A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei után a családi kedvezmény átalakult rendszere ami sokakat érint, és értelmezési gondokkal tűzdelt – legalábbis az érintettek körében nagy számban.
A családi kedvezmény nem adókedvezmény, hanem adóalap-kedvezmény! Magyarán szólva: a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből kell levonni, hanem az adóalapból.
Az ugyan igaz, hogy a foglalkoztató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, de a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállalók kötelessége, és egyben jól felfogott érdeke is!
Még jóval a januári bérek számfejtése előtt célszerű eljuttatni a munkaadók számára a nyilatkozatot, hogy már a januári bérekben érvényesíthessék az érdekeltek a kedvezményt!
Figyelem: amennyiben a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után 2 szülő is jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell aláírniuk és mindkét munkáltatónak alá kell írnia a nyilatkozatot!
Bár a nyilatkozat szabadon megtehető (a kötelező elemeket a törvény tartalmazza), mégis jobban tesszük, ha a NAV honlapján megjelent nyilatkozatot letöltjük innen, kitöltjük, elrobogunk vele a munkáltatóinkhoz. Nem veszítjük el a kedvezményt, csak a nyilatkozat hiányában a tárgyhónapban nem érvényesített kedvezményt csak az éves adóbevallásban lehet érvényesíteni. Addig állam bácsi használja ezt a pénzt, és nem fog köszönő levelet küldeni érte… 😉
Ki jogosult igénybe venni a családi kedvezményt?
- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (néhány törvényi kivétellel),
- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Mennyi is az a családi kedvezmény?
A családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a 2011. évben:
- egy és kettő eltartott esetén 62.500 Ft,
- három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft levonás az adóalapból.
Hogyan kalkuláljunk?
Számoljuk össze gyermekeinket. 🙂
Számoljuk össze, hogy a gyermekre tekintettel hány gyermek után jár a családi pótlék (ők a kedvezményezett eltartottak).
Összes gyermekünk számából vonjuk le a kedvezményezett eltartottakat, és nézzük meg, hogy a maradék gyermekeink vonatkozásában igazak-e az alábbiak, de legalább az egyik feltétel: közoktatási intézmény tanulója, de már nem jár utána iskoláztatási támogatás, vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Amennyiben bármelyikre is igen a válasz, akkor a családi támogatás szempontjából ő is kedvezményezett eltartottnak minősül, és jár utána is a családi kedvezmény.
A jogosultsági hónapokkal nincs sok tennivalónk; nagyjából 12 hónap van egy évben, és amely hónapban megfelelünk a fentiekben leírt feltételeknek, abban a hónapban jár a családi kedvezmény.
Meg vannak a gyerekek (a kedvezményezett eltartottak száma), innen már csak szoroznunk kell, hogy mekkora összeg vonható le az adóalapból, és akkor mennyi adóelőleget kell fizetnünk.
{Az egyértelműség kedvéért egy példa: Van három gyerek. Egy egyetemista, egy gimnazista és egy általános iskolás. Egyetemista nem kap családi pótlékot, gimnazista igen, az általános igen. Vagyis egyetemista eltartott, gimnazista és általános iskolás kedvezményezett eltartott. A családi adókedvezmény ?összegének? megállapításánál mindhárom gyermeket figyelembe veszem: vagyis 206.250,-Ft/gyermek adóalap csökkentő tétel. De kedvezményezett eltartott csak a gimnazista és az általános iskolás, ezért ezt az összeget csak kettő gyermekre igényelhető meg.
A lényeg: gyerekenkénti összeg megállapításánál figyelembe veszem az egyetemista eltartottat, de igényelni csak arra lehet, akire családi pótlékot kap a szülő.}
[Köszönet Korda nevű olvasónknak, aki felhívta figyelmünket arra, hogy még egyszerűbben magyarázzuk el a családi kedvezmény, és egyben a fenti példa-magyarázatot is leírta.]
Figyelem! Újra elmondjuk, hogy a kedvezmény az összevont adó alapjából kerül levonásra, nem az adóból! Ez magyarul szólva annyit jelent, hogy 1 és 2 gyerek, vagyis kedvezményezett eltartott esetén havi 62.500 forintot lehet levonni az összes jövedelemből (azaz, 1 gyereknél havi 62.500,- Ft, 2 gyereknél havi 125.000,- Ft-ot), míg 3-nál havi 206.250 forintot (azaz 618.750,- Ft-ot) kedvezményezettenként.
