok rá válasz akkor meg még jobban köszönöm szépen, és további szép napot erőt egészséget kívánok az egész csapatnak.
    Marika

  17. T.könyvelőzóna.hu

    2012-ben 40 éves munkaviszony után mentem nyugdíjba.Vállalkozó háziorvos alkalmazna, mint asszisztens.Nem szeretném ha a nyugdijamat felfüggesztenék.Milyen formában dolgozhatok / megbizási szerződés stb.és mennyit/ a minimálbér 18x ?/Köszönöm válaszát.

    1. Kedves Simonné Sz. Zsuzsa!

      Bocsánat, de előbb kijavítjuk: 40 év jogosultsági idő (nem munkaviszony, vagy szolgálati idő), ami után kedvezményként nyugdíjba vonulhatnak a hölgyek. 😉

      A kabinet döntése értelmében ha a közszférában dolgozók elérték a nyugdíjkorhatárukat, és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek, akkor a munkaviszonyukat meg kell szüntetni.

  18. Kedves könyvelőzóna!

    Most szeretnék egyéni vállalkozást csinálni és a bejelentés kitöltésekor akadt egy kis dilemmám. Nem vagyok biztos benne, hogy a KATA választásakor és a vállalkozás indításakor jogosult vagyok-e alanyi adómentességre. A felső értékhatárt a 6 millió ft-ot terv szerint nem fogom meghaladni. Csak tárgyévem lesz, előző évem nincs. Egy Bt-ben már kültag vagyok és mezőgazdasági termékek értékesítésével szeretnék foglalkozni. Én csak ügynöki munkát végeznék, egy cégnek a termékeit értékesíteném. Nem vásárolnám meg azokat. Mezőgazdaságban, állattenyésztésben használatos termékekről lenne szó. Jól gondolom, hogy választhatom az alanyi adómentességet?

    1. Kedves Bihari Nóra!

      Több dolgot sem értünk igazán: miért nem hiszik el, hogy nem kell a könyvelőt, a szakembert eldobni? Nem ön az egyetlen, aki már az első lépések előtt megtorpan egy (szakember számára) alapvető kérdésnél, és mégsem keres egy kiváló szakmabélit (mondjuk: bennünket 🙂 🙂 ), hogy pár forintért segítője legyen, akik a kátyúkat legalább kijelölik, hogy elkerülhesse a nyakig érő döccenőket… 🙁

      A másik, amit nem nagyon értünk: abban a cikkben (és a cikkben történő másik hivatkozott cikkünkben), amelyhez kérdését írta mindent leírtunk magyarul, nem jogászul, az alapokról….

      Nos, akár alanyi adómentességet, akár áfát is választhat új egyéni vállalkozóként. Az egy másik kérdés, hogy a bt kültagjaként végez-e személyes közreműködést igénylő feladatot, és ha igen, akkor az eléri-e a heti 36 órát, vagy sem. Mint katát választó egyéni vállalkozó, vagy 50ezer, vagy 25ezer pénzt kell pengetnie havonta állam bácsinak, de lehet, hogy nem is állam bácsi, hanem gonosz állam boszorkának… 😉 🙂

      1. Nagyon köszönöm a kimerítő választ! Bár szerintem félreértettük egymást. Ezekkel a dolgokkal én is tisztában voltam, pusztán az okozott gondodt, hogy ez a tevékenység a mezőgazdaság keretein belül történne és mint tudjuk ma ez Magyarországon egy külön állatfajnak minősül. Csak így tovább. Nagyon nemes dolog, hogy valaki minden követelés nélkül segíti az embereket a bürokrácia hálójában eligazodni!

        1. Kedves Bihari Nóra!

          Nem akartuk megbántani, de muszáj volt leírni, mivel mások is olvassák a honlapot, a kérdés-válaszokat, ezért mindig csak az általánosság szintjén tudunk reagálni, konkrét eseteket mi is pénzért művelünk, mivel meg kell nekünk is élni a tudásunkból. 😉

          Egyéni vállalkozást, de vállalkozást általában, igaz, hogy egy “nagy ötletre”, nagy lehetőségre szokás indítani, de tovább is kell tekinteni; ma mezőgazdasági termék ügynöki kereskedelmét végzi (és nyilván a fordított áfára gondolt, amikor kérdezett), de holnap a kukorica közvetítése mellett észreveszi, hogy a terményszárító vezérlő elektronikájához látott egy frappáns megoldást az egyik helyen, és azt is el kezdi ajánlgatni, vagy találkozik az üzemanyag megtakarítást biztosító termékekkel, amit nem tart sokáig elmesélnie a terményszerződés megkötését követőem. Máris bővítheti elektronikusan a tevékenységi körét, csak az a kérdés, belefér-e majd az adózási módjába.
          Igen, ezek mind beleférnek. 🙂 🙂 Határ a 6m Ft. (Lehet, hogy utána is megéri, minden pót- és büntető adóval, következménnyel együtt, de az már egy másik kérdés, másik elemzés lesz.)

  19. T.Könyvelőiroda!
    Átolvastam az ide vonatkozó törvényt, illetve átnéztem a fórumot, de nem találtam választ kérdésemre.
    Új vállalkozást akarok létrehozni (munkaviszonyom megszűnt).
    Lenne rögtön 2 megbízásom. Az egyik ~3.200e illetve 2.100e értékben. Ezek mellett maximum 200e értékű munkára lenne időm. Ebben az esetben, hogyan tudom bizonyítani az adóhatóság felé, hogy nem színlelt munkaviszonyt folytatok, hanem saját eszközökkel végzek szolgáltatást? A 3m forintot meghaladó megbízást vissza kell utasítanom, ha a “KATA”-t választom? 2m forint körüli megbízásból kettőt elvállalhatok egy évben? Ebben az esetben teljes adóellenőrzést végeznek a megbízónál?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Kedves Pádár Tamás!

