KATA

KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

Újra és újra visszatérő kérdés a kata adózási módot választó egyéni vállalkozásoknál, hogy miképpen lehet eldönteni azt, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez-e, avagy valódi vállalkozásról szól.

Kivételes módon, még azt sem lehet mondani nagyon, hogy a törvényi megfogalmazás túl bonyolult lenne, ennek ellenére számtalanszor sikerül belebonyolódni a kérdésbe. Pedig csak 7 (hét) feltételt sorol fel a jogszabály, amely’ feltételből, ha 2 (kettő) feltétel teljesül, akkor már nem lehet szó színlelt munkaviszonyról.

Jó egy hete találkoztam Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökének, a Fair Conto Zrt. vezetőjének frappáns megfogalmazásával. Ennél egyszerűbben, plasztikusabban nehéz lenne egy magyar jogszabályt magyar nyelvre fordítani:

Dolgozz valakivel együtt!
Legfeljebb a bevételed fele származzon nagy kuncsafttól!
Dolgozz önállóan!
Dolgozz otthon, vagy a saját irodádban, műhelyedben!
Dolgozz a saját eszközeiddel!
Dolgozz a saját munkarended szerint!
Dolgozz máshol, teljes munkaidőben!

Ne feledjük, 7-ből 2 elégséges, azzal, hogy a 3. és a 6. pont a felek nyilatkozatán és a körülményeken múlik.

Miről beszélt Ruszin Zsolt? A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 14. § (3) bekezdése így fogalmaz:

(3) ….. vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Természetesen, az élet azért nem fekete vagy fehér, így minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, elemezni, az előírásokhoz megfeleltetni.
Alma és alma, krumpli és krumpli között is óriási különbségek vannak, nem beszélve a katás és katás vállalkozók közötti különbségekről, ezért – a legcsekélyebb kétely esetén is – azonnal le kell ülni a könyvelővel/adótanácsadóval tételről-tételre haladva átbeszélni, hogy kata, vagy munkaviszony!

Senki nem fog röhögőgörcsöt kapni, ha a NAV 3 év múlva, egy vizsgálat végén feketén-fehéren bizonyítja, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez… 🙁 Tessék szíves előre gondolkodni, szakértő könyvelőt/adótanácsadót fogadni már a kezdeti lépések előtt! Ne arra alapozzon, hogy a piacon a Julcsa bácsi azt mondta…

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

74 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna !
    Köszönöm szépen gyors és szellemes válaszukat. Több, mint 20 éve vagyok kiegészítő tevékenységet folytató, egyéni vállalkozó. Ez alatt soha, senkivel sem álltam munkaviszonyban.
    Úgy érzem, hogy annak a 7 feltételnek 6 pontjával kapcsolatban mindnek megfelelek. A megkeresésemet ez az alábbi, netről vett idézet indukálta:
    “Ha a katás a minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláz egy
    >> ügyfélnek és az az ügyfél a bevételeinek több, mint felét adja, akkor
    >> 2020. február 1-től az ilyen bevételre a katás 40 százalék adót
    >> fizetne – olvasható a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének
    >> közleményében.”
    Ha még van türelmük ezt is megválaszolni, azt nagyon megköszönném.
    Üdvözlettel: Sándor

    1. Kedves Sándor!

      Az idézett sorok egy pénzügyminisztériumi tanulmányból, amelyik megjárta a kormányt is, származik, és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szellőztette meg. Az anyag, természetesen, nagy hullámokat vetett, és a Pénzügyminisztérium nem sokkal később közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy a kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását, de ágazati szereplők és ellenőrzési tapasztalatok a katát érintő visszaélésekre hívták fel a kormány figyelmét, ezért az adóhivatal a tisztességes vállalkozók védelme érdekében fokozottabb ellenőrzésbe kezd.

      Információink szerint a háttérben olyan szakmai munka folyik, hogy a kata keretét esetleg kettő lépésben felemeljék 24 millió forintra, és ezzel egyidejűleg a katával visszaélőket hatékonyan kívánják kiszűrni, ellenőrzés alatt tartani.
      Valahogy és valamiért mindig azt is hangsúlyozzák, hogy a kata terheket nem szeretnék növelni, de ha belegondol az ember ez nem igazán reális (jelenleg a 12m Ft-os kerethez az IPA-val együtt évi 650e Ft-os teher tartozik egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén, ami 5,4 %-os adóteher).

      Az adótörvény-módosításokat pár nappal ezelőtt fogadta el az Országgyűlés, és az adócsomag nem tartalmaz a KATA adózókra vonatkozó, mélyen szántó változásokat – hisz’ akkor már olvashatott volna róla honlapunkon is.. 😉
      Azt, hogy a boszorkánykonyhában mi bugyog, még nem tudjuk, ilyen folyamatban előfordulnak vadabbnál vadabb rceptek, bűn rossz részeredmények.de – szerencsénkre – még kóstolgatnunk sem kell. Remélhetőleg, a végleges recept előtt megkérdezik a szakma hozzáértőit is! Addig pedig a NAV, merthogy tényleg ez (is) a feladata, a “7/2 szabály” betartását tudja fokozottabb intenzitással ellenőrizni.

  2. Tisztelt KÖNYVELŐZÓNA !
    Nyugdíijas, kiegészítő tevékenységet folytató, KATA – s, egyéni vállalkozó vagyok.
    Együttműködési szerződés keretében dolgozom egy távol keleti cégnek. Feladatom: üzletszerzés, tolmácsolás, kapcsolattartás.
    Munkámat lakásomban, saját eszközökkel, saját munkarendben végzem.
    Az általam közvetített megrendelések alapján a cég számomra jutalékot fizet.
    Bevételeim 100% – ban ettől az egy cégtől származnak.
    Kérem szíves tanácsukat, hogy választhatom-e 2020 – ban isz anyagilag kedvezőbb és könyvelésileg egyszerűbb KATÁ – t, vagy
    jelentkezzem át az SZJA alapú adózásba.

    Köszönettel:

    Sándor

    1. Kedves Sándor!

      Alapvetően, nem valószínű, hogy önt “előveszik”, hiszen – amint írja is, a kettőnél több pontnak is megfelelhet.
      Izgalmas kérdés lehet a kérdés akkor, ha ön pl. ön a cég üzletkötője volt, akinek kb. ez volt a munkaköre, mert akkor előkerülhet a “visszafoglalkoztatás tilalma”.

      Az ön helyébe átbeszélnénk a helyzetet a könyvelőjével/adótanácsadójával, hiszen mi, itt, nem ismerhetjük az összes körülményt, lehetőséget, ellentétben az önnek dolgozó szakember kollégánkkal, aki felelősségteljesen tud nyilatkozni a lehetőségek megismerését követően.

      Nagyon divatos azt mondani, hogy “a katásnak nem kell könyvelő”, majd amikor valamiért elmeszelik a vállalkozást, akkor nagy hangon szidni a “köcsög NAV”-ot, holott mindösszesen annyi történik, hogy egy szakembert igénylő feladatra nem fogadtak szakembert, hanem arra támaszkodtak, amit a piacon a Bözse bácsi mondott, mert ő olyan helyről hallotta, ahol a Pista néni unokájának a dédmamája bennfentes, mert a minisztériumba és a Parlamentbe is rendszeresen bejár. (Igaz, azt nem teszik hozzá, hogy azért jár be rendszeresen, mert imádja a régi épületek struktúráját tanulmányozni.) 😀

  3. Tisztelt Könyvelőzóna!
    KATA-s egyéni vállalkozás indításában gondolkodok. Grafikákat, animációkat készítenék, több cégnek is számláznék, de közülük az egyiknek várhatóan több, mint az éves bevételem 50 százalékát, és jó eséllyel átlépem majd náluk az egymilliót évente. Természetesen fogok majd keresni könyvelőt, de kíváncsi vagyok, hogy mégis hogyan kell bizonyítani a 7-ből 2 feltételt? Az egy dolog, hogy itthonról fogok dolgozni, de ezt hogyan bizonyítom? Elég az, hogy a vállalkozás leendő székhelye, az otthonom, 50 százalékban a saját tulajdonomban van? Abból már következik, hogy tényleg itthon is dolgozok? Saját eszközzel dolgozok majd, de ezt hogyan bizonyítom? A saját számítógépem már elég régi, nincs már meg róla a számlám, és a cégek gyakran küldenének majd nekem grafikákat (pl. Logót) az animációkhoz. De hogy tudják ezt ellenőrizni? Mondhatom, hogy nem tőlük kaptam? Hogyan ellenőrzi ezt az adóhatóság? Természetesen én határozom majd meg, hogy mikor végzem a munkát, bár határidők lesznek, de ha kedvem tartja, éjszaka is dolgozhatok. De ezt hogyan tudom bizonyítani? A tevékenység végzésének módjára nem kapok utasítást (pl. olyan szoftverrel dolgozok, amivel csak akarok), de ezt hogyan tudom bizonyítani? Ha jövőre má kettő helyett négyet kell majd bizonyítani, ahogy azt pletykálják, akkor azt már neccesnek érzem, hogy bizonyítani tudom mindet. Ahogy az elején írtam, keresek majd könyvelőt, csak már addig is nagyon kíváncsi vagyok a bizonyítás módjára.
    Még egy kérdésem lenne. Ha netán még idén indítanám a vállalkozást, és decemberben már csak kizárólag egyetlen cégnek számláznék, de nem lépném át az egymilliót, hanem csak párszázezer forint lenne, akkor ott nem számít, hogy csak nekik számláztam, igaz?
    Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Tisztelt Jimmy!

