[print_link] [email_link]
A KATA adózási mód (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója) 2017-ben is leginkább azoknak a vállalkozásoknak éri meg, akiknek minél jobban megközelíti a várható bevételük a 8 millió forintot (12 millió forintot), és minél kisebb a működési költségük.
Ami rögtön szemet szúrhat, hogy mi az a 8millió forint, amikor a KATA felső bevételi határa 2017-ben 12millió forint? Csak szépen, sorjában! Ennek a magyarázatára is sort fogunk keríteni!
Akik “odavannak” a jogi nyelvezetért, azoknak ajánljuk a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2017. január 01-től hatályos törvényi szöveg olvasgatását, míg mások számára igyekszünk érthetően feleleveníteni ugyanezen törvényi hely magyar olvasatának alkalmazásával a lényegesebb tudnivalókat.
A KATA adózási mód lényege és egyszerűsége: a kata adózó havonta fizet 25-50-75ezer forintot, egyszerű nyilvántartás(oka)t vezet, bizonyos esetekben választhatja az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását,
Ki az aki a kata adózási módot választhatja?
- az egyéni vállalkozó
- az egyéni cég
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
Ki az, aki nem választhatja a KATA adózási módot?
Azok, akik jogszerűen választhatják, de az alábbiakban felsoroltak közé tartoznak, nem választhatják a KATA adózási módot:
- Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
- Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.
Mennyi a kisadózó vállalkozások adója?
Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.
- főállású kisadózó havi 50ezer Ft (emelt ellátás választása esetén 75ezer Ft)
- főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
- naptári évben 12millió forintnál több bevétel esetén a 12 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülők esetében a bevételi határ: kisadózó vállalkozás jogállásainak hónapja x 1millió Ft/hó)
Mikor nem kell megfizetni a kisadózó után az adót?
Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette
A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:
- Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
- Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
- Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
- Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a “Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.
A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.
Végezetül mégegyszer, kiemelten, a 8millió és a 12millió forintról:
Tehát, a KATA adózási módot választó kisadózó éves bevételi határa 12millió forint. Ha átlépi ezt a 12millió forintos határt, a KATA adózói státuszát nem veszíti el, de a 12millió 1 forinttól kezdődő bevételének 40 %-át – a tételes adó mellett – adóként meg kell fizetni.
2017-ben az alanyi adómentesség (köznyelvben: áfamentesség) értékhatára 8millió forint. Az értékhatár átlépésétől kezdve az áfa összegét fel kell számolni, áfabevallást kell készíteni, és kettő évig az áfakörből nem lehet kilépni.
Tisztelt Könyvelőzóna !
Van egy KATA alá tartozó Bt. Én vagyok a beltag aki be van jelentve KATA-ba havi 50 e. Ft-tal A kültag nincs és nem is tevékenykedik a bt.-ben.
A kérdésem az lenne : Én havi rendszerességgel tagi jövedelmet kivehetek-e. Mivel a KATA megfizetése mentesit az szja és egyéb járulékok megfizetése és bevallása alól – igy nem is keletkezik egyéb adófizetési kötelezettségem. A havi kivett jövedelem év végére szinte nulla eredményt produkálna az osztalék számitáshoz. Igy nem lenne osztalék alap amin a beltag és a kültag osztozna. Na jó talán a rend kedvéért egy picike ami a társasági szerződés alapján osztódik – és adózik a kültag részére.
Tisztelettel kérdezem, hogy jó e ez az emlélet vagy valahol elnéztem a törvényi lehetőségeket ?
Segitségét előre is köszönöm.
Üdv. ÉVA
Kedves Éva!
Van egy Bt, ahol a társaság – a törvényi feltételek fennállása adta lehetőséggel élve – a kata adózási módot választotta, és a személyesen közreműködő beltagot bejelentette kata adózóként, míg a kültag, aki semmilyen módon nem működik közre (adta a lóvét, és várja a hasznot), semmilyen jogviszonyban nincs bejelentve.
A kata adózási mód választásával a társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól, bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, így az osztalék kifizetése jogilag nem értelmezhető. Az ön által kivett összeg valóban nem visel egyéb terhet, mert azokat kiváltja a kata összege.
A kültag, ilyen módon, nem juthat adózatlan jövedelemhez.
Azt, hogy miképpen és hogyan tovább, azt már a könyvelőjükkel kel tételről tételre átbeszélniük.
Üdvözlöm!
Katás fotós, aki papírt, patront, képkereteket vásárolt számlára, majd ebből előállította a keretezett képet, hogyan leltározzon? A bevétel nyilvántartáson kívűl, nyilván kell leltár igaz? A nyitó leletár még talán egyszerűbb, de a záró leltárnál számolja meg egyesével a papírokat amik maradtak, hogyan lehet ezt számon követni?
Amennyiben rosszul veszi bele a leltárba ezen termékeket, a februári adóbevallásnál milyen szankciókat szabhatnak ki rá? Könyvelő nélkül, hogyan oldja meg?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kovács Fanni Úrhölgy!
Kicsit kevés a vállalkozásáról adott információ, így nehéz egzakt választ adni. 🙁
Nem a könyvelő végzi a leltározást, hanem – ha valamiért szükséges – az ön által megadott leltárív értékeit rögzíti a megfelelő helyekre, a megfelelő módon, és számol vele tovább.
Akkor, amikor megvette a papírt, patront, képkeretet, akkor megszámolta, hogy mennyit vett, legalábbis felírta típusonként, fajtánként, hogy miből mennyi van, mennyi az 1 darabja. Év végén ugyanezt kell tennie, csak a maradékkal. Igen, egyesével, tucatjával, tízesével – ahogyan éppen a csomagolása adja. Melléjük írja a beszerzési árat, kiszorozza őket, majd összeadja a szorzatokat. Kész a leltár. 😉
Ahhoz, hogy katás, és leltározni akar, mi nem tudunk hozzászólni, ezt kellene a könyvelőjével megbeszélni. Ha pedig már beszél vele, azt is meg kellene kérdezni, hogy biztosan a kata az ön számára a legjobb választás? (Lehet, de hangsúlyozzuk, milliómnyi dolgot nem tudunk a helyzetről.)
Tisztelt Könyvelőzóna!
Jelenleg főállású KATA egyéni vállalkozó vagyok, nem áfa körös, azonban a 2017. évben mindössze 20.000 forinttal meghaladtam a 8 millió forintot. A bevallást beadtam, jelenlegi státusza “Benyújtva”. Jelenleg még áfa mentes vagyok, szeretnék továbbra is az maradni. Van erre valami megoldás? Pl.: tekintettel arra, hogy csak minimális mértékben léptem túl a 8 millió kérhetek méltányosságot a navtól? Vagy lehetséges, hogy nem veszik észre? Van valami ötlete? Köszönettel Tibor
Kedves Tibor!
Első kőrben azt tanácsoljuk, keressen meg sürgősen egy könyvelő(irodá)t, ha eddig nem tette volna meg!
Fontos kérdés pl. hogy 2017-ben, vagy előtte kezdte meg tevékenységét? Ugyanis, ha 2017, évben kezdte meg, akkor nem is 8m Ft az alanyi adómentesség (AAM) határa, hanem naptári napok szerinti arányos összeg.
További fontos kérdés: a kiszámlázása haladta meg a 8m Ft-ot, vagy a befolyt összeg? Ha a befolyt összeg haladta meg, akkor majdnem biztos, hogy gond van…
A helyzet az, hogy az áfa-státusz változását önnek kell jelezni, mégpedig úgy, hogy azt a számlát, amivel meghaladja az AAM határát, már áfásan kell(ett volna) kiállítania, áfabevallást kell(ett volna) benyújtania, amelyen jelezni kell a megfelelő rovat kitöltésével, hogy az áfa mentes státusza ellenére áfa változás történt.
Sajnálatos módon, nincs olyan a jogszabályban, hogy csak “kicsikét”, vagy éppenséggel “alig-alig” lépte túl a határt; az adóhatóságnak még mérlegelési jogköre sincs. (Ugyebár: mihez képest minimális mértékű a túllépés – ezt sem lenne egyszerű, objektíven eldönteni, különösen nem, ha nincs döntési helyzet.)
A NAV akkor nem veszi észre, ha a 17KATA bevallásában nem valós adatot közölt, de mivel a “peremhez közeli” bevallást nyújthatott be, gyanítjuk – merthogy a NAV-ban nem csupa hülye dolgozik -, hogy előbb-utóbb, rutinszerűen ránéznek, hogy nem számolta-e el magát a vállalkozás. Vagy előfordulhat, hogy csak két-három cégnek dolgozott, és az ő bevallásaik (merthogy ők is kötelezően adnak be a katás dolgaikról adatközlést) ütköznek az önével.