      Nagyjából nem is értjük egészen a felvetését; a 3,2m + 2,1m = 5,3m Ft. A kata határértéke 6m Ft. Tehát, ettől lehet katás.

      A törvény pontosan nevesíti, hogy mely’ feltételekből kell kettőnek megfelelni, hogy megdöntse a törvényileg csalónak mondott tételt. Az egyik pl. éppen a saját eszköz használata. A másik pl. az, hogy saját maga határozza meg, hogy miként hajtja végre a feladatokat.

      Nem valószínű ez miatt az átfogó adóellenőrzés; azzal kezdik, hogy nem munkaviszonyt lepleznek-e ezzel a megbízással. Ha nem, és más kiabáló disznóságot nem látnak, akkor csiki-csuki, lezárul a vizsgálat.

  20. T. Könyvelőzóna! 2012.december 17-én öregségi nyugdíj mellett kisvállalkozói kérelmet nyújtottam be, és mivel semmi segítségem nem volt, sajnos rosszul töltöttem ki a kérelmet. ÁFA kötelezettet jelöltem be, majd a KATÁ-ra is bejelöltem, de mint főtevékenységet a nyugdíj mellett, pedig csak kiegészítő tevékenységet jelölhettem volna. Már van egy könyvelőm, de ő is csak találgat hogy mit is lehetne tenni. Sajnos az alanyi ÁFA mentességet csak ez év decemberben kérhetem, de egy könyvelő azt mondta így nem lehetek KATÁ-s. Ha nem vagyok KATÁ-s az ÁFA kötelezett megjelölése miatt akkor azonnal megszüntethetem-e ezt a vállalkozást és utána adhatok-e be ujabb kérelmet vállalkozásra mint alanyi adómentes és KATÁ-s kiegészítő tevékenyéget folytató nyugdíjas? Idáig milyen kiadásaim merültek fel? Tudnak e nekem válaszolni? Nagyon elszúrtam az egészet? Internetes munkát szeretnék végezni. Kérem szíveskedjenek válaszolni milyen lehetőségem van.

    1. Kedves Molnár Gyuláné!

      Látja, látja! Nem minket választott könyvelőnek, pedig a mi online könyvelői díjunk nagyjából csak egy havi 5ezer Ft körül alakul, és ritkán mondunk zöldséget, akkor pedig visszük a balhét… 😉 🙂

      Áfa kötelezettség – az fekszik-nyugszik a tárgyév utolsó napjáig. Kész; kalap-kabát… 🙁

      Az nem igaz, hogy kiegészítő tevékenységet jelölhetett volna csak meg, hiszen van olyan együttállás, amikor mást is be lehet (vagy éppen kell) jelölni. Attól a könyvelőtől, aki csak találgat, szabaduljon meg sürgősen. Tartsa vele a barátságot, a jó viszonyt, de ne bízza rá a könyvelést.
      A másik könyvelőhöz se menjen, aki azt mondta, hogy katázás melett nem lehet áfás. Lehet áfás is, de választhatta volna az áfa mentességet is.

      A katázás melletti kiegészítő tevékenységet adatmódosító lappal visszamenőlegesen is módosíthatja.

      Jó kérdés, hogy idáig milyen kiadásai merültek fel. A megválaszolást átadtuk a varázsgömb-olvasó csoportunknak, akik eddig azt jelentették, hogy nem látnak három és fél kisfröccs fogyasztásának felmerülését… 🙂 🙂
      Honnan tudnánk, hogy eddig milyen kiadásai merültek fel?

      Nem szúrt el semmit, egyszerűen az alapvető dolgokat nem olvasta át, vagy éppenséggel nem tudja megfelelően értelmezni őket. Tényleg keressen egy jó könyvelőt/adótanácsadót. Inkább fizessen most egy szerényebb összeget, fizesse meg a szakembert, mint később keserves sírással állapítsa meg, hogy irtózatosan elrontotta.

  21. Tisztelt Konyvelozona.hu,

    KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba.
    allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy

    5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban.

    Igaz ez?

    Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden evemet elszamoljak?

    udv> laci

  22. T. Könyvelőzóna!

    Ha helyesen értelmezem a Katát,akkor az eddig alanyi áfamentes e.v. Kata-ba lépés után is az marad, továbbá
    biztosított is marad hiszen a kata a járulékokat is kiváltja. Ez csak azért érdekes mert eddig a garantált
    bérminimum járulékai 50E ft felett voltak, továbbá a kata ezen felül ráadásul a vállalkozás többi adóját is kiváltja. Hol itt a turpisság?

    köszönöm válaszukat

    1. Kedves Pető István!

      Oh, több helyen is; csak példaképpen: ha csak egy napot van az adott hónapban, akkor is a teljes katát kell fizetnie (korábban ez időarányos volt), biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint, bevételi nyilvántartást kell vezetni, de az nem elegendő a HIPA (helyi iparűzési adó) egyik változatához (merthogy 3 féléből lehet választani), ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles, és a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem adócsaló, stb.

  23. Tisztelt Könyvelőzóna.hu!
    Szeretném megkérdezni, hogy KATA-s főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén érvényesíthető a családi kedvezmény, vagy ezt már betudták a kedvezményes 50eFt havi összeg megállapításánál? (Akciós árunál nincs további kedvezmény? 🙂 )

    1. Kedves Nagy András!

      A családi kedvezmény az adóból/adóelőlegből vehető igénybe (mármint a személyi jövedelemadóra kell most gondolni), de ilyen nincs a KATA-zónak… 🙁

      1. Köszönöm a gyors választ! Én is hasonlóan gondoltam, a válasza megerősített ebben.

  24. Tisztelt Könyvelőzóna!

    40 órás főállás mellett fizetném a KATÁ-t. Az év 6 millió forintos limit csak a kiadott számlák összegére vonatkozik, vagy a teljes jövedelmet (főállás+számlák) be kell számítani? Ugyanez a kérdésem az ÁFÁ-val kapcsolatban is.

