Munkaügy

Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.

Minimálbér 2012, garantált bérminimum 2012A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed.

  Minimálbér (Ft) Garantált bérminimum (Ft)
Havibér esetén 93.000 108.000
Hetibér esetén 21.400  24.850
Napbér esetén  4.280   4.970
Órabér esetén    533     621

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a garantált bérminimum összege a fenti táblázat havibér összegeivel egyezik meg (93.000,- Ft, illetve 108.000,- Ft).

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell a munkavállaló részéről biztosítani, hanem a betöltött munkakör!

Példaszerűen, magyarán szólva: amennyiben egy frissen végzett orvos utcaseprőnek megy, akkor havi 93ezer Ft minimálbért kell legalább kapnia, amennyiben kisegítő pincérnek, vagy jegyellenőrnek, vagy orvosnak áll, akkor havi 108ezer Ft garantált bérminimumot kell legalább biztosítani számára.

Az is fontos információ (néha bizonytalanság tapasztalható a kérdésben), hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén bruttó összeget kell érteni a felsorolt összegek esetén.

A minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása minden munkavállaló (beleértve a a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állókat is) esetében kötelező 2012. január elsejétől.

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

234ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Végig olvastam a fórumot, de sehol sem találtam az én problémámmal kapcsolatos kérdést. Egyéni vállalkozóként dolgozom, mint biztonsági őr. A könyvelőm szerint 108 000 Ft után kell fizetnem a járulékokat, míg a kollégáim, ugyanúgy egyéni vállalkozóként, (az ő könyvelőjük szerint) 93 000 Ft után fizetnek. Most a negyedéves elszámolásnál a NAV igazolása szerint én is nullán vagyok, s ők is nullán vannak. Megjegyzem hogy voltam személyesen az adóhivatal kirendeltségén, de nem tudtak érdemi választ adni, a bérminimumot illetően. Egyébként egy két hónapos gyorstalpaló tanfolyamon szereztem a biztonsági őr végzettséget. Előre is megköszönve válaszukat, tisztelettel; Laci

    1. Kedves Iványi László!

      Az ön könyvelője tudja helyesen! 🙂

      Szakképesítés megnevezése: Biztonsági őr
      A szakképesítés OKJ száma: 31 861 01 1000 00 00
      A szakképesítés szintje: Középszintű (8. évfolyam után)
      Szakmacsoport: Egyéb szolgáltatások

      A nulla nem azt jelenti, hogy minden rendben van, hanem csak annyit tesz, hogy – mivel önbevallás van – amennyit bevallottak, annyit is fizettek. A kollégái pedig jó lesz, ha sürgősen önrevízióztatják a bevallásaikat, és megfizetik a különbözetet, mielőtt a NAV teteti ezt meg velük… 🙁

  2. Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Ebben a hónapban leszek egyéni vállalkozó. Szeretném magamat a lehető legkisebb fizetéssel bejelenteni. Kérdésem mekkora ez az összeg, és mennyi összeget kell havonta fizetnem? (4 órásként vagy) Könyvelési árajánlatot is kérek Önöktől.

    Köszönettel:
    Kiss Zoltán

    1. Kedves Kiss Zoltán!

      El kell, hogy keserítsük: ez egyáltalán nem így működik. 🙁
      Az egyéni vállalkozónál nem úgy megy, hogy a legkisebb összegre bejelentkezik, és ezért keveset fizet. Nehogy így nekilásson az egyéni vállalkozásnak! 🙁

      A havi terhe (kötelezettsége) 50-60ezer Ft, ha nem vesz ki vállalkozói kivétet – hacsak nem saját jogú nyugdíjas, vagy nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ki tudja ezt termelni az indulástól?
      Mielőtt nekifog vállalkozni, mindenképpen konzultáljon könyvelővel, vagy adótanácsadóval!

  3. Köszönöm szépen válaszukat, és szeretnék még kérdezni! Az egyéni vállalkozói kivét összegénél van-e valamilyen kötelező minimum havi szinten, ami után az szja előleget kell fizetni? Főállású egyéni vállalkozó vagyok. De… 2011.12.31.-ig szolgálati nyugdíjas voltam, jelenleg szolgálati járadékot kapok, tehát van rendszeres, igazolt havi jövedelmem. Ebben az esetben lehet-e kevesebb a vállalkozói kivét a minimálbérnél, vagy kell-e egyáltalán minden hónapban kivenni?

    Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: H.Mihály.

    1. Kedves H. Mihály!

      Amint az – nagyjából – a nevében is szerepel: vállalkozói k i v é t, azaz nem egy rendszeres havi jövedelem, hanem a vállalkozó saját döntése és a vállalkozás helyzete által meghatározott mértékű, rendszertelen (vagy rendszeres), saját szükséglet kielégítésére szolgáló pénzkivétel. Mivel nagy a hasonlatossága a bérrel, ezért – tévesen – fizetésnek is nevezik, de nem az! (az adózása is 99%-ban azonos a bérrel).

      Mindezekből következik az is, hogy a vállalkozói kivét mértéke lehet akár nulla mértékű is (a minimál járulékot ilyenkor is meg kell fizetni), akár több hónapon keresztül is.

      Nagyon jogos és ésszerű az a megjegyzése, hogy ez akkor lehet indokolt, elfogadható és életszerű, ha van normális mértékű más, megélhetést biztosító, adózott jövedelem.

  4. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Taxis egyéni vállalkozó vagyok. A ” taxisok világa ” havilap foglalkozott a minimálbér vagy bérminimum kérdesével. Mind a NAV, mind a szakminisztérium álláspontja az, hogy a taxis egyéni vállalkozás, nem tekinthető középfokú végzettséget vagy képesítést igénylő tevékenységnek. Könyvelőm ennek ellenére a bérminimum után számolja járulékaimat. Kérem közöljék álláspontjukat e kérdésben!
    Köszönöm segítségüket!

    1. Kedves H. Mihály!

      A taxis tanfolyamot elvégzők és sikeresen vizsgázók részére a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolványt ad ki, amellyel a taxis tevékenység folytatható.
      A tanfolyam elvégzésének előfeltétele: Érvényes B kategóriás jogosítvány.
      A taxizáshoz egyéb feltételek is szükségesek, pl. 2. csoportú orvosi alkalmassági és PÁV II. pszichológiai alkalmassági vizsgálat. (Taxis OKJ szám nincsen).

