Adó | Járulék | IlletékMunkaügyTársadalombiztosítás

Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-től

A Egyszerűsített foglalkoztatásMagyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni.

Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük…

A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze:

Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a  turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni.

Az alkalmi munka esetén maradt az 5 – 15 – 90-es szabály (az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat), de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell figyelembe venni az előző időszaki napokat.

Új elemként komoly létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé:

A foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve

  • amennyiben nincs főállású munkavállaló, akkor 1 főt
  • 1-5 fő között a 2 főt,
  • 6-20 fő között a 4 főt,
  • 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát.

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

A közteher  a mezőgazdasági~, és az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500,- Ft, az alkalmi munka esetén napi 1.000,- Ft (függetlenül a napi foglalkoztatási időtől!).

A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkaadónak.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására ? így különösen a foglalkoztatásjellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén ?

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,vagy

b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

89ozzászólás

  1. T Könyvelőiroda!
    Ha két helyen szeretnék dolgozni egyszerűsített foglalkoztatásban, hány napot dolgozhatok 1 hónapban?
    Előre is köszönöm a választ: Györgyi

    1. Kedves Györgyi!

      Mezőgazdasági idénymunka esetén azonos felek között 120 nap/naptári évenként, turisztikai idénymunka esetén azonos felek között 120 nap/naptári év, alkalmi munka esetén azonos felek között 5 egymást követő nap/15 nap/naptári hónap és 90 nap/naptári év a korlátozás.

  2. Tisztelt Könyvelő iroda!

    Nagyon sok hasznos tudnivalót tudtam meg Önöktől. Most megint kérdeznék. Lehet-e mezőgazdasági idénymunkában foglalkoztatni 40 % -os szociális járadékban részesülő személy? Ha igen milyen feltételekkel? Ugyanez lenne a kérdésem öregségi nyugdíj mellett?

    1. Kedves kisbrigit!

      A rendszeres szociális járadék az egészségkárosodott személyek (legalább 40% mértékű egészségkárosodás esetén) részére folyósított nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás egyik fajtája. Havi összegét külön jogszabály határozza meg (2011-ben): 27.000 Ft/hó.
      A rendszeres szociális járadék folyósításának több, együttes, feltétele van, melyek közül az egyik:
      (jogosult az, aki….) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

      Az öregségi nyugdíj esetén – adott esetben a keresetkorlátra kell figyelemmel lenni. A keresetkorlátról honlapunkon több esetben írtunk, írja be a honlapunkon található keresőmezőbe a keresetkorlát kifejezést, és a releváns írások között keresgéljen.

  3. Szeretnénk segítséget kérni abban, hogy a valakinek vagy egy bejelentett fő állása, és ha ott nincs munkája (pl. szabadságon van, szabadnapját tölti) abban az esetben egy másik munkahelyen lehet-e egyszerűsített munkaviszonyba foglalkoztatni ( a munkaköre gépkocsivezető mind a két helyen.)

  4. Köszönöm válaszukat csak még egy megerősítést kérnék alkalmazható-e ebben az évben?

    Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. ? növénytermesztési idénymunka
    Bejelentési kötelezettség (APEH):

    -_Utólag, következő hó 12-ig

    Jelenléti ív kitöltése mindennap munka kezdés előtt, könyvelésre leadva vállalkozói adószámmal rendelkezem és ez érvényesíthető ebben az évben is..12-ig …

    – Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy ???

    – telefonon (185), vagy ????

    – SMS-en (2010.07.01-től)?????

    Közteherviselés:??????

    Kedvezményes (nettó, kifizetett bér 30 %-a) ????

    Gyanús nekem hogy a törvény kiagyalói nem láttak még élő gyümölcsfát csak képről, az úgy nevezett idény munkavállalókat még képen sem láttak mert ez az előre bejelentés nem alkalmazható egyikre sem. !!!

    Köszönettel:
    Kiss Ilona

    1. Kedves Kiss Ilona!

      Nincs növénytermesztési munka, hanem van mezőgazdasági idénymunka. Kattintson a linkre, és az első két írást ajánljuk figyelmébe. Az első az egyszerűsített foglalkozás szabályairól szól, míg a második a mezőgazdasági idénymunkáról.

      A 120 napos korlátot ne feledje, és a tárgyhavi adótartozási korlátot sem, továbbá a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatása esetén munkavállalási engedély kell.

      Közteher: 500,- Ft/nap/fő (és van kivétel!, amikor nulla), megfizetése tárgyhót követő 12-e. Bejelentés Ügyfélkapun, vagy telefonon – 185 – (ha előzetesen regisztrált az Ügyfélkapun).

      Bejelentés határideje: a munkavégzés kezdete előtt, módosítás, visszavonás: reggel 8-ig

  5. Tisztelt Ügyintéző!

    Minden tiszteletem az Önök türelmes ügyintézéséhez! Most kivételesen nem nyugdíj ügyben kérem tanácsukat hanem az alkalmi munka ami a mezőgazdaságban úgynevezett idény munkát , gyümölcs szedésre vonatkozó előírásokat szeretném pontosan tudni, ami 15-20 napos foglalkoztatást jelent, változó létszámmal Itt is annyi rém hír történet és mende monda van szeretném tisztán tudni mi vonatkozik a munkáltatóra mit kell betartani és jól ügyintézni hogy ne legyen gond. Kit lehet foglalkoztatni,hogyan kell nyilvántartani, mennyi a napi befizetendő személyenként?
    És mindent ami erre vonatkozó előírás. Köszönöm hogy foglalkoznak velem, minden jót kívánok Önöknek.
    Tisztelettel:
    Kiss Ilona

    1. Kedves Kiss Ilona!

      Köszönjük szépen töretlen bizalmát! 🙂

      Természetesen, honlapunkon már foglalkoztunk az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályaival. Kattintson a linkre, és máris olvashatja kérdéseire a válaszokat. 😉 🙂

  6. T. Könyvelőiroda! Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban van kérdésem, melyre kérném a válaszukat: Mezőgazdasági idénymunkások be voltak jelentve 2010.09. hótól folyamatosan 2010.12.05-ig. A részükre elszámolandó ki nem vett szabadság számfejtése okoz problémát. Hogyan helyes a számfejtés, ha “simán” bérként lesz számfejtve és a munkáltató megfizeti utána a járulékokat, valamint le kell vonni a dolgozóktól a járulékokat is, vagy ugyanaz a kategória, mint az egyszerűsített foglalkoztatásnál, hogy nem vonunk semmit a dolgozóktól? Ezekre a napokra ebben az esetben kell-e közterhet fizetnie a vállalkozónak? Nagyon köszönöm a válaszukat!

  7. Kedves könyvelőiroda!

    A kérdésem az lenne, ha valakit egyszerűsített foglalkoztatással dolgoztatunk és északa dolgozna akkor kell adni neki északás pótlékot? Hány órát dolgozhat egy nap valaki egyszerűsített foglalkoztatással?
    Előre is köszönöm a választ!
    Sűrgős lenne!

    Zsuzsi

    1. Kedves Zsuzsi!

      Véleményünk szerint úgy kell megállapodni az összegben, hogy az tartalmazza az éjszakai pótlékot is. Dolgozni maximum annyit dolgozhat, amennyit a Mtv. előír egy foglalkoztatott számára. (A látástól-mikulásig dolgozás csak a tagi jogviszonyosok, a vállalkozók privilégiuma.)

  8. Tisztelt Könyvelőiroda ? Pécs -!

    lehet, hogy nem teljesen az Önök területe a kérdésem témája, de szeretném kérni a véleményüket.

    Regisztrált munkanélküliként (munkanélküli járadék folyósítása nélkül) egyszerűsített , alkalmi foglalkoztatás esetén a végrehajtó irodák tudják-e alkalmazni a végrehajtást, ez esetben a fizetésből való letiltást?

    1. Kedves karak!

      Két, azonos – egymástól 3 percnyi különbséggel – feltett kérdése közül az elsőt töröltük, míg a másodikra az alábbi választ adjuk:

      Elméletileg igen, gyakorlatilag az esély a nullához közelít.

  9. Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban kérnék segítséget.
    Jelenleg október 01-31-ig vannak bejelentve az idénymunkások. Közbeesik okt.23.-a, mint fizetett ünnep. Kérdésem az, hogy ezen a napon dolgozhat-e az idénymunkás, vagy ki kell jelenteni őket erre a napra, majd visszajelenteni? Köszönöm előre is a választ!