      Itt az az érdekes szituáció áll elő, ellentétben az általánosan alkalmazott szabályokkal szemben, hogy első lépésként a NAV-nak nem kell semmit bizonyítania, mert itt megfordul az általános bizonyítási kényszer. (Ugyebár, az az általánosan elfogadott dolog, ha állítunk valamit, azt bizonyítani is kell, és akiről állítottuk azt a valamit, elegendő, ha azt cáfolja, amit róla, a bizonyítékokat cáfolja (néha nem egyszerű, de talán érthető az irány)).
      Ebben a körben elegendő, ha a NAV azt mondja, hogy az említett “hetes körből” nem tud a vállalkozó kettő teljesítettet felmutatni.És ekkor a katás vállalkozónak elégséges, és szükséges, hogy legalább kettő feltétel előírt teljesítését igazolja.
      Talán az egyik leggyakrabban alkalmazott tétel, hogy otthonról, és vagy a megrendelőtől fizikailag teljesen különböző helyről végzi a munkát. Magyarán: ha pl. elektronikus beléptetőrendszer rögzíti, hogy a hét minden napján a vállalkozó reggel 7-kor belép, délután négykor meg ki, akkor rohadt nehéz azt állítani, hogy a székhelyén, ami az otthona is, kisvállalkozik…
      Ha viszont nincs ilyen, nem jár be állandóan, nincs állandó íróasztala, munkarendje, hanem szabad, mint a madár, akkor még egy bizonyítéka van; időnként beugrik, mert egyeztetni kell, de aztán a nap többi szakában a kocsmában gyűjti az ihletet, azaz nincs utasítási joga senkinek, az asszonyt leszámítva, a munkaidejét, beosztását tekintve.

      Itt azt kell megérteni, hogy a NAV nem egy vérengző, orvvadász szervezet, de neki az a dolga, hogy észlelje, kiszűrje, hogy az eddig alkalmazottként foglalkoztatottat, aki után a munkaadónak jelentős közterheket kellett fizetni, és kemény feltételeket kellett biztosítani, hirtelen vállalkozóként foglalkoztatják, miközben semmi más nem változott.

      A másik kérdésére: csak az számít, hogy az egymillió forintot elérte-e egy vevővel, ha igen, akkor azt a KATA bevallásban jelezni kell. Az teljesen mindegy, hogy az egymilla egy számlából jön össze, vagy 41-ből, a lényeg: felette-van e a határnak? Igen / Nem?

  4. Tisztelt szakértők.
    Én gyesen levő anyuka vagyok jelenleg adó alanyi mentes katáskènt dolgozom,de van meglévő jogviszonyom. Lakberendezèssel foglalkozom,ami azt jelenti,hogy a bevètelem néha meghaladja az 1M egy ügyféltől. Plusz több ponton is dől a dolog. Így nem nagyon értem pl.rám mely pontok lennének igazak, az igaz ugyan,hogy saját eszközökkel és más helyen dolgozom,de legfőképpen egyedül. Tudnának segíteni abban,hogy egy lakberendezèssel foglalkozó vállalkozó milyen kizáró tényező sorolhat fel,hogy tiszta maradjon?
    Köszönöm

    1. Kedves Tímea!

      Mivel nincs szerencsénk önt ismerni, ugyanakkor azt tudjuk, hogy minden lakberendező más, ezért nem feltétlenül tudunk önnek hasznos tanácsot adni.
      Úgy véljük, hogy le kell ülni a könyvelőjével/adótanácsadójával, és a félelmeit, aggályait vele kell mgbeszélnie, minden apró részletet feltárva.

      Mi annyit tudunk mondani, hogy talán az önálló lakberendezők azok, akiknek a legkevesebb félszük kell, hogy legyen: saját ötleteiket, saját időbeosztásban valósítják meg, és többnyire saját kezeikkel rajzolják a skicceket, akár papírra, akár digitális rajzeszközre, akár adatot bevíve pl. egy 3D-s programba.

      Annyit kell jól megjegyeznie, hogy van 7 tétel, ha abból legalább kettőt megvalósít, akkor nincs munkaviszony kérdése-baja. És, már mi, kb. hármat felsoroltunk, látatlanban, 90%-os biztonsággal.
      Irány a kolléga, irány a konzultáció, ne sajnálja azt a pártízezer forintot, ha milliókat nyerhet vele, meg – legfőképpen: nyugalmat!

  5. Tisztelt Könyvelőzóna !
    Tanácsot szeretnék kérni ! Hozzátartozóm KATÁS, ÁFÁS egyéni vállalkozó 2018. 01. 01.-től. A 2018 évi anyagának a rendezése közben jöttem rá, hogy elkövetett egy szarvashibát kiállított egy számlát ingatlan bérbeadásról. Katásként ilyen tevékenységből bevételt nem szerezhet. Hogyan lehetne megoldani ezt a problémát, hogy ne zárják ki a Katából ?
    Könyvelőiroda kitől tanácsot kértem azt mondta önellenőrizzük a KATA valamint az ÁFA bevallását és magánemberként adózza le a bérbeadásból származó jövedelmét.
    Szerintem ez a megoldás sántít, mi a lesz a leadott számlával amit vállalkozóként állított ki ? Utalja vissza az összeget és sztornózzuk az eredeti számlát ?
    Ráadásul 2019. 01. 01.-től kilépett az ÁFA körből.
    Nagyon hálás lennék az útmutatásért !
    Köszönettel: Marika

    1. Kedves Marika!

      Kicsit nehezen írjuk le, de a könyvelőirodás kollégáinknak igazuk van (ugyebár, ahogyan azt tartja a magyar közvélekedés: Kollégákról vagy rosszat, vagy semmit… 😀 😀 :D) teljesen igazuk van – a jelzett bakit önrevízióval lehet és kell orvosolni.

      Mivel magánszemély helyett – tévedésből – vállalkozóként állított ki számlát, ez a számlát, mint meg nem történt vállalkozói gazdasági eseményt, sztornózni kell, ahol a teljesítés időpontja majd 2018. lesz, a kiállítás időpontja pedig 2019. Ugyanezzel a lendülettel a magánszemély számviteli bizonylattal elismeri a bérleti díj átvételét (persze, némileg bonyolíthatja a helyzetet az, ha kifizetőnek történt a bérbeadás), és még kap mellé egy számviteli bizonylatot (tulajdonképpen egy szituációt ismertető, a korrigálást részleteiben ismertető levelet) az új helyzetről.

      Nem azt mondjuk, hogy pikk-pakk-egyszerű a megoldás, de biztosan szakemberre bíznánk az önök helyében. A könyvelőiroda első véleménye teljesen helyes, és bizonyos, hogy kimolyolnák az összes többi lépést is, hiszen ők ehhez értenek, nekik ez a szakmájuk, annak ellenére, hogy ön, esetleg, nem látja át a teljes folyamatot, vagy nem leli elsőre a logikát benne. Pedig van olyan nekije.. 😀 😉

  6. Tisztelt KönyvelőZóna!

    KATA-s egyéni vállalkozásként dolgozom üzletszerzőként egy cégnek, a 7 feltételből 4-nek is megfelelek . Ennek ellenére a könyvvizsgáló tanácsára sem céges emailcímet, sem céges névjegy kártyát nem kaptam és linked in profilomat és módosíttatni szeretnék. Sajnos így nem tudom hitelesen képviselni a céget a potenciális partnerekkel, üzletet összehozni stb…Az ügyvezető természetesen a könyvvizsgáló tanácsait követi. Jól gondolom, hogy ebben nincs igazuk?
    Előre is köszönöm,

    Kobracevel

    1. Kedves Kovács Péter Úr!

      Ha alaposan belegondol, akkor akár igaza is lehet az ügyvezető/könyvvizsgáló párosnak, de az ügy részleteinek ismerete nélkül nem lehet korrekten állást foglalni.
      Ha a 7/4 önnek megvan, akkor önnek mindegy (bizonyos szempontból), hogy a megbízó elvon egyet, hiszen akkor is van egynél több megfelelő feltétel.

      A megbízónak azért van igaza, mert ön valóban nem az ő alkalmazottjuk (amit az email cím, a névjegykártya, a céglogó használat, stb. sugall), hanem ön egy olyan ÖNÁLLÓ vállalkozó, aki – történetesen – az adott cég termékeit/szolgáltatásait kínálja, de megvan arra a lehetősége, hogy akár a konkurenciáét is ajánlja, míg egy alkalmazott jogszerűen ezt nem teheti meg.

      Ha arról az oldalról szemléljük a dolgot, akkor jogosan mondja a megbízó, hogy “dolgozzál, mint Kovács ev., még kedvezményt is adunk, de ne lépj fel a mi nevünkben”. És, ezek közé tartozik az is, hogy jogszerűen kérik, hogy a LinkeIn profilból távolítsa el azt, hogy az ő alkalmazásában dolgozik, cserélje arra, hogy önállóan tevékenykedik.