    1. Kedves mim!

      A KATA, mint írtuk is, egy adózási mód, mégpedig egy vállalkozás tevékenysége utáni adózási mód. Mivel önnek van heti 40 órás főfoglalkozása, ezért havi 25ezer Ft-ot kell fizetnie, ha esik, ha fúj… 😉
      A 6 milliós határ a vállalkozásához kapcsolódik, nem más tevékenységéhez. Az áfás kérdést nem is értjük igazán. Az áfa nem számolódik be a 6 millióba.

  25. T. Könyvelőiroda!
    2012-ben áfás Ev könyvelő voltam. Idei évre áfa mentes Katát választottam. A december havi könyvelési díjról most állítom ki a számlát ,folyamatos. Fiz. határidő, teljesítés 2013.01.12, számla kelte: 2013.01.11 Jól gondolom, hogy áfa mentesen kell kiállítanom, és már Katás bevételnek számít? A számla tényleges kifizetése szintén idén történik átutalással.
    Válaszukat előre is köszönöm.
    P. Andrea

  26. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Átalányadózóból lettem KATÁ-s január 1-től.Főállásban dolgozom egyszemélyes vállalkozásomban.
    Pontosan mennyi szolgálati időt számíthatok egy teljes ledolgozott évből a majdani nyugdíjamhoz?
    Köszönök minden segítséget.
    Üdvözlettel

  27. Felmerült egy kérdés, hogy a katát válsztó bt üzletvezetője, ai egyben beltagja is a bt-nek, 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, valamint megbízott ügyvezetője még 2 társaságnak.Érinti ez valamilyen formában hátrányosan, mint kisadózó?? Lehetséges ez így mind együtt??

    1. Kedves Trembeczky Magdolna!

      3 társaságnak csak van egy könyvelője, akinek felteheti ezt a kérdést…
      Mint minden másnak, a KATA adózási módnak is vannak előnyei, hátrányai; ennyi információból nem lehet megmondani, hogy lehete-e, és milyen súlyú hátránya lehet, esetleg. Többnyire azért nem valószínűsítjük ebben a szituációban a hátrányt.

  28. Tisztelt Könyvelőiroda !
    Szeretnék érdeklődni, hogy én a KATA-t választottam január 1.től, Akkor meg kell hagyni a vállalkozói számlát, vagy kaphatom a pénzem akár lakossági folyószámlára is.
    Üdv. Marika

  29. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Én egy számítástechnikai cégnél dolgozom megbízásos szerződéssel.Januárban kaptam először fizetést és teljesen ledöbbentem.A teljesítmény visszaigazolásban 71200ft szerepelt amiből levontak 1500ft adminisztrációs díjat.Ezen nem is bosszankodom,hiszen szerepel a szerződésben. De, hogy hogyan lett a megmaradt 69700ft-ból, 55470ft bruttó jövedelem, azt nem értem. Létezhet olyan, hogy a megbízó az én jövedelmemből vonja le az őt terhelő járulékokat?
    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Horváth Ferencné!

      1. Meg kellene nézni az elszámolólap (kifizetési jegyzék) tételeit.
      2. Meg kellene kérdezni a kifizetőt.
      3. Lehetséges, hogy ön úgy nyilatkozott, hogy 20-25% költségátalányt vegyenek figyelembe az előleg megállapításánál?
      4. Véleményünk szerint az adminisztrációs díjat a nettó (kifizetendő összegből) kell levonni.
      5. Jogszerűen nem vonhatja, nem vonja le a kifizető az őt terhelő járulékokat, csak az önt terhelőt, és abban nincs is választása: kötelező levonnia.

  30. Tisztelt Könyvelőiroda !

    Bt-nkben én vagyok az egyedüli beltag, férjem kültag (“csendestárs”, önkormányzatnál van 40 órás munkaviszonya). Fodrász vagyok, alkalmazottam nincsen, árbevételem kb. évi 4,5 MFt, kezdettől alanyi ÁFA-mentes a cégem. Decemberben bejelentkeztem a kata hatálya alá,az ÁFÁ-t illetően pedig (hasonlóan a 2. vállalkozási évtől kezdve minden évhez) nem is gondolkoztam, mivel úgy gondoltam minden külön bejelentés nélkül továbbra is alanyi ÁFA-mentességet élvez a Bt. Kérdésem: jól gondoltam-e, azaz továbbra is automatikusan alanyi menetesek vagyunk ?

  31. Üdv!

    Biztos nagyon hülye kérdés, de sajnos számomra nem világos néhány dolog. Én bejelentett állás mellett vállalkozóként választanám a KATA-t. Azt értem, hogy ez havi 25000 Ft és hogy többek közt kiváltja a szja-t, az egészségügyi hozzájárulást stb. de ha a 25000 Ft-al ezeket megfizetem, akkor a főállásomban is megfizetem ezeket? Vagyis kétszer fizetem meg az szja-t mondjuk?

    1. Kedves nagy andrás!

      Igen a főállásában meg kell fizetni a kötelezettségeket. A 25ezer Ft-tal a munkaviszony melletti tevékenységéből származó eredményt “váltja meg”.

  32. Öregségi nyugdíjasként kiegészítőtevékenységet
    folytatok, Áfa alól alanyi adómentes vagyok.
    Kérem, szíveskedjenek felvilágosítani, hogy
    nekem is kell a havi 25.000,-Ftot fizetni?
    Válaszukat köszönöm.

