Tisztelt Konyvelozona.hu!
KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba.
allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy 5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban.Igaz ez?
Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden evemet elszamoljak?
Úgy gondoltuk, hogy teljesen egyszerű lesz a válasz: 1 év = 1 évvel, járulékalap 81.300,- Ft, oszt csókolom. Igen ám, de nálunk az a rendszer,hogy még egy gyógypillantást vetünk az adott napon hatályos jogszabályra; tényleg jól tudjuk-e.
Nos, majd a klaviatúrát nyeltük le mi is a meglepetéstől: 2012. december 22-én – a karácsonyfa alá somfordálva – jelent meg a magyar Közlöny 178. számában a 2012. évi CCVIII. törvény az Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. Ennek a kis aranyos törvénykének a 14. §. b) pontja az alábbiak szerint szól:
39. § (2) bekezdésében a ?biztosítási idejének? szövegrész helyébe a ?biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének? szöveg… lép
Nézzük meg, hogy ez a csutaknyi mondattöredék mit is okoz 2013. január 01-től a főfoglalkozású kata adózási módot választó vállalkozók esetén?
Az ominózus mondatrész az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. § (2) bekezdését módosítja, ami azt jelenti, hogy jó, ha egybe olvassuk ezt a részt a változással.
Mielőtt azonban ezt megtennénk, tegyünk egy apró kitérőt, hogy az eredeti választ korrekten meg tudjuk válaszolni:
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata) 10. § (1) bekezdése szerint:
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
Megjegyzés: Az 1997. évi LXXX. törvényt nevezzük Tbj.-nek, rendes elnevezése: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről.
A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták…
A Kata 9. § (1) bekezdése alapján a tételes adóval teljesített közteherrel megfizetettnek kell tekinteni többek között a járulékokat:
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól
…
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
…
Ez utóbbi kitételnél egy kicsit döccen a gondolatmenetünk: “…szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták…” összevetve a “… kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában… alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól… járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;”.
Vajon a mentesülés az adott közteher alól minősíthető-e úgy, hogy az előírt nyugdíjjárulékot levontnak lehet tekinteni?
A Tny. 39. § (1) bekezdés szerinti arányos szolgálati idő a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó esetében nem alkalmazható (ők a most következő idézett részben nem említett e) és f) pont alá tartoznak):
Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
Ha most elolvassuk a bevezetőnkben említett hangya-pattanásnyi töredékkel együtt a Tny. 39. § (2) bekezdését, akkor kezd el a fejünkön tekeregni a csákó (a betűvastagítás tőlünk származik):
Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
A 39. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy “a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe”. A 39. § (2) bekezdése pedig azt mondja, ki, hogy igaz, hogy a főfoglalkozású kata-adózó is kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, de a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.
Gondoljunk csak bele: egy eva adózási mód alá tartozó vállalkozó komolyan veszi a könnyítésnek/egyszerűsítésnek kikiáltott kata adózási módot, ezért oszt-szoroz, számol és mérlegel. Érzékeli a gazdasági válságot, súlyosan, a saját bőrén: alig van megrendelése, követni nem tudja a változó szabályokat, csökken a bevétele, hideg- és váltólázat kap a sok adatszolgáltatástól, roskadozik a “lehúzó-jellegű” adóktól, az evában az volt az összes öröme, hogy az adó-adminisztrációja a minimális volt, legalább ettől nyugodtan aludhatott, még akkor is, ha nagyon drága volt. És itt van a kata; azonosan szar körülmények között remény van arra, hogy pár tízezerrel több marad a családnak (na, nem euróval, csak forinttal…).
2012. december 20-ig kellett kilépni annak az evából, aki katázni akart. Kilépett, hogy katázzon. Kettő nap múlva egy másik jogszabály módosításával módosították a hatályba még nem lépett törvény egyik jelentős hatását: 81.300 osztva 98.000 = 82,95%, azaz 365 nap alatt 303 nap szolgálati időt tud szerezni, évente 2 hónapot “kiemeltek” a jövőjéből!
Tudjuk jól, hogy a vállalkozó nem napi 8 órát dolgozik, nem kap dupla bért a szombati-, vasárnapi és ünnepnapi munkáért. Ha minimálbérre van bejelentve, akkor sem a minimálbér után kell járulékokat fizetnie, hanem 110-150 % után. Mert a kata törvény is kimondja, hogy bizonyítsa be adott esetben, hogy nem csaló (évi 1millió Ft árbevétel után – igen!!! árbevétel és nem jövedelem után!!!).