      FEOR841604 – Taxis

      Fentiek alapján megerősítjük mind a szakminisztérium, mind a NAV állásfoglalását; a kötelező minimálbér a helyes alapszámítás (93ezer Ft/hó, és nem a 108ezer Ft/hó)… 🙂 🙂

  5. Kedves Könyvelőiroda!

    Több kérdésben felmerült a tehergépkocsivezetők bérezése. Konkrétan az, hogy garantált bérminimum, vagy minimálbér illeti-e meg az ebben a munkakörben dolgozókat. Válaszként a minimálbér szerepelt, mivel idézem: “A tehergépkocsi, kamion vezetése nem igényel szakképesítést sem, és nem középfokú végzettséghez kötött, így legalább a minimálbér illeti meg (jelenleg 93ezer Ft/hó bruttó), és nem a garantált bérminimum (108ezer Ft/hó).”
    Munkaügyi ellenőrzésem volt. A napokban kaptam kézhez a végzést, melyben köteleznek, hogy az eddig 93000.-ft és 96400.-ft bérezésű tgkvezető alkalmazottaim munkabérét emeljem a garantált bérminimumra,108000.ft-ra.
    Munkaszerződésükben szerepel, hogy a munkakör betöltése nem igényel középfokú szakképzettséget.
    Amennyiben mód van rá, szeretném felvenni Önökkel a személyes kapcsolatot, és természetesen díjazás ellenében információt kérni.

    Köszönöm: Ági

    1. Kedves Ági!

      Nem csak több kérdés volt, hanem több válaszunk is: véleményünk szerint a tehergépjármű-vezető munkakör betöltéséhez nincs szükség középfokú végzettséghez, és önmagában a tehergépjármű vezetése nem igényel középfokú szakmai végzettséget sem.
      A határozatban – feltehetően – hivatkozott az OMMF valami jogszabályhelyre és/vagy a gépjárművezetők nem csak gépjármű-vezetési feladatokat láttak el.

      Szívesen vennénk, ha a Kapcsolat menüpont használatával megküldené számunkra a határozatot. Természetesen, díjazás nélkül, utánajárunk, hogy van-e, illetve hol lehet a bibi, és amennyi ebből a nyilvánosságra tartozik, azt – mint általános tanulságot – közzétesszük, mindenféle azonosító adat nélkül.

      1. Kedves Ági!

        Megkaptuk a határozatot – igaz, hogy nem egy szkenelés után a Kapcsolat űrlap használatával, ahol csak a számítógépéről közvetlenül el tudta volna küldeni, hanem faxon, de megjött mind az 5 oldal. 😉

        “…mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa..”, azaz mindenkitől mélységes elnézést kell kérnünk, amikor azt állítottuk, az mellett kardoskodtunk, hogy a tehergépjármű-vezető nem számít középszintű végzettségnek. Eszünkbe sem jutott az évek során, hogy a nyolcadik általános elvégzését követően, egy “C” kategóriás jogosítvány középfokú szakképzettséget jelent.

        Szerencse a szerencsétlenségben, hogy kedves Olvasónkat nem büntették meg, hanem “csak” figyelmeztették, hogy szüntesse meg a jogszerűtlen állapotot.

        További szerencse, hogy megosztotta velünk a határozatot, így abból nem csak mi, hanem minden érdekelt tanulhat (mi már meg is kezdtük az érintett ügyfeleinknél az önellenőrzéseket… 🙁 ).

        A lényeg, hogy kedves Olvasónknál, az ellenőrzés 6 fő tehergépjármű-vezetőnél nem találta rendben a garantált minimálbért (108ezer Ft/hó). 4 esetben, szerintünk is, hibázott aképpen a foglalkoztató, hogy nem csak gépjárművezetés volt a feladat, hanem egyéb olyan kapcsolódó feladatok is meg voltak határozva a munkaszerződésben, amelyek valóban középfokú szakmai végzettséget is igényeltek (gépkezelő, autómentő, nemzetközi árufuvarozó, stb.).
        A másik két esetben, a “sima” tehergépjármű-vezetőknél azonban a mi szemünk is jojózott, pedig a törvény szerint, valóban, nekik is jár a 108ezer Ft.

        Persze, azért a pajkos kisördög bennünk dolgozik:

        A garantált bérminimummal kapcsolatban a törvény szövege így szól:

        … középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén…

        A 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet szerint a haszongépjármű vezetése (ezen belül a tehergépjármű vezetése) a 31 841 01 0010 31 02 OKJ számhoz kötött. Az OKJ szám első 2 számjegye azt jelenti (31), hogy a képzési szint középszintű, általános iskolai végzettséggel.

        Az OKJ középszintű, általános iskolai végzettséggel – szerintünk – nem azonos a középfokú szakképzettséggel, de ez csak a mi véleményünk, és nem rángatjuk az alvó ördög-oroszlán bajszát.

        Tehát, összefoglalva: a tehergépjármű-vezető részére a garantált bérminimum, 2012-ben a havi bruttó 108ezer Ft jár.

        Elnézést kérünk minden érdekelttől, akiket ugyanúgy sikerült félrevezetni, mint saját magunkat, és a környezetünkben még néhány, velünk eddig (most már ezután is) egyetértő könyvelőt, könyvelőirodát!
        Külön köszönjük kedves Ági, hogy megosztotta velünk a határozatot, a történetet!

  6. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Biztonsági őrként dolgozom 4 éve.Ebben a “szakmában” vagy egyáltalán nem,vagy csak minimálbérre jelentik be az alkalmazottakat.
    Ezzel gondolom nem árultam el nagy titkot…
    A problémám a következő:az APEH adócsalás vádjával vizsgálatot indított az egyik cég ellen,ahová én tavalyelőtt 8 hónapon keresztül minimálbéren be voltam jelentve.Papíron voltunk csak minimálbéren,a többit kézbe kaptuk.500ft-os órabérben voltunk,és kb 300 órát dolgoztunk havonta.
    Pár napja a volt alkalmazottak a NAV-tól kaptak egy levelet,amelyben különböző kérdéseket tettek fel,pl.mennyi volt a jövedelmünk,stb.
    A kérdésem az,hogy származhat-e nekünk,a volt alkalmazottaknak abból valami kárunk,ha bevalljuk,hogy a minimálbéren kívül zsebbe is kaptunk pénzt?
    Úgy tudom,hogy nekünk is származhat ebből bajunk az eltitkolt jövedelem miatt.
    Vagy csak a minimálbért valljuk be?
    Egyáltalán van ebben az esetben jó megoldás?
    Válaszát előre is köszönöm 🙂

    1. Kedves László!

      Értjük, és fogjuk az adást… mégsem lehet erre a konkrét esetre szólóan általános tanáccsal szolgálni. 🙁

      Amennyiben nem kapott a NAV-tól értesítést, hogy az adott adóévre vizsgálatot kezdenek önnel szemben, úgy önnek módjában és jogában áll az adott adóév(ek) bevallásait önrevízió keretében módosítani.
      Hogy ez miképpen, milyen módon történjék, célszerű egy adótanácsadót mielőbb felkeresni.