      Önnek nem feladata a céget képviselni! Partnerek, üzletek összehozása a feladata, mint vállalkozónak. Persze, hogy nehezebb ev-ként, önállóan, mint amikor a vállalat alkalmazottként ön mögött áll! Nagyobb szabadságnak, nagyobb pénznek, önállóságnak ára van…

  7. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni. Magánvállalkozás indítását tervezem, adózási formám KATA-s adózás lesz.
    Építőipari magánvállalkozást akarok indítani, saját szolgáltatást nyújtanék, nagyobb építőipari cégeknék dolgoznék mint művezető/építésvezető valamint tervező irodáknak vállalnék tervezői munkákat.
    Építőmérnök végzettségem van és tapasztalatom is van a szakmában. A felmerült probléma az, hogy félek, hogy színlelt/rejtett munkaviszonynak fog minősülni a tevékenységem mivel művezetői tevékenységem az adott cégnél előreláthatólag bevételem több mint 50 %-át kiteszi majd és meghaladja éves szinten az 1 millió Ft-ot is.
    Átnéztem mi az a 7 szabály amiből legalább kettőt bizonyítanom kell, hogy ne minősüljön annak. Az egyik ami szinte biztosan teljesül az eszközök, mivel a szükséges eszközöket (laptop, telefon, felszerelés) magamnak biztosítom majd (egyedül az autó kérdéses még). A másik amit jónak gondolok az az alábbi: “a kisadózó tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette” Tehát ha az alvállalkozói szerződést úgy fogalmazzuk meg, hogy egy esetleges beosztottam is elvégezheti akkor ez a pont is teljesül?

    A munkavégzés helyszíne az építkezés tehát nem a saját székhelyem.
    Azt a két pontot pedig nem tudom eldönteni, hogy igazak e amelyek arról írnak, hogy a tevékenység végzésének módját és rendjét a megbízó határozza meg. Egy építkezés esetében ez teljesül?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Tisztelettel:
    K. Krisztián

    1. Kedves K. Krisztián!

      Mi nem látjuk annyira borongosnak az ön által bemutatott helyzetét, de – természetesen – arra nem tudunk fix megoldást, hogy önnek soha, egy kellemetlen perce ne legyen, vagy éppenséggel ne kelljen magyarázkodnia.
      Mindenekelőtt azt rögtön tanácsoljuk; keressen fel gyakorlott és tapasztalt könyvelőt/adótanácsadót, aki segít önnek kihámozni a lényeget, és eloszlatni aggályait, majd később folyamatosan figyelemmel kísérni dolgait. Természetesen, ma már a könyvelő akár az ország másik végében is lehet – online módon.

      Pl. nálunk jelenleg 6 olyan vállalkozás is van, akik hasonló dolgokat tesznek.
      Fusson neki a 7 feltételnek mégegyszer, és meglátja, könnyedén talál vagy kettő-három-négyet is, ami nem lesz gátja a vállalkozásának.

      1. Kedves Könyvelőzóna!

        Előszöris köszönöm gyors válaszát!
        Mindenképpen felkeresek személyesen vagy online egy könyvelőt minél hamarabb.
        Amit írt azzal eléggé megnyugtatott, valóban könnyen megoldható a helyzetem. Ha pedig többen is vállalkoznak hasonló módon, ahogyan írta, az szintén megnyugtató számomra.

        Tisztelettel:
        K. Krisztián

  8. Tisztelt Munkatárs!
    Szeretném megkérdezni, hozzáférhető-e valahol egy olyan vállalkozási mintaszerződés KATA-s BT részére, amely már szövegezésében is kivédi a rejtett munkaviszonyt a megbízónál.
    A kritériumoknak megfelelünk, de egy megbízónk a bevétel több, mint 50 %-át adja, amely magasabb 1 millió ft-nál.
    Segítségüket előre is köszönöm.

    1. Kedves Csilla!

      Legjobb ismeretünk szerint nem létezik “bombabiztos” vállalkozói mintaszerződés – sem katás, sem nem katás, sem bt, sem ev részére, semmilyen területre vonatkozóan.
      Azért van a könyvelő-adótanácsadó-ügyvéd-szentháromság, hogy közülük legalább az egyiket illik/kell/kötelező/célszerű/tanácsolt alkalmazni.
      Mindegyikük azért tanult, azért gyűjt éveken keresztül tapasztalatot, hogy az adott, konkrét helyzetben alkalmazandó szerződés körülményeiből nagy biztonsággal megállapítsa, hogy a jövőbeni pergőtüzet kiállja-e, avagy nem.

      Ha a kritériumnak megfelelnek, akkor még milyen biztosítékot szeretnének? És miért baj, ha több a bevétel az 50%-nál? És miért baj, ha magasabb 1m Ft-nál?

      Ha ön vállalkozó, akkor konzultáljon a könyvelőjével (azért (is) fizeti), ha katás lévén nincs könyvelője, akkor sürgősen szerezzen be magának; a havi 10-15ezer Ft-tól induló könyvelési díj összességében nagyobb hasznot hoz, mint amennyit ki kell adnia. Ha a vállalkozás nem bír el egy könyvelőt, akkor az nem vállalkozás, azt gyorsan be kell csukni – az csak szenvedés, vagy az lesz később, amikor az adóhatóság bekopogtat, és x évre visszamenőleg kér pár százezer (~ millió) forintot azért, mert annyi lesz a spórolás ára…

  9. Tisztelt könyvelőzóna!

    Egy építőipari cégnél dolgozom, mint segédmunkás, de szeretném kiváltani a kata-s vállalkozást. Rajtam kívűl lenne még egy vagy két ember akiket segedmunkaerőként biztositanék a cégnek. Így csak nekik számláznék. Kérdésem, hogy ez így lehetséges lenne e vagy ez már színlelt munkaviszonynak minősülne?

    Köszönettel:
    István

    1. Kedves István!

      Sajnálatos módon, nem igazán javasolnánk ezt a fajta felállást. Nem csak a rejtett munkaviszony miatt, hanem gazdaságilag sem egy katás vállalkozó két alkalmazottal nem egy főnyeremény egy katás vállalkozásnak. Ha nettó 200e Ft-ot fizet az alkalmazottaknak, akkor az 2 fő esetén kb.8,7m Ft költséget jelent a vállalkozásnak, ha nincs semmiféle gond (baleset, betegség, igazolatlan, stb.). A maradékból még kell fizetni bankot, könyvelőt, kamarát, helyi adót – ha mindent összevetünk, akkor a maradék nagyjából a felére jönne ki havonta, mint amennyit az embereinek fizetne. Nagy üzlet?

      Egyébként nem rossz az ötlet, de nem katás adózási móddal, hanem talán átalányadóval, vagy szja adózási móddal – a konkrét tervek ismertetésével a részleteket egy könyvelővel/adótanácsadóval lenne érdemes megbeszélni. Kb. 20-30ezres befektetés megérheti, hogy eldöntse, mi az ami ideálisabb lenne önöknek (talán még az is benne van, hogy nem is kell vállalkozás…

  10. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Szeretném a segítségüket kérni. KATA-s vállalkozást szeretnék indítani. Adatfeldolgozással foglalkozom. A megrendelőm elküldi nekem az adatokat egy nagy halmazba, majd én Excelben ezeket feldolgozom. Három Fix megrendelőm van, mindhárommal átlépem az évi 1 millió forint “határt”. Mennyire jelent ez problémát, valamint számíthatok e NAV ellenőrzésre. A KATA mellékállású lenne, főállásban heti 40 órás munkaviszonyom van, otthon szeretnék dolgozni (nincs a nevemen az ingatlan, szüleimmel élek) a laptopomat a jelenlegi cégemtől kaptam, tehát nem a megrendelőé, saját időrendben dolgoznék általában a késő esti órákban. A 12 milló AAM határt nem lépem túl évi 10 millió bevételre számítok a három cégtől. Menyire rizikós ez így? Kell félnem? Mire figyeljek nagyon?

    Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! Dani.

    1. Tisztelt Török Dániel Úr!
      Kedves Dani!

      Mit mond a könyvelője? (Reméljük, nem pont a könyvelő az, akin nagyon szeretne spórolni?! 😉 )

      Többször is elmondtuk: hétből kettő – ez az ökölszabály. Önnél már – kapásból – 4 stabilat látunk.

      A másik: csak emlékeztetjük (hogy lássa, hogy egy könyvelő bőven behozza az árát), hogy az indulás évében az áfa-határt napra kell számolni – lásd: https://konyvelozona.hu/az-afa-alanyi-adomentessegrol-nagyon-egyszeruen/. A 10m kicsit sok lesz indulásnak, nem? Vagy ez egy éves átlag lenne?
      Sok sikert, eredményes munkát kívánunk!

      Ha könyvelő kell, ajánljuk magunkat; vállalkozás indítástól, könyvelésig – online! 😀 😀

      1. Nagyon szépen köszönöm a válaszát! A 10m az éves bevétel lenne, (a 12-ből) tehát a három ügyfelemtől összesítve egy évben. Természetesen idén ha elsejével indul. Könyvelő nélkül semmiképpen. Ekkora bevétel mellett nem azt az évi kb 60 ezret szeretném megspórolni 😉 Áfába nem szeretnék átlépni.