  10. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Gyed-en lévő anyuka bejelenthető-e egysz. fogl.-ba(alkalmi munka)
    Köszönöm

    1. Kedves zozika!

      Az 1977. évi 83. tv. 42/C. § előírása alapján “Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
      a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;…”

      Tehát, legálisan nem végezhet alkalmi munkát sem. 🙁

      Érdemes elgondolkodni a Gyesen, vagy ha a házastársnak (férjnek) nincs munkája, akkor ő menjen gyesre és az anyuka végezhet munkát.

  11. Kedves Könyvelő Iroda!
    Dohánytermesztésről van szó, július első napjaiba a 10EKB jelű nyomtatványon lejelentettem az 1 ha feletti terület nagyságát.
    Július 12-én 1 fő alkalmazottat jelentettem be egyszerűsített foglalkoztatásra napi 4 órába július l5-ét jelöltem meg munkaviszony kezdeteként. Július 12-ig a 30 %-os fizetési kötelezettségem 1/12-ed részét (ELŐLEGET) megfizettem. Július 31-ével ezt az alkalmazottat kijelentettem az augusztusi jogszabály változás miatt. 08-12-ig befizettem a 15-től 31-ig terjedő időszakra eső különbözetet.
    Augusztus 5-én újra bejelentettem 08.06-tól ugyanazt a személyt ugyancsak 4 órába alkalmazom, de a 10T1042E nyomtatványon csak a munkanapok számát tudtam bejelenteni, órára való utalás nincs rajta, így egy napot 4 órába számoltam, hogy a teljesítendő óra különbözete meglegyen. Szeptember 9-én elkészítettem az augusztusi bevallást a 1008-as nyomtatványon. A 1008M részére a foglalkoztatás adataihoz a következőket írtam:csak munkanapokat rögzítettem heti bontásban, nem tudom, hogy helyesen tettem-e, vagy a naptári napokat kellett volna jelenteni.Mivel 08.06-tól volt a bejelentés, így 08.06-08.06 ez 1 nap mivel 4 órába jelentettem a kifizetett nettó bérhez 1690 Ft-ot rögzítettem (a 3380Ft felét), közteher összegként 500 Ft-ot. A következő sorba: jellege: 03, időszak: 0809-0813-ig 5 nap 8450 Ft, közteher 2500Ft és így tovább a hónap végéig. Kérdésem, hogy helyesen készítettem-e el a bevallást és fizettem meg a közterhet?
    Előre is köszönöm és várom a választ.

  12. Húha ! Ez mi lehet ?

    A betöltés során egy pillanatig a bal oldalon láttam a hozzászólásokat,majd mikor teljesen betöltött és átkerültek a jobb oldalra már csak a nevek szerepelnek ,a lényeg sehol :((

    Beírom azért,bár választ olvasni nem tudok,de hátha nem nálam van a hiba…

  13. Szép napot mindenkinek !
    Nagy gondom van ! Nem látom a hozzászólások szövegeit!
    Próbálkozom,hátha előbújnak ha írok én is .

    Témához kapcsolódó kérdésem is lenne.
    Az új rendszer szerint fizetendő 1000.-Ft /nap közterhet -Alkalmi munka- a 1008-on kell bevallani a 16-os lapon?

    Egyenlőre nem találtam mást … vagy csak előlem bújt el ez is ?

    További szép,front és mérgelődésmentes napot !

  14. Tisztelt Könyvelőiroda !

    Az lenne a kérdésem , hogy az alkalmi munkavállalók után megfizetendő 1000-ft járulékot milyen számlaszámra kell utalni ,ami most lesz esedékes szeptember 12-én ?

    Köszönettel !

    Konrádné Ibolya

  15. tisztelt könyvelőiroda! a kérdésem az lenne,hogy nyugdijasként az egyszerüsitett foglalkoztatáson belül alkalmi munkavállalás esetén van -e valamilyen adózási adóbevallási kötelezettségem?

  16. Tisztelt Iroda!

    Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alkalmi dolgozót minden második nap szeretném csak foglalkoztatni (tehát hétfő,szerda,péntek). Érdeklődnék, ez esetben hogy történik a bejelentése?
    Válaszukat előre is köszönöm.

  17. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Számviteli szempontból hogyan számoladdó el a kifizetett összeg ill. a közteher?
    Korábbi AM kiskönyv esetén személyi jellegű egyéb kifizetés volt. Most értelmezésem szerint bér és bérjárulék. Jól értelmezem?

  18. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Vendéglátó egységben, (amely vasárnaponként zárva tart!) szeretnék 1 főt foglalkoztatni szept 12-22-ig.Napi munkaideje 10-23ig. Az új nyomtatvány pótlapján (10T1042E) nincs a napok megjelölésére lehetőség. Hogyan tudom helyesen kitölteni a bejelentő nyomtatványt?
    Tudtommal jelenléti ívet vezetni nem kell. Ez így van?

    1. Kedves Lacyka!

      Szeptember 12-e éppen vasárnap, és 13-22 között is lakik vasárnap. Alkalmi munkára gondoltak? Mert lehetne éppen határozott időre szóló munkaszerződés is (bár annak közterhe lényegesen magasabb).
      A kérdés (feltehetően) arra irányul, hogy a jelzett időszakban vasárnap nem foglalkoztatnák az alkalmi munkást, jelenléti ívet nem kell vezetni, hogyan jelöljék a nyomtatványon, hogy vasárnap nem dolgozik, ugye?
      Legegyszerűbb, ha hétfőtől szombatig tartóan írják be a ledolgozott napok számát, és 2 alkalommal jelentik be (és ügyeljenek az 5-15-90-es szabályra! 2. §. 3. [pont]).

      Nem kötelező a jelenléti ív, de a későbbi esetleges viták és kellemetlenségek elkerülése, megelőzése okából mi javasolni szoktuk ügyfeleinknek a használatát.

  19. Kedves Könyvelőiroda!

    A kérdésem alkalmi munkavállalókkal kapcsolatban, hogy ha megkötöm az egyszerűsített munkaszerződést 3 hétre (előreláthatólag ennyi ideig lenne szükségünk rájuk) akkor a 10T1042E-n annyiszor be kell jelentsen 5 napra amennyi “belefér”? Sajnos nincs rá mód, hogy jelöljem a három hét alatt hányszor és mikor jönnek dolgozni. A kifizetés napja ilyenkor naponta, hetente (5 naponta) vagy a szerződés lejáratakor legyen?
    Köszönöm: nemedi

    1. T.

      Könyvelő iroda!

      Vendéglátóiparban szeretnék ma 18 órától 23 óráig pultosként bejelenteni/5 óra i
      dőtartamban/ 1 főt.Kérdésem,hogy elég-e a 185 tel.számra bejelentenem az illetőt?

      1. T.Könyvelőiroda’

        vendéglátóban szeretnék 1 főt,2 napon keresztül,5-5 órában pultosként alkalmazni.a cég 3 főt 8 órás,3 főt részmunkaidőben alkalmaz .Kárdésem,hogy ezt a pultost elég,ha a 185 tel.számon bejelentem)a cég regisztrált az ügyfélkapun)vagy határozott időre,2 napra,munkaszerződéssel munkaviszonyt kell létesiteni

        válaszát nagyon köszönöm

        1. Kedves mek123!

          Az egyszerűsített foglalkoztatás jelen esetben csak alkalmi munka lehet. Ebből következően a létszámkorlátozást jó lesz figyelembe venni: az előző 6 hónap átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni. A leírt adatok alapján feltehetően a statisztikai létszám az 1-5 fő közé fog esni, ami azt jelenti, hogy a “kedvezményes” foglalkoztatás keretében naponta 2 főt foglalkoztathatnak. [Egy 30 napos hónapban ez 30 x 2 = 60 fő foglalkoztatását teszi lehetővé. Vagy 1 napon foglalkoztathat 60 főt, vagy 30 napon keresztül napi két főt, és így tovább… ] Annak nincs jelentősége, hogy egy órában, 5 órában, vagy akár 10 órában történik a napi foglalkoztatás.

          A munkáltató szabadon megválaszthatja a bejelentés módját, csak az az előfeltétel, hogy legyen regisztrálva előzetesen az Ügyfélkapun. Tehát, esetünkben, a 185-ös is járható út.

