Hamarosan szeretnénk útjára indítani online bérszámfejtési szolgáltatásunkat, melynek igénybevételekor az ellenértéket PayPal-en keresztül is ki lehet majd egyenlíteni. Ennek kapcsán jutott eszünkbe: hogyan legyünk jogkövetőek a PayPal használata során?
Aki az internet útjain poroszkál, bizonyára találkozott már a PayPal fizetési móddal (meg sok mással is találkozhatott, de nálunk talán ez a legismertebb internetes fizetési mód a bankszámla utaláson kívül). Na, de adójogi szempontból, a PayPal számla bankszámlának minősül-e?
Először azt kellene elmondanunk, hogy mi is az a PayPal; egy teljes körű banki szolgáltatást nyújtó internetes bank, melynek tevékenysége – gyakorlatilag – egész Földünkre kiterjed. A PayPal számla nyitása ingyenes, a pénz fogadása ingyenes, havi díj nincs, ingyenes vevővédelem (a PayPal-lel történő vásárlás esetén, ha nem érkezik meg a termék, a PayPal a vásárlás összegétől függetlenül visszatéríti az összeget). A valutaváltással járó tranzakciók és a PayPal-lel való fizetés fogadása meghatározott díj ellenében történnek. A pénzösszeg fogadásának összege egészen barátságos, az előző havi forgalomtól függően 1,9% – 3,4% +90,- Ft tranzakciónként.
A PayPal számla nyitása mindenféle bonyodalomtól mentes; elegendő egy, csak általunk használt email cím, meg egy általunk kitalált jelszó, és kb. 2 percen belül már az elektronikus pénzkeringés áramába kerülhetünk, valamint a megfelelő visszaigazolásokat követően, maximum 3-4 napon belül akár eladók vagyunk, akár vevők, korlátok nélkül teljesíthetjük tranzakcióinkat.
És miképpen jön ide az adóhatóság, az adózás rendje? Azon túl, hogy – mint minden államban – az adóhatóság nagyon szereti tudni, hogy mit is csinálunk, egy vállalkozásnak, vagy vállalkozást végző (nem végző) magánszemélyre különböző szabályok vonatkoznak pénzforgalmuk bonyolításával kapcsolatban.
A többszörösen módosított 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 178. § (értelmező rendelkezések) 28. és 29. pontjai az alábbiakat mondja:
28. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
29. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat
Az Art. 14. §. (1) bekezdés i.) pontja az előzőek részére adókötelezettségként írja elő a pénzforgalmi számla nyitásának kötelezettségét:
14. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:
…..
i) pénzforgalmi számlanyitásra
Az Art 38. §. (2) bekezdése meghatározza, hogy ki az, akinek kötelező pénzforgalmi számlát nyitnia:
(2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. …
(Közbevetőleg: ezen előírás értelmezése azt is jelenti, hogy az áfa fizetésre nem kötelezett egyéni vállalkozónak [magánszemélynek] nem kell pénzforgalmi számlát nyitnia, adott esetben számlaforgalmát, adókötelezettségét lakóssági számlájáról is teljesítheti. Aki nem kötelezett pénzforgalmi számlanyitásra, annak megfelel a lakóssági számla is.)
Tehát, aki pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, annak belföldi számlát kötelező nyitnia, nem elegendő, ha pl. külföldön nyit számlát, vagy éppen PayPal számlát nyit. Erre az Art 38. §. (3) bekezdése rá is erősít:
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
Adót, költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag belföldi számlára utal.
Az Art. 38. §. (2) bekezdésnek azonban van egy másik értelme is: egy belföldi pénzforgalmi számlával kell legalább rendelkezni, ami nem zárja ki sem a további belföldi pénzforgalmi számla nyitását, sem a külföldi pénzszámla nyitását. Magyarán szólva, a pénzforgalmi számla nyitására kötelező adózónak lehet akár több belföldi, vagy egy/több külföldi pénzforgalmi számlája is.
Tetszik, nem tetszik, az arra kötelezetteknek egészen biztos, hogy nem elegendő a PayPal számla, hiába érhető el, használható ez a kiváló szolgáltatás Magyarországról, hiába hálózza be az egész világot – a magyar adójogszabályok szempontjából.