      Ahogyan ön is megjegyzi a hozzászólása végén; csak rossz, meg még rosszabb megoldás van, nem tudja az ember, hogy melyik ujját harapja meg. De, talán, ha nyugodtan szeretne aludni, akkor nem tétovázik…

  7. Tisztelt iroda!
    Mezőgazdasági őstermelő vagyok. A kérdésem az lenne, mennyi minimális órabért kell fizetni ill. bejelenteni, a mezőgazdasági idény munkáért? Az 535ft ot, vagy az 535×0,85=455ft ot kell ténylegesen fizetni? Mi ez a “0,85”
    Segítségüket előrre köszönöm. B. László

    1. Kedves Bozóki László!

      Kettő nappal a kérdésének feltétele előtt válaszoltunk hasonló kérdésre, és abban volt megadva egy másik írásunk hivatkozása is, amelyik a minimálbérekről szól.
      535×0,85-öt kell legalább fizetni, kötelező jelleggel.
      A 0,85 az egyenlő a 85 % matematikai megjelenítése. 😉

  8. Tisztelt Könyvelózóna!
    Egy szórakozóhelyet üzemeltetek, 2 jegyszedőt is alkalmaznék alkalmi munkás ként amihez ugye semmilyen végzettség nem szükséges. A könyvelőm 4970.-ft ra jelenti be őket az APEh felé, amit én furcsálok hiszen 3 órát dolgoznak. Nem értem hogy miért kell ekkora összeget fizetnem utánuk. A jegyszedők is jelezték nekem hogy sok helyre járnak ugye, és sehol sincsenek ekkora összegre bejelentve, néhol csak 1500 ft-ra és hasonló kisebb összegekre. A kérdésem az lenne hogy egy alkalmi munkást milyen legkisebb összegre jelenthet be a könyvelő?
    És miért 4970 Ft.- ra jelenti be az én könyvelőm őket?

    Mi lehet a probléma?

    Köszönöm a választ.

    Tisztelettel Sárkány Péter

    1. Kedves Sárkány Péter!

      Talán az a legfőbb probléma, hogy nem mi könyvelünk önnek… [Ismeri a mondást: Kollégákról vagy rosszat, vagy semmit!] 🙂 🙂 🙂

      Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

      Azt valóban jól mondja, hogy a jegyszedőhöz nem kell sem középfokú szakképzettség, sem középfokú végzettség, azaz: a személyi alapbér kötelező legkisebb összegéből (minimálbérből) kell kiindulnunk. A kötelező minimálbérről, a garantált bérminimumról 2012-ben honlapunkon olvashat bővebben. Esetünkben a minimál-órabér 535 x 0,85 = 455,- Ft, azaz a 3 órás munkára 1.365,- Ft a minimálbér, így az 1.500,- Ft reálisnak tűnik.

      A 4.970,- Ft a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma napibér alkalmazása esetén (alkalmi munka esetén ez 4.970 x 0,87 = 4.324,- Ft lenne.)

      Ami még érdekesség: a bejelentéskor nem kell a NAV felé összeget közölni. Az összeget a munka végén kell kifizetni, és addigra készíti el a jó könyvelő a kifizetési jegyzéket, majd az abban szereplő összeget az egyezer forintos közteherrel majd a havi bevallásban kell bevallani.

  9. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Megszeretném tudni,hogy a tehergépkocsi vezetőt ( FEOR 8417 tehergépkocsi vezető, kamionsofőr), milyen munkabért illeti meg ? Több helyen is utána érdeklődtem és sajnos nem kaptam egyértelmű választ. Szerintem nem jár a garantált bér, mivel tanfolyamot végzet és 8 ált.-sal is lehet valaki tgk. vezető.
    Válaszukat elő is köszönöm

    1. Kedves Picur7!

      A tehergépkocsi, kamion vezetése nem igényel szakképesítést sem, és nem középfokú végzettséghez kötött, így legalább a minimálbér illeti meg (jelenleg 93ezer Ft/hó bruttó), és nem a garantált bérminimum (108ezer Ft/hó).

  10. Tisztelt Könyvelőiroda!

    A prémiummal kapcsolatban lenne kérdésem, ugyanis úgy gondolom a volt munkáltatóm jogtalanul járt el velem. Másfél hónapig dolgoztam egy cégnél, 3 hónap próbaidő, bejelentett állás, minimálbér plusz adható prémium.
    Megállapítottuk ez elvégzendő feladat mértékét, statisztikákat kellett folyton készíteni, így mindig tudtam, hogy mennyi lesz hónap végén a fizetés, amit a hónap során egyeztettünk, így volt ez hónap végén is. Én következő hónap 5 én felmondtam, mert nem találtam megfelelőnek a helyet, majd a főnököm közölte velem hogy ebben az esetben csak a minimálbért kapom meg. Azért mert felmondtam, megvonta a prémiumot. Nem hiszem hogy ez így helyes, és azon gondolkodom, elmegyek a munkaügyi bíróságra, csak erre vonatkozóan a munka törvénykönyvében nem találtam paragrafust. Tudna nekem ebben segíteni?

    1. Kedves Cseresznye!

      Erkölcsileg valóban nem helyes a prémium megvonása. Ebben egyetértünk önnel.

      Ugyanakkor ez prémium volt (adható), vagy bérrel kobinált teljesítménybér (amit kötelező megadni)? Mit tartalmaz a munkaszerződés?

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!