3 év katázás elvisz fél évet, 6 év katázás 1 évet a szolgálati időből; pl. egy 1955-ben született emberkének a betöltött 64. életévében van lehetősége nyugdíjba menni, azaz 2019-ben, nagyjából 6 év múlva. Egy kényszervállalkozónak maga a vállalkozás is úgy hiányzik, mint mókusnak az erdőtűz, a “nagy segítségben” nem elég pofon az, hogy a járulékalapja 81.300,- Ft, hanem a szolgálati ideje a 6 év alatt csak 5 év lesz, ami megint a számolásnál hátrányosan fogja érinteni…
Tisztelt Könyvelőzóna!
Tényleges nyugdíjas vagyok.
Az a cég, amelynél egyéni vállalkozóként és KATA-s kisadózókén még 2012 decemberétől tényleges nyugdíjasként szerződéses jogviszonyban álltam, 2013 év közben államivá lett.
Engemet minden további nélkül továbbfoglalkoztattak, nem bontottak szerződést az államivá válás után sem, ha jól értelmeztem, akkor valami jogutódlásos okoknál fogva (meg hát gondolom meg voltak elégedve a munkámmal).
Azóta is ott dolgozom.
Csak egyetlen kérdésem van: az államivá válás után le kellett volna mondanom a nyugdíjamról?
Kedves Jónás Péter!
Önmagában a cég tulajdonosváltása nem okoz olyan gondot, hogy önnek le kellene mondania a nyugdíjáról. Ön nem közalkalmazott, nem köztisztviselő.
Kellemes Ünnepeket kívánunka!
T.Könyvelőiroda!
100%-s ,véglegesített rokkant nyugdíjas vagyok, 60 éves,
BT-m van. Szeretnék KATA adózást.Kérdésem:25ooo-s vagy 50000-s leszek! Barátnőm E-mail címéről írok, Ő nagyon elégedett volt Önökkel!
Köszönettel:Dr.Siska Ildikó Eger
Kedves Dr.Siska Ildiko!
Látatlanban is forrón öleljük Barátnőjét! szerintünk is igaza van… 🙂 🙂
Nagyon pontosan kellene tudni, hogy ön valójában milyen ellátásban részesül: Aki rokkantsági ellátásban részsült és ebben az évben elérte a nyugdíjkorhatárt, az nyugdíjasként kapja a támogatást, aki pedig még az öregségi nyugdíjkorhatár alatt van, az rokkantsági rehabilitációs ellátásban részesülhet.
A rokkantnyugdíj esetében azok a személyek, akiknél a foglalkoztatást nem javasolják rokkantsági ellátást kapnak, azok pedig, akik rehabilitációban részesülnek, majd foglalkoztatásra való alkalmasságot állapítanak meg, rehabilitációs ellátásra jogosultak. Igaz, hogy a rokkantnyugdíj 2013-ban már a régi formában nem létezik, de az ellátás mértéke változatlan marad.
De… A vállalkozás szempontjából nem minősülnek nyugdíjasnak, így az 50ezres lesz a sanszos… A Bt könyvelője mit mondott? Vele nem egyeztetett? 😉
Kiegészítésképpen csak annyit szeretnék,hogy már megint ügyintézőt írtam ,de természetesen tudom,hogy ügyvezetőnek kellett volna helyesen írnom.
Üdv:Nagyné
Tisztelt Könyvelőiroda!
Szeretném ha tájékoztatást kaphatnék arról,hogy ha egy KKt eladja ez évben az 1996-ban vásárolt ingatlanát / ez telek és üzemrész egyben / akkor a társaságot hogyan érinti az adózás az ingatlan bevétel után. Én táppénzen vagyok, és sajnos hiába kérem az ügyintézőnket,hogy a könyvelőt kérdezze meg,csak az a válasz,hogy jó,de már 1 hete ennek,és már lassan az adásvételre kerül a sor ,de még nem tudunk semmit.
Keresgéltem már az oldalak között ,de azt hiszem egyszerűbb ha Önöknek írok ,és pontos választ kapok,mint eddig is meg voltam elégedve az Önöktől kapott válaszokkal.
Várom válaszukat ,üdvözlettel: Nagyné.
Kedves Nagyné!
Ez tényleg az a kérdés, amit az önök könyvelője tud elmondani önöknek, hiszen ő ismeri a legjobban az önök helyzetét.