A pénzforgalmi számla fogalmát a a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. §. 20. pontja határozza meg:
Pénzforgalmi bankszámla: az a bankszámla, amelyet a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítása céljából vállalkozási tevékenységével kapcsolatosan törvényben, vagy kormányrendeletben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve az a bankszámla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezetten pénzforgalmi bankszámlaként kerül megnyitásra.
Vagyis, visszakanyarodtunk ismét az Art-hez (legalábbis ezen tárgykör tekintetében). 😉
Mondhatjuk úgy is, hogy ma már az internet nélkül elég nehéz lenne (kényelmesen) élni. Nem divatból, hanem célszerűségből (alacsony költségek, nagy látogatottság, gyors és kényelmes ügyintézés, akár mobiltelefonnal is, stb.) naponta vállalkozások tucatjai áramlanak az internet felé. A honlapokon árult termékek, szolgáltatások kiegyenlítése pár kattintással történhet. Egy termék kiválasztásától, annak birtokbavételéig (pl könyvek, filmek, fotók, leírások, tanácsadások, és még ki tudja, mennyi minden még) csak néhány perc telik el, ha van az embernek megfelelő eszköze hozzá.
Akkor használjunk PayPal (vagy hasonló online) számlát, vagy ne használjunk? A válasz egyértelműen: használjunk! De… ne tévesszük szem elől a törvényi előírásokat!
A PayPal – egykattintásos kérelmünkre – bármelyik időszakról közöl nekünk részletes forgalmi kimutatást, a számlát össze is lehet kötni a pénzforgalmi (vagy lakóssági) számlánkkal, vagy éppen bankkártyánkkal.
Véleményünk szerint a PayPal számlánkról kérjünk a könyvelőnk számára havi adatforgalmat, amelyet kinyomtatva az iratőrzési szabályok szerint őrizzünk meg. Ez a lista lehet akár a számlaforgalmunk kiegészítő alapbizonylata, de lehet ez a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezettek számára a bevallást alátámasztó bizonylat is.
(Példaszerűen: Magánszemély, aki honlapján hirdetéseket jelenít meg, és a rákattintásokért a hirdetőtől pénzt kap, PayPal számlát nyit, ahova ezek a kifizetések beérkeznek. Az Art. korábban idézett előírása értelmében ez a tevékenység vállalkozási tevékenység (hirdetési felület bérbeadása), amely után után adót kell(ene) fizetnie a magánszemélynek. Adószámot kiváltania nem kell, pénzforgalmi számlát nyitnia nem kell, de a bevételéről majd bevallást kell készítenie. Amennyiben kinyomtatja a január 01. – december 31. közötti PayPal számlájának teljes forgalmát, bejelöli és összegzi ezen tevékenységének bevételét, akkor a bevallásába kerülő összegnek ez a kimutatás lehet az alapbizonylata. [Okok! Tudjuk, hogy ez nem mindig így szokás, de mi azt írjuk le, hogy mi lenne a szabályos… 😉 ])
Ahogyan azt – kicsit kifordítva az eredetit – mondani szokás: A PayPal számla nélkül lehet élni, de nem érdemes. 🙂 Amennyiben egészséges megoldásokkal törekszünk jogkövető magatartást tanúsítani, akkor egyszerre élvezhetjük az online szolgáltatások előnyeit, és a szabályos bevallás hátrányait. 🙂 🙂 Legalább ebben a tekintetben nem pofoznak fel bennünket hajnalban a NAV várának fokán… (Rejtő Jenő Fülig Jimmy-je után szabadon…) 🙂 🙂
Köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel,
Emma
Kedves könyvelő iroda!
Az lenne a kérdésem, ha összegyűlt a paypal számlámon 1,4millió forint, (ez az összeg különböző tárgyak eladásából jött össze) és ezt lehívom, egy olyan bankszámlára ahol nem szokott ennyi ft lenni, max pár százezer, akkor utánam járhat a NAV (vagy APEH) hogy honnan lett ez a pénz?(<-erre sok esély van?) Vagy mennyit kell adóznom? (magánszemély vagyok.)