        Idézem a szerződést:
        “A munkavállalónak kiemelkedően hatékony teljesítménye alapján prémium adható az erről szóló belső céges szabályzat szerint.”
        Mely belső szabályzatot egyébiránt a munkáltató kérésemre nem tudta rendelkezésre bocsátani!
        Abban az esetben, ha a felmondástól számított 30 napon belül beadom a keresetet a Munkaügyi Bíróságon, lesz bármilyen eljárási költsége az ügynek? Vagy illetéket kell majd fizetnem?
        Van-e egyáltalán Ön/Önök szerint esélyem az érdekérvényesítésre?
        Előre is köszönöm a készséges választ és a segítséget.

        Üdv,
        egy tanácstalan átvert munkavállaló

        1. Kedves Cseresznye!

          A munkaszerződés idézett első sor, valamint az előző kérdésében felsoroltak alapján – elméletileg – van némi esélye. Kétesélyes lehet a dolog, amiben azért elég gyengén áll, sajnos. Ha van, ha létezik az a szabályzat, akkor a munkaadó mérlegelési lehetőségét erősen alátámaszthatja.

          Ez már olyan egyéni kérdés,, amelynél az eset összes körülményének ismerete nélkül nem foglalhatunk megnyugtató módon állást.

          Az állam a per során felmerülő költségeket megelőlegezi (például tanúk, szakértők díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége), továbbá a munkavállaló mentesül az illeték előzetes megfizetése alól.
          Az eljárás jogerős befejezését követően az a fél fizeti meg a költségeket, akit a bíróság erre kötelez. Ez azt eredményezheti, hogy ha a per kimenetele nem kedvező a munkavállaló számára, akkor az ellenfél ügyvédi munkadíján felül az illeték és a perrel kapcsolatos egyéb költségek is a munkavállalót terhelhetik.

  11. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Cégünknél van foglalkoztatva 1 fő irodai ügyintézős FEOR számmal (4112), illetve 2 fő targoncavezető (Feor: 8425), 1 fő lakatos (7321 feor), 2 fő kamionsofőr (8417 feor). Érdeklődnék, hogy nekik kötelezően meg kell adni a garantált bérminimumot? Vagy mit takar az hogy ha a munkakör megköveteli? Szóval ha én úgy határozom meg hogy az irodai ügyintézéshez nem feltétel a középfokú végzettség akkor nem szükséges a garantált bérminimumot megadni?

    1. szóval amit adunk feor számot a munkavállalónak az kötelezően vonja maga után hogy a garantált bérminimumot kell-e a dolgozó adni? vagy nincs összefüggésben?

    2. Kedves Krisztián!

      Elvileg kell, hogy összefüggés legyen a FEOR és a betöltendő munkakör között, de alapvetően a munkaszerződés kötelező eleme, hogy a munkaadó a munkakör betöltéséhez milyen elvárt végzettséget ír elő.
      Az irodai ügyintéző lehet éppen a FEOR’08 szerinti 4112, általános irodai adminisztrátor, ami azért – bármennyire is spórolnánk, legalább egy érettségit megkövetel, amiből már következik a garantált minimálbér (108ezer bruttó pénz).
      Lehet azonban őt besorolni a 9239-es, Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak közé is, ha a feladata pl. a levélkézbesítés, fénymásolás, és egyéb hasonló tevékenységek, amihez elegendő a 8 általános (és ekkor a minimálbér, a 93ezer Ft/hó megadása a jogszerű, függetlenül attól, hogy éppen egy joghallgatóval töltjük be az állást).

      A többiek esetében kérdezzék meg a könyvelőjüket, hisz’ azért (is) fizetik őket. Mi csak a rendező elvet igyekszünk elmagyarázni az ingyenes tanácsadásaink körében.

  12. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Heti 5 nap, Napi 8 órában vagyok foglalkoztatva munkafelügyelőként, amihez követelmény volt az érettségi, OKJ-s pappír, B kategóriás jogosítvány és autó. A bérem miért csak 92.000 Ft? A cégnél ahol dolgozok azt mondták, hogy az üzemanyagot sem térítik tovább, mert az autó nem az én nevemen van, így deficites vagyok minden hónapban. Önök szerint mit tudnék tenni? Felmondani nem tudok, mert szerződésem van még 1 évig!
    Előre is köszönöm a segítséget!

    1. Kedves felhő!

      A bérének miértjéről miér bennünket kérdez, miért nem a munkaadóját?

      Amennyiben követelmény az érettségi (azaz, a középfokú végzettség), akkor a garantált minimálbér jár(na) önnek, azaz, a 108ezer bruttó forint/hó.

      A gépjármű-elszámolással kapcsolatban is lehet valami kehe, ha kötelezett a használatra (munkaszerződés szerint), bár, bizonyos esetben jogos lehet a költségtérítés ilyen módon történő megtagadása; magánszemélyek esetében a járműnek vagy az ön, vagy a házastársa tulajdonában kell lennie.

  13. Tisztelt könyvelőiroda!
    Megszeretném kérdezni, hogy tolmácsként (középfokú végzettségem van, felsőfokú nyelvvizsgám, és teljes munkaidőben dolgozok) jogosult vagyok-e a garantált bérminimumra mert a cég csak a minibálbért fizet és ha esetleg jogosult lennék de a cég nem hajlandó fizetni, akkor mi a teendő? Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Iza!

      Megtette, hogy elolvasta a cikkünket? 🙁

      Garantált bérminimum jár. Ha nem hajlandó fizetni ezért a munkáért a cég, akkor hívja fel a figyelmüket, hogy törvénysértést követnek el. (Ugye tolmácsként foglalkoztatják? Mert nem a végzettség, hanem a munkakörhöz előírt végzettség számít.)