A családi engedménnyel havonta és gyermekenként 10 ezer forintot, a legalább 3 gyermeket nevelő szülőknél pedig gyermekenként 33 ezer forint adót lehet megtakarítani.
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal ? amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe ? megosztható az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak száma.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban történik? a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével ? független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett – együttes – írásbeli nyilatkozata.
Nyilatkozat hiányában a kedvezmény visszamenőlegesen már csak az éves adóbevallásban érvényesíthető!
Ha a kedvezmény igénybevétele év közben a munkáltatónál magzatra tekintettel történik, a munkáltató a várandóságról kiadott orvosi igazolást nem kérheti, de a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot csak az tehet, aki az adóhatósági ellenőrzés során a nyilatkozatot be tudja mutatni.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Három kiskorú gyermekem van. 2012.01.01-től az új törvények értelmében szolgálati járadékos vagyok ezért 16 %-kal csökkent a járadék összege. Feleségem nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezményt. A törvényt átolvasva én igényelhetem ezt,de hogyan?Hová forduljak, milyen nyilatkozatokat kell kitöltenem?
Kedves Gyula!
Az 1955-ben vagy azt követően született fegyveresek részére a decemberi szolgálati nyugdíjat 2012-től a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, szolgálati járandóságként (nem szolgálati járadékosként!!) kell tovább folyósítani, azzal, hogy a szolgálati járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá.
A csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.
A családi kedvezmény a kifizetőnél (folyósítónál) tett nyilatkozat alapján érvényesíthető év közben.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem lehet,h kissé ostoba,de teljesen összezavarodtam.3 gyeremekünk van (7-5-3),férjemmel megosztottuk a családi adókedvezményt, én 2 gyerek után,ő 1 után veszi igénybe.Egyikünk havi bére sem meríti ki a rá eső (nekem max 66000,neki a max 33000 Ft) adókedvezményt,viszont vmennyi részét felhasználtuk.Kérdésem:adóbevallásban “az öszevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény” rovatba a fel nem használt kedvezményt kell beírni?(Magyarán:amit nem használtam fel a 66000-ből) Illetve a férjem fennmaradt “kedvezményét” én igénybe vehetem?Az adójóváírást nem vettem igénybe az év során, ha az adóalapom 2.750.000 Ft alá esik a családi adókedvezmény igénybe vétele során,jogosult vagyok a maximális adójóváírásra?
Elnézést a sok (talán) egyértelmű kérdés miatt,de annyi felé olvastam most ennek utánna,h teljesen összekavarodtam.
Köszönettel:Kissi
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nekem nincs válasz??Pedig úgy várom…
Tisztelettel: Kiss I.
Kedves Kissi!
Bocsibocsi, de van. 🙂
https://www.konyvelozona.hu/2011/01/csaladi-adokedvezmeny-2011/comment-page-1/#comment-7584
Kedves Kissi!
Elnézést a megkésett válaszért; a nagy forgalomban előfordul, hogy egy-két kérdést nem veszünk észre, átugorjuk, félretesszük megválaszolásra, és “úgy marad”, stb. stb.
A családi kedvezmény adóalapot csökkentő kedvezmény amelyet nyilatkozatukkal a jogosultak megoszthatnak, majd az évvégi bevallásukban ezt a megosztást meg is változtathatják, “újra feloszthatják”, más, általuk meghatározott módon. A lényeg: az évvégi bevallásban tehetik ezt meg jogszerűen.
Az adójóváírás egy másik fogalom volt 2011-ben (2012-ben megszűnt ez a fajta adókedvezmény). Az adójóváírással a számított adó volt csökkenthető, a feltételek megléte esetén (ilyen feltétel pl. az ön által említett összes jövedelemre vonatkozó 2.750ezer Ft-os határ, illetve a csökkenő mértékben igénybe vehető kedvezmény legvégső határa 3.960ezer Ft)
Nagyon leegyszerűsítve a folyamatot: bruttó bér a kiegészítéssel mínusz családi kedvezmény szorozva a 16% adókulcs és levonva az adójóváírást. Minden további nélkül előfordulhat, hogy az adójóváírást nem veszi igénybe, mert a családi kedvezmény már “elviszi” az adóalapot.