    1. Kedves Markó Ferencné!

      Kérjük, olvassa el azt az írásunkat végig, amelyhez hozzászólását írta! 🙁 🙁

      …főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft”

  33. Tisztelt Könyvelőzóna !

    Jövőre induló mezőgazdasági szaktanácsadói tevékenységemnél választhatom e a KATA adózási formát, ha a tevékenység végzéséhez a megbízó járművét a megbízó költségén használom? Nekem a tevékenység végzésével kapcsolatban minimális költségeim merülnek fel. Mivel várhatóan csak egy megbízóm lesz, az 1 milliós bevétel átlépése biztos.

    Válaszukat előre is köszönöm !

  34. Tisztelt Könyvelőzóna,

    Édesapám jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik az építőiparban vidéken, én Budapesten élek és megkért arra, hogy megbízási szerződés keretében adjak bérbe számára autókiegészítő termékeket, én nekem a fel és leszerelés a dolgom, illetve a hirdetések indítása.

    Ez a jogviszony megoldható a KATA alatt, édesapám fizeti a katát, nekem 40 órás munkaviszonyom van.

    Ez a kiegészítés nem egyértelmű számomra:
    A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

    Üdvözlettel: Vincze Viktor

    1. Kedves Vincze Viktor!

      Ha jól értelmeztük a mondanivalót, akkor az édesapja főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki a KATA hatálya alá jelentkezik be 2013. január 1-től. a bejelentkezéssel egyidejűleg be kell jelenteni egy, a vállalkozásban személyesen közreműködő, úgynevezett bejelentett kisadózót. Az egyéni vállalkozó (és az egyéni cég tagja) “hivatalból” kisadózóvá válik. Vagyis, édesapja a KATA hatálya alá történő bejelentkezéssel kötelező jelleggel kisadózóvá válik. Mivel neki nincs más munkaviszonya, ezért ő a havi 50ezret fogja fizetni.

      [Amit önnek nem egyértelmű, az a bt-k, kkt-k esetében értelmezhető, mivel bármelyik tag, vagy akár több tag is lehet kisadózó. Azt a tagot, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve, ha az adott tevékenységet munkaviszonyban látja el. Magyarul: ha egy tag személyesen működik közre a társaság tevékenységében, akkor azt vagy kisadózóként vagy munkaviszony keretében végezheti. Pl. megbízási díjért nem.]

      Ami pedig az ön közreműködését illeti, akkor jelenleg az a helyzet, hogy egy egyéni vállalkozó (aki történetesen még az édesapja is 🙂 ) megbízási szerződéssel foglalkoztatja önt, akinek ez a megbízás főfoglalkozása melletti. Feltételezzük, hogy a megbízási díj valamilyen jelzés értékű. 😉
      A KATA alatt ez a felállás nem változik önnel kapcsolatban, továbbra is eleget kell tenni a bejelentési és adó-, járulékfizetési kötelezettségnek.

  35. Tisztelt Könyvelőzóna,

    evás cégünk van, jövőre szeretnénk katázni.
    kérdésem, ha idén több volt a bevételem 5 milliónál, akkor is bejelentkezhetünk jövőre alanyi mentes körbe?
    És a katás jövedelmemet be kell vallani majd 2013ról 2014 februában?

    a másik, hogy a hipa számitás módját hogy kell bejelenteni?
    üdv és köszönöm előre is Tornyi Molnár Anikó

    1. Kedves tornyimolnaraniko!

      2013-tól az alanyi adómentesség bevételi küszöbértéke 6 millió forintra emelkedik, vagyis összhangba kerül a tételes adózás határértékével.

      Természetesen, az adóév végén be kell vallani ezt a jövedelmet is.

      HIPA kérdése az önkormányzathoz tartozik.

  36. Tisztelt Válaszoló!
    Átalány adózó egyéni vállalkozó vagyok. Ha átjelentkezem a KATA-ba és nyáron majd szüneteltetem a tevékenységem, lehet-e ennek valamilyen hátránya az “átalányos” szüneteltetéshez képest?
    Köszönöm a választ. László

    1. Kedves Zoltán László!

      Kérdése – gyakorlatilag – a “megválaszolhatatlan” kategóriába tartozik. Nem tudjuk, hogy milyen hátrányra gondol. Elméletileg nincs jelentős különbség.

  37. Tiszteletem,

    a kérdésem – amivel egy ideje hiába gyötröm a könyvvitelben eddig jártasnak hitt ismerőseimet – az, hogy amennyiben egy bt. (ami persze beKATÁzik 🙂 )kültagjaként közreműködő főállású kisadózónak jelentkezem be, akkor az egyszemélyes kft-ben mint tulajdonos, ott mellékállásúnak minősülök?

    1. Kedves Turos Péter!

      Nem akarja a könyvelését hozzánk áthozni? 🙂 🙂

      Sajnos, mindkét helyen fizetni kell a ?teljes? járulékot.

      – a kft-ben személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak minősül, aki legalább a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett, kivéve, ha máshol legalább 36 órának megfelelő jogviszonyuk van. A KATA jogviszony nem ilyen, így az nem mentesít a járulékfizetés alól.
      – a kisadózó után ? többek között ? akkor lehet a kisebb mértékű tételes adót fizetni, ha a magánszemélynek máshol legalább 36 órás munkaviszonya van. Tehát, nem fogadható el a teljes biztosítást eredményező társas vállalkozói jogviszonyt.

      Megoldás az lehet, ha a kft-ben munkaviszonyt létesítene, mert akkor ott ugyan megmarad a járulékfizetés, de a bt-ben elég lesz a havi 25 ezer forintot megfizetni. Az is megoldás, ha a bt-ben nem kisadózóként jelentkezik be, hanem heti 36 órás munkaviszonyba, és ekkor a kft-ben teljesül a feltétel.
      Azt kell mérlegelni, hogy a bt tevékenységéhez szükség van-e a személyes közreműködésére.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna,

        köszönöm a részletes és világos választ.