          Semmiképpen nem jelentenénk be 2 napos határozott idejű munkaszerződéssel az alkalmi munkavállalókat, hiszen a közteher és egyéb szabályok lényegesen mások egy munkaszerződés és egy alkalmi munka esetén.

    2. Kedves nemedi!

      Elnézést kérünk a késői válaszért, de megígértük, hogy igyekszünk nyaralni és lassan válaszolni. Az utóbbi 100 %-ban bejött… 😉

      Ebben az esetben nem kell munkaszerződést megkötni, az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony a munkáltató által történő bejelentéssel jön létre. (Eltérés egy esetben van: ha a munkavállaló kéri a munkaszerződés írásba történő foglalását.)
      Igen, annyiszor 5x, ahányszor belefér. Módosítást mindig az adott (korábban bejelentett) nap reggel 8-óráig tehető meg, egyébként fizetni kell utánuk.

  20. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Az lenne a kérdésem, hogy háztartási alkalmazottként dolgozhat havi pár napot az aki egyébként gyeden/gyesen van, vagy esetleg nyugdíjas? Van vmilyen korlátozás? Azt megtaláltam világosan leírva, hogy akinek máshol munkaviszonya van, az nem alkalmazható, de még részmunkaidős állású ember sem?
    Válaszukért köszönet!
    Mónika

    1. Kedves Hegedűs Mónika!

      A gyermekgondozási segélyben (GYES) részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után folytathat. (A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermek egyéves kora előtt is dolgozhat.) A GYES mellett dolgozhat a szülő:
      ? eredeti munkahelyén és munkakörében úgy, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszünteti
      ? eredeti munkahelyén, de határozott idejű munkaszerződéssel teljes vagy részmunkaidőben úgy, hogy közben a fizetés nélküli szabadság státuszt fenntartja
      ? más munkáltatónál teljes vagy részmunkaidőben, határozott idejű munkaszerződéssel úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja

      Ha az anya egy évesnél idősebb gyermekével GYED-et kap, akkor úgy tud újra munkába állni, hogy a munkába állás napjával megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, valamint a GYED folyósítását is, és a következő naptól kéri a GYES folyósításának megállapítását. A három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülő, aki gyermeknevelési támogatást (GYET) kap, a GYET folyósítása alatt legfeljebb napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat (szombat-vasárnap is, de legfeljebb heti 20 órában) vagy időbeli korlátozás nélkül azzal a feltétellel, ha a munkavégzés az otthonában történik.

      A nyugdíjasnak keresetkorlátra kell figyelemmel lennie.

  21. T. Könyvelőiroda!
    Az lenne a kérdésem Önökhöz, hogy 08.01.utáni idény-, illetve alkalmi munka esetén, ha szombat-vasárnapra esik a munkavégzés, kell-e 50/100 %-os pótlékot számfejteni? Aug.01.előtti munkavégzés számfejtésekor én számoltam ezekre a napokra pótlékokat, mivel úgy értelmeztem, hogy ha pihenőnapra esik a munkavégzés, akkor kell. De erről eddig nem volt szó, hogy ez változott-e vagy nem? Pl. az alkalmi munka keretében egy vendéglátóipari egységben csütörtöktől keddig van bejelentve egy dolgozó, kérdés, hogy a közbeeső szombat-vasárnapra megilleti-e a pótlék. Ugyanez a bejelentési időszak alapján ha mezőgazdasági idénymunkát végez a dolgozó, akkor kell-e pótlék? Köszönöm a válaszukat előre is!

    1. T. Könyvelőiroda!

      Újra elküldöm a kérdésemet, kerestem a választ, de nem kaptam eddig, nagyon fontos lenne!

      Az lenne a kérdésem Önökhöz, hogy 08.01.utáni idény-, illetve alkalmi munka esetén, ha szombat-vasárnapra esik a munkavégzés, kell-e 50/100 %-os pótlékot számfejteni? Aug.01.előtti munkavégzés számfejtésekor én számoltam ezekre a napokra pótlékokat, mivel úgy értelmeztem, hogy ha pihenőnapra esik a munkavégzés, akkor kell. De erről eddig nem volt szó, hogy ez változott-e vagy nem? Pl. az alkalmi munka keretében egy vendéglátóipari egységben csütörtöktől keddig van bejelentve egy dolgozó, kérdés, hogy a közbeeső szombat-vasárnapra megilleti-e a pótlék. Ugyanez a bejelentési időszak alapján ha mezőgazdasági idénymunkát végez a dolgozó, akkor kell-e pótlék? Köszönöm a válaszukat előre is!

      1. Kedves Magdi!

        Elnézést a késlekedett válaszért, de tarolt a nyári szünet…

        Az új törvény 4. §-a foglalkozik azzal, hogy a Munka Törvénykönyvének előírásai közül mit nem kell alkalmazni. Ebből következően, amit itt nem sorolnak fel, azt alkalmazni kötelező.
        A Munka Törvénykönyvének 149/A §. (2) bekezdése azonban rögzíti, hogy

        Az (1) bekezdésben foglalt esetben sem jogosult vasárnapi pótlékra
        a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
        b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
        c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
        d) az idénymunkát végző
        munkavállaló.

        A feltett kérdésére a b) és d) pont alapján pótlékot nem számolunk fel.
        (Véleményünk szerint, az előző törvény más megfogalmazása és fogalommeghatározása alapján kellett pótlékot számolni.)

  22. Kedves Könyvelőiroda és mindenki.
    Én próbálom úgy megoldani a vendéglátós EF bejelentését, hogy hét elején egyeztetek velük és bejelentem egyszerre.(2fő nyáron) Nos most megtörtént a galiba. Váratlan nyaralás, átszervezés -törlés, új bejelentés-, rossz idő – vissza az egész.
    Teljesen belegabalyodtam, hogy mikor melyik azonosítót kell beírnom a módosításhoz.
    Kérdés, hol nézhetem meg hogy melyik napra kit jelentettem be magamhoz az APEH nyilvántartása szerint? Csak ellenőrzésként, hogy biztosan az van-e előre bejelentve a sok módosítás miatt akit ténylegesen szerettem volna.

    Válaszukat köszönettel várom.

    1. Kedves pke!

      Be kell lépni a magyarorszag.hu oldalon az Ügyfélkapun, és ott megtekinthető minden állapot, beleértve a beküldéseket, visszaigazolásokat, bevallásokat, módosításokat, folyószámla-állását, stb.

  23. T. Könyvelőiroda Pécs

    Én nem mint pénzügyes, könyvelő hanem mint esetleges alkalmi munkavállaló kérdezném önöktől, hogy azt tényleg jól vettem ki az eléggé kusza törvényi szövegezésből, hogy nincs meghatározott felső bérhatár? amennyiben ez tényleg így van tudna valami hivatkozást adni ahol a hivatalos szöveget megtalálom?

    köszönettel

    1. Kedves country!

      Elméletileg nincs az alkalmi munkavállaló esetében felső bérhatár – a bér megegyezés kérdése. Ugyanakkor a vállalkozásoknak van egy kényszer-korlát; a mindenkori minimálbér kétszereséig ismeri el költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény ezt a fajta bérkifizetést. (A törvény szövegében a kétszeres határ feketén-fehéren benne van.)

  24. Alkalmi munkavállalással kapcsolatosan szeretném kérdezni,hogy a telefonon történő bejelentés milyen módon lehetséges? Vendéglátos vállalkozásunk van,ahol időnként egy-egy napot besegítenek.

    1. Kedves konradneibolya!

      A bejelentésre akkor van lehetőség, ha a munkaadó előzetesen az Ügyfélkapun regisztráltatja magát (Okmányiroda). Majd a 185-ös számot felhívva, követi az utasításokat, illetve megadja a törvényi adatokat, amelyet a cikkünkben is felsorolunk.

  25. Szerbusztok

    köszönet a sok hasznos infoért.
    Kérdezném szerintetek mi a teendő ha bejelentjük az egyszerüsített foglalkoztatás szerint a dolgozót, majd rájövünk 300 e Ft-ot meghaladó az adótartozás a cégnél, ezért utólag rendesen számfejtjük neki a járulékokat, és megfizetjük utána, ilyenkor kell-e modosítani a 10T1042E bejelentést?

