2011. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 140. száma, amellyel kihirdették az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt.
Amint ismeretes a napi híradásokból, még az utolsó napon is több mint 100 módosító indítvány érkezett az eredeti, mintegy 200 oldalas törvényjavaslathoz, amelyek tanulmányozására csak pár órájuk maradt a képviselőknek – és mégis megszavazták…
Az elkövetkező időben végigmegyünk az egyes részeken, és ismét megpróbáljuk a lehetetlent: magyarról köz-magyarra igyekszünk fordítani a szöveget, és a lényegesebb, Ügyfeleinket, vagy tágabb környezetünket feltehetően érdeklő részeket megismertetni Olvasóinkkal. Az első témánk: Cégautóadó 2012-ben.
A józan szántó-vetői ésszel megáldott vállalkozóinknak ebben az adónemben nem nagyon kellett gondolkodni; a gépjármű 1600 cm3 alatti, vagy feletti, attól függően a fizetendő havi adótétel 7ezer, vagy 15ezer forint volt 2011. december 31-ig. A cégautóadók bevallásáról írtunk 2011-ben, az abban foglaltak közül “csak” a számítási mód, és vele a díjtételek, változtak. Senki ne örüljön előre, mert több söralátétet kell összeragasztani ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a legolcsóbb verzió is 10%-kal kerül többe, mint a tavalyi 7ezer forint. 🙁
Vegyük elő a személygépjármű forgalmi engedélyét, és nézzük meg, hogy mi van a P.2 kód, és a V.9 kód melletti részbe nyomtatva; ez lesz az, ami alapjaiban meghatározza a cégautóadó mértékét.
A forgalmi engedélyben szereplő P.2 kód melletti szám a gépjármű hajtómotorjának teljesítményét jelenti kW-ban, míg a V.9 kód melletti szám a gépjármű 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzését.
Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:
| gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Környezetvédelmi osztály-jelzés | ||
| ?0???4? osztályjelzések esetén | ?6???10? osztályjelzések esetén | ?5?; ?14?15? osztályjelzések esetén | |
| 0 – 50 | 16.500,- Ft/hó | 8.800,- Ft/hó | 7.700,- Ft/hó |
| 51 -90 | 22.000,- Ft/hó | 11.000,- Ft/hó | 8.800,- Ft/hó |
| 91 – 120 | 33.000,- Ft/hó | 22.000,- Ft/hó | 11.000,- Ft/hó |
| 120 felett | 44.000,- Ft/hó | 33.000,- Ft/hó | 22.000,- Ft/hó |
Például, egy 7 éves, 1.800 cm3-es, benzines, P.2 90 kW-os Opel Vectra V.9 = 09, havi cégautóadója 2012. január 1-től 11.000,- Ft lesz.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Saját gépjármű hivatali célú használata esetébe az indulás helye lehet a lakcím vagy csak a cég telephelye(i)?
Köszönöm segítségüket.
Üdvözlettel: csipike
Kedves hoegarden!
Kedves csipike!
Igen, van olyan eset, vannak olyan esetek, amikor minden további nélkül indulhat a lakcímről, ilyen pl. egy kiküldetési rendelvénnyel történő indulás.
Ön arra gondolhat, hogy az üzemi gépkocsi saját célú használatát kiválóan lehet bizonyítani azzal, ha pl. délután/este a saját címen fejezi be az utazást, a saját garázsban, lakásnál, háznál parkol, reggel a saját címről indul.
Tisztelt könyvelőiroda!
Az üzemanyag-elszámolással kapcsolatosan lenne pár kérdésem kizárólag céges autóval kapcsolatosan.
A NAV 8. sz. füzete alapján üzemanyagköltséget kizárólag a fogyasztási norma (60/1992 korm rend.)mértékéig lehet elszámolni (SZJA tv. 3. mell. IV. 1.b) pont.) Tehát az hogy igazolással vagy igazolás nélkül szeretném elszámolni, csak annyi különbséget jelent, hogy számlán szereplő üzemanyagárral, vagy a NAV által közzétett üzemanyagárral számolok?
Mi történik olyankor ha normával kiszámolt üzemanyagköltségem alacsonyabb mint a valóságban? Ebben az esetben hogyan tudom elszámolni a teljes költséget?
Kedves Hajni!
Valóban, az a választási lehetősége van a magánszemélynek, hogy vagy számlás, vagy NAV-os áron számolja az üzemanyag költséget. Társaság kizárólag számla alapján.
A norma a jármű fogyasztására vonatkozik. Lesz egy útnyilvántartás alapján megtett kilométer és van egy fogyasztási norma. A fogyasztás: km x liter/km = Z liter.
