A reklámok adóztatását szabályozó tíz paragrafusból álló törvény rendesen borzolja a kedélyeket. Elvonatkoztatva attól, hogy ez is egy újabb elvonás, maga a szabályozás bonyolultsága is feladja a leckét:
Adóalanyok
Érdemes a szabályozást úgy megközelíteni, hogy ki lehet érintve reklámadóval:
Reklámtevékenységből élő vállalkozás, azaz más reklámja közzétételét végzi ellenérték fejében. Itt az adókötelezettség alsó határa 500 millió forint.
Saját maga reklámozza a vállalkozó termékeit, azaz saját marketing csapattal végzi a különféle területeken történő reklámozást. Itt is 500 millió forint közvetlen költség a beugró.
Végül aki reklámot rendel meg, annak a nyilatkozat nélküli számlák havi 2,5 millió forint feletti részére kell 20% adót fizetnie.
Vegyük sorra a kötelezetteket:
Reklámozó tevékenységet klasszikusan az országos, vagy helyi televíziók, rádiók, újságok, és az internetes felületeket reklámozásra hasznosító vállalkozók tartoznak. Az ő helyzetük annyiban tiszta, hogy náluk a reklámtevékenység megállapítása nem okoz gondot, a bevételük nagy része reklámadó hatálya alá fog tartozni.
A reklámadó törvénynek nincs általános területi hatálya, illetve a magyar nyelvezetű reklám, vagy környezet sem minden esetben (pl. szabadtéri reklámhordozó) feltétel. Csak példaként: bármely járművön, ingatlanon megjelenő reklám, annak nyelvezetére való tekintet nélkül reklámadó tárgyi hatálya alá tartozik. Ha ehhez még hozzávesszük a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályt, akkor egy külföldi tulajdonosú reklámcégnek gyakorlatilag végtelen nagy bevételt lehet összeszedni. Kitérőnek elég ennyi, a mi célközönségünk elsősorban a saját célú reklámozó, illetve a reklám megrendelői.
Saját célú reklám esetén két fontos dolgot kell megjegyezni:
- saját célú reklámról akkor beszélünk, ha maga a cég a reklám közzétevője;
- reklám közzétételével kapcsolatos összes közvetlen költséget be kell számítani.
És mit tekintünk reklámnak?
A pontos fogalom ismertetésétől eltekintve bármilyen közlés, tájékoztatás, megjelenés, ami a vállalkozás gyártott, vagy forgalmazott termékeinek megvásárlására buzdít, vagy a vállalkozás nevét hirdeti. Ugyanakkor nem minősül reklámnak ebből a halmazból az felirat, ami pusztán csak a cég nevét, elérhetőségeit tartalmazza és ennek nincs reklámcélja (NAV tájékoztatóban szerepel ez a megkülönböztetés). Nézzük meg példákon keresztül mi tartozik ide:
- Ha bérlünk egy falfelületet és arra mi magunk gyártatjuk le a nyomdával a plakátot, illetve a kihelyezést is elvégeztetjük egy erre szakosodott céggel, akkor a felsorolt költségeket mind-mind bele kell venni az adóalapba.
- A cég nevét és elérhetőségét tartalmazó fejléces papír, céges autón felirata, bögre, toll, munkaruha nem minősül reklámnak. Ha már ezeken a felületeken a cég tevékenysége is szerepel (pl. nemzetközi szállítmányozás), akkor az már reklám.
- Ha a csomagoláson nem csak a kötelező gyártó, termék, összetétel stb. felirat szerepel, hanem egy vásárlásra buzdító reklámakció, akkor annak nyomtatási pluszköltsége megint csak adóalap. Az más kérdés, hogy ezt lekövetni nyilvántartással lehetetlen.
…
Reklámadóelőleg-bevallás:
Az eljárási szabályok mellett sem mennék el. Azt lehet mindenhol hallani, hogy augusztus 20-án előlegbevallást kellett adni a reklámadó alanyának. Ez így nem igaz, helyette a következő két szabályt kell megjegyezni:
- Ha alanya vagyok a reklámadónak, de 0 forint lenne a fizetendő adóm, akkor semmiféle bejelentkezés, nemleges előleg vagy záró bevallás beadásának kötelezettsége nem terhel.
