Pénztárgépek, határidők, megfigyelések

Most a pénztárgéppel és taxaméterrel rendelkező vállalkozásokon a sor, hogy a költségvetésből elszivárgó, tetemes mennyiségű készpénzösszeget lélekszakadva pótolják olyan módon, hogy a kormány minden ilyen vállalkozó zsebébe (pénztárgépébe) elektronikus adóellenőrzés beépítését rendelte el.

A költségvetési bevételek növelése érdekében a Kormány 2012 októberében döntött a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összekötése megvalósításának szükségességéről. Az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 2013. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a pénztárgépek működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelni köteles az alábbi időpontoktól:

• A pénztárgéphasználatra kötelezett adózó elektronikus naplóval nem rendelkező, hagyományos pénztárgépet 2013. április 30-ig üzemeltethet, a büntetésmentes türelmi idő 2013. június 30.
• A pénztárgéphasználatra kötelezett adózó elektronikus naplóval rendelkező, hagyományos pénztárgépet 2013. december 31-ig üzemeltethet, 2013. július 1. és 2013. december 31. között adatszolgáltatási kötelezettségét az elektronikus naplófájlok elektronikus úton történő megküldésével teljesíti az állami adóhatóság felé.
• A pénztárgéphasználatra nem kötelezett adózó hagyományos pénztárgépet 2014. december 31-ig üzemeltethet.

A NAV 2013. március 10-ig honlapján közzéteszi az elektronikus naplófájlok adattartalmának megküldésével teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének technikai részleteit, valamint azon pénztárgépek engedélyszámát, típusmegnevezését, amelyeket a pénztárgéphasználatra kötelezett adózók 2013. június 30-át követően nem használhatnak.

Annak, sajnos, még nem találtuk nyomát, hogy miként, hogyan, mennyivel járul hozzá a jóságos döntéshozó adott esetben egy pénztárgép-cseréhez, vagy az online kapcsolat kiépítéséhez, fenntartásához…:(

Mi van olyankor, ha az online póráz nem oldható meg technikai okokból? Úgy tűnik, mindenre gondolt a jogszabály alkotója:

Abban az esetben, ha az adózónak valamely pénzátvételi helyén (vagyis azon a helyen, ahol nyugtaadási kötelezettségével járó fizet és történik) a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az aránytalan költségek nélkül külső antenna biztosításával vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, az adózó az állami adóhatósághoz egyedi mentesítés iránti kérelemmel fordulhat.

A kérelemre az engedélyt egy évre, illetve a mobil adatkapcsolat létrejöttéig adják meg, és az engedély hosszabbítható.

Egyedi mentesítés esetén az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét akként teljesíti, hogy a tárolt, adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre, illetve az előzőkkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti, és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi az állami adóhatóságnak. Illetve ? külön engedély alapján ? akként is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.

Érdekes élethelyzet lehet az, amikor az Isten háta mögötti helyen, vagy egyszerűen egy távközlésileg gödörben lévő helyen, a napi robot után a pár kilós pénztárgéppel be kell kutyagolnia az alkalmazottnak valahova, ahol elektronikusan elérhetik, egy órát várakozik, majd visszabaktat a masinával, hiszen másnap újra kell a gépnek dolgoznia. És ki fizeti a kutyagolást, az egy óra várakozást és a visszaballagást?

Persze, tudjuk jól, hogy nem ez lesz a jellemző, de azért azt az egy-kettő érintettet is sajnáljuk, akinek a pihenőidejéből megy el az értékes idő. lelkesítő kilátás… 🙁

Mit fog kezdeni az adóhatóság az online pénztárgépek adataival? Ismét a NAV közleményéből idézünk:

A beérkező adatok részletesen jellemzik a kereskedők tevékenységét, mivel az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját (kereskedelmi adatok), továbbá a pénztárgép üzemeltetésére vonatkozó információkat is (technikai adatok) tartalmazzák.

A kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével, időbeli összehasonlításával visszaélési sémák fedezhetők fel, kimutathatóvá válnak a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások, illetve gyanús használatra vonatkozó mintázatok. (Pl. a forgalom időbeni dinamikája; rögzítések csak az esti zárás előtt; pénztárgép napi nyitás és zárás ideje között eltelt idő kevesebb, mint az átlagos nyitvatartási idő; a pénztárgép elmúlt időszaki bevételi teljesítménye jelentősen lecsökkent; túlzottan sok sztornó számla,visszáru, engedmény; a pénztárgépek óránkénti átlagos bevétele túl alacsony ahhoz, hogy gazdasági racionalitása legyen alkalmazásuknak; hosszabb ideje az átlagos vásárlási érték irreálisan alacsony az adott tevékenységhez viszonyítva; gyakori áramszünet; térerő gyakori kimaradása; az adatok sértetlenségét bizonyító ellenőrző (hash) kódok gyakori hibái; kimaradt tételek száma jelentős; hosszabb ideje az adott pénztárgépek nem szolgáltatnak adatot, vagy be sem jelentkeztek, stb.).

Vajon mit lehetne még bevonni az online megfigyelésbe? Vajon mi lesz a következő,  elektronikusan megfigyelt rendszer?