Nagyjából (nem szakszerűen) úgy néz ki, hogy az eladáskori nettó értékből le kell vonni az eladáskori könyv szerinti nettó értéket, és a kettő pozitív különbözete fog adózni a társasági adó mértékével. Az áfa kulcs, a szokásos 27 %.
(A kollégáknak mondom: ez teljesen egyszerűsített magyarázat, azt gondoljuk, így mindenki megérti, hogy mennyi az annyi.)
Kedves szakértő!
Köszönöm szépen a válaszát,de akkor valamit nem értek.Ugyanis ma du.-ra azt a választ kaptam az ügyvezetőtől,hogy mivel 15 év eltelt ,így adó az ingatlan adómentes.
Akkor most hogy is van ez? mentes vagy nem mentes?
Üdv: Nagyné
Bocsánat az” így ” szó után az “adó ” szó csak ottmaradt .
Kedves Nagyné!
Valami nem kerek a történetben: ön azt írta, hogy az ingatlan a társaság tulajdonában van, és mi így adtuk válaszunkat. Amit ön (illetve az üzletvezető-képviselő társa) mond, az a magánszemélyek tulajdonában álló, nem lakóingatlan értékesítésére vonatkozik.
Köszönöm,hogy ismét szakított időt a válaszomra,igen az eladásra kerülő ingatlan és üzem együtt a társaság tulajdonában van,de ma délután megyek úgyis be és megbeszélem velük ,hogy honnan szedték az ő verziójukat.A magánszemélyek ingatlanértékesítésére vonatkozó előírást én is olvastam,de a ránk vonatkozót nem találtam és azért kértem tanácsot Önöktől.
Még egyszer köszönöm, meg fogjuk beszélni.
Üdv:Nagyné
2012.dec.1-től korhatár előtti öregségi nyugdíjas vagyok, egyéni vállalkozóként dolgozom .Beléptem a KATA-ba, de nem tudja senki biztosra megmondani, 25 vagy 50000-s vagyok.
Magyarul:korhatár előtt öregségi nyugdíj ilyen szempontból minek minősül:nyugdíj vagy nem nyugdíj?
41 év jogviszonyom van, de a nappali egyetem miatt nem mehettem el nők 40 évesébe.
Köszönettel:Dr. Tóth Éva
Kedves Dr.Tóth Éva!
A korhatár előtti ellátás nem minősül nyugdíjasnak (nem is az a neve, hanem – meglepetésként – korhatár előtti ellátásnak nevezik), így – sajnos – teljesen egyértelmű, hogy “50ezres katás”.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Köszönöm gyors és egyértelmű válaszát, eddig még a legilletékesebbek sem tudtak egyértelmű választ adni.Még egy kérdésem van:ha én nem minősülök nyugdíjasnak, akkor vonatkozik -e rám a minimálbér másfélszerese, mint kereseti plafon, vagy 6 millióig kereshetek, mint KATA-s?
Kedves Dr.Tóth Éva!
Többek között éppen ezért lenne szüksége egy jó könyvelőre. 🙂 🙂 Ajánljuk magunkat, vegye igénybe távkönyveltetési szolgáltatásunkat! 😉
Korhatár előtti ellátás mellett a minimálbér 18-szoros összegéig lehet keresőtevékenységet folytatni (18 x 98ezer Ft 2013-ban).
A 6millió Ft nem kereset, hanem bevétel. A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér.
Kedves Könyvelőzóna!
Elnézést, hogy itt kérdezek, de az ezzel kapcsolatos cikknél a lap alján már nincs hozzászólási lehetőség.
Szeretném megkérdezni, hogyha bt beltagja rokkantsági járadékot kap, akkor elláthatja a társaság képviseletét heti néhány órás munkaviszonyban is? A Bt-nek bevétele nincs.
A nullásan elküldött 1208-asokat lehet ennek megfelelően módosítani? A társasági szerződésbe bele kell foglalni, hogy az üzletvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el?
Az öregségi nyugdíjas kültagnak kell valamilyen járulékot fizetni, ha kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként már fizet nyugdíj és egészségügyi járulékot?
Szeretném még megkérdezni, hogy 2012 . július után jár valamilyen kedvezmény a szociális hozzájárulásból. Mennyi ennek mértéke rokkantsági járadékot kapó esetén?