Arra gondol, hogy a Z liter x NAV üzemanyag ár kevesebb, mint amennyit a valóságban tankoltunk? Sajnos, akkor ezt “el kell nyelni”. Mivel mi határozzuk meg az elszámolás módját, ezért a számlát célszerű választani.
Vagy többet megy, az útnyilvántartás szerint? 😉
Kedves Válaszadó!
Köszönöm véleményét. Igen, arra gondoltam, hogy a valóságban (útnyilvántartás, számlák alapján) a fogyasztásom pl. 13 Liter/100km, azonban a jogszabály ennyit nem enged elszámolni, csupán 11,4 Liter/100km-t. Ilyenkor a különbözetre eső költséget “le kell nyelni” ? A különbözetre eső üzemanyag költséget hogyan tudom elszámolni, azaz milyen típusú költségként?
Nagyon köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy a menetlevél szigorú számadású nyomtatvány-e, mert a papírboltban azt mondták, hogy nem, de nekem gyanús. Ezt is le kell adnom havonta könyvelésre a számlákkal együtt, ezért gondolnám hogy szig.számadású.
Várom a válaszukat.
Köszönettel: Zsolti
Kedves Zsolti!
A többszörösen módosított 2000. évi C. törvény a számvitelről 168. §. (1) bekezdése ezt mondja:
[a tagolás tőlünk származik]
A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét ? figyelembe véve az egyéb jogszabályi előírásokat is ? a vállalkozás vezetője határozza meg.
A menetlevél a jogszabályi előírások okán szigorú számadás alá vonandó.
Tisztelt Cím! Nem találtam olyan témát, ami a kérdésemhez kapcsolódna, és mivel itt már egyszer nagyon készségesen segítettek, bátorkodnék itt feltenni a kérdést.
Egy üzletben van egy 8 és egy 6 órás alkalmazott + a vezető, aki bármennyit dolgozhat. Most a vezető táppénzen lesz, és beugróssal nem megoldható a munka. Kérdésem az lenne, hogy bármelyik alkalmazott is túlórázhat-e, mennyit, ha esetleg 1 hétig nem lesz szabadnapjuk, majd később megkapják, az úgy járható út-e?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdv.: Zsolti
Kedves Zsolti!
Forrás: munkaügyi fórum
És ha úgy írnánk át a beosztás, hogy nem lépjük túl a munkaidőkeretet, csak egyik héten nincs szabadnap, másik héten 2 lesz. Ez így szabályos?
Kedves Zsolti!
Nem valószínű, hogy a jelenlegi munkaszerződésben munkaidőkeretet határoztak meg, vagyis nem lesz ez így valami szabályos… 😉
Ezt a kérdés inkább a könyvelőjükkel kellene megbeszélni, közvetlenül mindjárt más, hisz’ önök ismerik jobban a körülményeket és a lehetőségeket. A “hogyan használjuk ki a lehetőségeket”-féle tanácsadást honlapunkon, egyedi esetekben, nem végzünk.
Munkaidőkeret van meghatározva, úgyhogy jó lesz így!
Basszus Zsolti! 🙂
Ha tudta, akkor miért kérdezte? 🙂
Táppénz téma – 15 naptári vagy munkanap a betegszabi, és utána jön a táppénz??? Aki szombaton is dolgozik annak a szombat munkanapnak számít? Anna
Kedves Anna!
Ugyan nem egy tipikus cégautóadó kérdés, de üsse kavics… 🙂
A betegszabadság munkanapokra jár. Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot kell elszámolni.
Ha a munkavállalónak olyan a munkaidő-beosztása, hogy heti két pihenőnapnál több pihenőnap illeti meg, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével.
Tisztelt Könyvelőiroda!
A következő kérdésünkre szeretnénk választ kapni.
X Kft. alkalmazottai munkakörüknél fogva kiküldetéssel teljesítik üzleti célú feladataikat. Ezen feladatok elvégzéséhez személygépkocsi igénybevételére van szükség, amely nem a kiküldött személy (és házastársa) tulajdonában áll.
Elszámolható-e a fenti személyek részére kiküldetési rendelvény alapján a kiküldetési díj úgy, hogy a személygépkocsi egyenes ági rokon nevén szerepel? A 9 Ft/km amortizációs költséggel nem számolunk, csak a NAV által közzétett üzemanyagnormával.
Ha nem jár neki a kiküldetési rendelvény alapján a költségtérítés, abban az esetben a vezetett útnyilvántartás alapján jár-e a költségtérítés?
Mely esetben és kinek áll fenn cégautóadó fizetési kötelezettsége?
A magánszemélynek keletkezik-e ezen ügyletből kifolyólag járulék- illetve adófizetési kötelezettsége?
Válaszukat előre is köszönöm:
H. Kriszti
Kedves H.Kriszti!
