A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó – törvénytervezet 2012

Vigyázó szemünket a tegnapi napon benyújtott T/7954 számú, “A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról” címet viselő törvényjavaslatra vessük; úgy tűnik, nem volt még kellően bonyolult eddig a magyar adórendszer, ezért a kisvállalkozások számára nyújtandó kedvezmények szabályait – a szándék, valljuk be, nagyon dicséretes és rendjén való – a Kormányzat szeretné bővíteni, de úgy, hogy a bice-bóca szabályozásba igyekszik beletuszmákolni még két rendszert, kellő szigorúsággal körbebástyázva.

Elhatároztuk, hogy ezt a szülési folyamatot meg próbáljuk végigkísérni a magunk szerény kis lehetőségével (igaz, a kutya nem kért bennünket, meg nem is hallgatott meg bennünket senki, de egy könyvelőiroda, vagy egy könyvelő ilyen csekélységek okán nem hátrál meg; az Ügyfelek úgyis tőlünk fogják megérdeklődni, megtudni a lényeget, hisz’ őket sem kérdezi senki…). 🙂

A törvénytervezet 19 oldal, az indoklása 9 oldal, de első és második olvasatra csak egyetlen dolog volt világos:

– A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, vagy

– A KISVÁLLALATI ADÓ

elnevezésű formációk lesznek az újszülöttek (nem rossz nevek; nem lesz egyszerű érthető, értelmes, népszerű, köztudatba hamar átmenő rövidítést találni hozzá, mint pl. az EVA, az SZJA, az EKHO, a SZOCHO, a TADÓ, az ÁFA és társaik… 🙂 )

A tervezet szerint a hatályba lépés dátuma 2012. november 1, 2012. december 1. és 2013. január 1. Nem rossz, mi? Egyszerűsítünk, egyszerűsítünk? [Persze, egy rahedli más jogszabályt is illeszteni kell, de sebaj, menet közben meg fogjuk tanulni, csak még azt nem tudjuk, milyen árat fogunk fizetni a tanulásért… 🙁  ]

Kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja:

• egyéni vállalkozó,
• egyéni cég,
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Kisvállalati adót választhatja:

• egyéni cég
• közkereseti társaság
• betéti társaság
• korlátolt felelősségű társaság
• szövetkezet és a lakásszövetkezet
• erdőbirtokossági társulat
• végrehajtó iroda
• ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda
• szabadalmi ügyvivői iroda
• külföldi vállalkozó
• belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A felsorolásból kitűnik, hogy vannak átfedések, de az egyéni vállalkozók csak a tételes adózást választhatják.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, és amit kivált:

A főállású kisadózók után havi 50 ezer, a nem főállásúak után pedig 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Akinek legalább heti 36 órás bejelentett munkaviszonya van, az nem minősül főállású kisadózónak. Az alkalmazottak után nem lehet ezt a fajta adózást választani, az egyéni vállalkozó csak magát jelentheti be kisadózóként.Ezen adózást választóknak nem kell bevallaniuk és megfizetniük a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett jövedelmük után

– a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
– a társasági adót,
– a személyi jövedelemadót, járulékokat és egészségügyi hozzájárulást,
– a szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.

A kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő társaságoknak a személyes közreműködésre köteles összes tagot be kell jelenteniük kisadózóként, és megfizetni a teljes tételes adót akkor is, ha az adott hónapban csak egyetlen napon lett bejelentve a tag. A kisadózóként be nem jelentett tagok kizárólag munkaviszony keretében működhetnek közre a társaságokban.

Ez az adózási forma 6 millió forint árbevételig van így, a bevételi határ átlépése esetén ki nem kerülünk az adó hatálya alól, csak nemes egyszerűséggel a felettes részre 40 % adót kell fizetni.

Kisvállalati adó, és amit kivált:

Ezt az adónemet azok választhatják,

– akiknél az adóévet megelőző évben január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egyik napon sem haladta meg a 25 főt,

– a november utolsó napjáig megszerzett bevétel, valamint az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évi mérlegfőösszeg nem haladhatja meg az 500 millió forintot,

– az adóévet megelőző két naptári évben adószámának alkalmazása nem volt jogerősen felfüggesztve,

– üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,

– az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfősszege nem haladta meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati adó alapja (ezt muszáj beidéznünk a tervezetből, mert annyira szép, és annyira látszik rajta, hogy sem a vállalkozáshoz, sem a számvitelhez nem volt sok köze annak, aki ezt ki tudta tolni az agyából ebben a formában ): )

a) az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és
b) a személyi jelleg
kifizetések
korrigált együttes összege.

A kisvállalati adó mértéke: a kisvállalati adó alapjának 16 százaléka.

 A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül:

– a társasági adó,
– a szociális hozzájárulási adó,
– a szakképzési hozzájárulás, és
– az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

Mint az már mondtuk az elején is: nem vitatjuk egyáltalán a jó szándékot. Egészen biztos, hogy szükség van egy kisvállalkozásokat támogató, számukra ösztönző kedvezményeket nyújtó, stabil adórendszerre. Kedvet kell csinálni a vállalkozáshoz, ösztönözni kell a vállalkozásokat, nem ellehetetleníteni, nem kényszervállalkozókat gyártani, majd még le is szedni őket.

Amit a törvénytervezetből mi kiolvastunk;

– nem fog csökkenni az adminisztrációs teher,

– szükség van a szakemberekre (könyvelőkre, adótanácsadókra).

Amit viszont egyáltalán nem értünk:

– miért nem kérdezték meg a gyakorló kisvállalkozókat?

– miért nem kérdezték meg a gyakorló adó- és számviteli szakembereket?

– ha mindez derogál valakinek, akkor miért nem koppintanak le egy sikeres kisvállalkozói rendszert (pl. az angolt, vagy a németet)?

Szerintünk, lesz még mit számolnunk, figyelnünk, elmagyaráznunk az Ügyfeleink számára… >:>