        A könyvvitellel kapcsolatos felvetésüket megfontolom :).

        Üdvözlettel: Turos Péter

  38. Tisztelt Könyvelőzóna!

    a KATA törvény 25§-ának értelmezésében kérném a segítségüket. E szerint a 2012-ben kiállított számla (egyéni vállalkozó, szja-s, bevétel), amit csak 2013-ban utalnak el, nem tartozik a KATA alá, viszont “adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani mindaddig, amíg KATA alapján adózik”.
    ez konkrétan azt jelenti, hogy évekig nem kell megfizetni az SZJA-t azon bevétel után, ami 2012-es teljesítésű, de pénzforgalmilag 2013-ban lett rendezve?
    válaszukat előre is köszönöm

    1. nem tud erre a kérdésemre senki válaszolni?

      másik kérdés: hogy ha egy bt beltag katás lesz, akkor továbbra is meg kell fizetni a bérminimum alapján a járulékot? nem elég a havi 50 ezer ft?

      köszönöm

  39. Egyéni vállalkozó vagyok mint festő.Több helyen dolgozom és számlázok is.De van olyan,hogy más cégnek is számlázok ami túllépi az egymillió Ft-ot.Ez automatikus adóellenőrzést von maga után? Hogy kell ezt értelmezni? A másik kérdésem az lenne,hogy a nyugdíjba menni idővel számilják bele ha nem a szakmunkás minimálbért fizetem hanem a Kata által előírt minimálbért? Természetesen mind a kettő kérdésem a Katára vonatkozik.

    Köszönöm

    1. Kedves Bedő Ferenc!

      A szó klasszikus értelmében nem jelent adóellenőrzést automatikusan, de mindkét félnek a megfelelő nyomtatványon jelenteni kell a határérték túllépését. elsősorban a meglévő adatok ütköztetésével végeznek ellenőrzést, de az való igaz – mivel a KATA adózási mód lényegesen kedvezőbb terhet jelent, mint a munkaviszony -, hogy nem csekély az esélye az ellenőrzésnek.

      A 13. § mondja meg, hogy mik azok az esetek, amikor ez a vélelem (munkaviszony leplezése) megdöntöttnek tekintendő.

      Az Országgyűlés előtt van kivételes sürgősségi eljárással tárgyalt törvénytervezet (T/9401), amely pontosítaná a kérdést:

      Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni

      a fállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget

      1. Köszönöm a válaszát.A nyugdíjkérdést azt hiszem félreértelmezhető módon tettem fel. Arra lennék kíváncsi,hogy a szolgálati időbe beleszámolják-e teljes egészében. Vagy egy év alatt veszítek-e napokat.

        Köszönöm

        1. Engem is nagyon izgatott e kérdés, ezért megkérdeztem a szekszárdi nyugdíjbiztosítót.Az ügyfélszolgálaton azt a választ kaptam, hogy egyéni vállalkozó esetében nem értelmezhető az “arányosított” szolgálati idő. Ez a fogalom csak alkalmazotti jogviszonyra vonatkozikhat.
          Tehát a KATA esetében az EV biztosítása egy járuléknap egy nap szolgálati időt jelent. A nyugdíj összegének alapja a 81300 forint.

          1. Kedves Hohnerné!

            Nagyon szépen köszönjük a “kíváncsiságát”, a fáradozását, és azt, hogy az eredményt megosztotta velünk!

  40. T Cím !
    A táppénz számfejtésénél (2013-ban)KATA adózó vállalkozónak
    a 81.300.-Ft lesz az alap, vagy marad az eddigi szabály, azaz a megelőző év járulékalapját veszik figyelembe, és a 81.300.- a 2014 évi táppénzalap lesz.
    Koszonettel Erősné

  41. Tisztelt Könyvelőzóna.hu.
    Szeretném megkérdezni hogy a KATA esetében az iparűzési adó
    az hogy alakul,tekintettel arra hogy a telephely meg van osztva két önkormányzat között. Ilyen esetben lehet-e az egyszerűsített adómegállapítást választani? Az egyszemélyes vállalkozásnak éves szinten kb 3-3.5 milliós bevétele van.
    Válaszukat előre is köszönöm.
    Balázs

    1. Kedves Muhi Balázs!

      A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadókra vonatkozóan módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseit, illetve kiegészíti azt. A KATA egy 2013-tól bevezetendő új adózási módszer, melynek során az adózó bevételi nyilvántartást vezet. A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása más adatok nyilvántartását is igényli, kivéve, ha fiktív adóösszeget, vagy átalányt fizet.

      Háromféle módszer közül lehet választani a KATA adózási mód esetén a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor:
      – Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. (Ide többféle nyilvántartás kell, a KATA előnye ezzel a HIPA-val már ugrik is…)

      – Az adó alapja megállapítható ? az adózó választása szerint ? a bevétel 80%-a alapján

      – A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás (kisadózó vállalkozás) ? kizárólag ezen adózói minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható ? döntése esetén az a helyi iparűzési adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ez egy fiktív szám, amely független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől.

      Természetesen, a KATA és a HIPA kapcsolata ennél kissé bonyolultabb, mindenképpen a könyvelőjével kell a dolgot egyeztetni.

  42. Szeretném világosan látni! Választhaom-e a KATA szerinti adózást, egy adószám alatt van egy üzemelő vendéglátó tevékenységem, és egy másik gyengén müködő vendéglátó egységem amelynek szeparálható helységeit bérbe szeretném adni. Köszönettel. S.Martin

    1. Kedves Sánta Martin!

      Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint
      a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
      b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészít? tevékenysége
      c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
      besorolású tevékenységet folytat.