Amennyiben egy magánszemély tulajdonában álló személyautó után a társaság az üzleti utak miatt költségtérítést fizet, és ezt a Számviteli törvény (Szt.) alapján költségként számolja el, akkor előfordulhat, hogy a magánszemélynek cégautadót kell fizetnie.
Amennyiben az előbb említett költségelszámolásnak az alapja kiküldetési rendelvény, vagy a törvényben meghatározott fogalom szerint munkába járáshoz használják, és a rendelet szerinti költséget téríti meg a vállalkozás, akkor nem kell a magánszemélynek cégautóadót fizetnie.
Figyelem! A magánszemélynek kiküldetési rendelvény alapján kell elszámolnia, nem útnyilvántartással (bármennyire is hasonlít egymáshoz a kettő)!
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönjük a válaszukat!
Még egy megválaszolatlan kérdésünk maradt.
Elszámolható-e ugyanígy kiküldetési rendelvény alapján a kiküldetési díj, ha a személygépkocsi egyenes ági rokon nevén szerepel (nem a saját és nem a házastársa nevén, hanem pl. édesanyja, vagy testvére)?
Amennyiben elszámolható, akkor az Önök által megadott válasz vonatkozik erre az esetre is, vagy miben változik?
Válaszukat előre is köszönöm:
H. Kriszti
Tisztlet Könyvelőiroda!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha kisteherautó esetében magánszemély a tulajdonos, KFT az üzembentartó, akkor a KFT részére az üzemanyagszámlákat el lehet számolni? Ilyenkor a KFT nevére kell kérni a számlát?
Kedves Timi!
Valamilyen megállapodás/szerződés alapján üzemeltető a társaság, így a társaság bevételszerző tevékenységéhez használja a járművet. Költséget elszámolni csak számla/számlával egyező dokumentum, okirat alapján szabad elszámolni.
A társaság az üzemanyag-fogyasztásról csak számla alapján számolhat el költséget, mégpedig a társaság nevére, címére szóló számla alapján, és – lévén járműről szó – a számlán a jármű rendszámát is fel kell tüntetni.
Tisztelt Iroda!
Ilyen esetben kell menetlevelet vezetni?
…. és ugye jól tudom, hogy nem kell cégautóadót fizetni?
Kedves Timi!
Arról már volt szó ezen a részen is, hogy cégautóadót csak személygépjármű után kell fizetni, tehergépjármű után nem. 😉
Kedves Timi!
Igen, útnyilvántartást/menetlevelet kell vezetni. Ha józan szántó-vetői logikával belegondolunk, az üzemanyagszámla azt igazolja, hogy vettünk valamennyi üzemanyagot a társaság számára, de annak felhasználási módját nem mondja meg. Nem derülne ki, hogy mennyit használtak a társaság javára, és mennyit saját célra (persze, egy normálisan vezetett útnyilvántartásból sem nagyon derül ki… 🙂 ).
Nem beszélve arról, hogy az útnyilvántartás, üzemanyag-felhasználás vezetése elő is van írva… 😉
Én azért vettem ki a cégből az autót mert szerintem még “józan szántó vetői” logikája sem volt annak aki ezt így kitalálta.
Ugyanis,ha vezetek egy nyilvántartást,de tök mindegy,hogy mennyit megy magán célra és hivatalosan ,ugyanakkor a számla alapján a cég elszámolhatja az üzemanyagot,akkor az egész km vezetésnek semmi értelme nincs.
Egy felesleges adminisztráció amiből nem derül ki semmi.
Üdv:Zoli
(bocs,hogy beleszóltam csak mérges lettem megint)
Kedve G.Zoli!
Az alapmérgelődéssel abszolút egyetértünk, és nem is tartjuk beszólásnak. 🙂
A “kivettem a cégből” kitétel nyilván személyautóra vonatkozik, annak van értelme. 😉
Tisztelt Iroda!
Hogy különítem el a céges és a magánutat a nyilvántartásban? A rendőr is kérheti a menetlevelet? A papír-írószerben vegyek ilyet, vagy letölthető a netről, mit javasolna? Elnézést, hogy ennyit kérdezek csak most szeretnénk betenni a cégbe az autót, amivel egyébként is szinte csak az árut szállítjuk és eddig nem tudtuk a költségeket leírni. Az átíratás borsos lenne, ezért gondoltunk az üzembentartói jog átadására és nem szeretném ha valamin elcsúsznánk. Egyébként az nem gond hogy a jelenlegi gk.tulajdonosa, egyben a cég ügyvezetője, vagyis magának adja át a saját autóját lényegében?
Erre is válaszoljon valaki, légyszi, mert intézném a héten. Köszönöm
Kedves Timi!