A bevallásban nem a maradékot kell szerepeltetni, hanem az igénybevett részt.
Üdv.Nekem a a következő lenne a kérdésem.Elváltam, 3 gyermekem van, akikre a volt férjem igénybe vette a családi adókedvezményt.A következő a helyzet.Van egy párom, és ha vele egy lakcímen vagyok, közös háztartásban, Ő igénybe tudja -e venni az én 3 gyermekemre a családi adókedvezményt, ha nem Ő a vér szerinti szülő?Köszönettel
Kedves Erdei Hajnalka!
Nem változott az SZJA törvény 29/B § (1) bekezdés, amely azt mondja ki, hogy
A 29/A § (3) bekezdése (ami változott) mondja meg, hogy ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére:
Mivel (feltételezve) a családi pótlékra ön jogosult a 3 gyermek után, ezért a családi kedvezmény érvényesítésére ön jogosult. Ön ezt a jogosultságát az önnel közös háztartásban élő élettársával megoszthatja.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Családi adókedvezményt lehet-e érvényesíteni az éves adóbevalláskor is? Illetve ezen esetben kell-e bármilyen nyilatkozatot tenni a munkáltató felé?
3 gyermek után jár nekünk az adókedvezmény, de feleségem a jövedelme miatt csak 1 gyermek után szeretné érvényesíteni adóelőleg levonáskor havonta. Részemről pedig könnyebbség, ha a fennmaradó kedvezményt a 2012.-évben esedékes adóbevallásba érvényesíthetném egyszerre. Feleségem könyvelője kérte az adóelőleg-nyilatkozatot mindkettőnktől, kérdés, hogy milyen összeget írjak be a: “… a családi adókedvezményt . . . . forint összegben kívánom igénybe venni.” rovatba?
Köszönettel: Zoltán
Kedves gergye zoltán!
Kedves Zoltán!
Természetesen érvényesítheti az adóbevallásban – gyakorlatilag, akkor van úgyis a végelszámolás… 😉
Írjon nullát a nyilatkozatban, azaz azt, hogy nem kívánja most ígénybe venni.
Tisztelt Szakértő!
Bonyolult a helyzetünk kérem segítsenek.”007 ben elváltam a férjemtől majd 2008 ban újra összejöttünk együtt is éltünk majd 2009 ben agy tumort találtak nálam ezért bíróságtól kértük,hogy az én munkabérem 50% vonják le adják apukának akivel közös szülői felügyelettel és közös házban élünk,de ki tudja mi történik biztos megkapják a a pénzt!Utána össze is házasodtunk,A munkáltatóm a bírósági papír értelmében elvette a gyerekek után járó pótszabit , gyápra nem mehetek és a családi adókedvezményt is el akarja venni.Szerinte nem jár mert gyt fizetek!!Hiába mutatom a házassági kivonatot és hogy együtt élünk és hogy betegség miatt történt a gyt díj kérése.Ilyen esetben valóban nem jár nekem a családi adókedvezmény??Jogfosztott lettem?Köszönöm!
Beteg anyuka
Kedves Berni!
Sajnos, nehéz és egyben lehetetlennek tűnik látatlanban igazságot tenni. A bírósági papír konkrét ismeretének hiánya miatt pedig felelőtlenség lenne bármit mondani – és mi nem is vállalkozunk rá.
Jogfosztott bizonyosan nem lett.
Tisztelt Könyvelőiroda!
3 gyermekem van, akik után 66000Ft adókedvezményt vehetünk igénybe. (a legnagyobb egyetemista) Mivel az én keresetem alacsony, ezért január óta a férjem veszi ezt teljes mértékben igénybe. A problémám a következő: a férjem májusban különköltözött tőlünk, egyedül nevelem a gyerekeket. Az adókedvezményről viszont nem mond le, s nem is kapom meg tőle. Mivel a válás még csak folyamatban van, nem kötelezi a lemondásra semmi, így én viszont nem tudom igénybe venni (23000-et tudnék havonta, ami számomra nem kevés) Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a férjem nem él a gyerekeivel egy háztartásban, jogosult-e az adókedvezményre, ha nem, mit tehetek én. Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: Pőcze Tünde
Kedves Pőcze Tünde!