    üdv

    PJ

    1. Kedves pjm!

      Mint derült égből a fenékberugás, úgy nem szokott adóhátralékról tudomásunk lenni, sőőőt! Mi sokkal előbb tudjuk, mint az Apeh, hiszen önadózás van, nem??? 😉

      Az másik kérdés, hogy a bejelentés előtt nem nézzük meg Ügyfelünk aktuális, aznapi folyószámla-listáját, és mégis bejelentjük az egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalókat.

      Véleményünk szerint nem a 1042E-t kell módosítani, hisz’ azt megmondja a törvény: ha nincs módosítás az adott időig, akkor a közterhet meg kell fizetni utána akkor is, ha nem jött létre a munkaviszony (mert pl. nem jelent meg…).
      Szerintünk a 08-assal kell majd dolgoznunk, a hozzátartozó köcölékkel együtt…

      1. Kedves kollégák!
        Van már gyakorlati tapasztalatotok ebben az esetben? Tehát a 1042E-n megtörtént a bejelentés, de nem jogosult a cég egyszerűsített foglalkoztatásra.(sok-sok tartozása lett) Semmi probléma- gondolnánk-majd a munkaviszonynak megfelelően fizeti a járulékokat. Igen, de úgy vélem nem csak a közteherfizetés szemponjából kell munkaviszonynak tekinteni, hanem az MT összes ide vonatkozó részeit alkalmazhatjuk a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére stb. Mit gondoltok erről? A következő felmerülő kérdés az, hogy a biztosítási jogviszonyt a 1041-en jelentjük, és miután ez így már az lesz, vajon azon (is) jelentenünk kell? Rémes!

  26. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Kis fagyizót üzemeltetek márciustól szeptemberig.
    Délutánonként 4 órában szokott egy fiatalasszony segíteni hetente úgy 2-3 alkalommal.
    Kérdezném, hogy jól értelmezem-e a Törvény, miszerint ezután valóban napi 1000,- Ft-ot kell közteherként megfizetnem utána, merthogy idegenforgalmi idénymunkának nem minősülök (?)
    Elnézést kérnék, ha a kérdésem túl egyszerűnek tűnik, csak igazságtalannak tartom mondjuk az utazási irodákkal szemben, mivel, hogy ott is csak szezonális tevékenységre – ebben a tekintetben, csakúgy mint az én vállalkozásom – korlátozódik.
    🙁 Nagyon köszönöm szíves válaszukat, tisztelettel: “fagyistünde”

    1. Kedves Petneházi Tünde!
      Kedves “Fagyistünde”!

      Mi például télen is szeretjük a finom fagylaltot, de be kell látnunk, hogy Magyarországon a fagyizó éppen olyan idényvállalkozás, mint a balatoni lángosos, vagy a szabadtéri strand büfése; azt meg ne kérdezze, hogy akkor mi a fene az idénymunka a törvényhozóinknak, ha ezek nem? (Pl. az utazási iroda egész évben “idényel”: hol a tavaszi, hol a nyári, hol meg az őszi, vagy éppen a téli programokat árulja…)

      Sajnos, valóban ezer forint naponta, fejenként. 🙁 🙁

      1. Nagyon szépen köszönöm az elszomorító választ, szóval én sem értem, nálunk tényleg nagyon finom a fagyi( pl.: a gyümölcs csak gyümölcsből mindenféle tartósítószer nélkül 🙂 én magam készítem, ha Pesten járnak, látogassanak meg, meghívom Önöket, szívesen megadom a címet, jó munkát kívánva: T.

        1. Kedves Fagyitündér! 🙂

          Köszönjük szépen a meghívást! Szerencsé(jé)re Pécs elég messze van Budapesttől, így nem fogjuk kinyalni a vagyonából (belátható időn belül).

  27. Kedves SAKRAF és Mindenki!

    HELP!

    Nekem április óta az áthúzódó munkaidő okoz gondot és a törvénymódosítással ezen a téren
    semmi nem változott: vendéglátóhely (klub)hétvégén üzemel,AKM pont neki kitalálva.A munkaidő 4-8 óra munkakörtől fűggően, de mindenkié egyik nap este kezdődik és valamikor másnap hajnalban ér véget: Ez így 1 alkalom. DE!áprilistól e-bejelenteni 1 alkalmat 2 naptári napra kell az APEH és a munkaügy tájékoztatása szerint is, amivel munkaügyi ellenőrzés szemponjából még egyet is tudok érteni. DE más szempontból semmiképp.A 90 napjából 1 alkalom miatt kettőt leszámítani elég méltánytalan, pláne, hogy mindezért max 8 órányi bért kap – szemben pl egy építőiparos 1 napi akár 12 órájával.Bérszámfejtéséről: ugye azt azért egyik hatóság sem gondolhatja komolyan, hogy az 1 napi bérét 2 napra kellene számfejteni. VAgy igen?Akkor ez őrület( áprilistól járulékok, levonások, stb, ráadásul még fiktívnek is mondhatom, hiszem nem létező bérkifizetésről kell bevallást tennem, hogy egyezzek a bejelentéssel). ÉS ha nem, akkor melyik napra?És ha nem, akkor egyik szempontból a naptár számít, másikból pedig a tény, az egyszeri kifizetés? Mit kezdenek azzal, hogy a 08-ason bevallott napok nem egyeznek a bejelentéssel?
    Példa: dolgozik péntek éjszaka, bejelentem: 1 alkalom= 2 naptári nap a törvéyn szövege szerint.Kiderül, hogy szombatra is bejön: bejelentem: ismét 2 nap, vagyis 1 alkom = 2+ 2 nap, ha külön jelentem. HA változásként jelentem, akkor ugyanez a 2 alkalom 2 = 2+ 1 nap?Semmiképp se jön ki nálam…
    A dolog szépsége, hogy a munkaügyi központban a dolgozóknál, akik lejelentkeztek, természetesen 1 napnak számolták (mivel ez nekik is 1 alkalom).Akkor ugyanazt a törvényt a hatóságok esetleg eltérően alkalmazhatják?
    Ez a járulékoltatott korszakban is gond volt, de augusztustól még zűrösebb a napi 1000-es szorzó miatt:1 alkalomra kifizetett 2-4 ezer forint bér után fizessen 2 eFt közterhet?Ugyanerre a bérre más munkaidőben, más munkakörben pedig 1 eFt-ot??? Hol itt az egyenlő elbírálás elve és az egyenlő esélyeké? Kicsit távolabbra nézve: mondjuk szolgálati időnek mennyit fog érni és napi hány forinttal?Mert ha 2 napnak számít 1 napi bérrel, akkor köszöni a törvényalkotónak az egész egyszerűsítést…
    APEH-válasz a bérszámfejtésre: azt ők nem tudják, de jelenteni mindenképp 2 napra kell…köszönöm.
    Én is mindenkinek, aki tudna segíteni.

    1. Kedves vackor!

      Véleményünk szerint Ön tökéletesen, lelkiismeretesen végzi a dolgát, és teljesen jól értelmezi a lehetőségeket! Ehhez nem nagyon tudnánk mit hozzátenni.

      Többször is leírtuk már: nem normális az a helyzet, amit sok esetben egy-egy törvény művel; annyi a közük a való élethez, mint a malacnak a zsebórához… 🙁

  28. Tisztelt Hölgyem/ Uram!
    Most akkor kell jelenléti ív,vagy sem?
    A másik amit nem értek,az létszám korlát.
    Nálunk nem dolgozik állandó alkalmazott.Akkor milyen feltételekkel dolgoztathatunk alkalmi munkást?Olvastam olyant is,hogy az éves időkereten belül 20%-ig.Ezt pl.nem értem.
    Aztán meg olyant is,hogy dolgoztathatunk többet is egy nap,csak az éves megengedettet (365) nem léphetjük túl.Most akkor hogy is van ez?
    Köszönöm válaszukat.

    1. Kedves Kiss Zoltánné!

      1. Mihez kérdezi a jelenléti ívet? Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatáshoz, akkor a válaszunk: nem, de mi nagyon ajánljuk! 😉

      2. Létszámkorlát:
      a.) csak alkalmi munka esetén van
      b.) abban a cikkben, amihez a kérdését leírta, teljes részletességgel leírtuk, és elég érthetően. Nincs alkalmazottjuk? Alkalmi munkára max. 1 főt foglalkoztathatnak az 5-15-90 napos szabállyal és idénymunkást bármennyit (ha ugyanazt az embert alkalmiban és idénymunkában is foglalkoztatja ugyanaz a munkaadó, akkor 120 napos a határ).