Azt az ihaj-csuhaj-mindenit! De el lehet kényeztetve a magyar szolgáltatók által; 18 perc eltelt, és már “reklamál” a válaszért?? 🙂 🙂
Kicsi türelmét kérjük – néha dolgoznunk is kell, mert felkopik különben az állunk. 😉
Bocsánat, de már tegnap írtam a kérdést, és azóta mások már kaptak választ. De mindegy várok, természetesen.
Pardon: 24 óra 18 perc. És a mások már kaptak válaszból vagy három szintén az öné, ezen a részen… 🙂 🙂
Kedves Timi!
A nyilvántartásra azért van szükség, mert a vállalkozásnak kell hitelt érdemlő módon bizonyítania az üzleti célból felmerült, és indokolt üzemanyag-költséget. Amennyiben elszámolják a költségek között, és nem tudják igazolni a jogosságot, akkor a társasági adóalap meghatározásánál az adózás előtti eredményt meg kell növelni ezzel az összeggel.
A rendőr nem kéri a menetlevelet, de a közúti ellenőrök igen, mivel a tehergépjárművek számára a vezetés kötelezően előírt.
Mi inkább azt javasoljuk, hogy a társaság könyvelőjével egyeztessen sürgősen, mert mi nem adhatunk így, félinformációkból olyan javaslatot, hogy ezt, vagy azt tegyék; vannak előnyök és hátrányok, amelyeket együtt kell értékelni/mérlegelni.
[Szerintünk, maradjon a magánszemély tulajdonában a teherautó, és adja bérbe a kft-nek áruszállításra. Ez alapján eddig is el lehetett volna számolni jogszerűen a költségeket.]
Ha a cég üzembentartása alá kerül az autó, akkor ugye leltárba nem kell bevenni, ill. értékként nem fog a cégnek szerepelni?
Kedves Timi!
Nem a vállalkozás vagyonába tartozik, így mit keresne ott? Egyéb nyilvántartásokban azért szerepel. 🙂
pl?
Kedves Timi!
Pl. menetlevél nyilvántartás, üzemanyag-fogyasztás nyilvántartás, üzemanyag megtakarítás kifizetésének nyilvántartása, karbantartás nyilvántartás stb. 🙂
Tisztelt cím!
Kérdésem a következő lenne. Egy személygépkocsi van az egyszemélyes Bt. tulajdonában. Sajnos nem képes a”cég” havonta kitermelni a cégautó adó összegét. Szeretném az üzembentartói jogot egyik családtagomra terhelni. A cég mentesül-e az adó alól, vagy csak a gépjármű eladása a megoldás?
Válaszukat megköszönve maradok tisztelettel!
Kedves T. Tamás!
Egyszemélyes Bt. nem létezik. A betéti társaságnak legalább egy bel-, és legalább egy kültaggal kell rendelkeznie.
Cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan, akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett személygépkocsi után kell megfizetni, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el.
Tehát, mivel az üzembentartói jog nem érinti a Bt. tulajdonjogát, fenáll továbbra is a cégautóadó fizetési kötelezettség.
Az eladás magánszemély számára akkor jelent megoldást, ha a cég költségei között nem jelenik meg az autó üzemeltetési költsége.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Cégünk tulajdonában van egy Toyota Hiace 3 személyes tgk. Mivel ősszel lesz 5. éves, felmerült bennünk a vegyes használatú tgk-vá átalakítás lehetősége. Így talán nem kellene a használtautó piacon elkótyavetyélni az egyébként megkímélt, de sokat futott ( 370 ekm ) áruszállítónkat. A kérdésem az lenne, hogy a 3000 kg össztömegű, 6 személyes vegyes használatú, ( a forgalmi szerint ) tgk-ra kell-e cégautóadót fizetni? Válaszát előre is megköszönve: Balogh István
Kedves Balogh István!
Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül
– a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely
– a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy
– idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is,
továbbá
– az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülés rögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
T.Cim!
Közeleg a cégautó adó bevallási határidő,Az én esetemben mivel tehergépkocsira
vezetem az utnilvántartást és a költséget is erre számolom erre, nem kell bevallanom a cégautóadót.Ugyanakkor a nagybátyám is ennél az állami cégnél dolgozik. Most egy ujabb kérdés merült fel – a bevallással kapcsolatban.
2011 december havi költségtéritést megkapta 2012 január hóban.
2012 január, február és március hónapban költségei merültek fel,melyre az utnyilvántartást és a nyilatkozotot leadta a munkáltató felé. de a kifizetés csak a
január havi elszámolásra történt.
Tekintettel arra,hogy a költségei felmerültek mind 3 hónapban .igy a ki nem fizetett összeg után meg neki kell bevallani és megfizetni a cégautóadót is???Köszönöm.
Kedves Balogh Máté!