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!
        Elolvastam a cikket, de azért kérdeztem rá mert pályakezdő vagyok és ez az első munkahelyem.Egy ismerősön keresztül jött a lehetőség és 2 hétre szól a munka egy nagy cégnél napi 8 órában.A munkaköröm abból áll, hogy külföldi mérnököknek fordítom le egy adott gép működését amit a magyar mérnökök mondanak nekem. (nincs tolmács végzettségem, csak beszélek angolul)A helyzet az, hogy még munkaszerződést meg semmi ilyet nem láttam.Azt se tudom hogy egyáltalán tolmácsként vagyok-e bejelentve. Rákérdeztem, az ismerősnél, hogy akkor mi a helyzet erre ő azt válaszolta hogy minimálbérben állapodtunk meg és mit elégedetlenkedek. Az igaz, hogy mikor megkeresett egy internetes közösségi portálon akkor mondta, hogy minimálbér de én még szerződés nem láttam meg semmit és azt se tudtam, hogy létezik bérminimum, mivel még csak 20 éves vagyok és nem értek hozzá. Viszont a napokban kezdtek gyanússá válni a dolgok és elkezdtem utánajárni az ügyben.(1 hete dolgozok és még van 1 hetem) Milyen jogi lépéseket lehetne ez ellen tenni? Kihez forduljak?Előre is köszönöm

        1. Kedves Iza!

          Nagyon érdekes dolgokat feszeget. Nem (csak) az ön hibája, hogy 20 évesen az alapdolgokkal sincs tisztában. Sajnos, ez tipikusan az iskolarendszer hibája (szerintünk). Lehet hogy kézimunka, vagy éppen főzésoktatás az van az iskolában, meg osztályfőnöki óra, meg környezetismeret, de az, amiből az iskola után meg kellene élnünk (legyen akár munkavállalkozó valaki, vagy éppen vállalkozó), annak az oktatása sehol sincs. Szerintünk, ebből egyenesen következik a vállalkozói kultúra hiánya is.

          Nade; visszatérve az ön gondjára: munkaszerződés nélkül munkát vállalni, a munkaadó részéről életveszély, a munkavállaló részéről felelőtlenség. 2 hétről van szó? Nem lehet, hogy nem is munkaszerződésről, hanem megbízási szerződésről beszéltek, minimálbérnek megfelelő díjazásért? Ha így van, akkor az lehet éppen 93ezer Ft-is (azt mi magunk sem hisszük, hogy a nap 8 órájában fordít és fordít, inkább tartjuk életszerűnek, hogy szükség esetén fordít, mert beszél angolul.

          Ne jogi lépéseken törje a fejét, mert a csatározás egyik félnek sem jó. Törekedjék a megegyezésre. Álljon oda karakánul az aktuális vezetője elé, és nyíltan tárja fel, hogy ez és ez a problémája. Mondja el, hogy mi a gondja, ne rögtön jogi intervenciókat készítgessen elő. A közvetítő és az ön felkészületlensége miatt az is lehet, hogy egyszerű félreértésről van szó. 5-6-7ezer bruttó forintért megéri önnek, hogy soha ne térhessen vissza oda dolgozni? Főleg, ha nem is jogos a kérése?

          Azért később mondja el, hoyg mire jutott, hogy mások is tanulhassanak belőle, akár jó, akár nem jó a végkifejlet.

  14. Tisztelt könyvelőiroda!
    Az alapbérem 105700 Ft. munkahelyi pótlékkal 125 ezer forint a bruttóm, ebben az esetben jár-e nekem az alapbér felemelése 108 ezer forintra?
    Köszönettel Lenke

    1. Kedves Lenke!

      Honnan a búbánatos, kék égből tudjuk? 🙂 🙂

      Nem tudjuk, hogy milyen munkakörben dolgozik, milyen követelmény van a munkakör betöltésére vonatkozóan, munkaszerződése szerint mennyi időben (heti 40 órás?, 30 órás?, 36 órás?…), stb.

      Nem a végzettség számít, hanem a munkakör betöltéséhez szükséges előírt minimális képzettség/iskolai végzettség.

      1. 8 (heti 40 óra) órában dolgozom egy kórházban, adminisztrátorként.
        Ez elegendő már a tanácshoz?
        Köszönetel

        1. Kedves Lenke!

          egy adminisztrátornak – általában – középfokú iskolai végzettséget írnak elő, ami azt is jelenti, hogy számára a teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legalább a garantált bérminimum (108ezer Ft) jár.

          1. Bocsánat, de mivel nagyon értem én ezeket a pénzügyi dolgokat. Ez akkor azt jelenti, hogy a pótléktól függetlenül nekem is jár az alapbérem 105700 forintról 108600 forintra emelése?
            Nagyon köszönöm a segítséget.

  15. Meg tudná valaki mondani,hogyha szakképzett dajkaként dolgozom ,akkor mi jár nekem?Kötelező minimálbér,vagy garantált bérminimum?
    Köszönöm a segítséget!

    1. Kedves Tímár Helga!

      A dajka megnevezésű munkakör a Foglalkozások Egységes Országos Rendszerében (FEOR) 5221 szám alatt szerepel, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nyilvántartott azonosító száma: 31 140 01 0000 00 00 (OKJ megnevezése: óvodai dajka).

      A szakképesítés szintje: Középszintű (8. évfolyam után)

      Ezek alapján, a véleményünk szerint, a garantált bérminimum jár az óvodai dajkának.

  16. T. Könyvelőiroda!
    Kérdésem a következő lenne:férjem rokkant-ellátásban részesül és van egy képzettséget nem igénylő 4 órás kisegitő munkaköri állása.
    Tavaly 39.000,-ft bruttót kapott,érdelődnék most hogy alakul a bruttó és nettó bére.
    A választ előre is köszönöm.

    1. Kedves kbzsuzska!

      Ezt a kérdés igazából nem nekünk, hanem kedves férjének kellene feltennie, egyúttal elkérve tőle az elszámolást… 🙂

      Ha arra kíváncsi, hogy mennyi a minimálbér fele, akkor a cikkünkben – amelyhez kérdését írta – szereplő minimálbért kell kettővel osztani. 😉

  17. Tisztelt Cím!
    Február 29-én telefonon bejelentem a háztartási alkalmazotatt. Egész márciusban foglalkoztatom. Mikor, milyen időpontig kell a regisztrációs díjat megfizetni hogy ne bírságoljanak? Köszönettel
    Albert István

    1. Kedves Albert István!

      “A foglalkoztató a havi 1000 forint összegő regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára – 10032000-01076215 – történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követ? hó 12. napjáig fizeti meg.”

  18. Tisztelt Könyvelőiroda.Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy ha munkáltatóm napi nyolc órás munka viszonyban foglalkoztat kötelező-e a minimálbért megadnia? Mert a “nincs rá pénz” hivatkozással a 2011-es bérrel számoltak el a januári hónapra.Még egy kérdésem lenne ha jár a minimálbér kihez fordulhatok segítségért milyen hivatalos szervhez. Válaszát előre is köszönöm.

