Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások?
A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg.
Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni.
A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint ?vállalkozás? fogalmát kell meghatározni a törvény szerint.
… vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat.
… egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.?
A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók.
Az új rendszerben az egyéni cég bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik.
Ezek alapján viszont nem tartozik a Kkv törvény hatálya alá, így ELVILEG (!) nem lehet e törvény szerinti, pl. mikrovállalkozás sem.
Felmerülhet a kérdés:
Tényleg nem vehetik igénybe például a beruházási kedvezményt a Tao. tv. 7§ (1) zs. pontja alapján?
A Tao. tv 4§ 24. pontja szerint mikro-, kis- és középvállalkozás:
… a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.?
Az egyéni cégek pedig innen is kimaradtak.
A Kkv törvényben hivatkozott egyéni vállalkozásokról szóló törvény már nincs is hatályban. Ez a tény, vajon hogyan befolyásolja a 2010-től működő egyéni vállalkozásokat és egyéni cégeket?
A ?józan eszem? szerint ez nem lehetne kérdés, és mind az egyéni vállalkozások, mind pedig az egyéni cégek igénybe vehetik a kedvezményeket. De vajon a hatóságok szerint is…?
Utánközlés az Adónavigátor Kft. engedélyével
Tisztelt Könyvelőiroda! 1954-ben születtem, 1972. július 5-én létesítettem munkaviszonyt, 3 évig gyesen, 2 évig gyeden voltam. Tanulmányokat munkaviszony mellett folytattam. Jól gondolom-e, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához mind a szolgálati időm, mind a jogosultsági időm meglesz 2012. júlliusában? Valamint a teljes öregségi nyugdíj illet meg? Mivel köztisztviselő vagyok, a 40 éves jubileumi jutalmat megkapom-e abban az esetben is, ha az utolsó munkanapomon lesz meg a 40 év. Egyéb juttatásra, úgy gonsolom, nem számíthatok. Ha előző válaszaikat jól értettem, amíg a lehetőség fennáll, addig – a 40 év fölött – bármikor igénybe vehetem ezt a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget.
Válaszukat megköszömöm! Üdvözlettel: Gaál Mária
Kedves Gaál Mária!
A szolgálati idő bizonyosan, a jogosultsági idő valószínűleg – a leírt adatok alapján. 🙂
Az 1954-ben született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2017. II. félév ? 2018. I. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele a betöltött 60 év és 183. nap (2014. II. félév-2015. I. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
Korengedményes nyugdíjba vonulásra nem jogosult.
A jubileumi jutalomról a linket követve olvashat egy választ honlapunkon