Persze, lehet jogszerű is a “menekülés”, hiszen nem minden bevétel számít kata bevételnek is, de ezt látatlanból nem tudjuk megmondani, hogy mi a helyzet.
Megerősítjük, hogy irány a könyvelő! (Ha tényleg meghaladta az AAM határát, akkor idén már az összes számláját áfásan kell(ene) kiállítania, és a hiányzó áfát a NAV bevasalja, abban biztos lehet. 🙁 )
Köszönöm szépen a választ. Sajnos idáig könyvelőirodát bíztam meg ezzel a feladattal, de mivel az évek előre haladtával egyre többet kértek a munkájukért kénytelen voltam magam megcsinálni a bevallást. Mondjuk az elsődleges ok az volt, hogy az irodánkban, ahol heten vagyunk katások öt kolléga bevallását elrontották, és kettő embernél sajnos bírság lett a tevékenységük vége, egyet pedig két évre kizártak a katából. Tudom, hogy elrontottam a bevallásomat, de legalább nem kellett fizetni érte. 😀 Sajnos félre értelmeztem a jogszabályt, és hiába vezettem végig a bevételeimről nyilvántartást a végén mégis “becsúszott” egy összeg amire nem számítottam, és ezt bevallottam. Megkerestem egy könyvelő ismerősömet aki vázolta a lehetőségeimet, a legálisat illetve az annyira nem legálisat, de arra a döntésre jutottam, hogy kénytelen vagyok a strucc politikát választani, és gyűjtögetek arra az esetre, ha a NAV bekopogtatna az áfáért. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Vállalkozás alapítása előtt állok, melynek tartalma egyszemélyes tanácsadás. Ügyfeleim szinte kizárólag külföldi, zömében EU-s tagállambeli nagyvállalatok, ÁFA kötelesek.
A cégem alapításában kérnék segítséget. A legtöbb cégalapítást érintő weboldal sajnos inkább azt hangsúlyozza hogy milyen komplikált a rendszer, majd felajánlja tanácsadói szolgáltatását, a válaszok nem egyértelműek. Ellentétes, illetve alavult adatokat is látok, sokszor nem írják pld oda hogy az iromány 2012-es és már rég nem mérvadó, sőt félrevezető. A NAV oldalán pedig jogi a szöveg és nem ad tanácsot, keresni kell és akkor is előre tudni kell hogy mire keresünk választ amikor még a kérdést sem tudjuk.
Úgy látom két fő kérdés merül fel: milyen forma (egyéni vállalkozó, Bt, Kft) és milyen adózási rend (KATA, EVA, KIVA, valamint ÁFA vagy a nélkül), mivel sok kombináció létezik. Ez utóbbi dönti el egyben ha jól értelmezem hogy milyen számlát állítok ki.
Odáig eljutottam hogy az EU-n belül ?közösségi adószámot? kell kérnem hogy tudjak számlázni külföldre, valamint hogy országonként különböznek a fordított számlázás alá eső szolgáltatási körök, kb a tagországok felénél vonatkozik ez mindennemű szolgáltatásra, a többinél változó.
Ami számomra még nem egyértelmű, hogy egy adott vállalkozási formánál az adózási rend lehetőségei is le vannak e korlátozva, valamint pontosan miként. Például ha egyéni vállalkozóként alapítom meg a cégem, akkor milyen adózási formák között tudok válogatni, ha nemzetközileg számlázok. Ha pedig Kft-ként, akkor más adózási formák között tudok e válogatni. Valamint a vállalkozási formából adódik e hogy ÁFA-s számlát adok, vagy azt a választott adózási forma, illetve a konkrét feladat mivoltja dönti el?
Nekem úgy tűnik hogy mivel a német piacon például fordított számlázás van és ezért nem tudok ÁFA-t írni a számlára, akkor ez meghatározza hogy milyen adózásrendbeli lehetőséget választhatok a vállalkozásforma kiválasztásánál, jól értelmezem ezt? És ez megint meghatározza hogy milyen vállalati formát tudok egyáltalán létesíteni?
Továbbá, ha jól értelmezem, nem tudok KATA-s adózó lenni, mivel külföldre nyújtok tanácsadói szolgáltatást. De mivel EVA-s sem tudok (még) lenni, ezért pontosan milyen adózási rend alá esek vagy tudok esni egyéni vállalkozás választásánál? Van itt egyáltalán választási lehetőségem?
Előre is köszönöm segítségüket.
Kedves Péter!
Írása remek összefoglaló arra, hogy miképpen is illene egy vállalkozónak gondolkodnia; először megnézni, mit tudok, mire vagyok képes, mit igényel a piac, meg tudok-e élni belőle, majd, ha túlnyomóan igeneket válaszoltam magamnak, akkor felkészülni arra, hogy miképpen valósítsam meg a vállalkozást. Nem a webes Ügysegéden kattintgatni, nem a Cégbíróságra rohangálni! Tájékozódni, felkészülni! Tényleg, szívből gratulálunk, és csak pozitív példaképpen “mutogatjuk”. Így kell ezt csinálni!
Az is jól látszik az írása tartalmából, hogy sok dolgot “kitúrt” már, de ezek nem álltak össze egésszé, nem sikerült rendszereznie, kavarognak az információk. (Súlyos tévedés azt gondolnia, hogy “… nem tudok KATA-s adózó lenni, mivel külföldre nyújtok tanácsadói szolgáltatást..”. Tud, majdhogynem biztos, hogy ezzel kezdhetne is.)
Ez az az pillanat, amikor már szakember (könyvelő és/vagy adótanácsadó) segítségét kell(ene) kérnie, innen már nem nagyon szabad a kattintgatásokra, a “Google-doktorra” bíznia vállalkozása sorsát, jövőjét!
Nem derült még ki ugyan, hogy mit takar az “egyszemélyes tanácsadás”, de – szinte, majdnem mindegy is. A szakértő még néhány tucatnyi kérdést fel fog tenni a megbeszélés során, onnan kezdve, hogy van-e heti 36 órát elérő foglalkoztatása (pl. bejelentett munkaviszony, vagy nappali tagozatos hallgató, stb.), egészen odáig, hogy mi a tényleges tevékenység, hol lakik, hol tartózkodik, itthonról, vagy külföldön nyújtja a szolgáltatás, magyar állampolgár-e, és még sok minden mást. Ő is ájékozódni akar alaposan, mint ön, csak ő már a kérdéseket úgy teszi fel, a válaszokat úgy rendszerezi, hogy nagyjából tudja az irány, aztán szűkíti a lehetséges ösvényeket, aztán irány az erdőn át, a legcélszerűbb úton, ami – mint tudjuk – sokkal rövidebb, mint egy légvonalban mért távolság. 😀
A felvetése többi részére nem térnénk ki válaszunkban, mert az már azt jelentené, hogy a magyar adózási szabályoktól a Ptk-ig mindent fel kellene mondanunk összefüggések szerint, de erre sem hely nincs elegendő, sem nem célszerű, hiszen ön nem könyvelő, könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő tanfolyam hallgatója akar lenni, hanem vállalkozó.
Egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, és azon formákon belül kkt, bt, kft., zrt, esetleg szövetkezet? Messzire vezetne… 😉 Kezdésnek kár lenne kihagyni a kata adózási rendet választó egyéni vállalkozást olyankor, amikor egy tevékenység várható költségtartalma alacsony, személyes jellegű. Egy katás vállalkozás önnek, egy katás bt. ahol ön a kültag, egy ev. ahol pl. a párja az ev. és ön az alkalmazott, egy katás bt, ahol édesanyja a beltag, ön az alkalmazott, és van még variáció… Ahányat felsoroltunk, az annyiszor 12m Ft/éves katás bevétel, évente, vállalkozásonként 650e Ft ráfordítással. Kezdésnek nem túl rossz a mai világban.
Adóalanynak nyújtott, főszabály szerinti, közösségben belüli szolgáltatásnyújtás esetén a következőképpen alakul a helyzet:
a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helye, vagyis a megrendelő országa
az értékesítés nem fog beleszámítani a 8 milliós alanyi adómentes határba (a kata bevételi határba igen)
közösségi adószámot kell kérni
a közösségi termékbeszerzés szabályai szerint kell eljárni
közösségi fordított adózásra való hivatkozással, adómentes számlát kell kiállítani
az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogok gyakorolhatóak
áfa bevallást és összesítő nyilatkozatot kell készíteni (akár áfás, akár nem)
Ez az egyik, általános verzió, amely nagy valószínűséggel az ön esetére is vonatkozna.
