Nem akarunk senkit sem riogatni, de lassan belefordulunk az őszbe; már az évi utolsó nyári hónap első dekádján is túl vagyunk – még rosszabb hír a gyerekeknek, hogy mintegy három hét, és kezdődik az iskola. 🙂
Amennyire “szomorúság” a gyerekeknek az iskolakezdés, a szüleiknek még nagyobb szomorúság, hogy minden egyes új tanévet megelőzően kisebb-nagyobb fejtörést okoz: miből indítsuk el a gyereket az iskolába, de jó, hogy az a büdös kölök a nyáron akkorát nőtt, mint a jegenyefa, de miből vegyünk neki új cipőt, ruhát, sportruházatot… stb. 🙁
Az iskolakezdési támogatás az egyik módja annak, hogy az adórendszer szabályozásán keresztül a munkaadó támogassa a munkavállalót; a nyújtott iskolakezdési támogatás a kedvezményes adózási körbe tartozik, összehasonlítva a munkabért sújtó terhekkel, mint egy harmadannyi az elvonás az iskolakezdési támogatással kapcsolatban a munkabérrel szemben.
Node, kicsiny, ámde szép hazánkban mindig, minden és örökösen változik, miért pont az iskolakezdési támogatás feltételei ne változtak volna az előző évhez képest?
Ami nem változott:
– Az iskolakezdési támogatás igénybevételére az a szülő, nevelő jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján, az érintett gyermek vagy tanuló után családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult, amennyiben a juttatásra jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz.
– Az iskolakezdési támogatás gyermekenként (ugyanazon gyermek után mindkét szülő kaphat), a mindenkori minimálbér 30%-ig nyújtható, vagyis a 2013. évi támogatás 29.400,- Ft összeghatárig vehető igénybe kedvezményes adózással.
– Az iskolakezdési támogatás egyszeri alkalommal adható, és vissza nem térítendő juttatásnak minősül, felhasználhatóságát a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, alapvetően tankönyvekre, taneszközökre (füzetekre, tollakra, rajzeszközökre, táskára, egyebekre), ruházatra fordítható.
– Az iskolakezdési támogatás nyújtása nem kötelező, a támogatás nyújtása a munkaadó szabad mérlegelési jogköre – nyilvánvalóan, az anyagi helyzete függvényében fogja a döntést meghozni; amennyiben a támogatás nyújtása mellett dönt, akkor minden jogosult részére egyforma mértékben kell támogatást adnia.
Ami változott:
– A béren kívüli juttatásokat a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól 14 százalékra emelkedik (a korábbi 10 százalékról). A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese, így a teljes adóterhelés 35,71 %, amelyet a munkaadónak kell megfizetnie, a munkavállalót nem terheli adó (amennyiben a minimálbér 30 %-nál több az adott juttatás – és ennek sincs törvényi akadálya – a munkaadó teljes adóterhelése 51,17 %-ra emelkedik).
– Az iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány formában nyújtható (a számlával való elszámolás lehetősége megszűnt). Az utalvány kizárólag papír alapú vagy elektronikus utalvány lehet.
– Felhasználhatósága meghosszabbodik a kibocsátás évének utolsó napjáig. (2013-ban július 03. és december 31. közötti időszakban van lehetőség az iskolakezdési támogatás jogcímen történő felhasználásra.)
– A támogatásra való jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie munkáltatója felé, igazolást nem kell benyújtania. A szükséges nyilatkozat leadásának elmaradása könnyen eredményezheti azt, hogy a juttatást bérkifizetésnek minősítik, ami egyrészt lényegesen magasabb adóterheket jelent (96, 18 %), másrészt bírsággal is számolni lehet.