  11. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Mint “újonc” KATA-s érdeklődnék néhány dologgal kapcsolatban. Építőiparon belül mint burkoló tevékenykedek, természetesen egymagam. Találtam egy fővállalkozót, aki hosszútávon tudna munkákat biztosítani. Feltétele, egy évre szóló “bizonyos szerződés” ami biztosítaná részére, csúnyán mondva: hogy nem hagyom szarba. Szabályos egy ilyen szerződés KATA-s és fővállalkozó között? Ugyebár, a szabályzat azt írja, hogy több felé kell számlázni, viszont ez akkor így nem lesz lehetséges..? Előre is köszönöm válaszukat!
    Üdvözlettel,
    Dan von Som

    1. Kedves Dan von Som!

      A szerződő felek között olyan szerződés jöhet létre, és abban állapodhatnak meg, amilyent és amiben csak akarnak – szerződéses szabadság van; amit nem tilt a jogszabály, azt mindet szabad. 😉
      Mindebből kifolyólag, köthetnek olyan keretszerződést is, ami hosszabb távra szól, mindkét fél számára bizonyos előnyöket biztosít, amellyel szemben mindkettő fél valamiféle biztosítékot ad vagy kap, pl. a burkolónak tavasztól télig folyamatos munkát biztosít, a burkoló viszont x-y-z nm -ig egész évben a kapacitásával rendelkezésre áll, és azt biztosítja a fővállalkozó számára.
      Olyant nem mond egyetlen jogszabály sem, hogy a katásnak többfelé kell számláznia. A kata törvény azt mondja, ahogyan ezt írásunkban nagyon lecsupaszítva írtuk: a 7 előírásból 2-t kell teljesíteni, hogy elkerülje a munkaviszony leplezésének kérdését.

      Beszélt már erről a könyvelőjével? És ő mit mondott erről?

  12. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Azt szeretném kérdezni, hogy ha egyéni vállakozóként főállású KATA-san egy közvetítő cégen keresztül dolgozok be egy kis cégnek a következő feltételekkel:
    – 1 mft felett számlázok összesen a közvetítenőnek, sőt csak nekik állítok ki számlát
    – a munkavégzés idejét elviekben én határozom meg,de gyakorlatilag a kis cégnél fogok dolgozni, az ő eszközeikkel, ugyanúgy mint egy ott dolgozó alkalmazott
    – a közvetítő pedig tovább számláz a kis cégnek
    Ez bújtatott munkaviszonynak minősül, vagy a közbeiktatott közvetítő miatt nem?
    Az 1mft feletti számlázás miatt automatikusan elindítja a NAV a vizsgálatot minden esetben, mely során bizonyítanom kell, hogy nem áll fent a vétség?

    Köszönöm,
    Sári

    1. Kedves Sári!

      Első visszakérdésünk: mit mond a könyvelője?
      A második visszakérdésünk: havi 1millióról van szó, vagy évi 1m Ft-ról?

      Sok mindent nem tudunk még, hogy egzakt és helytálló választ adjunk. A 7 szabályból 2-t kell teljesítenie a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez. Egyet már talált (munkavégzés rendje), már csak egyet kell találniuk (pl. máshova is számláz)…

      Nem automatikus a NAV vizsgálata, de vannak olyan módszerek, adatvizsgálatok, egyéb információk, amelyek összerendezését követően lehet, hogy besepri ezt a lehetőséget is. Meg kell őket a fenti 7/2-vel előzni, és akkor senkinek, semmi baja nem lesz.

      Magunk között szólva, úgy, ahogyan ezt leírta, tiltott munkaerő-közvetítés (a közvetítő részéről) is beleeshet a szórásba. Túl kevés az információ – de ezt már mondtuk… 😉

      1. azt mondta a könyvelő, hogy a 7-ből már 1 teljesül azzal, hogy teljes tárgyi hót a kis cégnél úgy dolgozok, hogy a kis cég munkaeszközeivel. a kérdésre a válasz: éves 1mFt-ról van szó.

        1. Kedves SG!

          Bár más néven és más email címről szólt hozzá a kérdéshez, de engedje meg, hogy kételkedjünk:

          Az ön által említett “teljes tárgyi hót a kis cégnél úgy dolgozok, hogy a kis cég munkaeszközeivel.” nemhogy a 7/1, hanem inkbb munkaviszony, azaz 7/0. 🙁 Egy igazi könyvelő nem mond ilyent, hogy ezzel megdöntnek lehet tekinteni a vélelmet…
          Ezt tessék szíves lenni alaposabban kivesézni, mert ez a havi 80-100e Ft-os foglalkoztatás gyanúsan munkaviszonynak tűnik – legalábbis ennyi adatból -, és akkor mindketten megüthetik a bokájukat.

  13. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Köztisztviselőként munkaviszonyban állok és egy kft. többségi tulajdonosa is vagyok. Kérdésem az lenne, hogy másodállású KATÁsként számlázhatok-e a kft-nek szolgáltatást. Személyesen nem működöm közre a cégben. Az ügyvezetést munkaviszonyban más látja el.
    A cég és a katás e.v más telephelyen lenne és saját eszközömmel végezném a szolgáltatást.

    Köszönöm válaszát!
    B.

    1. Kedves Nagy Imréné Úrasszony!

      Érdekes felállás, ami egyik oldalról azt mondatja velünk, hogy nem látunk különösebb akadályt, míg a másik oldalról azt, hogy meg ne próbálja!
      Az igazság – feltehetően – valahol a kettő között lehet, de nem tudjuk ennyi információból, megbízhatóan megmondani, hogy melyik irányban inkább…

      Ezt a kérdést kizárólag a konkrét eset alapos ismeretét követően lehet megválaszolni, és nem árt bevonni a könyvelőket; a kft könyvelőjét és a katás vállalkozás könyvelőjét – még mielőtt bármit lépne, mielőtt nagyobb kalamajka támadna.

    2. Ugy tudom a beszamlazassal nincs gond, amennyiben a ceg tevekenysegi kore es a KATA-s vallakozas tevekenysegi kore semmilyen szinten sincs atfedesben.

  14. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Szolgálati járadékban részesülök és lehetőségem lenne egy épület őrzési feladatait ellátni amit KATA-ás vállalkozóként végeznék!A munkavégzést 2 fő öregségi nyugdíjas alkalmazottal 1 fő KATA-ás vállalkozóval végezném aki a munkaidejét magának osztaná be és a saját eszközeivel dolgozna!Továbbá én is dolgoznék!Milyen problémák merülhetnek fel a KATA szempontjából?
    Tisztelettel
    Kiss Attila

    1. Kedves Kiss Attila Úr!

      Véleményünk szerint ön szolgálati járandóságban (korhatár előtti ellátás) részesül, és nem szolgálati járadékban.
      A legfőbb probléma az lehet, ha a foglalkoztatást/a munkavégzést munkaviszonynak átminősítik x év múlva, és adóhiányt állapítanak meg arra az x évre visszamenően, kamatostól. 🙁

      Azt javasoljuk, mielőbb keressen fel egy könyvelőt/adótanácsadót, mielőtt inge-gatyája rámenne egy rossz döntés miatt.
      Nem akarunk szemtelenkedni, mert – sajnos – nem ön az egyetlen, de ön a saját ellátásával sincs teljesen tisztába, és amibe belevágni készül, az bizony nagyon pontos szabályismeretet követel meg.
      Az őrzés-védelem nagyon speciális esetekben fér bele egy KATA vállalkozásba, és azt nagyon kell tudni, hogy mikor igen/mikor nem…
      Az, hogy az alvállalkozója jogszerűen választotta a KATA adózási módot, még nem biztosítja azt, hogy ön is jogszerűen választhatja. Különösen nem egy objektum-őrzésnél..

  15. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Ügynöki tevékenységet szeretnék végezni KATA-s adózási formával. Nagyvállalatok számára közvetítenék megbízható, kedvező áru beszállítókat. 2-3 beszállítóval állnék kapcsolatban, ezek közül az egyik adná várhatóan a bevételek több mint 50%-át. A tevékenység mellett főállású munkaviszonyom is lenne. A tevékenységről szerződést kötnék a beszállító cégekkel, hogy saját eszközökkel, saját telephelyen, saját időbeosztás szerint dolgozok. Felmerülhet ilyen esetben rejtett munkaviszony?
    J.F.

    1. Kedves Fruzsina!

      Ugyan minden részletet nem ismerünk, de amit leírt, az alapján: nem.
      Ha elolvasta azt az írásunkat, amihez kérdését feltette, akkor ön is tudja: nem. 😀

  16. Kedves Könyvelőzóna!

    Feleségem évek óta munkanélküli. Lakberendezői végzettsége van és nagyon szeret tervezni. Erre felfigyeltek az interneten ahová a terveit felteszi és úgy tűnik, lennének érdeklődők. De ez nem egy folyamatos munka lenne, mert sosem tudni, vajon mikor és mennyi tervet kellene készítenie. Eddig 1-1- fürdőszoba, nappali, elvétve egész házakat berendezését kérték, melyet segítségképpen, ingyen csinált. Vállalkozni nem szeretne, mert eléggé necces, hogy mennyi munkája lenne így interneten. Főleg télen.
    Mi a megoldás? Hogyan adózhat ?
    György

    1. Kedves s. György!

      Talán az egyik legkegyetlenebb időszak egy vállalkozás indítása, a beindítás, és nagyon kevés erre a valódi támogatási lehetőség.
      Sajnálatos módon, kész recept sincs a megoldásra – teljesen egyéntől/körülményektől függ a megoldás.