Valóban, a családi adókedvezmény igénybevételének feltétele a “közös háztartásban együtt élő házastárs, élettárs”.
Amint azt ön is írja, különköltözés volt, a válás még csak folyamatban van. Amennyiben a házastárs nem jelentkezett ki a lakcímről és a válást sem mondták ki, addig a hatóságok számára együtt élőknek tűnnek, mire ennek a procedúrának is a végére érnének, addigra már a legkisebb gyerek is nyilatkozni fog a saját kedvezményéről… 🙁
A legtöbb, amit tehetne; ír egy levelet házastársa munkaadójának, melyben közli, hogy a megosztásról szóló nyilatkozatát visszavonja / módosítja 2011. szeptember 30-i hatállyal.
Tisztelt könyvelőzóna!
Segítségüket kérném,mert nem vagyok tisztába vele,hogy hány gyerek után vehetem igénybe a családi kedvezményt.Jelen esetben közös háztartásban élek életársammal akinek van két kis gyermeke(mástól) és van egy közös gyermekünk.Én igénybe vehetem a kedvezményt a nem saját gyermekeim után és ha igen akkor miként?Én tartom el mindhármat.
Kérném mielőbbi válaszukat.
Köszönettel:Kelemen Attila
Kedves Kelemen Attila!
Az írásunkat, ahova a kérdését feltette, legyen kedves elolvasni alaposabban:
Aztán a folytatásban szó esik a munkaadónak adandó nyilatkozatról is…
Tisztelt Könyvelőzóna!
Szeretném a segítségüket kérni.ÉN Igénybe vehetem e a Családi adókedvezmény mint élettárs, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), vagy nem. A páromnak van egy kisfia és lesz egy közös gyerköcünk egy háztartásban élünk egy a cimünk.A cégemnél azt mondták hogy nekem csak ha meg születik a baba akkor jár majd a adókedvezmény közös babára,addig az anyuka veheti igénybe csak.
Köszönettel:Amstelboy
Kedves amstelboy!
A családi kedvezmény érvényesítésére az alábbi magánszemélyek jogosultak:
? aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,
? a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
? a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek ( személy ),
? a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Az adóelőlegnél történő megosztás élettársak esetében csak a közös gyermek tekintetében lehetséges, de év végén az élettárssal együtt nevelt nem közös gyermekek vonatkozásában is van lehetőség a kedvezmény megosztására.
Tehát, a tájékoztatás, amit kapott, megfelel az előírásoknak.
Kérem megmondani van-e lehetőségem családi pótlékban részesülő gyermekem után 2012-ben visszamenőlegesen adókedvezményt igényelni, ha havonta 6 órás munkakörben a bruttó illetményem 60000 Ft?
Köszönöm válaszát.
Kedves Simon Csaba!
Az adókedvezmény a tárgyévben szerzett jövedelemből vehető igénybe, általában döntés (nyilatkozat) szerint. Az igénybevétel nem kötelező, és visszamenőlegesen nem vehető igénybe, csak speciális esetekben képzelhető el. Ez nem az az eset, ha jól értelmezzük kérdése lényegét.
Tisztelt könyvelőiroda!
Nekem ez a családi adókedvezmény úgy ahogy van nem világos.Két gyermekem van az egyik után kapok családit a másik mivel elmúlt 20 éves ő után nem.Az én cégem azt mondja a kisebbik gyermekem után jár csak az adó kedvezmény a feleségem cége szerint a nagyobbik után is jár, mivel a családi pótléknál is beleszámít idősebbik gyerekem.Hát kérdezem én önt,ha ők nem tudják akkor kitudja. Még azt leírnám, középiskolás mind kettő.
Kérném tanácsát ez ügyben.
Kedves merik!
Sajnos, nincs igaza a kedves feleségének (pedig – tudjuk – a feleségeknek mindig igazuk van… 😉 ).