Javaslatunk: nézelődjön nálunk, hogy mit írunk a katás vállalkozásoknak: https://konyvelozona.hu//?s=kata
keressen bennünket, ha további kérdései vannak és online könyvelési szolgáltatásainkat igénybe venné: https://konyvelozona.hu/kapcsolat/
Kedves Könyvelőzóna munkatárs!
A dícséret kölcsönös, mert az Ön által tanúsított empátia és hozzáértés mindenképpen példaértékű :). Meg is fogom Önöket keresni az ügyemben, azt hiszem jó kezekben vagyok.
A tévedésemet illetően, nagyon köszönöm hogy erre rávilágított! Kezdem érteni miért is annyira fontos egy szakértővel beszélnem. Rájöttem hogy ott értettem félre a KATA-s adózást hogy mivel olvastam az ide vonatkozó törvényben hogy “az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében, a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében”, ezért a fejemben ez úgy állt össze hogy mivel szinte kizárólag ilyen szolgáltatást fogok nyújtani (amúgy zömében (stratégiai management) szaktanácsadás) és a KATA értelmezésemben (tévesen) automatikusan ÁFA-mentességet jelentett, ezért azt hittem hogy nem tudok KATA-t választani. A kérdés persze még mindig hogy mi értelme KATA szerint adóznom ha esetleg egyáltalán nem lesz belföldi bevételem és csak szolgáltatást nyújtok külföldre, valamint hogy milkyen adókat és terheket kell ez esetben fizetnem szemben mondjuk egy kft-vel, de most már inkább egyenesben tisztázom ezt Önökkel :). Köszönöm a jótanácsokat ezt illetően és az idő amit erre szánt!
Üdv,
Péter
Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne, hogy 2017. március 29-2017. április 28-ig voltam aktív egyéni vállalkozó, azóta a vállalkozásom szüneteltetve van. Bevételem ez idő alatt nem volt, viszont a két hónapra fizettem összesen 100.000 Ft járulékot magam után. Kérdésem az lenne, hogy várhatok e visszatérítést és ha igen, mennyit?
Válaszát előre is köszönöm!
Anikó
Kedves Szabó Anikó!
El kell, hogy keserítsük; önnek nem jár vissza a befizetett összegből egy árva peták sem! 🙁
Amint írja, március 29-én indította katás egyéni vállalkozását.”Bűn rossz időpontban!” – tesszük mi hozzá. Március 29-e a húsvéti négy napos ünnepet megelőző utolsó munkanap volt. Hacsak nem volt konkrét számláznivalója, aminek a teljesítési időpontja március kellett, hogy legyen (márpedig írja, hogy nem volt), akkor “sikerrel kidobott” 50ezer Ft-ot; elég lett volna áprilisban elindítania a vállalkozását (de, legalábbis, március 31-én).
Ön nem járulékot fizetett, hanem egyéni vállalkozóként a kisadózók tételes adófizetési kötelezettségét választotta, ami havi 50ezer Ft. Ez a két hónap biztosítotti időszaknak minősül, szolgálati időbe számít, hölgyeknél jogosító időnek számít, és nem jár belőle vissza semmi, ha sikertelen a vállalkozása.
Amikor – esetleg – felvetődik a vállalkozás újraindításának gondolata, akkor ne feledjen előtte könyvelővel/adótanácsadóval konzultálni. Vagy velünk, hisz’ mi is állunk rendelkezésre az online könyvelői szolgáltatásainkkal.
Köszönöm a gyors választ! 🙂 Azért március 29-e a kezdőnapja, mert pályázathoz kellett, hogy főállású vállalkozó legyek, aminek március 30-a volt a benyújtási határideje. Én azt hittem, hogy amit befizettem beszámít az adóba, de most már tudom, hogy nem.
Köszönöm a segítséget! 🙂
Szép napot! 🙂
Anikó
Kedves Könyvelőzóna!
A kérdésem a következő lenne:
Lehetek-e úgy KATA egyéni vállalkozó, hogy különösebben nincs végzettségem a folytatni kívánt tevékenységről, és a tevékenység nem engedély és bejelentés köteles? A páromnak van ilyen végzettsége, de ő nem lehet vállalkozó, gyakorlatilag tudom végezni a tevékenységnek megfelelő munkát csak papírom nincs róla. Arra van lehetőség, hogy írásba foglaljuk a párommal, hogy ő segítséget nyújt a munkához, bérezés nélkül? Ez így járható út lehet?
Kedves Boglárka!
Ha a végezni kívánt tevékenység (akár egyéni-, akár társas vállalkozás esetén) nem képesítéshez kötött, akkor azt jelenti, hogy akár 1 általános iskolai végzettséggel is folytathatja.
Ha képesítéshez kötött, akkor vagy önnek kell rendelkeznie az adott képesítéssel, vagy – egyéni vállalkozás esetén – alkalmazottat kell foglalkoztatnia, de a jogszabály nem írja elő, hogy teljes munkaidőben (heti 40 óra), vagy részmunkaidőben (heti, akár, 1 óra) foglalkoztatja, a foglalkoztatás idejét a tényleges tevékenység ideje határozza meg.
Abból, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottat ír elő a jogszabály, következik az is, hogy bérezés nélkül a párjával “papírozott”, bérezés nélküli megállapodás a segítségnyújtáshoz nem jogszerű.
Nem tudjuk, mi a konkrét tevékenység, de lehet, hogy a heti 1 órás foglalkoztatás, az időarányos bérezéssel (havi 5ezer Ft) elegendő, és ennyi bért, meg a hozzátartozó közterheket ki kell tudni gazdálkodni.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Jelenleg főállású KATA egyéni vállalkozó vagyok, nem áfa körös és van egy részmunkaidős alkalmazottam. Havi 50 e Ft-ot fizetek és az iparűzési adót átalányadózásban fizetem Budapesten.
Németországban keresnék munkát (nyelvtanulás miatt), mik a bejelentési teendőim az otthoni vállalkozással, egészségbiztosítással stb. kapcsolatban, ha Németországban kapok teljes állást, részmunkaidős állást, vagy minijob-ot? Mire kell még feltétlenül figyelnem?
Kedves Gitta!
Pontosan ezek azok a kérdések, amelyeket a könyvelőjével kellene részletesen megbeszélni, hiszen a körülményeket, lehetőségeket önök, ketten, ismerik teljes pontossággal.
Ami bizonyos, ha ön Németországban főfoglalkozású álláshoz fog jutni, akkor arról kap igazolást, és itthon annyit kell bejelentenie, hogy a továbbiakban nem főfoglalkozású vállalkozó (T101E).
Tisztelt Könyvelőzóna
2016 év közepe óta vállalkozóként KATA adózó vagyok.
2017 év elején – nem a vállalkozás vagyonaként – ingatlaneladásból jövedelmem keletkezett.
Jól értelmezem, hogy az ingatlan eladásából származó jövedelem elkülönülő jövedelemként Szja bevallást igényel.
Köszönöm.
Kedves Soós Árpád!
Teljesen jól értelmezi: amennyiben a katás egyéni vállalkozás mellett jövedelme keletkezik, úgy szja bevallást is kell tennie a kata bevallási határidőig.
Kedves Könyvelőzóna!
Valószínűsítem, hogy a válasz ” nem ” lesz, mégis mintha valahol olvastam volna: A főállású KATA-ás ok érvényesíthetnek a havi tételes 50 e ft-bol családi adókedvezményt?
Másik kérdésem az lenne, ha úgy adódik, hogy beteg lesz az ember huzamosabb ideig és nem tud keresőtevékenységet folytatni, jár e a katásoknak betegállomány? HA igen mennyi és milyen úton intézendő? Előre is köszönöm a válaszokat!
Judit
Kedves Fejes Judit!
Valóban, az első kérdésére a válasz: nem.
A kisadózó az alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól mentesül:
– vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
– társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
– a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
– szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Ebből pedig következik, hogy mivel mentesül a kötelezettség megfizetése alól, nincs amiből igénybe tudná venni a kedvezményt.
Természetesen, keresőképtelenség első napjától kezdődően táppénz jár a katás vállalkozónak, de azért érdemes baromira odafigyelni, hogy igénybe veszi-e?
Pl. ha táppénz miatt (annak igénybevétele is kissé csavaros) nem kell a katát fizetni, akkor csökken a bevételi kerete (ne feledje: ahány hónap kata kötelezettség, annyiszor 1millió a havi bevételi “kerete”, vagy másképpen: ahány hónapot nem fizet táppénz miatt, annyiszor egymillióval kevesebb a bevételi lehetősége a 12millióból).