      Feltehetően az építészek körében kellene először körbenézni, megbízási szerződéssel munkát vállalni. Önálló weboldalon propagálni. Bizonyos körülmények között szóba jöhet az adószámos magánszemélyként történő munkavégzés is.

      A valóságban a legcélravezetőbb, ha egy tanácsadóval leülnek, átbeszélnek mindent (és ezt szinte szó szerint kell érteni, hogy mindent), és úgy kialakítani a döntést.

    2. KATA-s vallakozas inditasa szerintem megoldas lehet. A keplet nagyon egyszeru: amikor van munka el kell inditani (1 napos dolog), s szamlazni. Oda kell figyelni hogy aranyosan mennyi “aktiv” napra van szukseg, hogy az elvegzett munka meg beleferjen az alanyi adomentessegbe (kiveve ha AFA-sak szeretnenk lenni). Ha ez meg van, mehet szuneteltetesbe ujra. Amire figyelni kell, hogy mekkora osszeget akarunk kiszamlazni es mikorra. Ugye ez azert fontos, hogy ha lehet csak 1 honapnyi adot fizessunk be ha nincs ra szukseg, hogy hosszabb ideig legyen aktiv a vallakozas (pl.: szamlazunk 500e forintot, akkor 1 honapny aktiv KATA-sag eleg es szuneteltetni kell honap vege elott, amennyiben nincs belathato munka. Ha van akkor ujrainditjuk vagy ha kell akkor meg lehet egyezni hogy csak kesobb legyunk kifizetve (45 napos fizetesi idoablakkal ezek a helyzetek nagyon jol kontrolalhatoak).

  17. T. Könyvelőzóna!
    Kérem, segítsenek értelmezni a KATA-törvényben a vállalkozás szüneteltetésével kapcsolatos fordulatot: “…kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.” Ha én (korbetöltött nyugdíjasként) kiegészítő KATA-s vállalkozó vagyok, és vállalkozásom éppen szünetel, viszont felajánlanak egy részidős munkaviszonyt, az amúgy szünetelő vállalkozásomba felvett valamely tevékenységi körbe, akkor a munkabért terhelő szja mellett fizetnem kell a KATA 25.000 forintját is? Egyáltalán mit jelent, hogy “kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munka”? Ennek (“tevékenységbe tartozó munka”) szerintem magyarul nincs is értelme…
    Előre is köszönöm válaszukat, üdvözlettel:
    András

    1. Kedves B. András!

      Először azt tisztázzuk, hogy honnan származik, és mi a teljes szövege annak a töredékidézetnek, amelyet leírt:
      A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése részből származó az idézet, a 8. § (9) bekezdés, amelyik teljes egészében így hangzik (kivastagítjuk a vonatkozó részt):

      Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
      a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
      b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
      c) fogvatartott,
      d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
      e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
      kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

      Az (1) bekezdés szerinti adó az 50e Ft, a (2) bekezdés szerinti a 25ezer Ft, míg a (4a) (bekezdés szerinti a 75ezer Ft tételes adót jelenti.

      Magyarul az egész úgy hangzik, hogy nem kell az ön esetében a havi 25ezer Ft tételes adót megfizetni arra a hónapra, amikor a hónap teljes egészében keresőképtelen, kivéve akkor, ha a keresőképtelensége ellenére dolgozik a vállalkozásban.

      Tehát, nem kell összekeverni a szünetelést, és a keresőképtelenséget, nem beszélve a munkaviszonyról. 😀 😀

      A Tbj. törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. § e) pontjában foglaltak szerint
      “Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
      Majd ugyanezen törvényhely f) pontja elmondja azt is, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak.

      Ennek azért van jelentősége, mert a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak (Tbj. tv. %. § (1) bekezdés e) pont).

      Kicsit magyarabbul:

      – Ha ön ev., és szünetelteti a tevékenységét (min. 1 hónap – max. 2 év), akkor a teljes hónapok vonatkozásában nem kötelezett a 25e Ft megfizetésére, még akkor sem, ha közben munkaviszonyt létesít, akár arra a tevékenységre, amit egyébként ev-ként szokott végezni

      – ha ön ev-ként egy nagy influenza boldogtalan gazdája lesz, akkor önnek nem jár táppénz (szemben a főállású ev-val, aki első naptól táppénzre jogosult, vagy a munkaviszonyos, de nem öregségi nyugdíjas munkavállaló 15 nap betegszabadság után lesz táppénzre jogosult)

      – ha ön a makacs influenzája ellenére a vállalkozásában dolgozik, akkor meg kell fizetni a 25e Ft-ot az adott hónapra.

      A tevékenységbe tartozó munka az a munka, amit a tevékenységi körébe felvett munkákkal kapcsolatban, vagy azok érdekében végez (pl. ha ön építési vállalkozó, és a keresőképtelensége alatt árajánlatot ad, szerződést köt, akkor az is a tevékenységébe tartozó munkavégzés, nem csak maga a kivitelezés).

      1. T. Könyvelőzóna!
        Köszönöm alapos válaszukat. Számomra az a lényeg, amit így fogalmaznak meg: “Ha ön ev., és szünetelteti a tevékenységét (min. 1 hónap – max. 2 év), akkor a teljes hónapok vonatkozásában nem kötelezett a 25e Ft megfizetésére, még akkor sem, ha közben munkaviszonyt létesít, akár arra a tevékenységre, amit egyébként ev-ként szokott végezni.” Tehát, ha én már hónapok óta szüneteltetem egyéni vállalkozásomat, amelyben amúgy webhelyeket szerkesztek (most nem írom be a tevékenységi kör pontos megnevezését), és egy cég munkaviszonyban alkalmazna webhelyük szerkesztésére, karbantartására, akkor csaj emiatt nem merül fel a 25 ezres KATA befizetésének kötelezettsége.
        Amúgy gratulálok oldalukhoz, kereséseim sokszor vezetnek ide, és mindig hasznos ismereteket találok.
        Üdvözlettel: András

        1. Kedves András!

          Ha hónapok óta szüneteltet, akkor hónapok óta nem is kell fizetnie a kata 25ezer Ft-ot (remélhetőleg a szüneteltetést a helyi adó tekintetében és a kamaránál is bejelentette!?). Ha most (vagy közben bármikor) a Mt. szerinti munkaviszonyt létesít, legyen az akár hentes és mészáros, vagy portás, vagy agykutató, esetleg webszerkesztő, akkor annak a jogviszonynak megfelelően kell tevékenykednie és adóznia.
          Ha ezen szüneteltetés ideje alatt csak egyetlen kódsort is kiszámláz bárkinek, akkor viszont belép a 25e Ft is. 😉

          A weboldalunkra vonatkozó dicséretét köszönjük szépen; saját magunk építettük WordPress alapon, saját magunk gondozzuk, kezeljük, puszilgatjuk a saját költségünkre és szabadidőnkben, hogy segíthessünk másoknak.

  18. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Katás vállalkozó szeretnék lenni,de egy kicsit elbizonytalanodtam a bújtatott munkaviszony részhez érkezésnél. Hegesztőként tevékenykednék,de a hónap tulnyomó részében a jelenlegi cégemhez szeretnék bedolgozni,műhely munkára.nos itt az a gond,hogy ez a telephely nem az én tulajdonom,szerszámok pedig 3.-ik féltől érkeznek,beleértve az anyagot is. néha becsúszik külszerelés,az ország több pontjàn,de elenyésző. sajnos ugy vélem,hogy ez tenné ki a bevételem 70%-át. ha nem indulok,akkor pedig a többi munkámnak lőttek.az a kérdésem,ilyen esetben mi a teendő? végezhető az adott tevékenység,fennál e a bújtatott munkaviszony,neadjisten fel kell adnom a terveim? előre köszönöm szíves válaszukat! 🙂

    1. Kedves N.Dávid!

      Köszönjük szépen igazán megtisztelő kérdését! Megtiszteltetés, mert életének egyik fontos döntési mozzanatában hozzánk fordult, bennünket kérdez.

      Sajnos, ez tipikusan olyan kérdés, amelyet leendő könyvelőjével kell átbeszélnie.
      El lehet képzelni olyan vállalkozást, ahol megoldható a szituáció, de olyan is elképzelhető, hogy lecsapják, mint a taxiórát…
      A megoldás pedig mindig a részletekben leledzik.

  19. Tisztelt Könyvelőzóna! Az “Egyéni vállalkozó – képesítéshez kötött tevékenységek” cikküknél olvastam, hogy jelenleg az ÖVTJ 40-es táblán dolgoznak. Érdeklődni szeretnék, hogy körülbelül mikorra várható a feltöltése. Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Klaudia!