Kedves Bartha Róbert!
A NAV (leánykori nevén: APEH) csak nagyon szűkkörűen meghatározott esetekben kaphat banki információt, menetrendszerűen nem is kap a forgalomról adatokat. Ez miatt nulla az esélye annak, hogy előveszik.
Az egy másik kérdés, hogy ön – a PayPal-es számlából ítélve – valamiféle internetes kereskedelmet folytat. A NAV-nak egyik kiemelt programja az online felületek, az online kereskedelem fokozott ellenőrzése, így már növekednek az esélyei, hogy előbb-utóbb a szemük elé kerül (különösen, ha a népszerűbb portálokon, gyakrabban végzi az említett eladásait.
Az adózásról: alapvetően önbevallás van, önnek kell tudnia, hogy mit csinál, és ennek megfelelően kell bevallást tennie, adót fizetnie. A leírása alapján számunkra úgy tűnik, hogy ön rendszeresen végzi ezt a tevékenységet, és ez gazdasági tevékenységnek minősül, amelyet vállalkozás keretében folytathatna, azaz adószám kiváltására lenne kötelezett (akár egyéni vállalkozóit, akár társas vállalkozóit), és ezen szabályok szerint kellene adóznia, járulékokat fizetnie, stb.
Magánszemélyként szja és eho fizetési kötelezettsége lehet a beszerzés és értékesítés eredménye után, az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint.
Csak majd a bank jelenti le az NAV-nak, hogy pénzmosás gyanús pénzek mozognak a számlán.
Kedves Laci!
A pénzmosásról szóló szabályozásba ez az eset nem tartozik bele, több okból sem.
Jó estét!
Hogy kéne csinálni: Példa…. Veszek egy használt cikket mondjuk 90e Hufért, (itt elég egy adásvételi a könyvelőmnek?) Ezt a tárgyat értékesítem ebay-en mondjuk 170e Huf nak megfelelő összegért. Azaz a profitom 80e huf. Mennyit kéne ez esetben adóznom? ha az adásvételi ugyan akkora összeget takar, mint a vétel adóznom nem kell? Sima kézzel írt adás-vételi szerződés könyvelési szempontból elfogadott?
Üdv: Moby
Kedves Moby!
Az ingó értékesítés szabályai 2012. január 1-i hatállyal változtak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.).
Az ingó értékesítési tevékenység bevételéből a jövedelmet csak abban az esetben kell megállapítani, ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladta. A jövedelem megállapítása során az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből levonható a szerzésre fordított összeg, valamint az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan igazoltan felmerült kiadás (vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, stb.)
Ha a megszerzésre fordított összeg az Szja tv. rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem után 16% az adómérték, és az adóévben ilyen címen megszerzett összes jövedelem után kiszámított adóból 32 ezer forintot nem kell megfizetni (ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha az ingó értékesítésből származó jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot).
Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jövedelem megállapítása változatlanul az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint történik, csak az adó megállapításának módja változik: a jövedelem nem elkülönülten adózó jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adózik, és a 32ezres kedvezmény sem vehető igénybe, és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Az Szja tv. 3.§ 46. pont
Az Szja tv. 58.§ (8) bekezdése
Kedves Könyvelőiroda!
Az lenne a kérdésem, hogy
A PayPal részletes forgalmi kimutatása a “TRANSACTION HISTORY” című kimutatás?
Ez elfogadható a cégünk könyvelési bizonylataként, tekintve, hogy ez csak egy másolat, amit a PayPal oldaláról letölthetünk.
A NAV is elfogadja ezt HITELES bizonylatként?
Előre is köszönöm válaszukat:
Emma
Kedves Emma!
Mi leírtunk egy jogszabálykövető megoldást, ami – véleményünk szerint – a NAV részéről is elfogadható lehet. Ugyanakkor garanciát nem vállalhatunk rá, mert számtalanszor tapasztaltuk más ügyekben is, hogy a NAV területi szervei más-más gyakorlatot folytatnak egy adott ügyben.