      Javasoljuk írásunk ismételt, figyelmes áttanulmányozását! 😉

  29. Tisztelt Könyvelőiroda!

    2010.07.15-én 4 pontos állásfoglalást kértem (e-mailban) az APEH-tól az új Egyszerűsített foglalkoztatási törvény értelmezéséhez. Rá egy hétre telefonon is kértem tőlük, hogy a kérdéseimre válaszoljanak. Ma 30.-a van. Válasz semmi.
    Az Önök és más fórumok segítségável igyekszem a törvényt megérteni. Lassan kezd derengeni valami. Számomra egy kérdés maradt megválaszolatlan. Kérem segítsenek. A kötelező minimálbért figyelembe kell venni az alkalmi munkavállaló díjazásakor. De!!! ennek a nettó összegét vagy bruttó összegét? Jelen szabályozás szerint is a 423.-/óra bruttót vettem figyelembe, de ebből lejöttek a járulékok és szja. 08.01-től szerintem korrekt lenne, ha a nettó minimálbért kéne csak kifizetnem 352.-/óra+az 1000.- közterhet. Lehet, hogy nem jól gondolom, de szeretném más véleményét is ebben a kérdésben. És lenne még egy kérdésem. Milyen igazolást kell majd kiadnom, hogy a szja bevallásnál figyelembe vegye a munkavállaló (AM)? A törvény mintha azt írná, hogy nem kell adatlapot, vagy az év végén 10M30-ast kiadnom.
    Előre is köszönöm a segítséget.
    Üdv.
    Halász Gizella

    1. Kedves Halász Gizella!

      A Kormány 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2. § (1) és (2) bekezdése 423,- Ft-ban, illetve 515,- Ft-ban határozza meg a kötelező legkisebb személyi alapbér (minimálbér) összegét, órabér esetén.
      Ezek az órabérek bruttó összegek, és a kifizetések során ezen összegekből kell levonni a jogszabályok által előírt levonandókat. Ilyen levonandóról nem beszél az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, tehát, ez az összeg lesz a nettó összeg is (2010. évi LXXV. törvény 8. és 9. §)

      A 4. § (3) bekezdés d) pontja alapján nem kell a munkaviszony megszűnésekor a szokásos igazolásokat, és a 14. § alapján az évvégi összesített igazolást sem kell kiadni a magánszemélynek, ugyanakkor az Art. előírásai alapján minden munkaviszony megszűnésekor az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. (Mi a magunk részéről továbbra is a Kilépő adatlapot fogjuk alkalmazni, ha már úgyis gépen vannak az adatok, legfeljebb egy csomó felesleges oldalt nem nyomtatunk ki belőle. Át is vetetjük, hogy a később ebből ne legyen gond. )

  30. Kedves pécsi könyvelők!
    Kb 1 hónapja foglalkozom komolyan munkaüggyel, és persze ebben a hónapban egy csomó alkalmi munkavállalóval dolgozunk. Tényleg minden egyes bejelentett hét után ki kellett volna nyomtatnom az összes létező leszerelő nyomtatványt? Első körbe csak a jelenléti ívük saját példányát adtam nekik.
    Köszönöm a segítséget.

    1. Kedves Syámasundar!

      Igen, a hír valóban igaz. 😉 Javasoljuk, hogy olvassa el honlapunkon található összefoglalónkat, amely az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos (2010. április 1-től, 2010. július 31-ig).

  31. Kedves Könyvelőiroda!
    A kérdésem az lenne ha idegenforgalmi idénymunkások már be vannak jelentve akkor aug. 1-től újra be kell jelenteni őket vagy érvényben marad az eredeti bejelentés? Idáig szünteltettük a jogviszonyukat azokra a napokra amikor nem dolgoztak a továbbiakban ez hogy lehetséges?
    Köszönettel: Szűcs Regina

    1. Kedves Szűcs Regina!

      A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 16. § (3) bekezdése alapján – véleményünk szerint – augusztus 1-től az idegenforgalmi idénymunkásokat újra be kell jelenteni, mivel a jelzett törvényi hely kimondja tételesen, hogy melyik időszakra melyik törvény előírásait kell alkalmazni.
      Erre még ráfejel ugyanezen paragrafus (5) bekezdése: “…e törvény hatálybalépését követően egyszerűsített foglalkoztatásra csak e törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony.” [Van némi kivétel a közhasznú szervezetekre vonatkozóan, de Ön ilyen státuszról nem tesz említést, tehát – szemszögünkből – hanyagolhatjuk…]

      Az nem teljesen világos számunkra, hogy miképpen szüneteltetik a jogviszonyukat a le nem dolgozott napokra. Az egyszerűsített foglalkoztatás során vagy van jogviszony, vagy nincs jogviszony. Olyan, hogy szüneteltetés nincs, és az új jogszabályi előírásban sem létezik. Bejelentjük – kijelentjük – bejelentjük – kijelentjük – beleőrülünk.. 🙁

  32. Kedves Könyvelőiroda!
    Eddig csak az Önök oldalán találtam gyakorlati megoldásokat, válaszokat. Meg tudnának pár dologban erősíteni, hogy jól olvasom-e ki a legújabb csoda törvényből?
    Nem találom benne a szig.számadású, és egyáltalán valamilyen fajta jelenléti ívet. Lehet a kukába dobni őket vasárnaptól? Nem kell semmiféle nyilvántartás az e státuszban foglalkoztatottról a bejelentésen kívül?
    Nagy őszi szüret előtt áll munkáltatóm, ahol naponta 100 ember jelenik meg. Előre nem lehet tudni, aznap épp ki jön 3-4 faluból a környékből. (aki épp felszáll a szüretelő buszra, minden faluban van egy gyűjtögető, aki reggelig toborozza az embereket). Tehát megjelenik a 100 ember a tábla szélén reggel fél 6-kor. Az április 1-től érvényes tv szerint ez növ.termesztési kategória volt, azaz ráértem kényelmesen bejelenteni őket utólag köv. hó 12-ig. Jól látom, hogy az új tv szerint őket is előre kell!!?? Ezek szerint vonulhatok a szüretelőkkel együtt az ültetvény szélére laptoppal, és mindenkitől elvehetem a taj és adóazonosító kártyáját, majd bejelenthetem? (megj. ezekből nem derül ki, hogy valaki pl. nyugdíjas, holott a 08-ashoz majd ez kelleni fog, illetve kell az MNYP tagsága is, amit 90% azt sem tud, hogy hol van neki. Ezt mondjuk üf kapun le lehet kérdezni.)
    Egy 10T1041E nyomtatvány 22-es pótlapjának kitöltése legjobb esetben is legalább 2 perc. Tehát a 100 ember bejelentése min. 3,5 óra, de lehet több is.
    Ha elered az eső, az elsőt a bejelentés után 2 órán belül ki kell jelenteni. Nem ragozom, de 100 embernél ez az előre bejelentés, majd 2 órán belül visszavonás majdhogy nem kivitelezhetetlen. (ha nem sikerül, munkáltatóm fizetheti a napi 50.000 Ft közterhet a semmiért) Ennél a cégnél én vagyok az egyedüli bérszámfejtő. Egy ilyen szüreti kampány 10 napig tart. Egyébként 4 fő foglalkoztatott van, tehát nincs is igény a nagyobb adminisztrációra. Tavaly még könyvelőirodában volt a könyvelés-bérszámfejtés, nem is tudom, ha idén is ott lenne, hogy lehetne kivitelezni a szüretelők lejelentését? Még így sem, hogy én kivonulok a tábla szélére. Van erre valami ötletük, hogy lenne egyszerű megoldani ezt a műveletet úgy, hogy nem tudom előre, ki jön szüretelni? Ráadásul az időjárás függvényében nem is biztos, hogy egybefüggő a 10 nap szüret. Tehát minden nap új 10T1041E nyomtatvány kell, nem lehet az előző napit csak módosítani.
    Köszönöm válaszukat!
    Egy leendő tanácstalan szüretelő bérszámfejtő.