  43. T Tanácsadók!
    Hiába olvastam a korábbi hozzászólásokat, a találtam választ a saját problémámra.
    Evás Bt-m van, a 40 éves jogosultsággal mentem nyugdíjba,és a cégemen keresztül megbízási szerződéssel dolgozom.
    Igaz-e az, hogy nem kell figyelnem az éves bevételi korlátot (a 18x…..stb)
    válaszukat
    köszönöm
    Nagy Antalné

    1. Kedves Nagy Antalné!

      De, bizony figyelnie kell a keresetkorlátra: Miután a kedvezményes öregségi nyugdíj életkorra tekintet nélkül kerül megállapításra, keresőtevékenység folytatása esetén ? az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ? alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó, 83/B. §-ában foglalt rendelkezéseket, magyarul: a keresetkorlát hatálya alá tartozik.

      1. Ha másképpen teszem fel a kérdést, akkor is ez a válasz?
        Mégpedig:
        Evás BT-ben dolgozom bért és semmiféle jövedelmet nem veszek ki, csak a leevázott jövedelm utáni bevételt osztjuk szét a másik taggal.
        Miután ez a magánszemélynél nem jövedelem kell-e figyelni a keresetkorlátot?
        Köszönöm
        Nagy Antalné

  44. Tisztelt Könyvelőzóna !
    Minden tiszteletem az önöké, de más megközelítésben a 81300 ft a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, viszont ebben az esetben véleményem szerint nem lehet keresetkorlátról beszélni. Lehet, hogy rosszul gondolom.

    Tisztelettel: Tóth Mihály

    1. Kedves Tóth Mihály!

      Nem teljesen értjük a kérdését. Az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ából idézve, ugyanoda jutunk ki, mint amit elmondtunk korábban a jogi bikkfanyelv hanyagolásával:

      (Ha)…2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

      A 4. § k) pont 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

      ?1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

      2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.?

  45. Kedves Könyvelőzóna.hu!

    Ha a nyugdíj keresethatáránál a járulék alapja számít, és kisadózóként nem kell havi bevallást adni (a NAV havonta automatikusan küldi az adatot a TB és az ONYF felé a 81.300.-Ft-ról), akkor nem ez lesz a figyelembe vett járulék alap?

    Azt jól értem, hogy tárgyi adómentes tevékenységnél, kevés költséggel akár 15M Ft bevétellel is lehet és érdemes a kisadózást választani, és csak a 9M után kell a 40% adót megfizetni?

    Köszönettel: Márk

  46. Tóth Mihály kérdéséhez válaszként csatlakozva tettem fel egy kérdést, még mielőtt bejelentkeztem honlapjukra.
    Várom válaszukat még arra is, hogy érdemes-e KATA alá bejelentkeznem, ha 2013. május-június hónapban érem el a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához a szolg. időt.A 81.300 havi járulékalap esetén a 318/365 napos arányszámításos szolg.idő csökkenés igaz-e, más adótanácsadó szerint 1 járuléknap nem 1 nap szolg.időt eredményez. Ha 2013.01.01-től választanám a KATÁ-ból származó havi kb 30.000.- Ft-al kevesebb járulék és szja, stb fizetési könnyítést mennyivel járnék rosszabbul nyugdíj megállapításakor. Nyugdíj megállapítás után továbbra is az 50.000 Ft-ot, vagy a 25.000 + 6600 eü.szolg. járulékot kellene fizetnem ha az egyéni vállalkozásomban továbbra is dolgoznék. Ez évben ÁFA alanyi mentes bevételem 1.950.000 Ft lesz. Nyugdíjasként is erre a bevételre lehet számitanom éves szinten.

    1. Kedves Hohnerné!

      Annyira láttuk a kérdését, hogy a mostani kérdése előtt 10 perccel már meg is válaszoltuk. 😉

      Azt, hogy a KATA adózást válassza, vagy ne válassza, azt ne tőlünk kérdezze; a könyvelőjével egyeztessen róla, hiszen önök együtt rendelkeznek mindazon információval, amely a döntéshez szükségesek. (Pl.: nem elegendő a bevétel ismerete, az sem baj, ha a költségek, ráfordítások is ismertek.)

      A szolgálati időnél valóban úgy van, hogy egy nap – esetünkben – nem egyenlő egy szolgálati idős nappal, hanem annak csak arányos részével.

      1. Tisztelt Válaszadó!
        Köszönöm válaszát, mégegyszer elnézését kérem a duplikázódásért. Én magam is könyvelő vagyok, és még sem tudok a magam ügyében optimális döntést hozni még.Talán dec.31-ig még tisztázódnak a bennem felmerülő kérdésekre a válaszok. Gyűjtöm az információkat ahhoz, hogy mi lenne a legjobb – számomra a legolcsóbb – megoldás. Elég furcsának tűnhet a helyzet. Ha én tanácsot kérek, akkor mit tegyen egy más szakmában dolgozó vállalkozás? A kérdés költői!!
        Nem ma kezdtem a szakmát, nyugdíj, TB, munkaügy témában 35 évnél több gyakorlatom van, könyveléssel 25 éve foglalkozom. Lehet, hogy szégyen, de el vagyok bizonytalanodva.
        Üdvözlettel, szép estét kívánva: Hohnerné

        1. Kedves Hohnerné!

          Semmi gond! Mi is azt tesszük: tekergetjük a fejünket, és bután meredünk a semmibe, miközben gyűjtjük az információkat és elemezgetünk. 🙁