Javasoljuk, hogy írja le a metódust, és kérje az önök vállalkozásában illetékes NAV állásfoglalását a kérdésben.
Kedves könyvelőiroda!
Az adózás, számla kiállítás világos a jogkövető magatartás szempontjából, ami viszont mg kérdéses számomra az a áfa? Ha paypalon keresztül vásárolnak tőlem egy szolgáltatást, annak van-e áfa vonzata? Bé kell-e fizetnem az áfát a magyar államkassza mindent elnyelő fekete lyukába? 🙂
Kedves Attila!
Az áfa fizetési kötelezettséget nem a fizetés módja (PayPal, banki utalás, készpénz, utánvét, stb.) határozza meg – ebből következően, általános esetben, irány a fekete lyuk… 🙂
Kedves Könyvelőzóna!
Internetes vállalkozáson töröm a fejem. Egy szolgáltatás árusítása lenne a cél. Kicsit nézelődtem neten és az alábbit találtam Nem kell nyugtát adniuk az “online szolgáltatóknak”, tehát fizikai termék előállítása nem történne meg, csak fizetés után egy bizonyos szolgáltatás igénybe vehetővé válik. Fenti link alapján, ha az egész automatikusan történik, nem vagyok kötelezett számlát kiállítani. Tehát a NAV-nak mi alapján fogok bevallást készíteni? Mivel Paypal-al szeretném megvalósítani a fizetést, mivel fogok tudni elszámolni?
Ha Paypal számláról nem a pénzforgalmi számlára fogok lehívni pénzt, hanem egy lakossági számlára, akkor mit fogok (kell) elszámolni?
Jó napot!
Megszeretném kérdezni, hogy ha a Paypal számlámról már ebbe az évbe kb 500ezer forint lehívásom volt saját bankszámlámra, akkor ez után kell-e adózni? ha kell akkor hogyan tegyem meg ezt és mennyit?? Többnyire szolgáltatás és ajándék volt a forgalom Paypal-on, és magánszemély vagyok.
A választ előre is köszönöm!
Üdv.:
Kedves buri!
A “lehívásból” arra következtetünk, hogy ön valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy éppen terméket értékesít, valamint hasonlókat vesz igénybe, és a pozitív különbözetből kér kifizetést, amely összeg bankszámlájára meg is érkezik.
Mindezekből az következik számunkra, hogy rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, üzleti haszonszerzés céljából, vagyis ehhez ki kellene váltani legalább az egyéni vállalkozói adószámot, és annak megfelelően kellene adóznia.
Kedves Szerkesztők!
Ha paypalon keresztül veszek igénybe szolgáltatást külföldről, és csak a paypaltól kapok erről bizonylatot, akkor azt kell beállítani az áfabevallásba? Az EU-s részletező bevallásban pedig a Paypal Luxemburgot tüntetem fel? Az ők EU-s adószámát esetleg tudja valaki?
Köszönettel:
Anna
Kedves Anna!
Ha igénybeveszi a szolgáltatást, vagy terméket vásárol külföldről, akkor onnan kap is számlát. A PayPal olyan, mint egy bank; nem az ő szolgáltatását veszi, csak rajta keresztül egyenlíti ki az ellenértéket.
A legtöbb eladó, szolgáltató nem küld számlát a vásárlásról, több szakmai fórumon is olvastam, hogy a paypal által kiállított bizonylat elfogadható beszerzési bizonylatként. Sőt, a vámhivatal is azt kéri be, ha nincs számla. Ez bevett gyakorlat, mivel a külföldi eladóra nem vonatkoznak a magyar áfa jogszabályok, nem is kötelezhető a megfelelő bizonylat kiállítására. Viszont ha én a vállalkozásom érdekében vásárolok, szerzek be árut, vagy veszek igénybe szolgáltatást, akkor el kell fogadják ezt bizonylatként. Az adókamarától kapott állásfoglalás szerint: Mivel a külföldiekre nem vonatkozik a magyar áfa törvény számlára vonatkozó rendelkezése, így könyvelési bizonylatként elfogadható a kapott visszaigazolás.