Ez most egy nagyon szép kérdés volt, és őszintén reméljük, hogy bátyja esetén nem fog kiderülni, hogy neki is tehergépjárműje van… 🙂 🙂
Jól értelmezzük: a testvére leadta a költségtérítéshez szükséges dokumentumokat a munkaadónak, aki eddig csak a januárra vonatkozó költségtérítést fizette meg, a február és március hónapra járót még nem?
Munkába járásról van szó, vagy kiküldetési rendelvényről? A testvérénél is elő van írva a gépjármű használat a munkaszerződésben?
Ha a válaszok igenlőek, akkor cégautóadót – véleményünk szerint – fizetni kell, és a testvérének követelése lesz (van) a munkaadóval szemben.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Az lenne a kérdésem, hogy a számítás alapja akkor, ha gépjárművünk 13-as környezetvédelmi besorolású?
köszönöm!
Kedves Fistván!
A táblázatból a 11, 12, 13 és 16 környezetvédelmi osztály azért maradt ki, mert ezek a járművek nem felelnek meg az szja törvény által előírt személygépjármű fogalmának (pl. az össztömegük, vagy kerékszámuk miatt), így nem cégautóadó kötelesek.
Amennyiben az adózónak az a véleménye, hogy márpedig az szja törvény meghatározása ráillik a járművére, akkor feltehetően a “V2” rovatba hibás adat került, és ezt a Kormányzati Hivatal Közlekedésfelügyeleténél jelezni kell, ahol gondoskodnak a forgalmi engedély jogszerű javításáról (és ezzel együtt mégiscsak fizetheti a cégautóadót… 🙁 ).
Jobb, ha ön jön rá az esetleges tévedésre, mintha 3 év múlva egy szemfüles adóellenőr szúrja ki… 😉
Tisztelt Iroda!
2011-ben kaptam támogatást saját autó használatra a cégemtől munkába járásra: üzemanyag elszámolás APEH normatíva alapján + 9Ft/km egyéb költségre. Az útvonal nyilvántartáson viszont a cég két telephelye közötti munkavégzéssel kapcsolatos ingázásokat kellett feltüntetni, nem a tényleges lakhelyről történő bejárást. A most kézhez kapott személyi jövedelem adó bevallásomban a következő szerepel: 2. sor munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés: bevétel 550000 Ft, költség. 550000Ft. A kérdésem: Kellett volna ez esetben cégautóadót fizetnem?
Válaszát köszönöm.
üdvözlettel: István
Kedves K. István!
Ami nagyon valószínű: ön nem támogatást kapott, hanem költségtérítést fizettek az ön számára, mégpedig – ahogyan leírta – a törvényben előírt költségtérítést meg nem haladó mértékben.
Kérdéséből az is kiderül, hogy útnyilvántartást vezetett, valamint az, hogy eredetileg munkába járás költségtérítésére kapta, de valóságban a vállalkozás két telephelye közötti munkavégzéshez kapta a költségtérítést.
A munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés során a munkaadónak cégautóadó fizetési kötelezettsége a törvény erejénél fogva (nevesítetten) nem keletkezik. [Itt jegyezzük meg, hogy az szja tv. 25. § (2) bekezdése alapján a munkába járás költségtérítése 9,- Ft/km összegig adómentes, a munkába járás fogalmát pedig a többszörösen módosított 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet határozza meg.]
A 2 telephely közötti ingázás semmi esetre sem minősül munkába járásnak, ebből következően a kapott költségtérítés miatt önnek cégautóadót kell fizetnie.
Tisztelt Iroda!
Ha a gk. magán tulajdonban van de a cég az üzembentartó akkor kell cégautóadót fizetni.
Illetve, ha a cég bérli magánszemélytől akkor mi a helyzet?
Kedves Kroll Péter!
Cégautóadót kell fizetni a magánszemélynek a tulajdonában álló személygépkocsi után, amelynek használatára tekintettel
– ha a költségelszámoló magánszemély az szja törvény szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, vagy
– ha a költségelszámoló cég vagy szervezet a számviteli törvény szerinti költséget, ráfordítást számol el.
Tisztelt Iroda!
Jól értem, hogy ha van egy cégem ami üzembentartója egy magán tulajdonú gk.-nak, de nem számol el semmilyen kiadást rá senki, akkor nem kell fizetni?
Kedves Kroll Péter!
A cég nem véletlenül üzembentartó, ahogyan a névben is szerepel: üzemben tartja a gépjárművet [pl. üzemanyag, kenőanyag, alkatrészek, javítás, karbantartás, bérleti díj, lízingdíj, értékcsökkenési leírás, felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, stb.]. Ez pedig már megalapozza a cégautóadót. Vagy a tulajdonosnak, vagy az üzembentartónak, de fizetni kell cégautóadót.