Javasoljuk, olvassa el az erről szóló írásunkat: https://www.konyvelozona.hu/a-vallalkozo-a-kata-es-a-tappenz-viszonyarol/
A táppénz igénylése elektronikus úton történik, a MÁK nyomtatványain, az ügyfélkapun keresztül.
Szerintünk, jobban jár, ha ezekkel a kérdéseivel a könyvelőjéhez fordul, és alaposan átbeszélik, mert nem elég, hogy keresőképtelen, de még annyi pénzt sem fog keresni, hogy a fluimucilját megvegye…
Tisztelt Könyvelőzóna.
Nyugdíjasként, nem főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, 2017. szeptembere óta.
Melyik bevallást kell benyújtanom a február 26-os határidőre?
Próbáltam a 17SZJA-t, de abban valami miatt nem látszódik a KATÁ-s adózás,általános szabályok szerinti adómértéket állapít meg.
Köszönettel:
Tari Jenő
Kedves Tari Jenő!
Az egyéni vállalkozóknak (köztük a kata adózási módot választóknak is) 2018. február 26. a bevallási határidő.
Katásoknak 17KATA a nyomtatvány száma. (És akkor nem kell helyi iparűzési adót bevallani, ha tételes (évi 50e Ft) adót választott.)
Szja bevallást akkor kell tennie, ha volt szja alá tartozó jövedelme (pl. ingatlan bérbeadás, ingatlan értékesítés, tőzsde, stb.)
Legjobban akkor teszi, ha felkeres egy szakembert (könyvelőt/adótanácsadót) az összes bizonylatával, dokumentumával, és párezer forintért rábízza a teendőket. Olcsóbb most szakemberre bízni a dolgát – legyen az ön szerint bármilyen csekély mennyiség, vagy egyszerűnek tűnő -, mint később, esetleg, súlyos bírságokat fizetni évekre visszamenőleg.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Katás betéti társaság szolgáltatásról számlát állít ki EU-s külföldi egyesületnek. Mi a teendő, ha a szolgáltatás Magyarországon történik vagy ha a szolgáltatás külföldön történik? Szükséges-e Áfa befizetést tenni valamelyik esetben? Van-e különbség ha a társaság Katás adózó vagy alanyi áfa mentes cég?
Kedves Resetár Franciska!
Amiben lehetséges, igyekszünk segíteni; az alapfogalmakat egyszerűen összefoglaljuk, a leselkedő veszélyekre felhívjuk a vállalkozók figyelmét, a sokszor még nekünk is kacifántos nyelvezetű jogszabályokból érthető magyar nyelvű mondatokat teszünk közzé. Amit ennek a karitatív tevékenység keretén belül nem tudunk megtenni; nem tudjuk felmondani a hatályos jogszabályokat, összefüggéseiket azért, hogy egy mondatocska, mondatrészecske hátha kedvező lesz. Minden mindennel összefügg, és lényegesen pontosabb kérdésre, helyzetismertetésre lenne ahhoz szükségünk, hogy nagyjából annyi választ adhassunk, mint amennyit eddig írtunk.
Szóval, ezt a “leckét”, mindent összevéve, a könyvelőjükkel javasoljuk alaposan átbeszélni!
Nem mindegy pl., hogy milyen szolgáltatást nyújtanak, a külföld az az EU-ban van, vagy harmadik országban, hol történik valójában a szolgáltatásnyújtás, áfa körösek-e, avagy alanyi adómentesek.
A kata egy választható adónem, de ez mellett lehet alanyi adómentes, vagy tárgyi adómentes, vagy áfakörös, és ragozhatnánk még.
A külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen címmel nem is annyira régen írtunk egy összefoglalót, amit a hivatkozásra kattintva tanulmányozásra javasolunk, mielőtt a könyvelőjüket felkeresik. Legyenek felkészülve a kérdések feltételére, a válaszok befogadására!
Tisztelt Könyvelőzóna !
KATÁS egyéni vállalkozóként dolgozom 2017.ápr.1-től havi 50 ezer ft befizetésével. Havi bevételem 150-200 ezer ft közötti. 2017-ben január-március.-ig egyszerűsített munkaviszonnyal dolgoztam. Kérdésem hogy 2018 -ban külön kell bevallást készítenem a fenti időszakról ,külön nyomtatványon eltérő beadási határidőkkel ? Mil a neve ezen nyomtatványoknak.
Kedves Lukács Zita!
Egyéni vállalkozóknak (akármelyik adózási mód esetén, így a kata adózási módot választóknak is) továbbra is február 25. a bevallási határidő, amelyik idén vasárnapi nap, ezért az előírások értelmében az egyéni vállalkozók bevallási határideje 2018. február 26., hétfő.
Az ön esetében a 17KATA a bevallási nyomtatvány száma.
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) esetén kicsit faramucibb a helyzet: ha van 2017-ben munkaviszonyból származó jövedelme is, akkor a fenti határidőig szja bevallást is be kell adnia a 1753-as nyomtatványon, vagy az e-SZJA felületen, mivel az EFO is egy speciális munkaviszony.
Ugyanakkor, az EFO-ból származó jövedelem bevallása tekintetében speciális szabályok vannak, nem is biztos, sőt, az esetek többségében nem is kell, hogy bevallást tegyen:
Tisztelt Könyvelőzóna!
Főállású középiskolai nyelvtanárként dolgozom, és egy cég felkért, hogy tartsak nekik hétvégente nyelvórákat. A kérdésem az, hogy számlázhatok-e feléjük nem főállású KATÁs vállalkozóként, ha az iskolai fizetésemen kívül ez lenne az egyetlen bevételem, vagy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-a miatt problémás lenne?
Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Kovács Gábor Úr!
A törvényhely említéséből úgy látjuk, hogy már alaposan áttanulmányozta azt a 7 pontot, amely (3) bekezdésben van felsorakozva; a jogszabály tételesen felsorakoztat 7 esetet, amiből kettőt kell teljesíteni ahhoz, hogy a NAV ne minősítse a foglalkoztatást munkaviszonynak.
Amennyit leírt, abból nem dönthető el egyértelműen, hogy másodállásban foglalkoztatott nyelvtanárnak alkalmaznák-e, akitől kata-s számlát várnak, de viszonylag könnyebben megoldható, hogy kijöjjön a kettő (vagy akár több) feltétel.
Javasoljuk, a könyvelőjével/adótanácsadójával beszéljék át a dolgot, hiszen önök ketten ismernek alaposan minden részletet. 😉
Kedves Könyvelőzóna!
Én nevelőszülő vagyok és a hat nevelt gyermekemhez a férjemet felvenné a tegyesz segítőmnek.
A férjem áfa mentes katás, és megbízással foglalkoztatnák kb havi 60.000 forintért. Azt szeretném kérdezni, hogy ezt lehet-e és ez a megbízási díj, amelyből igénybe tudná venni a családi adó és járulékkedvezményt, hogyan számít bele az évi 8 millióba bevételbe. Össze kell-e vonni a kisvállalkozást a megbízásos foglalkozással.
Nagyon várom válaszukat. Köszönettel Jaskó Éva
Kedves Jaskó Éva Úrasszony!
A megbízási szerződésből (munkaviszony jellegű) származó jövedelem az szja adózás alá tartozik, és nem kell a 8milliós a (alanyi adómentesség) határába beleszámolni.
Csak azokat a bevételeket kell ebbe a 8milliós határba számolni, amelyek vállalkozás jellegűek (pl. az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem tipikusan ilyen).
Tisztelt Könyvelőzóna!
Olyan kérdésem lenne, hogy én jelenleg Katás ev vagyok, de párommal tervezünk már babát. Viszont tudom, hogy nagyon kevés GYES-t kapnék így, ha csak a Kata után mennék el szülni. Érdekelne, hogy ha pl elmegyek egy bejelentett 4 órás munkára, és mellette maradnék katás is szülésig, akkor a 4 órás munkabér beleszámít-e a későbbi gyes-be majd? Azaz esetleg a 4 órás miatt több gyes-t kapok-e a későbbiekben?
Köszönöm előre is válaszukat.
Üdv:
Varga Zsanett
Kedves Varga Zsanett!
A családtámogatási ellátások során alapvetően, majdnem minden esetben, jótékonyan hat a jogosultsági időpont előtti biztosítotti jogviszony és kereset mértéke.