Kedves Anna!
Válasszuk ketté: vannak eladók, és vannak szolgáltatók (hogy az ön szavait használjuk). Az utóbbiak adnak bizonylatot, mégpedig olyant, amilyen a saját hazájuk előírása szerint vonatkozik rájuk.
Az eladók, úgy mint nálunk, Magyarországon, nem kötelesek számlát, bizonylatot adni.
A külföldi eladókra nem, de a szolgáltatókra (legalább részben) vonatkoznak bizonyos szabályok, és be is trtják őket.
A PayPal olyan bizonylat, amellyel azt tudja igazolni, hogy valamely termék, vagy szolgáltatás ellenértékét megfizette (bár, itt jegyezzük meg, hogyha elolvasta a cikkünket, akkor tudhatja, hogy a PayPal egy vállalkozás számára nem minősül pénzforgalmi számlának).
Általánosságban nem mondható ki, hogy bizonylatként elfogadható, vagy sem, azt mindig esetenként kell értékelni.
Kedves Könyvelőiroda
Olyan gondom van, hogy van egy honlapom ami reklámmentes lesz. Szeretnék rá reklámokat (ETARGET és hasonlóakat) elhelyezni. Tudom van erről írás (két fejezet) így jutottam el az oldalra is a google keresőből. Elolvastam a két fejezetet, de nem lettem okosabb, mert nem értem ezeket az adózási dolgokat, nem tudok olvasni a sorok között ilyen témában sajnos. Vagy csak félig meddig értem meg, de nem vagyok magamban biztos. Azt szeretném kérdezni, hogy magánszemélyként lehet e és hogyan kell adóznom az ilyesféle reklámok után? Elég egy banki számla, és annak a pénzforgalmát bemutatnom adóbevalláskor és adóznom utána? (egy egyszerű hazai lakossági folyószámlára gondoltam nem Paypal-ra) A belföldi bank tud e év végén egy évi összesítést adni, vagy elég a havi értesítő folyószámla kivonataimat bemutatni adózáskor? Ki kell e váltanom valamilyen vállalkozói engedélyt, vagy számot az APEH-nál? Nem hinném hogy nagy bevételem lenne, de mégis tisztán szeretném végezni a dolgokat, de egyszerűen és a magánszemélyi státuszt megőrizve. Azért írok ide mert már próbálkoztam vagy 5 fórumon de még válaszra sem méltattak, pedig csak információra lenne szükségem hogy elinduljak. Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves zoli!
Úgy tűnik, hogy ezt, a másik két részhez kapcsolódó, írásunkat, amelyhez kérdését írta, már nem volt türelme figyelmesen átolvasni:
Nem kell semmit az adóbevalláshoz mellékelni, csatolni; a bizonylatait, számításait, listáit meg kell őriznie, és ha kérik, akkor be kell tudni mutatnia az adóhoz való elévülési időn belül.
Nem tudni valóban, hogy mekkora forgalom várható, nem ismerjük a honlapot, annak témáját. Mi azt mondjuk, hogy előbb próbálja meg, és ha tényleg meglódul, akkor kérjen adószámot. Addig magánszemélyként a honlapjával törődjön, és várja, hogy csordogáljon valamicske az adSense, vagy eTarget stb. reklámokból.
Köszönöm a választ.
Akkor ezek szerint amint a PayPal internetes bank számlájának a teljes forgalmát ki lehet nyomtatni, akkor egy lakossági nem internetes bankszámla éves forgalmát is ki lehet nyomtatni (logikusan) és ha kérik az bemutatható igazolásként. És ha nem rendszeres és sok a jövedelem akkor elég magánszemélyként adóznom. Ha pedig beindulna a forgalom (bár a szkeptikus ez irányba történő válaszból ez eléggé kétséges) akkor adószámot kell kérni. Az adószám kérése hogyan történik, és hogyan kell alkalmaznom egy adóbevalláskor?
Nyilván itt a PlayPal-ról van a téma a fórum, hogy kényelmes és egyszerű, gazdaságos, de szerintem sokakat érdekel ez az alaphelyzet is.