Magunk között szólva: különben mi a búbánatnak üzemeltető a cég? 🙂
Tisztelt Iroda!
Jogos a kérdés. Ezt próbálom kitalálni. 🙂
Mondjuk a leírható üzemeltetési költség kevesebb lenne mint az adó. (hirtelen ez jutott eszembe)
Vagy nem akarjuk leírni mert sok a macera és jó fejek vagyunk. 🙂
Kötelező elszámolnom a használati költséget?
Ha nem költségelem akkor nem kell adózni?
(persze csak elméletileg)
Kedves Kroll Péter!
Ha ennyire csekély a költség, akkor vezettessék ki az üzembentartói jogot, és a hivatalos célú utakra kiküldetési rendelvényt alkalmazzanak – már nincs is cégautóadó fizetési kötelezettség… 😉
Tisztelt Iroda!
A 2012 es cégautóadóval kapcsolatban a következő kérdésem lenne:
Kft tulajdonában lévő személygépkocsi után ha Km nyilvántartás alapján egyértelmű,hogy NINCS MAGÁNCÉLÚ használat, költségelszámolás (benzin olaj szerviz stb)természetesen van kell-e cégautó adót fizetni? Esetleg az adott hónapban nem ment egy km-t sem természetesen a benzin sem fogyott!Erre egyértelmű választ eddig sehol nem találtam miért igen vagy miért nem.
Kedves G Zoltán!
Az 1997. évi LXXXII. törvény hatályos szövege (Cégautóadó, adó tárgya)
[A kiemelés tőlünk származik.]
Tehát, a cégautóadó nem attól függ, hogy volt-e, van-e magáncélú használat a társaságnál. Elégséges feltétel, ha a tulajdonában van.
Köszönöm!
Akkor ha a cégautóadó fizetve van a vegyes (magán céges)használat mellett a Km nyilvántartás nem kötelező.Egy ilyesmit olvastam az APEH honlapján ez valóban igy van? Semmi értelme a nyilvántartásnak véleményem szerint.
Kedves G Zoltán!
Az előzőekben arról volt szó, hogy nem ment egy métert sem magánhasználatra, sőt, sehogyan sem az az autó… 🙂
Az útnyilvántartás vezetése kötelező, mivel az a költségelszámolás alapja abban a tekintetben, hogy megállapítható legyen a magáncélú és a hivatalos célú használat aránya.
A gépjármű költségeit a társaság kizárólag számlák alapján számolhatja el (üzemanyag, karbantartás stb.), de a társaság költséget kizárólag a tevékenysége érdekében felmerült költségként számolhat el. A magáncélú használat nem a tevékenység érdekében felmerült költség.
T.cim! nagyon köszönöm a cégautóadóval kapcsolatos válaszukat-ilyen érthetően és egyszerüen megfogalmazva egy olyan személy részére aki nem foglalkozik könyveléssel még nem találkoztam.De, most egy ujjabb problémám merült fel ,
Gyakorlatilag tegnap kaptam a sulyadó kivetését a gépkocsimra és kiderült, hogy
ez valójóban egy tehergépkocsi./25oo kg meghaladó platos kocsi/
A következő kérdésem merül fel: akkor most, hogy a gépkocsi költségtéritést megkaphassam mit kell vezetnem, számlákat kell e gyüjtenem és nem beszélve arról, hogy most is meg kell fizetnem a cégautóadót.- munkábajárásért nem fizetnek, csak az erdőbe történő közlekedésért.
Vagy milyen megoldás létezik egyáltalán, hogy a felmerült költségeimet megkapjam,
köszönettel : Balogh Máté
Köszönettel :Balogh Máté
Kedves Balogh Máté!
Gratulálunk! Van egy gépjárműje, amiről a súlyadó befizetésekor derül ki az ön számára, hogy tehergépjármű… Legalább a plató miatt azért gyanakodnia kellett volna, nem? 🙂 🙂
Előbb a jó hír: cégautóadót nem kell fizetnie, azt csak a személygépjárművek után kell megfizetni, bizonyos esetekben (többnyire igen, mint nem…).
A felmerült költségeit – leírása alapján – ön megkapja a munkaadójától, a kérdése legfeljebb az lehet, hogy a költségtérítése, amit kap
a.) fedezi-e a költségeit,
b.) kell-e személyi jövedelemadót fizetnie a kapott bevétel után?
Ad a.) Nem tudjuk eldönteni, a valóságot kizárólag ön ismeri. Feltehetően a munkaszerződése tartalmaz erre vonatkozó útmutatást, azt már önnek kell eldöntenie, hogy kijön-e a kapott “keretből”. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a munkaadója tehergépjármű meglétéhez köti a munkakört, valószínűbb, hogy gépjármű használati kötelezettséget ír elő. Lehet, hogy egy rendszám nélküli, gázzal hajtott Lada Nívával, amit csak az erdőben használ, jobban kijönne, de az is lehet, hogy nem.