Az alapvetéseket igyekszünk dióhéjban összefoglalni:
2017-ben igényelhető családtámogatási juttatások
Csecsemőgondozási díj (CSED) 2017 (korábbi nevén Terhességi-gyermekágyi segély – TGYÁS)
a naptári napi jövedelem 70%-a, az anya a gyermek születésének napjától 24 héten keresztül jogosult rá
Gyermekgondozási díj (GYED) 2017
a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2017-ben maximum 178.500,- forint/hó)
Anyasági támogatás 2017 (egyszeri juttatás)
Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,- Ft
Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,- Ft
A támogatás a szülést követően egyszer igényelhető, ha az anya legalább négyszer ? koraszülés esetén egyszer ? részt vett terhes-gondozáson
Gyermekgondozási segély (GYES) 2017
Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,- forint/hó
2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,- forint/hó)
3 ikergyermek esetén 300%-a (85.500,- forint/hó)
4 ikergyermek esetén 400%-a (114.000,- forint/hó)
A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe
Gyermeknevelési támogatás (GYET) 2017
Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,- forint/hó
A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti
Üdv!
Online tanfolyam esetén ha Magyarországon van az oktató és EU tagországban a tanuló (magánszemély), akkor az oktató kiállíthat-e ki alanyi ÁFA mentes (AAM) számlát? Vagy ebben az esetben máshogy kell a számlát kiállítani? (Találkoztam olyan infóval, hogy online tanfolyamnál 2015 januárja óta a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget).
Köszönettel,
Simon
Kedves Simon!
Az áfa tv. azt mondja, hogy:
Tehát, amennyiben a szolgáltatást nem adóalanynak nyújtja, a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget, tehát ebben az esetben ÁFA nélküli számlázás történik.
Tisztelt Cég!
Feleségem jelenleg gyed-en van a 6 és fél hónapos kisbabánkkal. A tavalyi évben 36 órát meghaladó főállás mellett volt Katá-s egyéni vállalkozó, tehát 25.000 forintot fizettünk havonta.
Kérdésem lenne, hogy ha gyed-en van, és szeretné visszaindítani a vállalkozását, akkor 25.000 vagy 50.000 tételes adót kell megfizetni havonta?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Kócsi Bence
Kedves Kócsi Bence Úr!
A KATA tv. 2. § 8. pontja határozza meg a főállású kisadóz8 (50/75e Ft) fogalmát:
Sajnálatos módon, a kedves asszonytárs nem fér bele egyik pontba sem, ezért 50/75ezer Ft lenne a kata havi összege.
Tevékenységtől, várható bevételtől függően érdemes lehet elgondolkodni – esetleg – az adószámos magánszemélyként történő munkavégzésről is.
Kedves Könyvelőzóna.hu!
Van-e tudomásuk szakmai berkekben arról,hogy a mai napig vizsgálták -e már konkrét eset(ek)ben orvosok vagy eü. dolgozók egyéni vállalkozóként végzett ügyeleti jellegű munkavégzését, leplezett munkaviszony vonatkozásában és ha igen milyen elbírálás alá estek? Esetleg van-e már ennyi év után valamilyen központi állásfoglalás?
Személy szerint főállású közalkalmazottként, egyéni vállalkozóként vállalnék havi 6-7 ügyeletet egy másik kórházban megbízási szerződéssel( ez az egyedüli bevételem), de eddigi információim szerint eddig lutri,hogy szabályos-e így a KATA.
Köszönöm megtisztelő válaszukat:
László
Kedves Nagy László!
Ebben az írásunkban éppen a katások orvosok munkaviszony-elhatárolásáról “mereng” Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna szerzőnk: https://www.konyvelozona.hu/katasok-munkaviszonya/
Úgy véljük, ha másik kórházban vállal ügyeletet (nem a saját helyén), akkor bizonyosan lehet olyan helyzetet teremteni, amikor “bele lehet szuszakolni” a katába, de ezt csak a tények és körülmények teljes ismeretében lehetne eldönteni. Ezt a könyvelőjével/adótanácsadójával kell(ene) átbeszélnie.
Tisztelt Cím!
Munka melletti katás egyéni vállalkozó vagyok (tehát 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezem), az a kérdésem, hogy mennyi bevételt számlázhatok 2017 évben? Az értékhatár feleződik 12 millióról 6 millióra a mellékállás miatt?
Köszönettel,
Tibor
Kedves Tibor!
Mindenekelőtt: jobb lenne a békesség, kellene egy könyvelő – havi 5ezer Ft-tól csak megéri…
Hogy miért mondjuk mindezt? Mert óriási tévedésben van, és már a kisebb tévedések is súlyos bírságokba kerülhetnek. Egy könyvelő kevesebbe kerül, mint egy jóhiszemű tévedésből származó bírság.
A kérdésére a válasz: ahány hónapra kell a KATA-t fizetni, annyiszor 1m Ft/hó a bevételi határ, függetlenül attól, hogy 25ezres, 50ezres, vagy 75ezres tételes adót fizet. (Ha teljes évben áll fenn a kötelezettség, akkor 12 x 1m = 12m Ft a “kerete”. Lehet 1 hónapban 12m, vagy 12 hónapban egymillió, vagy 6 hónapban 2millió, stb az “éves keret van” meghatározva.)
Azt se feledje, hogy az alanyi adómentesség határa 8m Ft, ennek átlépésekor már az átlépő számlára is fel kell számolnia az áfát! Ha nem egész évben vállalkozó, akkor arányosítani kell: hány napot vállalkozik az évben, annyi nap szorozva 8m Ft/365nap az alanyi adómentesség határa.
Tisztelettel köszönöm a kimerítő választ!
A tanácsot is megfogadom és könyvelőt keresek!
Tibor
Tisztelt Könyvelőzóna!
Alanyi mentes Katás egyéni vállalkozóként magánszemélynek állíthatok ki nyugtát (amennyiben a megrendelő nem kér számlát) vagy csak számlát állíthatok ki? A nyugtán is kell szerepeltetni az alanyi mentességet?
Amennyiben alkalmi munkavállalót szeretnék alkalmazni KATÁS egyéni vállalkozóként a 17T1042E nyomtatványon tudom megtenni? Valamint akkor milyen bevallást kell küldenem 1708-ast vagy 1758-ast? Illetve alkalmi munkavállalót akkor is alkalmazhatok, ha csak pár óra munkáról lenne szó és ő mellette aznap dolgozik vagy mindenképpen szabadságon kell lennie a munkahelyén?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Mecséri Adrienn!
Az egyéni vállalkozónak minden körülmények között bizonylatot kell kiállítania a szolgáltatás igénybe vevője/termék vásárlója részére, függetlenül attól, hogy alanyi adómentes, katás, áfás, stb.
Amennyiben a megrendelő nem kér számlát, akkor nyugtát kell adni részére, ámde arra is kell ügyelni, hogy a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel kell-e teljesíteni, avagy nem.
Igen, az egyszerűsített foglalkoztatást a T1042E nyomtatványon kell bejelenteni, a foglalkoztatás megkezdése előtt.
1758-as nyomtatványt a KATA egyéni vállalkozónak nem kell beadni havonta, viszont a foglalkoztatás miatt a 08-as nyomtatványt havonta kell beadni, amelyik hónapban nincs ilyen kötelezettség, akkor is, vagy adott esetben az NY jelű nyilatkozat beküldhető.
Nincs olyan előírás, hogy az egyszerűsített foglalkoztatottnak – ha van munkahelye – szabadságot kellene kivennie, hiszen – jellemzően – nem szokott egybeesni a két foglalkoztatás időpontja.
Viszont, kérdéseiből úgy tűnik, hogy ön elhiszi azt, hogy a KATÁS vállalkozónak nem kell könyvelő. Ne higgye el! Egy nem megfelelő kérdésre adott megfelelő válasz is okozhat súlyos károkat, bírságokat.
Bízza vállalkozását könyvelőre, jobban jár! Mi vállalunk az ország minden részéről online könyvelést, katásoknak is, már havi 6ezer Ft-tól.
Ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Tisztelt Könyvelőzóna!
Főállású kisadózó egyéni vállalkozó vagyok (havonta 50 ezer forintot adózom). Érdeklődnék, hogy a családon belüli egy főre jutó jövedelem számítása esetén milyen összeget kell számolnom az én esetemben: a havonta átlagosan kiszámlázott bevételeket, vagy pedig a minimálbért? (Hiszen ez alapján számolják a járulékalapot, ha jól tudom).
Üdvözlettel
Máté
Kedves Török Máté!
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. 10. § (3) bekezdés értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó adózók esetében a jövedelemigazolás kiállítása során jövedelemként a kisadózó vállalkozás utolsó, megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-át, több tag esetén fejenként egyenlő részét, de legalább a minimálbért kell figyelembe venni.(Magyarul: a tavalyi KATA nyilatkozatban szereplő éves bevételének 60 %-a a tavalyi jövedelme. Az idei évre – nyilatkozat hiányában – nem ad ki a NAV jövedelemigazolást a kizárólag KATA vállalkozónak.)