De itt megjegyezném hogy nagyon korrekt ez az oldal, az ismerőseimnek csak ajánlani tudom majd.Válaszait előre is köszönöm.
Kedves Zoli!
Minden magyarországi banknak/gazdálkodónak/szervezetnek, stb. valamiféle bizonylatadási kötelezettsége van, egy bank esetében ez a számlaforgalomról szóló kivonat megküldésével (papír alapon, vagy elektronikus úton) történik.
Ezeket a bizonylatokat kell az adózónak megőriznie, és egy esetleges ellenőrzés alkalmából bemutatnia.
Amennyiben az ellenőrzést végző szervnek kétsége van akár a bizonylat eredetiségéről, akár azok teljes körűségéről, akkor törvényadta lehetőségük, hogy ezeket az adatokat kikérjék a kibocsátótól.
A forgalom tekintetében nem szkeptikusak, hanem gyakorlatban jártasak vagyunk. Nagyon sok mindentől függ egy honlap reklámbevétele; kétségtelen, hogy vannak hozzáértők, akik ebből meg tudnak élni, de a 99% helyében nem alapoznánk erre megélhetésünket, marad kiegészítő jövedelemszerzési formaként… 🙂
Ez nem egy fórum, hanem egy adózási, számviteli kérdésekkel foglalkozó miniportál, ahol segítünk ezekben a kérdésekben eligazodni. Ennél a cikknél történetesen a PayPal adózásával kapcsolatos összefüggések egy részéről írtunk.
Kedves Könyvelőzóna!
Kissé elszontyolított Gábornak fentebb adott válaszuk, de azért felteszem a kérdést. A szabályoknak megfelelően van a kft-nek pénzforgalmi számlája. De ha szeretnék az interneten is eladni terméket, PayPal-lal, nem lehetne hogy lakossági számlát rendelek hozzá? Okostelefon-alkalmazásról egyébként hogyan lehet bizonylatot adni? Köszönettel
Kedves g.
Kft. esetén (szabályszerűen) nem rendelhet hozzá lakossági számlát, ennek okát írásunkban részletesen taglaljuk is. A kft. mint jogi személy, kizárólag a pénzforgalmi számláján (a sajátján, és nem egy magánszámlán) bonyolíthatja forgalmát.
Okostelefon alkalmazásról ugyanúgy elérhető a honlap admin felülete, mint egy asztali számítógépről, és ugyanúgy lehet kezelni a felületet (legfeljebb kiugrik a szeme az ember fiának/lányának).
A NAV (vagy törvény) nem írja elő sehol sem, hogy a bizonylatadást okostelefonnal kell végezni… 🙂
Ja, nem a honlap okostelefonon való működésére gondoltam, hanem hogy a termék, amit árulnék, az egy alkalmazás, amit nem az androidmarketről, hanem a honlapomról lehetne megrendelni. Ha bejött a pénz, kiküldjük a linket, ami által települ az alkalmazás a vevő telefonjára. (ha jól értettem egyáltalán a fejlesztőt…)
Szóval a kérdés arra vonatkozott, hogy egy ilyen termékről hogyan lehet nyugtát vagy számlát adni, illtetve az így pay-palról befolyó pénz hogyan tehető láthatatlanná 🙂
Kedves g.!
Nyugtát/Számlát éppen úgy lehet adni, mint egy bármilyen más termékről, szolgáltatásról. Valamilyen számlázóprogramot közbe kell iktatni, ami vagy automatikusan kiküldi a bizonylatot, vagy kicsi kezünkkel kell megoldani. 🙂
Először valami vicceset akartunk írni a láthatatlanná tévő alkalmazással kapcsolatban, aztán erről letettünk; nagyjából értjük, részben meg is értjük azt a törekvést, hogy a növekvő terhek miatt belenyomják az embereket a szürke- vagy fekete gazdaságba, és gyakran azt látni, hogy annak megy jól, aki nem tart kapcsolatot egyáltalán az adóhatósággal. 🙁
Sajnos, nekünk nem éri meg, nem is tisztünk, nem is értünk egyet vele, hogy adóeltitkolási tanácsokat adjunk a honlapunkon. Maradunk az eredeti, segítő szándéknál. 🙂
Oké, gondoltam, hogy ez így nem lehet 😀
Kedves Könyvelő Iroda!
