Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg 25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra.
A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak ? ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9% ? minősült.
Az már az előző írásunkból is kiviláglott, hogy ezt a fajta minimálbér-, garantált bérminimum emelést a munkaadók erősen “megszívhatják”, de mi a helyzet az úgynevezett önfoglalkoztatók – az önálló vállalkozók – esetén? Mit mutatnak a számok az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó minimális járulékfizetési kötelezettségéről?
Mielőtt megmutatjuk a számokat, elevenítsük fel néhány mondat erejéig, hogy miért nem használhatjuk iránytűként a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkhoz csatolt táblázatot, amelyet a munkavállalói/munkaadói terhek alakulásáról tettünk közzé:
Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy az egyéni vállalkozók, illetőleg a főfoglalkozású társas vállalkozók (az önfoglalkoztatottak) “sikerrel bírják” a mindenkori vezetés utálatát. 🙁
Ha hosszabban fogalmazunk, és az előző mondatunkat alátámasztandóan a jogszabályokat fordítjuk le magyarra:
A főállású vállalkozóknak
- a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér,
- az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, míg
- a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást (ez utóbbi az egyéni vállalkozót nem terheli) legalább a minimálbér 1,125-szerese után
meg kell fizetniük akkor is, ha a kivétjük nem éri el ezt az összeget, vagy nincs is kivétjük.
Minimálbér alatt a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét, valamint, ha a vállalkozó tevékenysége legalább középfokú iskolai vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi összegét értjük. (A munkavállaló számára a bér kifizetése kötelező, míg a főfoglalkozású vállalkozónak nem bére van, hanem személyi kivétet számolhat el; ha jut, akkor kivehet, ha nem jut, akkor próbáljon megélni a tartalékaiból vagy a levegőből, vagy ahogyan bír…)
Az összehasonlító táblázatunkban azt mutatjuk be, hogy egy legalább középfokú végzettséget igénylő főfoglalkozású vállalkozó minimális járulékterhelése hogyan alakul 2016-ban, és a tervezett 2017-es emeléseket követően (az egyszerűsítés érdekében úgy tekintettük, hogy a vállalkozó havonta a garantált bérminimum összegét ki tudja venni a vállalkozásból – ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezik).
| 2016. | 2017. | ||||
| garantált bérminimum | 129 000 | 161 250 | |||
| kötelezettség összege | különbség | ||||
| kötelezettség | kötelezettség alapja (a garantált bérmini-mum százalékában) | 2016. | 2017. | ||
| 10,00 | nyugdíjjárulék | 100,00 | 12 900 | 16 125 | 3 225 |
| 4,00 | egészségbiztosítási járulék | 150,00 | 7 740 | 9 675 | 1 935 |
| 3,00 | % egészségbiztosítási járulék | 150,00 | 5 805 | 7 256 | 1 451 |
| 1,50 | % munkaerő-piaci járulék | 150,00 | 2 903 | 3 628 | 726 |
| 27,00 | % szociális hozzájárulás* | 112,50 | 39 184 | 41 723 | 2 540 |
| Egyéni vállalkozó minimális terhe (Ft) | 68 532 | 78 409 | 9 877 | ||
| 1,50 | % szakképzési hozzájárulás | 112,50 | 2 177 | 2 721 | 544 |
| Társas vállalkozó minimális terhe (Ft) | 70 709 | 81 130 | 10 421 | ||
| 23,00 | % szociális hozzájárulás (2017 tervezet)* | ||||
| 15,00 | % személyi jövedelemadó | 100,00 | 19 350 | 24 188 | 4 838 |
| Elszámolt költség** | egyéni vállalkozó | 197 532 | 239 659 | 42 127 | |
| társas vállalkozó | 199 709 | 242 380 | 42 671 | ||
| Befizetés az államkasszába | egyéni vállalkozó | 87 882 | 102 596 | 14 714 | |
| társas vállalkozó | 90 059 | 105 317 | 15 258 | ||
|
** Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét bruttó összegét és a szociális hozzájárulási adót számolhatja el költségként. Amennyiben vállalkozói kivétre nem kerül sor, a kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék nem vehető figyelembe a költségek között. A társas vállalkozás a társas vállalkozónak személyes közreműködésének ellenértékeként kifizetett díjazást, illetve a vállalkozó után megfizetett szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást számolhatja el költségként, a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a bruttó díjazásból kerülnek levonásra, így költségvetési befizetési kötelezettségként kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem vesz fel díjazást, csak a minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítik utána, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot nem számolhatja el a társaság költségként, mert ezek a magánszemélyt terhelő kötelezettségek. Ezeket a tételeket a tulajdonossal szembeni követelésként kell előírni és meg kell fizettetni. Ellenkező esetben, mint átvállalt kötelezettség, a magánszemély összevonandó jövedelme lesz és újabb adó- és járulékkötelezettséget keletkeztet. |
|||||