    1. Kedves Keléné!

      Ha elolvassa írásunkat, amihez kérdését feltette, akkor meg is van a válasz: vagy a minimálbér, vagy a garantált minimálbér megadása kötelező.
      Nem teljesítménybérben van véletlenül, és nem érte el a 100%-ot, vagy nem lehet, hogy munkaidejét is csökkentették?

      Elsősorban munkahelyi vezetőjéhez forduljon, hogy írásos magyarázatot adjon. Ha az nem sikerült, akkor a munkaügyi bíróságra.

  19. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Jelentkeztem egy állásra, ahol a 93000 minimálbérrel jelentenének be. (Hírlap trafik)Itt lottozó is működik, de addig nem dolgozhatok amíg nem végzem el a lottókezelőit. Ha pénzel dolgozom, pénztárgépet kezelek, eladói munkát végzek akkor ahhoz nem kell végzettség? Nekem van eladói és kereskedői végzettségem is. Nem a garantált bért kellene fizetniük?
    Honnan tudom meg hogy kell e szakképesítés ehhez a munkához? Mivel jár( mindkét félnek) ha kell és így foglalkoztatnak?
    Köszönöm válaszukat!

    1. Kedves Szabóné D. Anikó!

      Nem ismerjük pontosan a betöltendő állást, illetve annak követelményeit. Egy kereskedelmi egységben, ahol történetesen hírlapot, trafikárut, lottót is értékesítenek, szükség lehet akár árufeltöltőre, akár kisegítő (felügyelet alatt dolgozó) eladóra is. Ezek betöltéséhez nincs szükség középfokú végzettségre, így nekik a minimálbér 93ezer Ft.
      Amennyiben eladói munkakörben alkalmazzák, ahhoz középfokú végzettségre/szakképzettségre (pl. kereskedelmi eladó) van szükség, és ekkor a garantált bérminimum 108ezer Ft-ja a járó minimális díjazás.

      A “lottókezelői” elvégzése nem jelenti automatikusan a munkakörhöz szükséges végzettség megszerzését. Ha egy orvos kubikol, akkor a minimálbér jár neki (93ezer), hiába egyetemi végzettségű. Ha saját szakmájába helyezkedik el, akkor 108ezret érdemel, mert a munkakör betöltése igényli a középfokú, vagy annál magasabb végzettséget.

      1. Egyedül végzem a munkát. Áruátvétel, árukezelés , pénzkezelés, eladás…akkor is? Nekem származhat valami büntetés ebből ha lenne ellenőrzés? (persze ha 108ezret kellene fizetniük?)
        Köszönöm

        1. Kedves Szabóné D. Anikó!

          Már nem tudjuk hogyan írjuk le: A MUNKAKÖR ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES-E KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI, VAGY SZAKMAI VÉGZETTSÉG? Ez a lényeg, nem az, hogy mit csinál, hány órában, kivel, hányan.
          A MUNKASZERZŐDÉS SZERINT A MUNKAKÖR BETÖLTÉSE KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGET IGÉNYEL-E VAGY SEM? Ez dönti el alapvetően az egészet.

          Vannak munkakörök, amelyeket eleve középfokú, vagy annál magasabb végzettséggel lehet betölteni, de léteznek elmés munkakörök is, ahol addig csavarják az elnevezést, amíg a tulajdon szakoktatója sem ismer rá… 🙂

  20. Tisztelt könyvelöiroda
    közcélú foglalkozás alatt jár-e a táppénz? köszönöm válaszát

    1. Kedves lali1298!

      A közcélú foglalkoztatás ideje alatt igénybe vett betegszabadság illetve táppénzes időszak is beleszámít az évi 90 munkanapos közfoglalkoztatásba.
      A Munka törvénykönyve alapján kötött határozott idejű munkaviszonyra érvényes szabályok alkalmazandók a közcélú foglalkoztatás esetén is.

      1. jonapot az önkormányzatnál 10 hónapra vettek fel teljes munkaidöre 8 órába és nem lehet igénybe venni a táppénzt mert ha beteg vki annyi nappal tovább kell dolgoznia köszönöm válaszát

        1. Jó napot (estét immár) lali1298!

          És ez a kijelentése most hogyan a kék égbe jött ide? A szabály szerinti választ megírtuk. Legalábbis a kérdésére.
          Olyan munkaviszonyról nem tudunk az egyszerűsített foglalkoztatáson kívül, ahol a táppénzes napok száma ne számítana munkaviszonynak, és le kellene dolgozni később.

  21. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett háztartási munkával kapcsolatban nem lehet kérdést feltenni?Mivel már két alkalommal kitörölték a kérdést.

    1. Kedves Albert István!

      Nem törlünk semmilyen kérdést, kivéve ha duplázott, vagy ha olyan erősen jogszabály- és közösségellenes, hogy moderációval sem lehet rajta segíteni.

      Ön pedig láthatta a kiírást: “A hozzászólás rendszer-moderációra várakozik.” – magyarul ez annyit jelent, hogy átnézzük a hozzászólásokat, hogy szalonképesek-e, nem kéretlen hozzászólások-e, nem szemetek-e,stb.
      Amennyiben van elfogadott hozzászólása, akkor a rendszer a következő alkalommal már automatikusan megengedi a megjelenést.

  22. Háztartási munkánál mennyi a foglalkoztató személy által fizetett járulék mértéke?
    És mennyi ideig lehet egy hónapban foglalkoztatni?

    1. Kedves Márkus Erzsébet!
      Kedves Albert István!

      Mivel ugyanarról a címről tették fel ugyanazon témakörben a kérdésüket, együtt válaszolunk önöknek.

      A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli.
      A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.

      A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj.
      vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott.

      1. Köszönöm a szíves tájékoztatásukat.És még azt szeretném megkérdezni hogy egy adott hónapban hány napig lehet foglalkoztatni háztartási foglalkoztattotatt.Jól értelmeztem hogy az 1000 Ft regisztrációs díjon felül nincs semmilyen befizetendő közteher?

        1. Kedves Albert István!

          Nincs korlátozva a napok száma, és nem tudjuk másképpen leírni: egyezer forint a havi regisztrációs díj a munkanapok számától függetlenül.