A járulékalap és a jövedelemigazolás két különböző dolog:
A katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:
– 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében, 2017-ben havi 90.000 Ft, 2018-ban havi 93.500 Ft,
– 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében, 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban havi 157.000 Ft.
Ezek a számok majd a nyugdíj-megállapításnál fognak “játszani”.
Kedves Könyvelőzóna!
Kutatok egy ideje már a neten, meg mondtak mér nekem minden félét…de egyszerűen nem kapok választ:
Abban az esetben lehetek-e KATÁ-s egyéni vállalkozó 25 ezer forintos befizetéssel ha csak heti 20órás munkaviszonyom van. A tevékenységem pedig nem szellemi tevékenység, hanem kis figurák/szobrok készítése. Eleve külföldi a célcsoport és többen jelezték, hogy szeretnék egy-két szobromat megvenni de egyszerűen nem tudom, mégis hogyan tudnám ezt elszámolni itthon.
Nagyon el vagyok keseredve, várom válaszukat és előre is köszönöm!
Kedves Luca!
a 25ezer Ft-os tételes KATA fizetésére csak akkor van lehetősége, ha heti 36 órát elérő foglalkoztatása van (a több helyen lévő jogviszonyokat össze lehet adni). Magyarán szólva: a heti 20 órás munkaviszonya mellett nincs lehetősége a 25ezres KATA fizetésre.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Főállású KATA-s vagyok egy Bt.-ben. Június 9-től elhelyezkedtem egy cégnél. A magasabb összegű 75ezer Ft-ot fizettem idáig. Megoldható-e és hogyan, hogy Június hónapra csak 50ezer Ft-ot fizessek és júliustól pedig csak a 25ezer Ft-ot, mivel akkor már nem főállású leszek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves F Máté!
Mivel június 09-től lett főállása, ezért június hónapra még a 75ezer forintot kell megfizetnie (akár egy napot katás, akkor már fizetni kell a teljes hónapot, igaz, ezzel párhuzamosan egy napért is az egyhavi bevétel-határ érvényes).
Május 31-ig kellett volna bejelentenie az alacsonyabb összegű (50ezer ft.os) fizetési szándékát.
Július hónaptól már nincs választási lehetőség, hiszen nem főfoglalkozású adózó lesz, a 25ezer Ft-ot kell fizetnie (de ne feledje, hogy a megfelelő nyomtatványokon jeleznie kell a NAV felé is a váltást, meg az önkormányzat felé is, meg a webes ügysegéden is).
Tisztelt Cimzett.Azt szeretném kérdezni, hogy rehab ellátást kap a fiam, és mellette vállalkozóként 24-48-ba biztonsági őrként szeretne dolgozni. választhatja a Katás adózást, a havi 50.ezer mellett mit kell még fizetnie, jár e a betegsége után /SPA/ adó kedvezmény, és mire kell még figyelnie?.
Kedves Dallos Istvánné!
Elnézést a szokásosnál későbbi válaszért, de zajlik az évvégi beszámolók dömpingje; csak a toilette-en tudjuk meg, hogy éppen fiúk, vagy lányok vagyunk… 🙂
2016. május 1-jétől megegyeznek a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó szabályokkal; a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át.
A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Ami a KATA adózási mód választását illeti: a KATA és a munkaviszony elhatárolása a vagyonőrök, vagy éppenséggel az orvosok esetén nem eléggé egyértelmű – inkább nem javasoljuk a vállalkozást, mint igen. Egy régi, A KATA és a munkaviszony című írásunkban kifejtettük, hogy milyen jogszabályi alapon nemjavasoljuk ezt az adózási módot a vagyonőrök esetén. Állandó vendégszerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsa bő két hónapja írt a Katások munkaviszonya címmel egy hasonló felfogású cikket, csak ott éppen az orvosok voltak a hasonló cipőben említve.
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Le lehet vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából, de a KATásból nem,mert a KATA kiváltja (többek között) a személyi jövedelemadót, így nincs miből levonni/igénybe venni.
A kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A Bechterew kór (Spondylitis ankylopoetica) M45 jellel szerepel az említett rendeletben, de a tényleges besorolást az orvosi igazolás szerint kell figyelembe venni (itt jegyezzük meg, mert sokan nem tudják: ha nem vette valaki igénybe ezt a lehetőséget, de jár(t) neki, akkor akár 5 évre visszamenőleg is önrevíziózhatja az szja bevallását, kérve a neki járó kedvezmény összegét).
Kedves Könyvelőzóna!
Egy KATA-s bt alapítás előtt állok a következő feltételekkel:
Két alapító: 1 beltag és 1 kütag. Minkét alapító rendelkezik máshol 36/hét órát meghaladó munkaviszonnyal.
A következő egy évben csak a kültag végezne feladatokat. (Azért kültag lenne a kültag mert Ő egy másik bt-ben már beltag.)
Lehetséges-e, hogy csak a kültag legyen a KATA alá bejelentve 25 eft/hó -val? Ha egy év múlva a másik fél is elkezd a bt-ben dolgozni akkor majd őt is bejelentenénk kata alá.
A kültagot kell megjelölni vezető tisztségviselőnek?
Hogyan kell az alapító okiratban megadni a tulajdoni hányadokat, ha csak a kültag dolgozik a bt-ben, Ő venné fel a kata megfizetése utáni maradék összeget és a másik tagnak a tulajdoni hányada után ne kelljen osztalékot és a hozzá kapcsolódó adókat megfizetnie?
Köszönöm
Kedves Gyula!
Alapításához legalább két tag szükséges, magyarán: egyszemélyes bt nem létező fogalom, szemben az egyszemélyes kft-vel.
Legalább egy tagnak, a beltagnak, a felelőssége korlátlan, míg legalább egy másik tag, a kültag, csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ez azt jelenti, hogy a beltag a saját vagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért.
Ez az “alapítási alaphelyzet”.
A társasági szerződésben sok mindentől el lehet térni (meg sok mindentől nem), így a különleges helyzeteket már érdemes az alapításkor rögzíteni, mint pl. a kültag vezető tisztségviselői mivoltának határozott kimondása, illetőleg az eredmény felosztásának az általánostól (vagyoni betétek mértékéhez igazodó) eltérően. A társasági szerződésben kell arról rendelkezni, hogy pl. a tulajdoni arány 50-50 százalék, de az eredményfelosztás aránya 1-99%. Nem fordulhat elő azonban az, hogy valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárjanak.
A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.
Szerintünk az alapítást végző ügyvédhez a majdani könyvelőt is vigyék magukkal akivel már előzetesen, alaposan átbeszélték a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat, buktatókat.
Tisztelt Könyvelőzóna!
KATA-ás egyéni vállalkozó számára mikor szükséges kamarai regisztráció?
Szellemi munka, programozói tevékenység esetén kell?
Köszönettel,
András
Kedves András!
Minden vállalkozás számára, így az egyéni vállalkozó számára is (akár kata adózási módot választott, akár mást) kötelező a kamarai regisztráció, és az évi 5ezer forint kamarai hozzájárulás megfizetése.
A kamarai online regisztrációs oldalon könnyedén lehet regisztrálni. Néhány adat megadását követően létrejön a regisztrációs, pdf formátumú fájl, amelyet le kell tölteni, kinyomtatni, aláírni, és postai úton vagy személyesen eljuttatni a dokumentum fejlécén található (illetékes kamara) címre.
Ugyancsak a dokumentumban látható az a számlaszám és megnevezés, ahova az 5ezer Ft-ot kell utalni/utalványon feladni, személyesen befizetni.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Érdeklődni szeretnék, hogy Katásként lehet-e több tevékenységet megjelölni a tevékenység kezdetekor? Pl. fordítás, piackutatás? Majd később ezen tevékenységek alapján számlázni, vagy egy “Katás”, csak egy dologhoz érthet?
Köszönöm a válaszát!
Kedves JanFan!
Természetesen, több tevékenység is megjelölhető; egy főtevékenységet kell választani, és lehet mellette több más is.
Érdemes azonban azt tudni, hogy az elektronikus felületen (Webes Ügysegéd) bármikor törölhető a nem kívánt tevékenységi kör, új is felvehető, változtatható a főtevékenység is – ahogyan éppen lehetőségeink, jól felfogott érdekünk azt kívánja.