    1. T. szüretelő és T Könyvelőiroda!
      Tökéletesen hasonló az én problémám is mint Szüretelőé azzal kiegészítve, hogy nálunk egyszerre akár több helyszínen is megindulhat a munka, vagyis egyből több “laptopos emberre” is szükségünk lehet. Egyébként, ha a munkvégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a munkavállalókat és ez vagy 3 órát vesz igénybe, akkor az összes munkavállalót 3 órával előbb kell kirendelni a területre, vagyis 3 órával több bért kell fizetni. De ha munkebért fizetek, akkor már 3 órával előbb kezdi a munkát, vagyis ez előtt kell bejelenteni……..
      Vagy 100 “laptopos ember” kell és akkor összesen 2 perc az egész!!!!
      Vagy lehet telefonon a mintegy 100 ember TAJ számát, nevét stb. egyéb adatait beolvasni. Az is szép feladat. Kíváncsi vagyok aug 1-én az ügyfélszolgálat leterheltségére!

      Egy másik megjegyzésem, hogy szerintem az SMS-es bejelentés csak december 1-től lehetséges (16 § (2) bekezdés).

      1. Kedves Györgyi!

        Önnek is nagyon köszönjük a bizalmat!

        Mivel Ön csatlakozott szüretelő nevű olvasónkhoz, mi úgy gondoltuk, hogy együtt válaszolunk Önöknek, és ezt így is tettük. A mindkettőjüknek szóló válaszunkat, gondolatainkat ide kattintva olvashatja.

    2. Kedves szüretelő és Kedves Györgyi!

      Mindenekelőtt köszönjük szépen azt az óriási bizalmat, amivel megtiszteltek bennünket; egy pécsi Könyvelőirodát érdemesítenek arra, hogy rajtuk (azaz rajtunk) keresztül megosszák gondjukat, kérdéseiket a világgal, és szeretnének együtt velünk “kitalálni” olyan megoldást, amikor eleget teszünk a törvényi előírásoknak is, a vállalkozó sem rokkan bele, és a könyvelő/bérszámfejtő is belátható időn belül újraéleszthető…

      Akárhogyan is forgattuk kérdéseiket és az új törvényt, be kellett látni, hogy csak szépek lehetünk, meg okoskodók… 🙁

      Györgyi teljesen jól mondja, hogy a bejelentéshez idén ugrott az SMS lehetősége, mert maga a törvény ezt csak december 1-vel lépteti hatályba (a jégbor, szalmabor készítőinek ez már használható lehet… 😉 ).

      A tárgyhót követő hó 12-ig benyújtandó bevallás nem okozhat túl nagy gondot akkor, ha a foglalkoztatás kezdetekor minden adatot sikerrel begyűjtöttünk. És ezzel vissza is kanyarodtunk a minden problémák okozójához, a bejelentéshez. Ha ezt meg tudnánk oldani frappánsan, akkor nem borulnánk bele többet a törvényhozó által kinyújtva tartott kardba.

      Akárhogyan csűrjük-csavarjuk, egy dolgog biztos, amolyan ökölszabály-féle: “… a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat.”
      A (3) bekezdés szerinti adatokról nem lehet elmondani, hogy túl sok lenne:
      munkáltató adószáma,
      munkavállaló adóazonosító jele,
      munkavállaló taj száma,
      foglalkoztatás jellege
      (mezőgazdasági idénymunka, vagy turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munka),
      minkaviszony napjainak száma (SMS bejelentés esetén ez nem kell).

      Az nagyon-nagy talány még a mai napon, de augusztus elsején (még a szüret előtt) kiderül, hogy vajon az APEH is ezt a törvényt olvassa-e, és a bejelentkezéshez vajon ilyen tartalmú (és nem bővebb, összetettebb) bejelentkezési nyomtatványt fog-e “legyártani”, és annak ellenőrző algoritmusa összhangban lesz-e az előírásokkal?
      Elméletileg 5 adat szükséges maximum a bejelentéshez, amiből csak kettőt nem tudunk (munkavállaló aaj és taj) a bejelentés előtt.
      {Itt jegyezzük meg csendesen azt is, hogy a törvény 18. §-ának rendelkezései szerint a hóvégi bevalláshoz – elvileg – csak a következő adatok kérhetőek: munkáltató adóazonosító, munkavállaló neve, AAJ, TAJ, nyugdíjas státusz, mnypt azonosító kód (a pénztáré, nem a magánszemélyé), kifizetett nettó munkabér illetve együttes munkabér összege és a foglalkoztatás napja(i). Összevetve a bejelentési adatokkal már jobban alakul a kép. Itt is elmondható azonban, hogy az Úr és az APEH kezében vagyunk és leszünk…}

      Most a gyengébb idegzetű kollégákat kérjük, hogy a következő pár sort ne olvassák el, vagy legalább a kedves mamáinkat ne illessék illetlen szavakkal:

      Véleményünk szerint egy-egy szüret a legritkább esetben történik a zsúfolt belváros aszfaltján, jellemzően olyan vidéken fordul elő, ahol viszonylag zártabb a közösség, az emberek többnyire ismerik egymást, legalábbis látásból. Évről-évre azonosak a toborzók, de nagyjából azonosak a szüreten résztvevők is.
      A toborzók a “részt veszek a szüreten” kimondásakor már begyűjthetik a legfontosabb adatokat (név, anyja neve, lakcíme, nyugdíjas státusz, mnypt státusz), és felhívják a figyelmet arra, hogy milyen adatokkal kell megjelenni a munkakezdés előtt egy órával. Akinek nincs adata, az mehet haza, vagy ahova akar.
      Az ügyes könyvelő előre gyártat egy “Bejelentési adatok egyszerűsített foglalkoztatáshoz” című nyomtatványt, fél írólap méretben (A/5-ös méret), amelyet a toborzók átadnak az embereknek azzal, hogy “Otthon ezt töltsék ki, írják alá. Hozzák magukkal a személyi- és lakcím-, adó- és tb kártyát. Akinek nincs kitöltve, vagy hiányosan, hibásan van kitöltve az adatlap, az addig nem kezdheti meg a munkát, amíg az adatok nincsenek előírásszerűen pótolva. Az adategyeztetés ideje nem számít díjazott időszaknak.” És ezt nem csak a toborzók mondanák el, hanem az adatlapra is rá lenne írva, továbbá az is, hogy az adatok helyességéért, pontosságáért az adatszolgáltató vállalja a felelősséget, és ezt aláírásával is igazolja.

      Abban egészen bizonyosak vagyunk, hogy a 100 emberből legalább 60 nem először fordul meg a szüreten, és már mindenféle adata van Önöknél; ezeket már most elővennénk, és helyes kis excel táblázatokba rendeznénk. Bizonyára lesz olyan, akit feleslegesen csinálunk meg, de a többség adategyeztetése hamar lezajlódhat, illetve már előre elvégezhetjük az egyeztetést.

      Technikai háttér: bármilyen gúnyosan hangzik a laptoppal a tábla szélére szlogen, de ebből legalább 2 dolog nagyon valószínű – a laptop, és a tábla szélére. 🙂

      Tudjuk nagyon jól (mivel könyvelőprogramot árusítunk és a kezelését illetve a bevallások elkészítését a könyvelőprogrammal oktatjuk), hogy nagyon sok könyvelő kollégánál még Lenin elvtárs sárga/zöld színű, monochrom monitora működik, akkora számítógéppel, mint egy behordócsigás, motoros szőlőzúzó-bogyozó gép (kb. olyan hangokkal is). Olyan géppel is találkoztunk, némi túlzással, hogy mire lekérte a teljes listát, addig majdnem készen volt a rozé bor lefejtése is.
      Manapság egy notebook, laptop, netbook (bármelyik kategória megfelelő) kb. 100 – 160ezer Ft közötti összegért kapható (mi pl. már az új gép cseréjekor nem asztali gépeket veszünk, hanem notebookokkal történik a pótlás). És tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni a kor szavát: bizony-bizony a könyvelőnek/bérszámfejtőnek ki kell mennie – ha nem is a tábla szélére – a gyülekezési helyre, azokat a k… adatokat egyeztetni.

      A törvény azt mondja ki, hogy a bejelentést a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni, de azt nem határozza meg, hogy hány órával, nappal, héttel előbb kell megtenni! Bizonyára a tényleges szüreti nap(ok) előtt jó pár nappal van már egy tetemes adatbázisunk a korábbi évekből szerzettekkel, a toborzók által beszerzettekkel együtt. Akár egy héttel előbb el lehet végezni a bejelentéseket; az adott napon már csak reggel nyolcig ki kell jelenteni azokat, akik nem jöttek el, vagy éppen mindenkit az esőszünet miatt, illetve a “különbözetet” be kell jelenteni.