          A tévedések elkerülése végett: csak természetes személyek között jöhet létre ilyenfajta megállapodás (azaz, csak magánszemélyek között), és csak meghatározott munkákra, azaz házi, ház körüli munkákra.

  23. Szeretnék egy kis segítséget kérni /kapni/. Abban az esetben, ha rokkant ellátásban részesülő tagnak ténylegesen nincs kifizetés csak a járulékokat fizeti meg a társaság, az egyéni kötelezettséget hogy kell könyvelni? Jól gondoljuk, hogy társaság előírja kötelezettségnek, melyet azután a tag a pénztárba/bankba befizet?
    Amennyiben a tag ezt nem téríti vissza, úgy a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, melyet a cég befizet, természetbeni juttatásként adózik? Előre is köszönöm segítségüket. Magdi

  24. Egyszerüsitett foglalkoztatás esetén háztartási alkalmazottként ha munkát végzek február l- 29.-ig minimálbér 85 %-áért 79.050 Ft-ért , akkor mennyi a munkaviszony napjainak a száma. valamint a munkáltatónak mennyi járulékot kell fizetni utánam. / vagy egyáltalán kell-e a regisztrációs dijon felül fizetni járulékot /
    Üdv. Albert István

  25. Kedves cím!

    Marketing asszinsztensként dolgozok, ahol webes felületeket kezelek(admin), kommunikációs feladatokat, levelezéseket, értékesítést folytatok.
    Felsőfokú végzettségem van nyelvvizsgával.
    Mennyi bér járna ehhez a munkakörhöz?

    1. Kedves Marketinglány!

      Nem tudjuk megmondani, hogy mennyi járna, és mennyi jut.. 😉

      Amennyiben a kötelező legkisebb bérre gondol, akkor a garantált minimálbér, azaz 108ezer bruttó forint/hó legalább.

      1. Köszönöm szépen a választ. Ezt akartam tudni, hogy minimum mennyi lenne, mert most 60.000 Ftot kapok és igencsak keveslem :S

        Köszönöm szépen a segítséget

  26. Tisztelt Könyvelőiroda
    érdeklödni szeretnék,a helyi őnkormányzat most vett fel kőzfoglalkozás keretében teljesmunkaidös 8 órásba segédmunkásként a munkabérem 71800 ft.mert úgy tudom hogy 93000ft a minimálbér.Köszönöm válaszát.

  27. Egyéni vállalkozó vagyok szikvízkészítéssel foglalkozom. OKJ tanfolyamon végeztem a szikvízkészítő tanfolyamot.Kérdésem az lenne mennyi járulékot kell fizetnem minimálbér után

    Köszönöm válaszukat

  28. Szeretnék érdeklődni hogy az Ápolási aszisztensi végzetséggel menyi lett a bér minimum ha aktív betegágy mellett dolgozom.

    1. Kedves Zsolt!

      Halvány, lila, megveszekedett f gőzünk sincs. nagyon úgy tűnik, hogy ez középfok, így garantált bérminimum (108) lehet a nyerő, de ez munkahelye válogatja, mert éppenséggel lehet 93ezres bérminimum is (pl. a hasonló elnevezéssel bíró beteghordó kollégáknak minimálbér jár).
      A munkaszerződés előírása ebben a döntő.

  29. Tisztelt Cím!
    Takarítónőként dolgozom amihez elvégeztem egy szobaasszonyi tanfolyamot mert
    e nélkül nem alkalmazhatnak. Mennyi bért kell kapnom?

    1. Kedves ági!

      Amennyiben a minimálbérre/garantált bérminimumra gondolt, akkor takarítónőként 93ezer Ft, szobaasszonyként 108ezer Ft-ot.

      A munkaszerződésében van rögzítve, hogy az adott munkakör betöltéséhez milyen végzettséget írnak elő. Ha középiskolát (érettségit, szakmunkásképzőt, szakközépiskolát, stb.), akkor garantált bérminimum (108).

  30. Honnan lehet konkrétan megtudni hogy a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. TEÁOR: 432101 Egyéb villanyszerelés – ez a főtevékenysége az egyéni vállalkozónak.

    Köszönettel: Éva

    1. Kedves NyitraiE!

      Ez bizony középfokú végzettséget igényel – villanyszerelő legalább szakmunkásképzőt követően lehet valaki, és képesítés nélkül a tényleges tevékenységet nem is (lenne) szabad folytatni.

  31. Tisztelt könyvelő iroda!
    A kérdésem a következő, középfokú végzettségem van. Jelenleg takarítónőként dolgozom de el kellett végeznem egy OKJ-és tanfolyamot hogy betölthessem az állást. Kérdésem az lenne mennyi minimálbért kell hogy kapjak.
    Válaszukat előre is köszönöm
    Inci

  32. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Minimum középfokú végzettséget igénylő munkát végző egyéni vállalkozó vagyok. Ennek megfelelően úgy terveztem, hogy havi 108.000,-Ft vállalkozi kivétet veszek ki havonta. Megtudtam, hogy a szociális hozzájárulási adó alapja számomra 108.000,-Ft-nak a 112,5%-a lesz.
    Kérdésem az lenne, hogy az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapomról azt olvastam, hogy azt a minimálbér másfélszerese. A minimálbért 93.000,-Ft-nak olvasom, mert a 108.000,-Ft-ot úgy látom, hogy garantált bérminimumnak nevezték el. Amikor tehát számomra a minimálbér másfélszeresét írják elő egészségbiztosítási és munkaerő-picai járulékalapnak, akkor a járulékalapot a 93.000,-Ft, vagy a 108.000,-Ft alapul vételével kell-e megállapítanom?
    Válaszát nagyon köszönöm!

    Renáta

    1. Kedves Szuhács Renáta!

      Minimálbéren a szociális hozzájárulási adó tekintetében a Tbj. szerinti minimálbért kell érteni!
      Minimálbér:

      s) Minimálbér:
      1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
      2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

      A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.
      A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka.

      TBj. törvény előírásai szerint (ahol megint csak az előzőek szerinti a minimálbér meghatározása):

      27. § (1)
      (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

      29. § (1)
      (2)
      (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

      Összefoglalva: Minimum középfokú végzettséget igénylő egyéni vállalkozóként a szocho és a járulékok alapjának meghatározásánál minimálisan 108ezer Ft-tal kell számolnia. [Ajánljuk figyelmébe még a “minimál járulékokkal” foglalkozó írásunkat.]