Segítségüket nagyon köszönöm. Nagyon fontos lenne, valahogyan visszamenőleg rendezni a dolgot, amíg lehet.
Üdv. L.
Kedves Laura!
Több írásunkban is foglalkozunk a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokkal. Pl. itt is van egy: https://www.konyvelozona.hu/2012/01/keresetkorlatozas-rokkantsagi-es-rehabilitacios-ellatas-eseten-2012-tol/
Minden írásunkhoz vannak kapcsolódó anyagok, vagy belső hivatkozások; azokat is érdemes átolvasni, sőt, a hozzászólásokban is rengeteg kérdés-válasz során tértünk ki alaposan, sok élethelyzetre.
Ha használja a honlapunk keresőjét, és beírja a rokkantsági járadék kifejezést, akkor több írást is mutat a rendszer, ahol ez a kulcs-kifejezés előfordul (vagy, ha rákattint a megadott hivatkozásra, akkor már az eredményeket látja: https://www.konyvelozona.hu/?s=rokkants%C3%A1gi+j%C3%A1rad%C3%A9k )
Gyakorlatilag az előzőekben írt eljárások valamelyikét ajánljuk a többi kérdés esetén is, mert nagyon sokszor foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel.
Kétszemélyes bt. beltagja nem állhat a Bt-vel munkaviszonyban.
Szép estét mindenkinek!
Azt szeretném megkérdezni a kedves szakértőktől,hogy az 55 év feletti alkalmazottak után kap-e valami kedvezményt a munkáltató? Vagy egyéni vállalkozóként valami kedvezmény vehető-e igénybe?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
Kedves Nagyné!
Minden 55 év feletti munkavállaló után és minden szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott (FEOR-08 9. főcsoport) után, a munkáltató, 14,5 % SZOCHO kedvezményt érvényesíthet. Ez a kedvezmény maximum 100 ezer forintig vehető igénybe.
Kedves Nagyné!
Elnézést, lemaradt a nagy igyekezetben: ezt a kedvezményt kizárólag a foglalkoztatók vehetik igénybe munkaviszony kapcsán, egyéni vállalkozóként – önmaga után – nem jár ilyen kedvezmény.
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm szépen a gyors válaszát.
Ennyi össze-visszaság, egymásnak ellentmondó törvényalkotás
mint nálunk az utóbbi években nincs sehol. Innen látszik a törvényhozók nagyfokú hozzá NEM értése. Valamit nyujtanak de a többszörösét veszik el. Aztán nagy pofával világgá kürtölik, hogy milyen ügyesek hiszen adót és “söralátétet”
csökkentettek. Azon gondolkodtam, hogy lehetne “behozni” az
elvett 2 hónapot és a 16700.-Ft KATA jövedelem és a minimálbér közötti jöv.differenciát.
Arra gondoltam, hogy ha 2×1 hónapban(31 napos), egy másik cégnél megbizásban 2×100.200,-Ft – megbizási dijjal bejelentenek ,akkor esetleg meg lenne az évi minimálbér és a hozzátartozó 365 nap. Ez a nyugdij elött állóknak lényeges hiszen nem mindegy mikorra lesz meg a 40 év.
Kedves Reszlerné Éva!
A gondolatmenet első ránézésre jó, csak egyetlen bibi akad: azok a férfiak, akik aktívan bekapcsolódtak a gyermeknemzésbe, részt vettek a gyereknevelésben, nem mentek gyesre, hanem helyette duplán húzták az igát (mert a lóvé kellett a családnak, a kieső jövedelmet pótolni kellett), amíg lehetett “hősként játszották a családfenntartó” szerepet, a várható “élettartamuk” vagy 15 ével kevesebb, mint a hölgyeké: nos, nekik nincs 40 éves kedvezményes nyugdíjbavonulás…. 🙁 🙁
Tisztelt Uram !
Önnek ebbe tökéletesen igaza van. Az én férjemnek már 10 éve mindig azt mondom hogy még 7 éve van a nyugdijhoz. Teljesen felháboritónak tartom hogy a mai kizsákmányoló ős kapitalista rendszerben valaki 64-65 éves koráig dolgozzon. De sajnos nem mi alkotjuk ezt a nyugdij rendszert. Mi csak elszenvedői vagyunk. A nők 40 éves – igen igazságtalan megkülönböztetés –
nyugdij lehetőségét aki tudja igen is használja ki. Ez a lehetőség úgyis tiszavirág életű lesz.
