Hol és hogyan ellenőrizhetjük üzleti partnereinket?

Az ésszerűség határain belül nekünk is, mint vállalkozóknak, elemi érdekünk, hogy meggyőződjünk arról, kivel, milyen üzleti partnerrel állunk szemben. Igaz ez akkor is, ha egy régi kapcsolatról van szó, de fokozottabban igaz, ha egy új üzleti kapcsolatba keveredünk.

Miért is?

Mert egyáltalán nem baj, ha minden lehetséges információval rendelkezünk partnerünkről; ki ő, mit csinálhat, mit csinál, milyen tőkeerős, ki jogosult a képviseletre, aláírásra, hol van telephelye, mi a levelezési címe, mik az azonosító adatai, milyen a gazdálkodása, van-e ellene végrehajtás, eljárás, és még sorolhatnánk. (Tudjuk jól: az információ hatalom.)

De van egy sokkal földhözragadtabb oka is annak, hogy ránézzünk a partnerünk körmére, és ezt úgy hívják: NAV. 😉

A hatóság (beleértve a bírósági gyakorlatot is) a lehető legnagyobb gondosságot várja el tőlünk az adózás rendjéről szóló törvényben fogalmazottak szerint. A kellő gondosság tanúsításának megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha  tudomásunk sem volt és tudomást sem szerezhettünk volna valamilyen fontos tényről, adatról, illetve azt nem ismerhettük fel, arra ráhatásunk nem volt, illetve nem is lehetett.

Egy vállalkozásnak, egy adóalanynak tudnia és ismernie kell az adólevonási jog gyakorlásának törvényi feltételeit. Az a magatartás pedig, amely a kellő körültekintés elmulasztásában, és a ?bizalom a vakszerencsében? nyilvánul meg, csak gondatlanságként és nem kellő körültekintésként értékelhető – és a hatóságok ekként is “értékelik”.

Mivel többnyire nem vagyunk nyomozóhivatalok, ezért összegyűjtöttünk néhány hasznos hivatkozást, amelyre célszerű rákattintani, a kapott eredményt kinyomtatni, és legalább a nagyobbacska számláink mögé tenni:

Valamennyi összegyűjtött hely használata ingyenes, regisztrációmentes, az adatok bárki számára nyilvánosak (éppen ezért nem célszerű mellőzni a használatukat):