Ad b.) Az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a magánszemély a tételes költségelszámolás szabályai szerint a bevallásában érvényesítheti a gépjárműhasználattal kapcsolatban felmerült költségeit. Költség kizárólag útnyilvántartással alátámasztott, üzemi célú futásteljesítmény után számolható el!
A 9,- Ft/km személygépkocsi-normaköltség tehergépjárművek esetén nem alkalmazható!
Mivel tehergépjárműről van szó, ezért kell útnyilvántartást vezetnie, az üzemanyagköltség tekintetében lesz választási lehetősége:
ba.) fogyasztási norma és NAV által közzétett ár alapján, vagy
bb.) számlákkal igazolt üzemanyag vásárlás alapján.
Az üzemanyag költségen felül a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatóak el a hivatalos célú használat arányában.
T.cim!
Állando olvasója vagyok a lapjuknak.
De egy igen bonyollut kérdést szeretnék feltenni Önöknek!
Erdészeti dolgozokról van szó. Ezidáig a szgk.költségtéritést 9 ft /km és üzemanyag norma alapján kapták.-utnyilvántartás vezetése mellett.Egy erdész kerülete kb 800-1000 ha. Most 2012 évtől ezen változtatnak és a munkavállalóknak kell a cégautoadót megfizetni.- és nyilatkozni kell havonta a figyelembevehető költségekről. Kérdésem , hogy ez esetben mit kell vezetnem, köteles vagyok-e
cégautó fiezetésre saját gépjármüvem után ,mint munkavállaló-.A kerületben történő mozgást munkábajárásnak tekintik
Köszönöm a választ.
Kedves Balogh Máté!
Valóban egy összetett kérdést sikerült elővezetni; lássuk hát, mire jutunk… 🙂
1. Most kezdjük hátulról a történést: vajon, munkába járásnak tekinthető-e a kerületben történő mozgásuk?
A 39/2010. (II.26.) Korm. sz. rendelet szerint (és az szja törvény is erre hivatkozik):
Erdészethez laikusként úgy képzeljük, hogy a lakóhelytől a munkáltató által kijelölt első munkapontig, valamint az utolsó munkaponttól a lakóhelyig terjedő út képzelhető el munkába járásként, és mint ilyen, az előbb idézett rendelkezés aa), vagy ab) pontja vonatkozhat rá, sőt, mindkettő is lehet életszerűen, ekkora területen (Ja, jut eszünkbe: a hektár terület mértékegység, és nem kerület mértékegység! 🙂 🙂 1 ha = 10.000 m2 (0,01 km2), az ön által említett 800 – 1.000 ha = 8-10 km2, kb. 4 km x 2-2,5 km-nyi terület lehet, ha nem mértük el a számolást. Ami annyit jelent, hogy a legkülső ponton körbejárni 12-13 km-t jelent. Ehhez jön még a keresztbe és kasba, valamint az össze- és visszajárkálás. 🙂 )
A munkáltató akkor köteles költségtérítést biztosítani, ha
– a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés;
– a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni.
A költségtérítés mértéke a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 9 forint. A munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el, a költségtérítés (ezen összegig) adómentes bevétel, és ha a magánszemély munkába járásra
tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem kell cégautóadót fizetnie, és nem kell semmilyen nyilvántartást vezetnie.
Nyilatkoznia kell a munkáltatója felé a tartózkodási helyéről és a lakóhelyéről, valamint arról, hogy melyik helyről jár munkába.
Összefoglalva: A lakóhelyétől a kerek erdő sarkáig és vissza megtett út minősül(het) munkába járásnak, és erre a távolságra kaphat munkanaponként és kilométerenként 9 Ft-ot adómentes munkába járási költségtérítés jogcímen, amikor nem kell cégautóadót fizetnie, és nem kell útnyilvántartást vezetnie.
Az erdő körbejárása, vagy az erdőben történő caplatás – ha gépjárművel történik – nem minősül munkába járásnak, nem is kaphat ilyen jogcímen adómentes költségtérítést.
(Egy sétáló ember sebessége kb. 1 m/s, azaz kb. 3,5 – 4 km/h. Az előbb kiszámolt kerület körbesétálása nagyjából 3-4 órát vesz igénybe, vagyis vagy kétszer körbesétál az erdő szélén, vagy egyszer körbesétál, és nagyjából az átlókat is lesétálja. Nem áll meg, nem intézkedik, nem figyel meg vadcsapást, nem mér fel tarvágásra ítélt területet, “csak” sétálgat. 🙂 – Háát, télen-nyáron, esőben és fagyban, így kiszámolva, már nem is olyan romantikus az erdészek élete… 😉 )
2. Folytassuk onnan, hogy az erdei caplatás helyett motorizáltan közlekedik az erdő körül, az erdőben, részben, vagy egészben: kell-e cégautóadót fizetni, ha ezután költségtérítést kap.