Addig marad törvényben amig az alkotók érdekében áll ( összes rokonok , ismerősök , stb nyugdijba nem mennek. ) Találkoztam már ilyen törvénnyel. Kiskapu – akinek ki kell jutni az kijut, de utána rögtön becsuk és lakattal bezár.
Szóval visszatérve az eredeti gondolatra én azért dobtam be a lehetőséget, hogy akinek csak 1 vagy 2 év hiányzik hogy tuná megoldani esetleg, és tudjon élni a lehetőséggel. Persze lehet lehet hogy hibádzik valahol de még utána nézek. Esetleg ebbe kérnék Öntöl egy kis segitséget.
Üdvözlettel Rné Éva
Kedves Reszlerné Éva!
Miből gondolta, hogy a válaszadó férfi?.. 🙂 🙂
Érdeklődnék azzal kapcsolatban, hogy a KATA alól való kilépéssel elveszítem-e az alanyi mentességet(amelyet a bejelentkezéskor az adatlapon bejelöltem)és jogszerűen választhatnám akkor is, ha maradtam volna az SZJA hatálya alatt.A kilépéssel együtt szeretnék visszajelentkezni az átalányadó alá.
A kijelentkező adatlapon hibajelzést kapok ebben az esetben ( az EVA 2008.decemberi megszűnésére hivatkozik a hibaüzenet!?!?!?!)Vagy nem ezen a lapon(13T101E) kellene kijelentkeznem?
Előre is köszönöm a választ .A sok tanács mellett legalább egy picit vidám ez a honlap, így még a számunkra kedvezőtlen válasz is jobban elfogadható.
Kedves haranka!
Ha kilép a katából, attól még marad alanyi adómentes, ha azt választotta a kata mellé, egészen addig, amíg át nem lépi az alanyi adómentesség határát (6m Ft per év).
A T101E nyomtatványon a 12-es rovatban választhatja a KATA alól történő kijelentkezést követően az átalányadózást a kata megszűnését követő nappal (24 hónapig nem választhatja újból a katát).
Ne feledje el, hogy A kisadózó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket a bejelentés hónapjának utolsó napján még alkalmazni kell, az adóalanyiság a következ? hónap első napján szűnik meg.
Üdvözlet mindenkinek!
Ha 2010-ben felfüggesztették az adó számot, 0801be nem adása végett. Forgalom nulla, másodállású kényszer vállalkozónál.
Nem foglalkozott vele. Idén szerzett megbízást, KATÁz-na de nem lehet felfüggesztett asz miatt. Az egyik NAV-os mondta, hogy ezzel az adószámmal, biztos nem lesz katás. Rendezze a bevallást és ne is kérje az adószám aktiválását. Adja vissza a vállalkozóit és váltsa ki újra. Új adószámmal katázhat. Érdeklődött az Őnkormányzatnál, NAV-nál és senki nem tudja megmondani, hogy ez az út járható-e. Sőt azt sem, hogy alapít egy BT-t beltagként új adószámmal, hogy akkor mi a pálya. Itt már adóalanyról beszéltek, hogy nem lehet az előélete miatt katás. Az adó alany nem az éppen megalakult BT friss adószámmal?
Érdeklődve várom a választ. ÜDv: Hallosz
Kedves Hallosz!
Bt beltagja akkor lehet (többek között, de most esetünkről van szó), ha nincs élő egyéni vállalkozói adószáma és más Bt-nek nem beltagja, közkereseti társaságnak nem tagja.
Ebből következően bek kell fejezni azt az egyéni vállalkozást, mert addig semmit nem tud tenni, úgy ahogy le is írta.
Egyéblént, a kata az az adózási mód, amelyet év közben is, akár kezdő vállalkozó is választhat, nem kell hozzá “előélet”, mint az eva választásához.
Mivel a két szövegrész szöges ellentétben áll egymással, az alkotmánybíróságnak kellene eljárnia, és a módosítást szépen kimeszelnie.
Melyik két szövegrész van ellentétben?
Nem áll itt ellentétben szövegelésben semmi, leginkább erkölcsi kérdés az, hogy mi van, de – főleg – mi nincs hangosan kommunikálva.
Jogszerűen dönthetett volna másképpen is a példa szerint vállalkozó, vagy visszavonhatta volna eredeti döntését, de gyanítjuk, hogy ahogy nekünk nem tűnt fel, úgy a hozzá nem értő vállalkozónak sem… 🙁