A kérdésem a következő:
Mivel a PayPal Luxemburgban van bejegyezve, így a NAV elvileg nem férhet hozzá a pp-om adataihoz.
Egyéni vállalkozóként szolgáltatást szeretnék eladni sok személynek és paypalon keresztül tranzakciókat végezni.
Tegyük fel; lehívok róla az 1 millió forintból 500 ezret. Akkor az könyveléstechnikaliag helyes, ha a számlát a paypalnak állítom ki mint pénzügyi szolgáltatás és nem egyessével a szolgáltatást igénybe vevő személyeknek?
Üdv
Gábor
Kedves Gábor!
A PayPal adataihoz a NAV nem fér hozzá, az majdnem bizonyos. Ugyanakkor – elvileg – a PayPal-ről a saját számlájára hív le összeget, amit a bank is észlel, meg önnek is illik bevallania, vagyis előbb-utóbb a NAV-nak is lehet a forgalomra rálátása, és megkérheti önt, hogy ugyan, nyomtassa már ki nekik a teljes forgalmat, ha nem akarja, hogy ők becsüljék meg. 😉
Magyarországon sem a bank felé állít ki számlát a szolgáltatást igénybe vevő fizetésekor, most miért tenné? A szolgáltatást igénybevevő személy felé kell tranzakcióként nyugtát/számlát kiállítania. [Azt ön is tudja, hogy az állam és ezáltal a NAV ideges attól, hogy internetes szolgáltatások forgalmából adódó bevételre nem egyszerű rátenni a nagy szőrös mancsot. De azt meg tudja tenni, hogy kiszúrja a szolgáltatást/terméket árusító honlapot, csinál egy próbavásárlást, és nagyon ideges lesz, hogy nem kap róla bizonylatot. Különösen akkor, ha a szolgáltatást nyújtó, terméket árusító egy vállalkozás… 🙁 ]
Kedves Könyvelőiroda!
Írják:
Kérdésem: csak azt nem írták le, hogy hogyan és mennyi adót /hány %-ot/ kell fizetni az ilyen paypal összeg magyar bankszámlára utalása esetén?
Nagyon várom válaszukat, mert itt az év vége! Köszönöm.
Kedves Nagy István!
Leírtuk, elég alaposan, két részből álló, korábbi írásunkban, amelyek az ön által idézett cikkünk alján is látható, Adózás és a web-reklám címmel.
Kiegészítésképpen: a személyi jövedelemadónak egy kulcsa van 2011-ben, amelynek mértéke 16 %. A többi nem változott, a korábbi írásainkban leírt mértékű.
Köszönöm!
Kedves Könyvelőiroda!
Egyéni vállalkozóként kívánok az interneten venni majd eladni. Ha a vásárlásnál PayPal-al fizetek mondjuk ebay-en, a vásárlást követően elkészült elektronikus “PayPal számla” használható a termék beszerzési számlájának? Egy könyvelő használhatja ezt a beszerzett termék könyvelésekor, ha nem áll rendelkezésre az eladótól más számla?
Nagyon szépen köszönöm mielőbbi válaszát!
Üdvözlettel,
Péter
Kedves Péter!
Az elektronikus számláról, illetve könyveléséről honlapunkon olvashat bővebben: https://www.konyvelozona.hu/2011/04/elektronikus-szamla-es-konyvelese-2011-ben/
Igen imádom én is a pp-t!
Elég nehéz lenne az élet nélküle!
Kedves tomi!
Konkrétan nem a PayPal-t kívántuk népszerűsíteni, hanem inkább a Magyarországon hatályos törvények alapján megtalálni, illetve bemutatni helyét a rendszerben.
Ettől függetlenül egyetértünk abban, hogy használata egyszerű és gyors, az online kereskedelem szinte elképzelhetetlen nélküle. Nagy előnye, hogy van magyar törvényi és technikai támogatottsága, könnyen integrálható – akár egy emailbe is.