A leendő, bennünket még nem ismerő vevőink úgysem innen érdeklődnek – ez inkább az valóságot ellenőrző felület számukra -, bemutatkozáshoz inkább a weboldalt ajánljuk (nem csak azért, mert weboldal-készítést is vállalunk 🙂 ). Ahogyan azt szokták mondani volt; aki nincs az interneten, az nem is létezik.
A KATÁS, és egyáltalában, minden vállalkozó, nem csak hogy mindenhez ért, hanem mindenhez is! 🙂 A vállalkozónak nem aranytálcán hozzák a sült galambot, hanem a galamb után kell repülnünk, megfogni, megsütni, és felszolgálni a kedves vevőnek.
A vállalkozó munkaköre kötetlen, munkaideje közelít a végtelenhez, ezért dolgozhat látástól mikulásig. Számára egy nap 24 órából áll, és még ott van neki az éjszaka is. 😉
Köszönöm a gyors választ! A jó Katás olyan, mint egy jó könyvelő, mindenhez ért. 🙂
Kedves JanFan!
Mindenhez, is! 🙂
Tisztelt Könyvelőzóna.
A fenti kérdéshez hasonló lenne az én kérdésem is. A feleségem KATA-s vállalkozása bejelenthet e engem, úgy hogy én egy másik tevékenységi körben, vele párhuzamosan dolgoznék? Azaz 2 külön tevékenységet végeznénk, én mint az Ő bejelentett alkalmazottja.
Válaszukat előre is megköszönöm
Kedves Szabó László Úr!
Természetesen, igen. Az asszony szava mindent megelőző parancs. 😀
A kérdésre konkrétabban felelve: a vállalkozás tevékenységi körébe fel kell venni azt, amit tenni kívánnak. Amit tesz a vállalkozás, azt vagy a vállalozó, vagy (és) az alkalmazott, megbízott végezheti.
Nincs akadálya, hogy bármely vállalkozás (így a feleségé vállalkozása is) alkalmazottat foglalkoztasson, a foglalkoztatás általános szabályai szerint (bejelentés, munkaszerződés, munkaidő, bérfizetés, szabadság, stb.).
És, ne feledje: ő lesz a munkáltatói jogok gyakorlója (nem csak otthon)… 😀 😀
Üdvözlöm! 2017 04.01-től szüneteltetem kisadózó katás vállalkozásom, könyvelőm ma szólt hogy nem lett elküldve a 17T101E a Nav-nak, mai nappal pótolta, gondolom ilyenkor jóvá írják az áprilisra 50000ft járulékot,esetleg törölni fogják vagy mindenképp be kell fizetnem,ilyen esetben szabnak ki mulasztási bírságot.
Válaszát köszönöm.
Kedves Hegedűs Zsolt!
A szüneteltetéshez valóban szükség van a T101E benyújtására (és a HIPA esetében is kell változás-jelentőt benyújtani a helyi önkormányzat adóhatóságához), de nem a világvége, ha elmaradt, de pótolják. Tapasztalatunk szerint nem adnak érte bírságot, legalábbis a mi gyakorlatunkban nem fordult még elő, de megtehetnék, a jogalap adott rá.
A nagy kérdés az, hogy március 31-én tették-e meg az elektronikus bejelentést a szünetelésről, vagy április 01-én. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
Amennyiben 31-én tette a bejelentést, akkor a szünetelés kezdő napja április 01, és ez esetben az 50ezer Ft kötelezettséget majd törölni fogják pár napon belül. Amennyiben április 01 a bejelentés ideje, úgy – sajnos akár 1 nap miatt is – a teljes 50e Ft-ot meg kell fizetni.
Köszönöm gyors válaszát. További szép napot.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, de e mellett van egy 1 személyes Kft-m is ahol megbízási jogviszony keretében látom el az ügyvezetői teendőket. Kft-m jelenleg nem “termel”, innen fizetést és osztalékot sem veszek ki. Kérdésem, hogy milyen és mennyi járulékot kell magam után fizetni a Kft-ben abban az esetben, ha KATÁS-ként fizetem a havi 50ezret? Ha a Kft-ben a minimálbér után fizetem a járulékaimat, akkor KATÁsként fizethetek kevesebbet is mint havi 50ezer (25ezret?)?
Köszönettel:
Ilona
Kedves Ilona!
Ezt a kérdést a kft könyvelőjével kellene átbeszélniük, mert a pontos helyzetet és a hozzájuk tartozó fogalmakat ő ismeri alaposan, hiszen pontosan ezért “tartják”. 🙂
Az egyszemélyes Kft. ügyvezetője a vezető tisztségviselést (az ügyvezetést) csak megbízás alapján láthatja el, és ekkor a tag a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősül. Egyszemélyes Kft.-nél munkaviszony keretében a vezető tisztségviselés csak akkor látható el, ha a társasági szerződés erről kifejezetten rendelkezik.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § értelmében a biztosított társas vállalkozó (ide tartozik a kft. tagi jogviszonyban álló tagja) a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ).
Amennyiben “…a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is..” (idézet a KATA törvényből), akkor a KATA szempontjából nem minősül főállású kisadózónak (azaz, ez a kategória nem 50/75ezres, hanem 25ezres)
Összolvasatban és magyarul: az egyszemélyes kft-ben főfoglalkozású tagként a teljes (minimál)járulék megfizetésére köteles, míg a KATA egyéni vállalkozásban a 25ezret kell megfizetnie.
HANGSÚLYOZZUK azonban, hogy nem ismerjük a körülményeket, nem tudjuk, hogy mennyire egzaktul fogalmazott – tehát, ez lehet az adott esetben máshogyan is. Ne hagyja ki a könyvelőjével/adótanácsadójával történő alapos konzultációt, ne támaszkodjon az “azt írta az újság”-véleményekre; mindig a konkrét eset ismeretében lehet olyan választ adni, ami az adott helyzetre vonatkozóan helytálló, felelősségteljes.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Az üggyel kapcsolatban könyvelőm és más megkérdezett könyvelő és adótanácsadó állásfoglalása sem egyértelmű. Egy Angyal József értekezést pont szerint (akinek állítólag neve van a szakmában): amennyiben a főállású katás vállalkozó megfizeti az 50 ezer Ft-ot, akkor a Kft-ben csak a tényleges jövedelem után kell fizetnie járulékot.
Mint említettem az 1 fős Kft-m jelenleg 0 Ft bevételt ér el havonta. Ebből az ügyvezető megbízás után saját munkabért és osztalékot kivenni nem igazán tud.
Köszönettel: Ilona
Kedves Ilona!
Természetesen, ismerjük Angyal úr álláspontját a többes jogviszonyban álló vállalkozók fizetési kötelezettségéről, ha a hivatkozásra kattint, akkor ön is tanulmányozhatja.
Azt azonban vegye figyelembe, hogy Angyal János milyen eset(ek)re vonatkoztatta álláspontját, és az mennyiben azonos az ön konkrét esetére.
Kedves Ilona!
Vannak olyan szakmai rutinok a könyvelésben/adózásban (is), amit az ember “séróból nyom”, és amikor meg kell magyarázni, akkor kellően nehéz helyzetben van. Nehéz kívülállónak magyarra fordítani a még szakmabélieknek is nehéz, összetett dolgot.
Most, kifejezetten az ön kedvéért előállunk egy olyan változattal, ami szakmai véleményünket elmondja szakmaiul is, meg közérthetőbben is:
Tekintettel arra, hogy a KATA adózás választásakor rendelkezett két Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó vállalkozói jogviszonnyal (egyéni vállalkozó + társas vállalkozó), ezért a Katv. 2. § 8. pontjának g) pontja alapján kisadózóként nem minősül főfoglalkozásúnak, vagyis havonta 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett.
A Kata tv. hivatkozott rendelkezése nem biztosít a magánszemély részére választási lehetőséget, hogy ő döntse el, hogy melyik jogviszonyában kíván ?főfoglalkozású? lenni, hanem konkrétan meghatározza, hogy a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó társas vállalkozói jogviszonnyal is rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozásában nem minősülhet főfoglalkozásúnak.
Abban az esetben, ha a kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, akkor nem alkalmazhatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek (a továbbiakban: Tbj.) a ?többes jogviszonyban? álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései.
A Tbj. 31. § (6) bekezdése csak abban az esetben biztosít választási lehetőséget az egyéni vállalkozói jogviszonnyal és tagi jogviszonnyal is rendelkező magánszemélynek, ha főszabályként az egyéni vállalkozói jogviszonyában és a tagi jogviszonyában is a Tbj. által meghatározott járulékfizetési alsó határ után kell legalább a járulékkötelezettségét teljesítenie. Tekintettel arra, hogy az említett esetben a magánszemély az egyéni vállalkozásában nem a Tbj., hanem a Katv. rendelkezései szerint teljesíti a közteher fizetési kötelezettségét, ezért a Tbj. 31. § (6) bekezdése ez esetében nem alkalmazható.