      Ezt csak az égiek tudnák megmondani… 🙂

      Mi saját energiáinkra támaszkodunk, saját költségünkön, saját szabadidőnkben és saját költségünkre üzemeltetjük ezt a honlapot – a napi munkáink mellett, amiből meg kell élnünk.
      Kevés a szabadidőnk, hiszen most egymásra torlódnak a bevallási időszakok, a katától az szja-n keresztül a társaságok évet záró munkálatai mellett a napi, szokásos melókkal eléggé el vagyunk terhelve, és igaz ez azokra a kolléganőkre/kollégákra, akik segítenek nekünk.

      Mi a konkrét kérdése? Melyik tevékenység érdekli? Hátha van olyan tudás a tarsolyunkban, hogy segíthetünk.

  20. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-s egyéni vállalkozásom van. Egy alkalmazottam van. Leszerződtem egy multival, hogy az alkalmazottal együtt nekik dolgoznánk be, mint alvállalkozók . Az időt én osztom be, nem vagyok helyhez sem kötve, saját irodában illetve terepen dolgoznánk. Természetesen több helyre is számláznék továbbra is. Ami kérdést vet fel, hogy autót biztosítanák nekünk térítésmentesen, tehát ők szervizelnék, tankolnák stb.. Érdeklődnék, hogy ezt a szerződésbe hogyan tudnánk belefoglalni anélkül, hogy bármi gond legyen belőle?

    Előre is köszönöm válaszukat.
    Ádám

    1. Kedves Ádám!

      7-ből 2! Ez a minimum, amit már – a leírás alapján – sikerrel teljesítenek, azaz: nem kell ezen feleslegesen görcsölni. 😀 A jármű biztosítása csak egy a sok közül; valahogy úgy kell majd a szerződésbe tenni, ahogyan leírta, majd a multi tudni fogja, hogy milyen szerződéssel adja használatba.

  21. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Az ügyben kérném a segítségüket, hogy kiállítottam egy olyan szlovák cégnek ft-os számlát, akik magyar adószámmal rendelkeznek, de magyarországi telephellyel nem, és ha jól tudom, akkor ebben az esetben fordított adózásként kell kezelni a számlát. Kérném szíves segítségüket és véleményüket, hogy mi szerepeljen a számlán.
    Köszönöm szépen a válaszukat.
    Kiss Edina

    1. Kedves Kiss Edina!

      Többnyire igen a válasz, de ez függ más dologtól is, mint pl. van-e a vállalkozásnak érvényes közösségi adószáma, vagy mit csinált pontosan a szlovák cégnek (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás, és utóbbi esetén mit), van-e a szlovák cégnek érvényes (ellenőrzött) közösségi adószáma.
      A részletekről egyeztessen a könyvelőjével. Ha nem volna könyvelője, akkor javasoljuk, hogy minél előbb legyen – még mindig olcsóbb egy jó szakembert megfizetni, mint esetleg 2 év múlva súlyos pénzekkel hozzájárulni a NAV vizsgálat eredményeképpen az államháztartáshoz… 😉

      És arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ügyletről majd áfabevallást kell tennie (akár alanyi adómentes, akár nem), valamint Közösségi összesítő adatszolgáltatást is be kell nyújtani az érintett hónap(ok)ról.

  22. Tisztelt Szakértő(k)!
    Egyetemi oktató-kutató vagyok, és kaptam egy kutatói státuszt egy norvég egyetemen is. Ez azt jelenti, hogy az itthoni egyetemen megmarad a főállásom, időként kell kiutaznom szakmai konzultációkra, esetleg oktatni, de kb. 4x egy évben, de a publikációmra rá kell írnom azt az egyetemet is. Azt javasolta az ottani Rektor, hogy a béremet számlázzam minden hónapban, mert jobban járok vele. Ezen kívül más tevékenységet is számláznék, viszont az messze nem lenne ekkora összegű vélhetően. A KATA értékhetáron belül lennék egy évben, de ez a bujtatott munkaviszonyos dolog kevéssé világos, hogy vonatkozna-e rám (főleg, hogy még jobban is járnak a magyar állam, mert a norvég adózik utánam ott, hanem én itt). Soha nem voltam vállalkozó, fogalmam sincs, mi lenne számomra a legideálisabb megoldás. Azt remélem, hogy Ön(ök) ebben talán kisegít(enek), legalábbis irányvonalakkal.
    Nagyon köszönöm!
    L
    u.i.: Minden elismerésem az Ön(ök)é, akik ilyen elképesztően bonyolult dolgokat képes(ek) megérteni és követni. A tudomány ehhez képest lófütty.:)

    1. Kedves Lili!

      Igazán megtisztelő, hogy kérdésével hozzánk fordult, és ezt köszönjük szépen!

      Azt, hogy ki és mivel jár jobban, meg mikor, azt nagyon nehéz a leírtakból eldönteni, mondhatnánk azt is, hogy szinte lehetetlen küldetés. 😉
      Ilyen helyzetekben a legtöbbször elsőként azt szokták mérlegelni, hogy mennyi marad a zsebben, holott nem feltétlenül ez lenne a döntő momentum, ez csak egy adalék a döntéshez.
      Nem vitás, hogy MA mennyit tudunk vásárolni a kapott összegből, egy nagyon fajsúlyos tényező, de mi van a HOLNAPpal? Ismervén kicsit mind az oktató-kutatói viszonyokat, mind a bérskálákat, mi úgy véljük, hogy hosszabb távon, kiegyensúlyozottabban jobban járna egy megbízási szerződéssel, ahol a norvég egyetem a megbízó, a kifizető.
      – biztos, hogy több pénzt kapna azonos munkáért, mint bármelyik hazai egyetemen
      – a magas adók ellenére is több maradna, mint itthon (magasabb összegből magasabb adó ellenére is)
      – nem kell az ön számára idegen vállalkozói létbe belekóstolnia
      – nem kell állandó magyar számviteli, könyvelési, jogi, banki ismeretekkel küszködnie és/vagy hozzá állandó szakembereket alkalmaznia
      – zéró adminisztrációs tehet
      – az összeg a társadalombiztosítási ellátási alapjába számít (betegség esetén magasabb ellátási alap, nyugdíjba beleszámít)
      – az utazási-, szállás- és egyéb költségeket a megbízó állja, és az ő rendjük szerint kell elszámolni (általában beépítik valahogyan a megbízási díjba)

      Csak néhány előnyt soroltunk fel az ön feltételezett esetéhez, amivel szembe áll a némileg magasabb, pillanatnyi összeg, adminisztrációs és szervezési teher és gond.
      Az sem utolsó szempont, hogy – ne sértődjön meg -, hogy egy kutató-oktató azért fogja két kézzel a kalapácsot, hogy ne üssenek a kezükre, miközben egy képszöget kell a falba verni… 😀 Magyarán szólva: annyira el tudnak merülni a szakterületük szépségeiben, hogy képesek a való világ reáliáitól elszakadni – nem kimondottan vállalkozói létre teremtődtek ( a vállalkozó orvosokról, művészekről, kutatókról tudnának mesélni a könyvelők.. 😀 😀 ).

      Visszatérve a bújtatott munkaviszonyra: egy kutató-oktató esetében szinte kizárt, hogy egy másik helyen történő vállalkozás esetén felmerülhetne a lehetősége. Ők tipikusan azok, akik nem munkarend szerint haladnak a feladatok megoldása során, még akkor sem, ha egyes protokolon belül kell tevékenykedniük. Számukra nem adhatnak utasítást a főnökök arra vonatkozóan, hogy a feladat megoldása érdekében milyen metódust válasszanak, hiszen pontosan az a feladatuk, hogy keressenek metódusokat. Számukra nincs munkaidő, még akkor sem, ha – mondjuk – egy laboratórium reggel 6-22-ig van nyitva hivatalosan, van ugyan olyan ember, aki összefogja az adott kutatócsoportot, és sok mindenben ő tekinthető a főnöknek, de nem munkaviszonyban adott alá- és fölérendeltségről beszélünk az esetükben , hanem működési rendszer fenntarthatósága szerinti vezetésről.
      Szóval, kutató-oktató esetében erősen lehetséges vállalkozni, és a felvetett kritérium nem lenne releváns.

      Önnek is annyit tudunk tanácsolni, ha kevés volt az, amit elmondtunk (és, ha ön is budapesti), hogy dr. Lestyán Péter úrral vegye fel a kapcsolatot egy konzultáció erejéig: https://www.online-adotanacsadas.hu/ ezen az oldalon informálódhat is, és az elérhetőségeit is megtalálja. Hivatkozzon nyugodtan ránk, hogy mi küldtük.
      Ha ön a Baranya-Tolna-Somogy-háromszögben él, akkor keressen bennünket személyesen, ha az ország más részén él, akkor igyekszünk önnek hozzáértő kollégát ajánlani.