      A törvény egyáltalán nem tiltja, hogy a mezőgazdasági idénymunkásokon kívül alkalmi munkásokat is foglalkoztasson a munkáltató (szüretelő nevű olvasónk esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontja alapján naponta 2 főt maximum, ha tényleg 4 főt foglalkoztatnak csak). Mi bizonyára felkérnénk egy-két értelmesebb emberkét (pl. az iskolából, önkormányzattól), hogy az előzőekben részletezett adatok összegyűjtésében, gépre vitelében, egyeztetésében már a foglalkoztatások megkezdése előtt egy héttel legalább segítsen napi 2-4 órát, és az ominózus napokon minden gyülekezőhelyre állítanánk egyet, aki az adatlapokat begyűjti, az iratokkal egyezteti, és a legközelebbi “laptopozó” helyre szállítja haladéktalanul, ott segít az egyeztetésben, adatrögzítésben.
      Később akár ő is mehet szüretelni… 😉

      Egy kis elődolgozással, előrendezéssel, összehangolt szervezéssel (lehet egyeztetni a főborásszal, hogy az egyes csoportok (10-20 fő/csoport) fél órás időeltolással induljon, különösen akkor, ha több helyszín van) megoldható a feladat. Azt nem állítjuk, hogy röhögve. Azt sem állítjuk, hogy nem szakad bele az ínunk. Azt sem állítjuk, hogy gond nélkül, csettintésre. De azt állítjuk, hogy a feladat megoldható.
      Nagyon csúnyát mondunk (és ez nem a kérdezőkre vonatkozik, hogy őket akarjuk bántani): ha a könyvelő/bérszámfejtő/gazdasági szakember hajlandó előbújni az elefántcsont tornyából, jó időben megismerni a majdani munkafolyamatokat, és ahhoz illeszteni az ő tudását, lehetőségét, illetve a munkafolyamatoknak (technológiai folyamatoknak) meg tudja határozni azon részeit, ahova úgy tud kapcsolódni, hogy nem borítja fel az egész folyamatot, illetve a technológiai folyamat is be tudja fogadni, illeszteni a könyvelési folyamatot megfelelő helyekkel, akkor kemény sok, és néha idióta munkával, de megoldható a feladat.

      Nem szabad elfelejteni senkinek sem, hogy a szüret egyszer van csak egy évben Magyarországon, erre az egy alkalomra kell összpontosítani minden energiánkat és tudásunkat, aztán – elvileg – nincs ilyen kiugró szükséglet. (Na, jó! A könyvelőknek a zárási időszak, de addigra már van újbor.. 😉 🙂 )

      Kedves szüretelő és Györgyi!

      Igyekeztünk összeszedni mindent, amit csak lehet, és Önök sem igazán kérdeztek, inkább “csak” a tényeket állapították meg. Önök is, mi is tudjuk, hogy oda fogunk pisilni a hideg kőre, amikor megoldjuk ezt a feladatot, és akkor majd fáradtan, csapzottan, de mégis büszkén fogjuk mondani, hogy: megoldottuk!
      Ha gondolatainkkal segítettünk, akkor majd – ha eljön az ideje – gondoljanak ránk is, amikor a gyümölcsös rozét, vagy az illatos chardonnay-t, vagy a zamatos cabernet sauvignon-t kortyolgatják!
      Kitartást, jó egészséget és sok lelkierőt kívánunk a nagy rohamhoz! 🙂

      1. Véleményem szerint ez a “JÓTANÁCS”, amit Önök adtak a két teljesen jogos, és életszerű kérdezőnek, azt tükrözi, hogy nincsenek tisztában a mezőgazdasági vállalkozások nehézségeivel, és nem ismerik a különböző szituációkat. 50 emberrel szoktunk szüretelni, metszeni, és állíthatom, hogy ennyire nem egyszerű a megoldás, mint ahogy leírták, pedig mindenre fel vagyunk készülve, és előre dolgozunk, és 10 éve vagyok a pályán, és le szoktam mászni az elefántcsonttoronyból is. Elnézést az őszinteségért.

        1. Kedves itt is egy szüretelő!

          El nem tudjuk képzelni, hogy mi az a két “jótanács”, amelyik nem felel meg az Ön elvárásának.

          Szokásunktól eltérően rendkívül hosszú, sok mindenre kiterjedő választ igyekeztünk adni a kérdezőknek, akik nem jelezték, hogy elégedetlenek lettek volna a válaszokkal. Azt nem is állítottuk, hogy értünk a mezőgazdasági vállalkozások nehézségeinek megoldásához, de azért egy-két dolgot már megtapasztaltunk.
          Azt ugyan nem nagyon értjük, hogy miért éppen a könyvelőkön kell elverni a port egy baromira összefércelt, hibás törvényért, de nekünk már úgyis mindegy… 😉

          1. Üdvözlet!
            Én vagyok az eredeti “szüretelő” 🙂
            Jelentem 3 napja megy a szüret!
            Nem semmi a bejelentgetés. Próbáltam a kezdetben kapott tanácsokat megfogadni. Volt amelyik bejött, volt amelyik nem, azért köszönöm 🙂
            Kész volt az excel listám 130 emberrel. Eddig nem használtam semmire sem 🙁
            Viszont kreáltam egy frankó kis adatlapot, melyen minden adat rajta van a 10T1042E és a 1008-as nyomtatvány kitöltéséhez (utóbbit majd 12-én tesztelem, hogy tényleg megvan-e minden, remélem). Ezt a toborzók kitöltették mindenkivel. Mondjuk azt, 95%-os a siker, ami nem olyan rossz. Van néhány ember, akinek nincs adószáma… küldjük haza, vagy dugjuk el? 🙂 Van, aki nem tudom, milyen számokat látott az igazolványain, de a TAJ-hoz és az adóazonosítóhoz köze sincs, sebaj ős is megy az előbbi csoportba.
            Ami nem túl jó a 1042-ben, hogy nincsen név, kizárólag taj és adóaz.jel. Persze így 1-gyel kevesebb az adat! De mikor másnap csinálom a másolatot az előző napból, nem egyszerű megtalálni, kit kell kitörölni! Falunként csinálom a bejelentést, a kis lapok sorba téve, ez alapján tudom, hogy a 18. nem jött el. Kitörlöm, lapok között megy a sor végére, előtte természetesen az újak felvéve. Én inkább minden nap bejelentek mindenkit újra egy napra, mert a módosítgatás sokkal macerásabb, előre meg nem tudom, másnap megjelenik-e. Az előző napiból készített másolatban egyszerűbb törölni a nem megjelentet, felvinni mellé az újat, és átírni a dátumokat, ami egy ctrl c + ctrl v kombinációval elég gyors.
            Indultunk 65 fővel, ma már 80 ember volt. Első felvitel kb. 40 perc volt a 65 emberrel. A módosítgatások már kb. 25 perc.
            Amit nem tudok, hogyan kellene kivitelezni, ha ellenőr jönne, neki mit kellene mutatni? Mert eddig ugye volt kiskönyv, bélyeg. Minden nap egy 100 oldalas dokumentumot nem nyomtatnék. Ráadásul a 1042-es 23-as pótlapján van 2 szám, abból az ellenőr honnan tudná, ki az, ezt a 2 igazolványt általában a szüretelők nem hordják magukkal (tapasztalat). Eddigi gyakorlat: 1042-es fő lapja + érkeztető és elfogadó kinyomtatva. Mellé pendrivon miden mellékelve, és a tábla széli laptoppal legfeljebb megmutatva.
            A következő kihívás majd a kifizetett bérről szóló igazolás lesz 80 ember részére manuálisan + a 1008 kitöltése manuálisan.
            Évi 1 alkalomhoz ugyanis nem bővítjük fel a bérszámfejtésprogramban a létszámot. Excelben az igazolás, innen másolással a 1008.
            Üdv. már egy nyugodtabb szüreti adminisztrátor (Csak a termés lehetne több, még ha ez több napi szürettel és bejelentéssel is jár!)

            1. Kedves szüretelő!

              Nagyon szépen köszönjük, hogy szakított arra időt, hogy megossza velünk és – rajtunk keresztül – másokkal is tapasztalatait, észrevételeit.