Amennyiben elolvassa írásunkat, amelyhez a hozzászólását tette, akkor annak a vége felé még példát is talál, melyből levezethető az Önök helyzete is: a gyerekenkénti összeg megállapításánál figyelembe veszem a középiskolás eltartottat, de igényelni a családi kedvezményt csak arra lehet, akire családi pótlékot kap a szülő. (Tehát, van 2 eltartott, amelyből egy a kedvezményezett eltartott. Egy és két eltartott esetén a kedvezmény 62.500,- Ft/kedvezményezett eltartott/hó.)
Tisztelt Könyvelőiroda! Kérdésem lenne,hogyha alapesetben átlépném az összevont adóalapom kedvezményes összegét,de 2 gyermek után járó családi adókedvezménnyel 2700000ft alá csökkentem Kérhetem e az adójóváírást,úgy hogy adóbevalláskor ne keletkezzen fizetési kötelezettségem? Köszönettel.
Kedves ADA!
Az adójóváírás csökkenti az összevonás alá eső jövedelem után fizetendő adót. Összege a bér bruttósított összegének (127 százalékának) 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint. Ilyen összegben az adójóváírást teljes egészében akkor vehető igénybe, ha az éves összes jövedelem nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot, fokozatosan csökkenő összegben akkor, ha az éves összes jövedelem az adóévben nem haladja meg az évi 3 millió 960 ezer forintot.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Szeretném a segítségüket kérni. Kérem, hogy az szja törvényből szíveskedjenek azt a részt megjelölni, amely arra vonatkozik, hogy családi támogatás szempontjából az a gyermek is kedvezményezett eltartott : igazak-e az alábbiak, de legalább az egyik feltétel: közoktatási intézmény tanulója, de már nem jár utána iskoláztatási támogatás, vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Amennyiben bármelyikre is igen a válasz, akkor a családi támogatás szempontjából ő is kedvezményezett eltartottnak minősül, és jár utána is a családi kedvezmény.
A törvényben ezt nem találom, de még ráutalást sem, hogy ez így igaz. Nem mindegy, hogy kedvezményezett eltartott, vagy figyelembe vehető eltartott a számításnál. Köszönettel.
Kedves Korda!
A családi kedvezményről 2011.01.01-től az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29/A. §-a rendelkezik.
(4) Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
(5) Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
A családok támogatásáról szóló törvény – 1998. évi LXXXIV. törvény – 12. § (1) szerint “A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,….”
Köszönöm a válaszukat. A megküldött hivatkozás alapján az egyértelműség kedvéért egy példa. Van három gyerek. Egy egyetemista, egy gimnazista és egy általános iskolás. Egyetemista nem kap családi pótlékot, gimnazista igen, ált.iskolás igen. Vagyis egyetemista eltartott, gimnazista és ált.iskolás kedvezményezett eltartott. A családi adókedvezmény “összegének” megállapításánál mindhárom gyermeket figyelembe veszem: vagyis 206.250,-Ft/gyermek adóalap csökkentő tétel. De kedvezményezett eltartott csak a gimnazista és az ált.iskolás ezért ezt az összeget csak kettő gyermekre igényelhető meg.
Az önök “számoljuk össze gyerekeinket” részt olvasva azt a következtetést vonhatja le bárki, hogy az egyetemistára is meg lehet igényelni az adóalap csökkentést.
APEH állásfoglalás szerint egy a lényeg: gyerekenkénti összeg megállapításánál figyelembe veszem az egyetemista eltartottat, de igényelni csak arra lehet, akire családi pótlékot kap a szülő.
Köszönettel: Korda
Kedves Korda!
Köszönjük szépen észrevételét!
Valóban, annyira leegyszerűsítettük az értelmezést, hogy az már félreérthető is lehet. 😉
“(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként…” – így szól pontosan a jogszabály szövege, Önnek teljesen igaza van.
Mindjárt megyünk az ominózus helyre, és helyre tesszük a dolgot (reméljük…)!
Mégegyszer köszönjük figyelmeztetését! meggyőzött bennünket arról, hogy nem értelmetlen dolgokkal foglalkozunk, és figyelnek arra, amit mondunk.