      Záró megjegyzése felettébb hízelgő, és nagyon köszönjük. Ki kell azonban ábrándítanunk: a látszólagos bonyolultság megértésének a titka pontosan az, ami más szakterületeken; ez érdekel bennünket, ezt tanuljuk, ebből élünk, ezt szeretjük, ezért látszik úgy, hogy értünk hozzá. Szeretnénk akár a vas-szén állapotábra, akár a társadalmi konfliktusok megoldása, akár egy függvényanalízis, stb. avatott szakértői lenni, de az annyira magas nekünk, mint a zsiráfnak a farzseb, ezért maradunk egyszerű könyvelők, és csodálunk mindenkit, aki a saját szakterületének avatott szakértője. 🙂 🙂

      1. Tisztelt Uram/Hölgyem!
        Szintén megtisztelő a gyors és rendkívül alapos válasz, köszönöm szépen!
        A kutatói leírásból maximálisan magamra ismertem, teljesen jogosak a fent említett aggodalmak.:) Engem a világon semmilyen szinten nem érdekel a vállalkozóság, csupán ezt a helyzetet szeretném megoldani egy win-win-nel.
        Köszönöm szépen a konkrét javaslatot, mindenképpen felkeresek egy szakértőt a közeljövőben, mert a Google-keresések szintjén, úgy érzem, kimaxoltam a kapacitásaimat. Válasza messze felülmúlta egy fórumhozzászólástól remélt segítség mértékét, ezt köszönöm még egyszer. Számomra valóban ez a megoldás lenne a lehető legideálisabb, és éppen az a problémám, hogy nekik meg nem. Meglátjuk.:)
        Üdvözlettel,
        Lili

  23. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Én is KATA-s egyéni vállalkozás indításán gondolkozom, azonban aggályaim merültek fel, és ebben kérném a segítségüket.

    Budapesten szeretnék pénzügyi tevékenységet végezni, mely nem engedély és végzettség köteles, egy multinacionális nagyvállalat magyar leánycégének. Egy németországi ügyfelet kellene kiszolgálni. Azonban a „partner/megrendelő” egy angliai illetőségű cég lenne, akinek a számlákat kellene kiállítanom. Ez egy határozott idejű szerződés lenne és 6 hónapra szólna, további hosszabbítási opcióval.

    Mivel csak egy „megrendelőm” lenne (az angliai illetőségű cég), így biztosan túllépném az 50%-ot arra vonatkozóan, hogy ne csak egy személytől/megrendelőtől szerezzem a bevételem, mert ez esetben ugye ez 100% lenne. A javadalmazás napidíjas lenne, és ha havi átlag 20 munkanappal számolok, akkor túllépném a havi 1 millió Ft számlázandó összeget. Feltehetően egy csapat tagjaként kellene végeznem a munkám, bár önállóan. Az utasítást nyilván nem a „megrendelő” adná, hanem a multinacionális leányvállalat, akinek az irodájában kellene dolgozni, szóval a tevékenység helye sem lenne a birtokomban. A szükséges eszközöket valószínűsíthetően a multicég adná (nem tudom, hogy lenne-e erről bérleti szerződés vagy sem, mint ahogy az irodabérlésnél sem tudom). Mivel ugye egy irodában kellene dolgozni, bár valamennyire rugalmas lenne a munkaidő, de mégis a multinacionális leánycég szabná meg a munkavégzés rendjét.

    „Szerződni” a „megrendelővel” csak ezen a fajta módon tudnék, és csak erre az időszakra (6 hónap) szeretnék egyelőre KATA-s egyéni vállalkozó lenni. Ha hosszabbítás lehetséges lenne, elgondolkodnék rajta, azonban abban az esetben túllépném az évi 12 millió Ft-ot vagy az időarányosan csökkentett összeget.

    Önök szerint ez minősülhet bújtatott munkaviszonynak?

    Ebben az esetben, ha az egyéni vállalkozó szabadságra szeretne menni, akkor ki rendelkezik a szabadsága felett illetve mennyi jár neki?

    Illetve ha a pénzügyi tevékenység folytatása közben, önhibámon kívül, valamilyen probléma merül fel, esetleg kisebb kár adódik, milyen mértékben felelek a saját vagyonommal?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Csaba

    1. Kedves Csaba!

      Sajnálatos módon, több, alapvető dolgot nem értett meg jól, vagy nem tudatosult önben:

      A körülményeket nem ismerve konkrétan, azt lehet mondani, hogy a hasonló típusú (tanácsadás) esetén nehezen lehet bújtatott munkaviszonyként kezelni egy egyéni vállalkozót (az is a vállalkozáshoz tartozik, amikor otthon, a fürdőkádban különböző portfóliók átszervezésén gondolkodik, az ügyfél felkeresését, vagy a tárgyalás menetét ön határozza meg, stb.) Nem ördöngösség kettő tételt találni…

      Nagy tévedés az, hogy havonta maximum csak 1 millió Ft-ot számlázhat; a KATA bevételi határ egy évre 12M Ft. ezt lehet úgy is, hogy 1 hónapban tizenkettőt számlázm vagy januárban hatot, meg áprilisban is hatot, és így tovább.

      Az egyéni vállalkozó nem munkaviszony, így szabadsága sincs. Dolgozhat látástól Mikulásig. Jelenléti ívet sem vezet.

      Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan. Ingével és gatyájával felel azért, amit csinál, a saját tevékenységéért.

      Azt javasolnánk, mielőtt döntene, szánjon rá egy kis időt és pénzt, és konzultáljon szakemberrel, ne az ingyenes megoldások között keresgessen olyan választ, amihez nincs előképzettsége, felkészültsége.
      Mivel budapesti, javasoljuk dr. Lestyán Péter úrral felvenni a kapcsolatot: https://www.online-adotanacsadas.hu/ ezen az oldalon informálódhat is, és az elérhetőségeit is megtalálja. Hivatkozzon nyugodtan ránk, hogy mi küldtük.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!

        Köszönöm megtisztelő és azonnali válaszukat!

        A döntés előtt mindenképpen kikérem egy szakember véleményét!

        Üdvözlettel:
        Csaba

  24. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Olyan kérdésem lenne,hogy KATA-s vagyok egy éve,melyet GYES alatt kezdtem el,így havi 50000 FT fizetek adót. A régi munkahelyemmel még munkaviszonyban voltam,Idén Július 17.től a GYES lejáratával szabadságomat töltöttem,mely októberben le is járt. Ilyen esetben másodállásként is lehetett volna a KATA-t végezni és a havi 25000ft fizetni adóra. Viszont ez a lehetőség akkor az eszembe sem volt. Az lenne a kérdésem,hogy visszamenőleg ezt lehet-e korrigálni,vagy esetleg az adóbevallásnál?
    Válaszukat Köszönöm!
    Üdvözlettel,
    Horváth Kinga

    1. Kedves Horváth Kinga Úrasszony!

      A részleteket érdemes a könyvelőjével pontosan tisztázni!

      Az adóbevallásban ez nem korrigálható, de más formanyomtatványok alkalmazásával igen, javítható, helyesbíthető.

  25. Tisztelt Könyvelőzóna,

    KATA-s egyéni vállalkozás indításán gondolkozom.
    Jelenthet-e bújtatott munkaviszonyt egy olyan “informatikai tanácsadás” (consulting), ahol egy darab ügyfél van, egy németországi cég. A munkavégzés helye saját ingatlan Magyarországon, számlázás ledolgozott napok alapján. Az eszközt (Laptop) egy harmadik cég adja. Ha egy adott hónapban minden nap dolgozom, akkor több mint 1 millió Ft a számlázandó összeg. Kérdésem még, hogy a külföldi cégnek is jelentenie kell az 1 millió Ft.-nál nagyobb befogadott számlát a magyar adóhatóság felé?

    Köszönettel:
    Alex

    1. Kedves Alex!

      A 7 feltételből 2-nek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne minősítsék munkaviszonynak. Amit mond, abból az tűnik ki, hogy saját maga mondja meg, hogy mikor dolgozik, nem a német cég eszközével dolgozik, gyaníthatóan otthon dolgozik, gyaníthatóan nem mondják meg, hogy konkrétan mit és hogyan kell tennie. Tehát, első olvasatra ez több, mint 2, vagyis nem minősíthető semmilyen munkaviszonynak.
      Az adatközlési kötelezettség belföldi adóalanyoknak van előírva.

      Azt azonban ne feledje, hogy akkor is, ha alanyi adómentes vállalkozása lesz, és az itt nevezett módon folytatja a tevékenységet, havi áfabevallási és közösségi adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik, és a számlán is fel kell tüntetnie a “fordított áfa” kifejezést.

      Ajánljuk szíves figyelmébe online számviteli szolgáltatásunkat (nem csak Pécsről, hanem Budapestről, Vácról, Gödöllőről, Balatonalmádiból, Csornáról, Mohácsról, Szigetvárról stb. is vannak ügyfeleink). Ha gondolja, hogy segítsünk elkerülni a bajt, akkor lépjen velünk kapcsolatba.

  26. Tisztelt KönyvelőZóna!

    Érdeklődöm, hogy KATA-s vállalkozóként lehet-e középiskolában óraadó tanári munkát vállalni? (heti 6 tanóra) A munkaviszonytól való elhatárolás miatt kérdezem.
    Vagy mindenképpen sima megbízási szerződést kellene kötni?