              Soha nem mondtuk magunkról, hogy mindent tudunk, mindenhez értünk, mindent megoldunk (mégha titokban ezt is terjesztetjük magunkról … 🙂 🙂 ), de annak örülünk, hogy volt olyan, ami bejött!
              Tudjuk jól, hisz’ nem biciklibelsőben élünk, hogy egészen más egy könyvelőiroda tapasztalata, mint a terepen dolgozó kollégáé. Az adott helyzetben egészen bizonyos, hogy ő ismeri jobban a helyzetet, a lehetőségeket.
              Mi is nyugodtabbak vagyunk, hogy a szüreti adminisztrátor kolléganőnk (ilyen szeretettel csak egy nő tud írni a saját munkájáról – esetleg még, talán egy férfi… 🙂 🙂 ) sikerrel megbirkózott a nagyon nehéz feladattal – amelyet az eszement törvény nem nagyon segített elő neki -, és nagyon büszkék vagyunk rá, valamint sokat gazdagodtunk azzal, hogy olvashattuk tőle a tapasztalatot.

              Reméljük, hogy a termés mennyiségének csökkenését a minőség bőven ellensúlyozni fogja. Sőt! Biztosak vagyunk benne; ahol ilyen gondosan bánnak a könyvviteli munkákkal, ott a szőlőszemeket egyenesen szemenként dajkálhatják, nemdebár? 😉 🙂

  33. Kicsit nyomozgattam az eredeti paragrafusban és pár dologra felfigyeltem.

    “1§ (2)a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,”
    Tehát ha nincs munkavállaló akkor 1 fő
    ” az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.”
    Tehát a kifizethető maximális bér 2010-ben 6760 Ft.
    A törvényben én nem találtam EF kódot csak TAJ számot és adószámot mint használandót. Valamint a munkaidőkeret 20%-ra vonatkozó dolgot sem találtam.

    1. Kedves Niki!

      Köszönjük szépen az Ön észrevételét is; a hibákat javítottuk!

      A minimálbér kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a költségként figyelembe nem vehető kiadások közé került, illetve nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek közé.
      2010-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásakor, napibér esetén a minimálbér 3.380,- Ft, melynek kétszerese 6.760,- Ft, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a napi minimálbér 4.120,- Ft, melynek kétszerese 8.240,- Ft.

  34. Üdv!

    Az a 2-20 fő között és 1-5 fő között átfedés van szerintem az nem igazán jó 6-20 főig nekem kellemesebb lenne

    ha tévednék boccs habár más helyen is olvastan így de véleményem szerint 6-20 lenne a jó

    Zsolt

  35. Kell e a munkáltatónak és a munkavállalónak kódot kérni az egyszerűsített foglalkoztatáshoz 2010.augusztus 01.-től?
    Ma kérdeztem az APEH munkatársakat de még ők sem tudják.
    Augusztus 01.-ig pedig csak pár nap van.
    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel:Pekárik Györgyné

    1. Kedves Pekárik Györgyné!

      Megtisztelne bennünket, ha elolvasná figyelmesen azt a cikket, amelyhez kérdését írta: írásunkban betűvastagítással kiemeltük (mint új és/vagy fontos elemet) az egyszerűsített foglalkoztatás kód-kérdést (EF kód).
      Hasonló kérdésre adott válaszunkat ide kattintva olvashatja.

      Egy másik válaszunkban leírtuk azon véleményünket – melyet kérdésében Ön is feszeget -, hogy ez a törvény is eléggé bicegős; valamelyest előrébb lépett ugyan, de elég pongyolára sikeredett szegényke. És továbbra sincsen megfelelő kapaszkodója sem a jövőben alkalmazni szándékozónak, sem a használót ellenőrzőnek… 🙁

    2. Kedves Pekárik Györgyné!

      Mélységesen megkövetjük Önt a mai napon 10:06-kor adott válaszunk helytelenségéért. Elnézést kérünk Öntől, és minden kedves olvasónktól: az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs EF kód, azaz nincs szükség annak igénylésére sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldalról.
      A munkáltatónak kell előzetesen regisztrálnia magát az Ügyfélkapun.
      2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) és (2) bekezdés

  36. Kedves Iroda!

    Pár kérdésem lenne:

    1. EF kód mi módon kérhető mint munkaadó?
    2. A T1041E nyomtatvány marad a bejelentésre?
    3. A közteher alkalmi munka esetén fix 1000 Ft. Tehát a kifizetett alkalmi bér bármennyi lehet?

    Előre is köszönöm a választ!

    Niki

    1. Kedves Niki!

      A munkaadói EF kód az adóhatóságtól igényelhető az elektronikus bevallásra kötelezettek esetén.
      Úgy tudjuk, hogy marad a T1041E, nyilván módosulva.
      Elvileg bármennyi lehet az alkalmi bér. Talán egy atomreaktor tervezését nehezebb lesz elszámolni alkalmi munkaként… 😉 Szóval, oda kell figyelni nagyon, hogy mi minősül minek, hány napig, stb…

    2. Kedves Niki!

      Mélységesen megkövetjük Önt a július 25-i napon adott válaszunk helytelenségéért. Elnézést kérünk Öntől, és minden kedves olvasónktól: az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs EF kód, azaz nincs szükség annak igénylésére sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldalról.
      A munkáltatónak kell előzetesen regisztrálnia magát az Ügyfélkapun.
      2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) és (2) bekezdés

  37. szerbusztok, csak 1 pici kérdésem lenne hol hogyan tud EF-kód-hoz jutni az egyszerüsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltató és munkavállaló

    1. Kedves pjm!

      A munkaadói EF kód az adóhatóságtól igényelhető a z elektronikus bevallásra kötelezettek esetén. Munkavállalók esetén az EF kód hiányában a TAJ szám kell.

      Ennél részletesebb hírrel nem tudunk most szolgálni, hatósági tájékoztatások hiányában. Javasoljuk, hogy kísérd figyelemmel honlapunkat, mert amint mód lesz rá, azonnal közzétesszük, mégpedig a szokásos módon; a könyvelők szemszögéből, gyakorlatias módon..

    2. Kedves pjm!

      Mélységesen megkövetjük Önt a július 25-i napon adott válaszunk helytelenségéért. Elnézést kérünk Öntől, és minden kedves olvasónktól: az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs EF kód, azaz nincs szükség annak igénylésére sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldalról.
      A munkáltatónak kell előzetesen regisztrálnia magát az Ügyfélkapun.
      2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) és (2) bekezdés

  38. Kedves Könyvelőiroda!
    Kedvenc “egyszerűsített” törvényem az idén másodszorra (remélem nem utoljára!) módosul augusztus elsejétől. Sehol egy szigorú számadású jelenléti ív. Problémám azért vagyon: A mi cégünknál kifejezetten hétvégi munkavégzésre alkalmazunk alkalmi munkavállalót. Jómagam legkésőbb pénteken lejelentem az APEH felé, hogy vasárnap kik fognap dolgozni, majd jóleső érzéssel hazamegyek, week end. Hétfőn tudom meg, hogy kik voltak, kik nem. Lehet, hogy nekem van melegem, de nem tudom értelmezni a törvény szövegét. Hétfőn még legálisan törölhetem a nem megjelent delivenst, vagy fizessem azt a fránya közterhet?

    1. Kedves sipos.katalin!

      Nem mintha ez a törvény értelmesebb lenne mint az elődje, de – sajnos – az teljesen egyértelmű, hogy 2, azaz kettő órája van arra, hogy a törlést megejtse (valaki), különben meg kell fizetni az aktuális közterhet.
      A törlést sms-sel, illetve telefonon is el lehet rendezni – ez mégiscsak a munkavezető dolga legyen, nem? 😉

  39. k
    edves KÖNYVELŐIRODA!

    ha ma kiderül,hogy nem jött be egy dolgozóm-vendéglátóiparban-,helyette gyorsan egy uj embert kell behivnom dolgozni,mi módon tudok alkalmazni,szabályosan,kb. 8 órán keresztül 1 embert
    köszönöm válaszát

    1. Kedves mek123!

      Többféle módon történhet foglalkoztatás:

      1. Határozott idejű (pl.. 1 napra szóló) munkaviszony
      2. Határozatlan idejű munkaviszony (amelynek vagy van, vagy nincs próbaideje)
      3. Egyszerűsített foglalkoztatás (ez is munkaviszony)
      4. Megbízási jogviszony (de nem mindegyik munkakörben!)
      5. Vállalkozói jogviszony (nyilván magán-, vagy társasvállalkozó által)

      1-4. pontokban lévő jogviszonyok esetén a foglalkoztatás kezdete előtt elektronikus úton be is kell jelenteni a foglalkoztatottat.

"Vissza a tetejére" gomb