          … és mi is bizonytalanok vagyunk, főleg a jövőt illetően… 🙁

  47. T.Könyvelő Iroda!
    Szeretném a tanácsukat kérni NYESZ számlával kapcsolatban.
    1./Jogosult vagyok-e a NYESZ számlám felvételére /3 év lejárta után/, ha nyugdij előtti munkanélküli segélyen vagyok?
    2./Mennyi adót kell fizetni, ha a 3 év felhalmozási időt nem várom ki, és eddig semmi adókedvezményt nem vettem igénybe?
    3./ A NYESZ esetében a felhalmozási időszakot 2013.jan.1-jétől 10 évre akarják változtatni.Akkor is érvényes lehet, ha valaki a szerződést megkötötte 3 évre és közben a nyugdijkorhatárt is eléri?
    Előre is köszönöm válaszukat: Vörös Istvánné

    1. Kedves Vörös Istvánné!

      A nyugdíj-előtakarékossági programról a nyugdíj-előtakarékossági számlákról (NYESZ) szóló 2005. évi CLVI. törvény szól.

      Nyugdíj-előtakarékossági számla ? nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetését megelőző ? megszüntetése esetén ? fő szabály szerint ? a korábban átutalt adókedvezmények összegét 20%-kal növelt értéken kell visszafizetni. Továbbá a nem nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés után személyi jövedelemadó, valamint egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség keletkezik.

      Nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés esetén az előtakarékoskodónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.
      Nyugdíjszolgáltatásnak minősül a nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott követelés, a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök együttes összege, ha
      – az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában igazolni tudja, hogy jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 23. pontjában meghatározott nyugdíjra, és
      – a felmondásra a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor.

  48. Tisztelt könyvelőiroda !
    A következőkben szeretném tanácsát kérni. 2000 óta voltam nyugdíjas, az idei évtől szolgálati járadékos. 2011 dec. 31-ig volt egy egyszemélyes vállalkozásom/EVA/ ami viszonylag rentábilis volt, mivel kiegészítő tevékenységűnek minősültem.
    2012-ben ez megszűnt de 2013-tól gondolkodom azon, hogy újra csinálom tovább a vállalkozást /kisvállalkozások tételes adója/, de viszont aggaszt a ránk vonatkozó jövedelemkorlát. 1,5×93000 Ftx12 tehát évi 1674000 Ft. Ha ezt az összeget elérem az év során akkor a szolgálati járadékot felfüggesztik.
    Kérdésem a következő:
    A kisvállalkozások tételes adójánál / Kata/ hogyan vonatkozik a jövedelemkorlát ?

    Köszönettel: Tóth Mihály

    1. Kedves Tóth Mihály!

      Bár nem kérdezte, de a keresetkorlát tekintetében teszünk egy kiigazítást: keresetplafon, azaz éves szinten a minimálbér 18-szorosát jelentő jövedelemkorlát, az egyéni vállalkozó tevékenység esetén a ?nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet” kell figyelembe venni a keresetkorlát szempontjából.

      A jövedelemigazolás szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

      1. Tisztelt Könyvelőiroda !
        Tehát a törvényben szereplő /A főállású kisadózó biztosítottnak számít, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint./81300 Ft a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem ?

        Köszönettel: Tóth Mihály

        1. Kedves Tóth Mihály!

          Az ön által említett törvényi helyre történő hivatkozás helyes, de nem az ön eredeti kérdésére vonatkozik, hanem a társadalombiztosítási ellátások alapjánál kell figyelembe venni ezt az összeget.
          A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó teljes ellátásokra jogosító biztosítási jogviszonyban áll.
          Kiegészítő tevékenységet folyatató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

          A társadalombiztosítási jogviszony szempontjából figyelembe vehető, illetve kötelezően figyelembe veendő jövedelem az ún. ?járulékalapot képező jövedelem?, amelyet az 1997. évi LXXX törvény 4. § k) pontja határoz meg – ez az a bizonyos, ön által is említett, 81.300,- Ft a főfoglalkozású kisadózó vállalkozó tételes adójánál. A havi 50ezer Ft befizetése ennyire jogosítja, a teljes körű egészségbiztosítási ellátások mellett pénzbeli ellátásokra is, és az utóbbiak (pl. táppénz) számítási alapja.

          A tényleges jövedelem ettől eltérhet, akár több is lehet, akkor is ennyi után jár a tb-ellátás. Mivel a kisadózók tételes adójánál nincs lehetőség a költségek figyelembevételére, ezért ebből a szempontból a korábbi válaszunkban említett összegről kell beszélni, és a keresetkorlátnál figyelembe venni.

          1. Tisztelt Könyvelőiroda !
            Tehát akkor a számok nyelvére lefordítva évi
            2790000 Ft-ig lehet számlát kibocsátani, anélkül, hogy ne ütköznék a keresetkorlátba.
            Még egy kérdésre szeretnék választ. Nem főállású kisadózónak/akinek van heti 40 órás munkaviszonya/ alkalmazhat e bárkit megbízási szerződéssel.

            Köszönettel:Tóth Mihály

            1. Kedves Tóth Mihály!

              Amennyiben egyedüli bejelentett kisadózó, úgy a 2,79m Ft összeg helyes.

              A szabály úgy szól, hogy a tagokat, amennyiben bármilyen jogcímen működnek személyesen közre a tevékenységben, kötelező kisadózóként bejelenteni, vagy kizárólag munkaviszony keretében foglalkoztatható.
              A kisadózó vállalkozás munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban foglalkoztathat személyeket, vagy éppenséggel alvállalkozót is bevonhat a feladata elvégzéséhez.

              1. Tisztelt Könyvelőzóna !

                Nagyon köszönöm a tanácsukat.

