A KATA adózási módot választók – leginkább a látszólagos egyszerűsége, kedvező tételes adóösszege miatt – úgy törnek fel, mint a harkányi gyógyvíz. 🙂
A látványos fejlődés már olyan mértékű, hogy egyes fórumokon már arról is beszélnek, hogy azért a sok-sok kedvezmény, hogy minél többen válasszák, majd meg lehet kopasztani őket, mint ahogyan az EVA-tól is elvették a kedvet.
Mindenesetre, most ott tartunk, hogy az elfogadás alatt álló tavaszi adócsomagban néhány KATA adózást érintő változás is bekerült. A változások – jellemzően – inkább egyértelműsítések, mint újdonságok, és a vállalkozások szemszögéből nézve több pozitívum is van.
Szemezgessünk távirati stílusban a várható változásokból:
- 2018-tól a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók a KATA szempontjából már nem fognak főállásúnak minősülni, így az eddigi havi 50(75) ezer forint helyett havi 25ezer forint lesz a kötelezettségük.
- Nem fog megszűnni a a KATA alanyiság automatikusan az év utolsó napjával, ha azon a napon az adózó nettó módon számított adótartozása meghaladja a 100ezer forintot, hanem lehetősége lesz a jogerőre emelkedésig megfizetni a tartozást, és így folytatni a vállalkozást.
- A pontosítást követően teljesen egyértelművé válik, hogy a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek a kisadózó vállalkozás bevételének, visszamenően alkalmazható.
- Ugyancsak pontosításra került az, hogy az adóalanyiság megszűnését követő második év első napjától kezdődően lehet majd újra alkalmazni a KATA adózási módot.
- Csiszoltak egy kicsit rajta, és egyértelműsítik, hogy a KATA alany bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
- Az egyéni vállalkozó esetében nem lesz alkalmazható az EKHO szerinti adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó KATA szerint adózik.
- Nem csak a KATA adózási módot választókat, hanem az alanyi adómentességet választó összes vállalkozást érintő tervezett változás (hogy pozitív, vagy negatív a hatása, arról erősen megoszlanak a vélemények), hogy az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek. (Magyarul: el kell választani a lakóssági számlaforgalmat a vállalkozói számlaforgalomtól, vagyis kötelezővé válna a vállalkozói pénzforgalmi számla nyitása).
- Szinte mindenkit, nem csak a katásokat érintő változás, hogy a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs csökkenése mellett az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs is 18 százalékról 5 százalékra csökken. (Azt kicsit nehezen emésztjük meg, hogy a halakra vonatkozó áfa szabályozásból miért marad változatlan a cápa áfa kulcsa? 🙂 🙂 )
Üdvözlöm az Iroda dolgozóit. Kérdésem az lenne, hogy kaphat e méltányossági nyugdíj emelést az a öregségi nyugdíj korhatárt betöltő személy aki jelenleg rokkantsági ellátás címen kapja a nyugdíjat? Köszönöm válaszukat.
Kedves Tunyogi János!
“Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) – c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.”
ONYF tájékoztató a méltányosságról
Tisztelt Könyvelőzóna!
KATÁS Egyéni vállalkozónak, aki ÁFÁ-s milyen részletező nyilvántartásoka kell készíteni a szabályos könyveléshez? Pl:(Bevételi, ÁFA, TE, Bankszámla analitika)?
Kozmetikus (szépségipari szolg.,szolárium)tevékenységhez kötelező a pénztárgép használata?
Válszukat előre is köszönöm.
Üdv:
Nagy Lajos
Kedves Nagy Lajos!
Hátulról kezdve: a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet tételesen, TEÁOR szám szerint, felsorolja, hogy melyik vállalkozásoknak kötelező az online pénztárgép használat.
TEÁOR 9604 – Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége
A kozmetikai kezelés, a fodrászat, arcmasszázs, manikűr, pedikűr, arckikészítés, sminkelés, testfestés, stb. a TEÁOR 96.02-be tartozik, számukra nem kötelező az online pénztárgép használata.
Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási kötelezettségeit az Szja törvényben (10. és 5. számú melléklet) lehet megtalálni, továbbá áfás vállalkozás esetén az Áfa tv. ad még útmutatást, de más egyéb jogszabályok is írhatnak elő kötelezettségeket).
Az tény, hogy az egyéni vállalkozó a kata adózási módot választotta, és ebből kifolyólag kedvezményei vannak a nyilvántartási kötelezettségek körében, ugyanakkor lévén áfás, ami alól nincs mentessége (meg máshogyan nem is tudná teljesíteni az áfás dolgait, mint részletes nyilvántartásokkal).
Javasoljuk, hogy áfás katásként – különösen – ne akarja a vállalkozói életét könyvelő nélkül élni. 🙂