    Köszönettel:
    Péter

    1. Kedves Mészáros Péter Úr!

      Egy iskolában nem ajánljuk, mert az tényleg tipikus munkaviszony,vagy megbízási jogviszony lenne, és a cikkben említett 7 feltételből is csak egy állná meg a helyét. A kettő iskola is határeset lehet, mert ott a 3 b) pont sem biztos, hogy megállná a helyét. 3 iskolánál már majdnem biztos, hogy lehetne katázni, és talán meg is érné, ha van főállása.
      Természetesen, lehet más variáció is, hiszen azt nem tudni,hogy mi az óraadói szakiránya, vagy azt sem, hogy ezek órarendi tanórák lennének, vagy különórák tanrenden kívül, amikor ön határozhatná meg, hogy pl. a csoportoknak hogyan legyen a beosztás.

      Általános esetben, leginkább a kata nem válik be, de egy AAM egyéni vállalkozó, vagy bt tagjaként lehet benne fantázia.

  27. Tisztelt Könyvelőzóna!
    5 éven belül kényszer megszüntetéssel szűnt meg a Bt.-m indíthatok-e másodállású KATA egyéni vállalkozást, heti 60 órás főállás mellett.
    Válaszukat előre is köszönöm!

    József

    1. Kedves Kiss József Úr!

      A heti 60 órás foglalkoztatás elég kemény (A teljes (rendes) munkaidõ mértéke fõszabályként napi 8, heti 40 óra [Mt. 117/B. § (1)]. A teljes munkaidõben foglalkoztatottaknál a heti 40 óránál rövidebb (például heti 36 órás munkaidõ), valamint ennél hosszabb (de legfeljebb napi 12, illetve heti 60 órás) teljes munkaidõ csakis a jogszabály által meghatározott esetekben lehetséges.), mellette még vállalkozni is, nem egyszerű feladat.

      Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – a törvényben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

      Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év.

      A fentiekben felsorolt esetek közé az egyéni vállalkozás nincs “besorolva”, csak az egyéni cég, így egyéni vállalkozás indításának, ezen okból, nincs törvényi akadálya.

      Ahhoz, hogy a kata adózási módot választhatja-e, információk hiányában nem tudunk válaszoni; a munkaviszonytól történő elhatárolásra hívjuk fel figyelmét (https://konyvelozona.hu/kata-es-a-munkaviszony-ennel-egyszerubben-nem-lehet-elmondani/), valamint, természetesen, azt kell figyelembe venni, hogy a végezni kívánt tevékenység nincs-e a kata adózók “tilalmi listáján”.

  28. Tisztelt Könyvelőzóna! A kérdésem az, hogy ha tárgy évben nem lépem át a 8 millió forint alanyi adómentes határt. Egy hónapban csak 666 666 ft- ig állíthatok ki számlát vagy nagyobb bevételről is, pláne hogy építőipari szolgáltatást végzek. És van munka ami több ideig tart mint egy hónap, vagy egy hónapon bellűl két munkáról is kell kiállítani számlát.
    Köszönöm válaszukat!
    Egy kicsit megkavarodtam mert több könyvelőt is megkérdeztem,de egyik így másik úgy válaszolt.

    1. Kedves Kovács P!

      Nem az egyik, vagy a másik könyvelőt kell kérdeznie, hanem a legjobbat kérdezze; ajánljuk magunkat! 😀 😀 😀
      A viccelődést félretéve: kérdezze a saját könyvelőjét, és bízzon benne. Ha valamiért úgy érzi, hogy megrendült a bizalom benne (nem azért, mert Juliska bácsi a piacon azt mondta, hogy a rádióban azt hallotta…), akkor váltson, csak egyet ne tegyen: szakember nélkül ne döntsön! Előbb kérdezzen! (Mi sem a henteshez megyünk, ha egy sávalapról akarunk megtudni valamit. 😉 )

      Csak találgatni tudunk, hogy honnan vehette az a 666.666 Ft/hónap badarságot (ok, tudjuk, hogy 8millió osztva 12 hónappal annyi, amennyi…)? Van nekünk egy olyan írásunk ezen a honlapon, ami a kata bevételi határ nagyon egyszerűen címet viseli – a megadott hivatkozást követve önnek is ajánljuk szíves figyelmébe!!

      Ha nem az év közben kezdte a vállalkozását, akkor azt is megteheti, hogy január hónapban az elvégzett munkájáért kiszámlázhat maximum 7.999.999,- Ft-ot, aztán egész évben semmit (ha elérné a 8 millió forintot, akkor az szívás, onnantól áfás lenne).
      Számlázni a teljesítést követően lehet és kell; ha x hónapig tart a munka, akkor x hónap után számlázhat, ha 2 napig, akkor 2 nap után. Ha az alanyi adómentességet nem akarja átlépni, akkor nem a havi átlagra kell ügyelnie, hanem a tényleges teljesítésre, és az abból származó számlázásra.

      1. Köszönöm válaszát! Így most már világosabb. Amúgy megjegyezném, pont a könyvelőnk mondta a 666 666 Ft/hó-t, ráadásul tavaly szeptemberben lettem vállalkozó (tehát ez már nem tört év).
        Mégeggyszer köszönöm válaszát!

  29. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Bár elolvastam az ÁFA alanyi mentességgel kapcsolatos írásukat, mely valóban nagyon egyértelműen taglalja a témát, mégis felmerül egy kérdésem. A 8 millió Ft alanyi adómentesség az az adott évben realizált jövedelmet jelenti? Tehát, ha egy számlát 2017 év végén állítottam ki, de a teljesítése 2018-ban történt, akkor ez a számla is beleszámít a 8 milliós értékhatárba vagy a kiállítás dátuma a mérvadó?

    Válaszát előre is megköszönve,

    Üdvözlettel,
    Kállay-Koós Csilla

    1. Kedves Kállay-Koós Csilla!

      Az alanyi adómentesség határánál az értékesítés bevétele (a kivételeket nem számítva) nem haladhatja meg jogszerűen a felső értékhatárt.

  30. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni abban, hogy férjem nyugdíjasként június 1-vel indítaná KATA-s egyéni vállalkozását 1 alkalmazottal. Használt termék eladásával foglalkozna, illetve azok javításával.
    Szolgáltatásként talán az ebay oldalt venné igénybe. Alanyi áfamentes körbe jelentkezne be.
    A kérdésem:
    – a bevételi összege mennyi lehet a hátralévő hónapokra (7*666 e Ft.)?
    – közösségi adószámot kiváltja az ebay jutalék számla miatt akkor áfa bevallást kell tennie minden hónapban és a 18A60 is ki kell tölteni? az áfabevallásban csak a jutalék számlát kell feltüntetni?
    – az eladásokról azt hiszem az ebayen keresztül megy a számlázás, akkor neki kell kiállítani számlát külön a vevőknek vagy sem?
    köszönettel Fedor Sz. Nora

    1. Kedves Fedor Sz. Nóra!

      Mielőtt bármit is is írnánk, mindenképpen azt javasoljuk, hogy keressenek fel egy könyvelőt/adótanácsadót, és a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében beszélgessenek a terveikről vele!

      A bevételi korlát: (12.000.000 / 12) x 7 = 7.000.000 forint, az alanyi adómentesség határa az indulás évében (feltételezve, hogy december 31-ig dolgozik): (8.000.000 / 365) x 214 = 4.690.410 forint.

      Azokban a hónapokban, amikor bevétele érkezik, áfa bevallást is, és közösségi adatszolgáltatást is kell tenni,de csak azokban a hónapokban. Azt, hogy mikor és mit kell, és hova kell beállítania a bevallásokban, az függ attól is, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtást végez, hogy belföldre, az EU-ba, vagy közösségen kívüli országba számláz, hogy magánszemélynek, vagy vállalkozásnak számláz, és még néhány dologtól.
      Nem véletlenül mondjuk, hogy irány a könyvelő/adótanácsadó! 😉

      A számlát – szerződés alapján – bárki elvégezheti a vállalkozó nevében és megbízásából, de ez esetben is a vállalkozás a felelős.

  31. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Azt szeretném kérdezni, hogy KATA-s Bt esetén a bevételi határ áfamentesen fejenként 8 millió forint, (2 tag esetén 16 millió), vagy akármennyi tag van, akkor is csak 8 millió. Mivel minden tag fizeti havonta a 25 illetve 50.000 Ft adót.
    Válaszukat köszönöm.
    Nagy Tibor

    1. Tisztelt Nagy Tibor Úr!

      A KATA bevételi határ 12millió Ft/év/vállalkozás. Ha az összeget meghaladja, akkor a 12m Ft feletti rész után 40 % adót kell fizetni. Ha a tevékenységet év közben kezdik, vagy év közben váltanak kata adózási módra, akkor a bevételi határ annyiszor 1millió forint, ahány hónapra kata fizetési kötelezettségük van (25/50/75e Ft/hó).

      A 8millió forint az alanyi adómentesség határa. Ha azt elérik, vagy meghaladják, akkor kell áfát is felszámítaniuk. Itt is van évközbeni belépésnél arányosítás, csak itt napokra kell kiszámítani.
      Ajánljuk a témában ezt az írásunkat: https://konyvelozona.hu/az-afa-alanyi-adomentessegrol-nagyon-egyszeruen/

Hozzászólás a(z) Nagy Tibor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.