És azt is megsúgjuk, hogy van “gyógyszer”, többféle is, de erről már a kft könyvelőjével kell egyeztetnie.
Záróképszerűen még egy tapasztalatunkat megosztjuk; egyetlen hatóságot sem hat meg az, hogy a társaságnak nincs bevétele, a kötelezettségeket a “szűkös” időkben is teljesíteni kell, mert különben lecsap a bárd. Egy gazdasági vállalkozás a gazdasági haszonszerzés céljából alakul (normális esetben), ha pedig nem működik, akkor be kell zárni. Veszteségek növeléséből tartósan megélni meglehetősen nehézkes.
Reméljük, hogy segítettünk!
Tisztelt Könyvelőzóna!
2017. március közepétől vagyok KATÁ-s egyéni vállalkozó. Alakulásomkor éves 8 M Forint feletti bevételre számítottam, ezért Áfás lettem. Kérdéseim:
– Az éves 12 M Ft-os árbevételen nettót vagy nettó+áfás bevételt kell érteni?
– Figyelembe véve az évközi alakulást mekkora összegben állíthatók ki 2017-ben (nettó+Áfás) számlát, ha nem szeretném túllépni az éves 12 M Ft-os keretet?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Imre!
A bevétel nettó módon számolandó.
A KATA bevételi határ 2017. nagyon egyszerűen címmel alaposan kiveséztük az évközi alakulás bevételi határ “keretösszegének” számítási módját. Tisztelettel ajánljuk figyelmébe. (Önnél: január és február nem, többi hónap igen –> 10 x1 m = 10m + áfa a “kata-keret”, az alanyi adómentesség határának meghatározásánál hasonló az elv, csak ott naptári napokkal kell számolni).
További KATA-témájú írásaink: KATA témájú írások a KÖNYVELŐZÓNA honlapján (ahol a KATA szó előfordul)
Tisztelt Könyvelőzóna!
Jelenleg Gyes mellett egyéni vállalkozóként tevékenykedek január óta. (Van egy főállásom is, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok).
Havi 200 ezer forint közötti bevétellel számolok így szeretnék átállni KATA-ra. Ha jól tudom, akkor ez a főállás és a gyes mellett havi 25 ezer ft volna.
A kérdésem az lenne, hogy ha jövőre megszűnik a főállásom és csak az egyéni vállalkozást vinném tovább, de közben igénybe venném a főállású anyaság címén járó GYET-et akkor választhatom-e a KATA adózást és milyen összegű KATA-t kellene fizetnem havonta?
Közben persze az is kérdés, hogy a GYET idejét – majd egyszer – a nyugdíj számításnál hogyan veszik figyelembe?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!
Kedves Rózsa!
A KATA összege, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, havi 25ezer Ft. Ha GYES-en van és egyéni vállalkozó, akkor az a kérdés merül fel, hogy személyesen végzi-e az egyéni vállalkozást, vagy van-e alkalmazott, aki a tevékenységet folytatja. Utóbbi esetben 25, előbbi esetben 50/75 ezer Ft a kötelezettség.
A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben a munkavégzés az otthonában történik, akkor nincs a heti 30 órás időkorlátozás.
A KATA adózási mód választása nem jogellenes a GYET esetén, de azt tudni kell, hogy az 50/75ezer Ft a havi fizetendő összeg.
A gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.
Tisztelt Könyvelőzóna!
KATAs vállalkozást ( nem főállású) mennyi időre és milyen gyakran lehet szüneteltetni? Megtehetem, hogy égy évben többször is szüneteltetem?
Az előző hónap utolsó napján elegendő bejelenteni? Ha több hónapig szünetel, akkor mindig meg kell ismételni a bejelentést?
Köszönettel,
István
Kedves István!
KATA adózási módot választó vállalkozások közül csak az egyéni vállalkozónak van lehetősége a jogszerű szüneteltetésre, melynek időtartama legalább egy hónap és legfeljebb két év.
A többszöri szüneteltetésnek jogszabályi akadálya nincs. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
Természetesen, nem kell minden hónapban bejelenteni, hogy “még mindég szünetelek ám”; bejelenti “A”napon, hogy holnaptól (az “A+1” naptól) szünetel, aztán legközelebb azt jelenti be, hogy újrakezd (A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap.)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szünetelés bejelentését követően, a szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni, továbbá a szüneteltetés időtartama csökkenti a KATA “bevételi keretét”, valamint az alanyi adómentesség “keretösszegét”.
Kedves Könyvelőzóna!
Köszönöm szépen kimerítő válaszát.
Abban tudna még segíteni, hogy hol lehet utánanézni, hogy mely tevékenységhez milyen végzettség szükséges?
Ez a FEOR 08 adatbázis lenne?
A TEÁOR számokat már megtaláltam.
Programozáshoz (TEÁOR 6201, 6202, 6203, 6209) és ehhez kapcsolódó tevékenységi körhöz keresem a feltételeket.
Köszönettel,
István
Kedves István!
Az egyéni vállalkozóknak az ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) listájából kell választani, nem a TEÁOR-ból (rokonok, egymásra épülnek, csak az ÖVTJ-ben még 2 számjegy van, ami az alábontást segíti).
A FEOR a foglalkoztatottak besorolásához van, itt nem játszik… 😉
A Bejelentéshez / hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa a szolgáltatások piacán listában keresgélhet, hogy a vállalkozás tevékenységéből melyik az engedélyköteles, melyik a bejelentés-köteles, és melyik az, amelyik egyikre sem kötelezett.
Tehát, a sorrend:
1. megfogalmazza magyarul, hogy mit szeretne tenni (kulcsszavak)
2. ÖVTJ jegyzékben rákeres a kulcsszavakra, és a hozzájuk tartozó ÖVTJ számra (alaposan elolvasva a tartalmi meghatározást)
3. Megnézi, hogy a kiválasztott szám engedélyköteles, bejelentés-köteles, avagy nem.
Hadd hajoljon magunk felé egy kicsit a szenteskedő kezünk; javasolunk egy jó kis online könyvelő csapatot, mielőtt még az indulásnál gikszer történik. 😉
Üdvözletem!
Március óta létezik egy egyszemélyes kft-m,viszont van jelenleg egy heti több mint 40 órás munkaviszonyom.
Időközben kaptam egy igencsak jól kecsegtető álláslehetőséget,ahol azt ajánlották,hogy legyek KATAs.
A Kft jelen pillanatban nem hozott még sok bevételt,de május elseje óta elég sok munka van amiből biztosan jól fogok keresni.
Mivel volna bőséggel időm csinálni a “főállásomat” is-így lehetek-e ott KATAs és milyen változások lesznek ebben az esetben nálam?
Köszönöm a kielégítő válaszokat!
Kedves Simon Róbert!
Heti 36 órát elérő foglalkoztatási viszonya alapján, az egyszemélyes kft-ben nincs fizetnivaló ön után, amíg nem történik jövedelemkivét, hisz’ a főállása után fizetik meg a “kötelezőket”. Ha a kft-ben is munkaviszonyos, akkor a munkabér utáni kötelezettségeket is meg kell fizetni. (Azt egy kicsit nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy munkahelyről hogyan lehet több, mint 40 órás munkaviszonya, de több munkaviszonyos foglalkoztatás esetén elképzelhető. A tényleges munkában töltött munkaidő lehet több heti 40 óránál, de a bejelentett foglalkoztatási időt kell figyelembe venni.)
A kecsegtető álláslehetőség, ahol KATA-t ajánlottak, nem álláslehetőség, hanem munkalehetőség, ahol vállalkozóként adnának önnek munkát. Ha ezt tekinti a majdani “főfoglalkozásának”, akkor az a helyzet áll elő munkaviszony hiányában, hogy a kft-ben meg kell fizetni a teljes összegű kötelezettségeket (a mai nulla helyett), míg a KATA vállalkozásban a jelenlegihez képest nem történik változás.
Mi azt tanácsoljuk, hogy ezeket beszélje át alaposan a könyvelőjével (a kft miatt feltételezzük, hogy “tart egy könyvelőt” a helyzetet, nehogy később kellemetlen meglepetés érje.
Amennyiben nálunk könyveltetné a vállalkozásait, akkor már régen, ingyen, megbeszélnénk, hogy az ilyen helyzetek ne érjék váratlanul. Természetesen, soha sincs késő váltani, online könyvelést is vállalunk, nagy kedvezménnyel. 🙂