- Ha csak a megrendelői adókötelezettség terhel, akkor csak havi bevallást kell adnom, és csak azokról a hónapokról, amikor van fizetendő adóm, egyéb kötelezettség (előleg bevallása, feltöltési kötelezettség, éves bevallás) nem terhel.
Képillusztráció: kkv-press.hu weboldalról
A cikk az Adónavigátor Kft. engedélyével került közzétételre.
Kérem Önöket hogy a 09.30-i kérdésemre ha tudnak, válaszoljanak nagyon sok függ ettől. Utána ezt a témát lezárom nem zaklatom Önöket. Megértésüket és válaszukat előre is hálásan köszönöm.
Tisztelettel Eszter
Kedves Boncföldi Eszter!
Elnézést kérünk, nem vettük észre a levelét, illetve csak az első sorára figyeltünk, ami egy köszönet volt – ebből azt gondoltuk, hogy az “ügy lezárva”… 🙂
Minden igaz, amit írt a kérdésében, de a biztosított jogviszonyt abban a tekintetben kell érteni, ahogyan azt a TB-törvény meghatározza (biztosítási jogviszonya van, vagy egészen magyarul: nyugdíjjárulékot vonnak tőle).
Ezen idő alatt nem gyűjt szolgálati időt sem a gyerek, ezért szoktuk javasolni Ügyfeleinknek, hogy egyetemista csemetéjük javára kössenek a Nyugdíjbiztosítónál szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodást.
Ha nincs megelégedve a könyvelője, ha úgy érzi, hogy nincs topon a könyvelője, akkor váltson sürgősen, mielőtt valami nagyobb galiba támadna… 😉
Kérdést szeretnék feltenni és ha lehet szíveskedjenek mielőbb válaszolni. Nagyon fontos. A nappali tagozatos egyetemista lányom KATA-s vállalkozást kezdett 2014. február 1-től, de április 1-től már bejelentettük a szünetelőt mert a munkát felmondták. A bejelentőben kiegészítő tevékenységet jelöltünk meg, mivel úgy értelmeztük (ami szerintem ésszerű) hogy neki a főállása az egyetem, az hogy tanuló! A vállalkozást, az internetes munkát csak délután és este tudta végezni. Mennyit KATA-t kell fizetnie a két hónapra, havonta 25 ezer vagy 50 ezer. Válaszukat hálásan köszönjük.
Kedves Boncföldi Eszter!
A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról fogalommeghatározásai között meglehetősen egyértelmű (kivételesen 🙂 ) a fogalmazás:
Tehát, amennyiben az a) – g) pontokig terjedő megállapítások bármelyike is ráillik az adott helyzetre, akkor nem főfoglalkozású a kata szerint adózó vállalkozó (ekkor: 25ezer a “tarifa”). Minden egyéb más esetben főfoglalkozásúnak minősül, és ekkor 50ezer Ft (vagy választása esetén 75ezer Ft) a fizetendő KATA, havonta.
Fontos: Amennyiben egy hónapban akár csak egy napig nem felel meg az a) – g) pontok valamelyikének, akkor már főfoglalkozásúnak minősül a kisadózó!
Fentiek alapján a kérdésére a válasz: 50ezer Ft/hó. 🙁
(Az gaz, hogy az egyetem – esetünkben – a fő munkahely, és a legfőbb feladat a tanulás, de nem jár biztosítotti jogviszonnyal, sem heti 36 órással, sem más jogcímen.
A kiegészítő tevékenység fogalmát pedig az előbb említett Tbj. határozza meg, és – hacsak nem nyugdíjas az a gyermek 😉 )azoknak a feltételeknek sem felel meg.)
Nagyon köszönöm a választ, de látszik hogy nem vagyok teljesen otthon a könyvelésben sajnos (sajnos a könyvelőm sem!) mert úgy értettem hogy a biztosított jogviszony az egyetemistára is ráillik mivel a tanulás végeztéig eü. ellátásban részesül, és érvényes a TAJ kártyája. Egyébként a nyugdíjfolyósítótól ÁRVAELLÁTÁST kap (sajnos hosszú évek óta). Ilyen esetre milyen feltételek felelnek meg, válaszukat előre is köszönöm.