A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi6 hivatalos (üzleti)célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést.
a) útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben
b) saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. [Esetünkben erre nem kerülhet sor, mivel itt nem kiküldetésről van szó, magyarán: útnyilvántartás vagy átalány alapján részesülhet költségtérítésben.]
Az ilyen módon költségtérítés címén kapott összeg adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók.
A bevétellel szemben a költségek elszámolása ? a magánszemély választásától függően ? kétféle módszerrel történhet.
aa)
– üzemanyagköltség címén kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg, vagy
– a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá – a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat
arányában.
Mivel a költségtérítéssel szemben csak a hivatalos célú használatra jutó költségeket lehet érvényesíteni, a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos utakról útnyilvántartást8 kell vezetni. (Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek, így többek között a kilométeróra állását az év első és utolsó napján és a hivatali, üzleti célból megtett kilométereket.)
ab)
– az üzemanyagköltség mellett a számlák, bizonylatok alapján elszámolt egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe.
A kétféle módszer között szabadon választhat, választása azonban egész évre és valamennyi ön által használt személygépjárműre vonatkozik.
Abban az esetben, ha a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadó fizetésére kötelezett.
Összefoglalva: Az erdő körüli és az erdőben történő autózásért kapott költségtérítés adóköteles bevétel, amellyel szemben költségek számolhatóak el. Útnyilvántartás vezetése kötelező, és mivel költséget számol el a bevétellel szemben, cégautóadó megfizetésére is köteles.
Természetesen, nincs akadálya, hogy megkapja a munkába járás költségtérítést és a hivatali célú költségtérítést is egyszerre.
Szeretném megkérdezni, hogy 2012.01.01-től Gazdasági Társaságnak negyedévente vagy 2012.01.20-ig az egész évre kell bevallani és megfizetni a cégautó adó?
Köszönettel: Marika
Kedves Horváthné Abai Mária!
Ugyanazon a helyen, ahova ön a kérdését feltette, öt hozzászólással előbb ott a válasz is, jogszabály idézésével.
Nem változott ez a tavalyihoz képest.
Tisztelt Iroda!
Sajnos, figyelmetlen voltam és nem olvastam végig a hozzászólásokat.
Köszönöm segítségüket.
Betti
Tisztelt Iroda!
A törvény átolvasása után sem vált világossá számomra, hogy az új cégautóadót milyen gyakorisággal kell bevallani és megfizetni? Eddig tárgynegyedévet követő hónap 20-ig (1101 bevalláson) teljesítettük adófizetési kötelezettségünket.
2012-ben is így marad?
Válaszukat előre is köszönöm!
Betti
Kedves Betti!
Az ön előtti kérdezőnek adott válaszunk második fele (idézett törvényhely) sem segített?? 🙂 🙂
Ez a rész nem változott.
2011-ben az a hír keringett , hogy egy összegben 2012 jan. 20-ig meg kell fizetni. Amint kiderült ez is “kacsa ” volt .
Tisztelt Iroda!
EVA-s bt cégem van, egy cégautóval, havi 8800 Ft-os kategóriában. Éves díjam 105600 Ft. Tavaly levonható volt az önkormányzatnak fizetett ún. súlyadó. Ezt idén is le tudom vonni?
Kedves guido40!
Ez a rész nem változott.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A férjem egy logisztikai cégnél dolgozik. Az autót csak a bejárásra használja.
Kell utána cégautóadót fizetnie? 9 Ft/ km-es “gépkocsikopás” illetményt kap.
Válaszukat nagyon köszönöm: V. Móni
Kedves V.Móni!
Ha jól értjük önt, akkor férje költségtérítést kap a munkábajárás okán, és 9 Ft/km költségátalányt számolnak el neki.
Nem kell cégautóadót fizetnie.
Tisztlet Könyvelőiroda!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a férjem egyéni vállalkozó, az autó viszont az én nevemen van (a tulajdonos is én vagyok, nemcsak az üzembentartó) és ő erre az autóra útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor kell-e fizetnünk cégautóadót? Ha igen, akkor ő fizetni vagy én?
Nagyon sok cikket elolvastam a témában, de ez sajnos nem egyértelmű! Az igen, h ha ő a tulajdonos és én “csak” üzembentartó lennék, akkor neki fizetnie kéne, de több cikk alapján úgy értelmezem, h ha a tulajdonos is én vagyok, akkor nem kell fizetni!
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves P.Hajni!
Itt van egy cégautóadóról szóló válaszunk.