                Tóth Mihály

              2. T.Könyvelőiroda!

                Gyengébbek kedvéért kérem tegyék közzé hogyan számítják a maximált 2.79 Millió FT összeget,mint bevételt=járulékalapot=keresetplafont, amit a nők 40 év szolgálati idővel nyugdíjazott egyéni vállalkozó kereshet a KATA hatálya alatt. Vagy kiegészítő tevékenységűnek minősül a korától függetlenül?

                1. Kedves Hohnerné!

                  A 2.790.000,- Ft-nak a 60 %-a 1.674.000,- Ft, és a 18 x 93ezer Ft = 1.674ezer Ft.

                  A hatályos szabályok értelmében minden nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi jellegű nyugdíjban részesülő személy nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, 2012-ben 1.674ezer Ft-ot.

                  A korlátozás megszűnik, ha a nyugdíjas betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

                  A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjának szabályait változatlanul hagyta, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani, ugyanakkor változatlanul korhatár előtt megállapított nyugdíjnak minősül.

                  A nők részére a 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíj 2012. január 1-jét követően is életkortól függetlenül sajátjogú öregségi nyugdíjnak minősül, így vállalkozói tevékenység folytatása esetén az továbbra is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak fog minősülni, melynek alapján a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetése alól a kedvezményes öregségi nyugdíjban részesülő személy a vonatkozó jogszabályok szerint mentesül.
                  (Az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységen kívüli, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, például munkaviszony esetén természetesen valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles.)

                  Miután a kedvezményes öregségi nyugdíj életkorra tekintet nélkül kerül megállapításra, keresőtevékenység folytatása esetén ? az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ? e személyi kör tekintetében is alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny) nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó, 83/B. §-ában foglalt, alább kifejtésre kerülő rendelkezéseket.

                  A megadott hivatkozásra kattintva a teljes cikket olvashatja honlapunkon.

              3. Tisztelt könyvelőzóna!

                Ez biztos? A szolgálati járandóságos KATÁsra a 2.940.000,- Ft (2013. év) vonatkozik mint kereset plafon? Nem az 1.764.000,- Ft?
                Hisz a járulék alapot kell alapul tekinteni a keresetkorlátnál a jogszabály szerint. Az meg 81.300,- Ft.
                Nem értem……

                  1. Na de az eredeti kérdésfeltevő már KATÁ-ról érdeklődik.
                    Akkor most 2013-ban mennyi a KATÁS szolgálati járandóságos keresetplafonja?
                    Elnézést, hogy “értetlenkedem”, de ennyi jogszabály között halandó már nem tud eligazodni… tiszta téboly ez a túlszabályozottság… 🙁

  49. Nagyon köszönöm válaszukat és tanácsukat. Megfogadom.

  50. Nagyon nagy segítség ez a kiváló összefoglaló. Azonban még így is nagyon nehéz eldönteni, érdemes-e: eddig Evá-s, 2,8 M éves forgalom, csak a beltag dolgozik főállás mellett, 1 cégnek, informatikai szolgáltatást. Most akkor vissza az Áfa-körbe? A 25 e Ft-on felül is terhel még valami? Az 1 M feletti bevétel miatt hogyan igazolom magam? Bejelentkezem kisadózónak és az munkaviszony vagy csak formaság? Keressek megint egy könyvelőt? Most csak hirtelen ennyi megválaszolatlan kérdés, pedig még mélyebben bele sem gondoltam. Nem könnyű ma Magyarországon vállalkozni. Üdv. TÉ

    1. Kedves Tiró Éva!

      Igen, mi a magunk részéről mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a legkisebb vállalkozásnak is szüksége van könyvelőre; a legkisebb vállalkozásnak is a saját szakmájában tudást kell felmutatni abban, amit csinál, amit elad, amit szolgáltat. A vállalkozásban saját magának, vagy alkalmazottnak, megbízottnak kell lennie, aki érti a szakmát. Ugyanez igaz a szakma mellett arra is, hogy a vállalkozáshoz szükséges, elengedhetetlen dolgokhoz (legyen az a könyvelés, azaz számvitel és adózás, vagy éppen munkavédelem, vagy éppen tűzvédelem, vagy éppen raktározástechnika, vagy éppen információtechnika, stb.) valakinek érteni kell. Ha nem értünk hozzá, akkor alkalmas, hozzáértő szakembert kell keresni, különben a vállalkozás előbb-utóbb csúnyán ráfizethet a hozzá nem értésből fakadó károk elhárítására.

      Pl. most, ön azt kérdezi, hogy evából vissza az áfa körbe? Hiszen az eva adózási módot választó vállalkozónak eddig is fel kellett számítani az áfát, kötelező jelleggel, csak éppen nem vonhatja le a felé felszámított áfát.
      2,8m Ft-os forgalom mellett nagyjából 1m Ft evát fizet. Kisadózóként, amennyiben van főfoglalkozása, 12 x 25e Ft a terhe, ami 300ezer Ft/év.
      A helyi iparűzési adó mindkét esetben megmarad. Írásunkban felsoroljuk, hogy mit vált ki a kisadó; ha a vállalkozásnak ezeken kívül van kötelezettsége (pl. környezetvédelmi termékdíj, vagy cégautóadó stb.), akkor azok maradnak úgy, mint eddig.

      A kisadózó (ugyanúgy, mit a vállalkozó), nem munkaviszony. Ha biztosítási jogviszonyra gondol, akkor a főfoglalkozású kisadózó annak minősül, a többi nem.

      Az egymillió forintos határról: Mivel ez az adózási mód lényegesen olcsóbb, mint a bér és közterhei, ezért a jogszabály ilyen esetben, alapból adócsalónak tekinti a vállalkozásokat. 🙁 A törvény 6 feltételt szab, amelyből legalább kettőnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy ez a fajta törvényi vélelem megdőljön.

"Vissza a tetejére" gomb