  33. Érdeklődnék,hogy vagyonőrként dolgozom és havi bruttó 108000ft minimálbért határozott meg a munkaadóm és ezért 240 órát szeretne dolgoztatni az őrőkkel.
    Menyi órát kell havonta dolgozni a 108000ft?
    Én ugy számoltam ,hogy 174 órára járna a 108000ft és nem 240órára.
    Válaszát előre is köszönöm.

    1. Kedves Somogyi Tibor!

      Valóban, havi díjazás esetén jól számol. És a munkaadónak is igaza van. 😉
      A személyi alapbére (ezek szerint) havi 108ezer Ft minimálbér, ami a 174 órának felel meg. A 240 óráig tartó díjazást túlórában kell kifizetnie. Ha 240 órára kíván 108ezret adni, akkor az törvénytelen, mert akkor a személyi alapbére nem éri el a minimálbért.

  34. Tisztelt Könyvelőiroda! 8 általánosra épülő OKJ szakképzés elismerhető e közfoglalkoztatási garantált bérhez (92 000).üdv lajos.

    1. Kedves lajos!

      Garantált közfoglalkoztatási a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott (közfoglalkoztatottat) illeti meg- (Ez jelenleg, havi bérezés esetén 92ezer Ft).

      Tehát, nem a végzettség a lényeges, hanem a munkakörre előírt képzettség határozza meg a besorolást. A 8 általánosra épülő OKJ szakképzés lehet éppen középfokú is, ezt így nem lehet megmondani. Általában azért nem jellemző a középfokú szakképzettség ezeknél az OKJ szakképzéseknél.

  35. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Ugye jól értelmezem, hogy ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozom, akkor a munkáltatóm köteles nekem óránként legalább 540 Ft-ot, napi 8 órás munkavégzés esetén napi 4.320 Ft-ot fizetni? És ez az az összeg, amit kézhez is kapok (nettó)? Ezen kívül ő naponta 1.000 Ft-ot fizet a NAV-nak.
    Köszönöm szépen a segítséget!

    1. Kedves ritocska!

      Jogszabályi hellyel alátámasztott, korábbi, azonos kérdésre írt válaszunkat a hivatkozást követve olvashatja.

      Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 2012-ben, órabéres díjazás esetén a minimálbér 453,- Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben 540,- Ft/óra.

      Ez egyben a kézhez kapott összeggel is egyezik, és a foglalkoztató valóban 1.000,- Ft közteher megfizetésére kötelezett.

  36. Vállalkozó vagyok a minimálbér 108000 ft lett.
    Pályakezdő alkalmazott bére 104000 ft volt decemberbe,kell-e többet adni neki
    108000 ft-nál.November 15-től áll alkalmazásban.
    Köszönettel

    1. Kedves Sági Sándorné!

      A vállalkozó minimálbérét ne keverjük az alkalmazott minimálbérével; más szituáció, más késztetések, más célok, más törvényi előírások… 🙁

      Igen is, meg igen is.Igen, mert a 108ezer minimálbért el kell érnie (nem mondta, de valószínűleg legalább középfokú végzettséget igényel a munkakör). Igen, mert eleget kell(ene) tenni az elvárt minimálbér emelésre vonatkozó jogszabályra, ami esetében (biztonsági és jogszabályi okokból 13.500,- Ft), vagyis, célszerű a 118e Ft/hó személyi alapbért megadni neki.

  37. T Cím!

    kérdésem,az, hogy a főtevékenységeként kulcsmásoló egyéni vállalkozó / szakmakód 952903/ beletartozik e a szakképzést nem igénylő munkakörök közé ?
    Ellentmondást látok ugyanis, hogy egyszer az összes 9-es szakmakódot említik, egyszer pedig csak a 93- ig sorolják ide.
    Köszönettel:
    Varga Gyuláné

    1. Kedves Varga Gyuláné!

      Információink szerint a kulcsmásoló tevékenységhez képzettség szükséges: Késes, köszörűs, kulcsmásoló (OKJ: 31 521 15 0100 31 02)
      A betöltéshez szükséges végzettség: Alapfokú iskolai végzettség (8. osztály) és szakképesítés, valamint egészségügyi alkalmasság.

      Eldöntendő az a kérdés, hogy az említett szakképesítés középfokú, vagy annál magasabb szakképesítésnek minősül. Az OKJ kulcsmásoló tanfolyam/képzés szakképesítés szintje középszintű (a 8. évfolyam után).

  38. Jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök (a korábbi öregségi nyugdíj helyett).
    Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. április 16-án töltöm be. Tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozó vagyok, és teljes mértékű járulékfizetésre vagyok kötelezett,a korhatár betöltése után a járulék fizetésem automatikusan megszüntethető-e?

    Az ONYI-tól kapok-e automatikusan értesítést arról, hogy ismételten öregségi nyugdíjat fogok -e kapni, vagy azt külön kérvényezni kell?

    Köszönettel:

    Kovács Péter Imre

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!

        Nem ehhez kapcsolódik a kérdésem de nem tudom másképp feltenni.
        Mindkét szülőnek jár egy gyerek után 2 nap pótszabadság 2012
        január 01-től .Az új Munkatörvénykönyve rendelkezéseit csak 2012.07.01.-től
        kell alkalmazni. Mégis sok helyen olvasható,hogy igen január 01-től
        mindkét szülő igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot.

        Köszönöm a segítséget!!

        1. Kedves Takácsné!

          Az 2011. évi CXCI. törvény (többek között) módosította az 1992. évi XXII. törvény (a Munka Törvénykönyvét):

          60. § Az Mt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
          ?(2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
          a) egy gyermeke után kettő,
          b) két gyermeke után négy,
          c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
          munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára
          pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.?

          Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I.. törvény) erről ezt mondja:

          118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
          a) egy gyermeke után kettő,
          b) két gyermeke után négy,
          c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
          munkanap pótszabadság jár.

          A korábbi (1992. évi XXII. tv.) így szólt:

          132. §
          .
          (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
          a) egy gyermeke után kettő,
          b) két gyermeke után négy,
          c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
          munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

          Az új MTv szerint

          298. § (1) E törvény 2012. július 1. napján lép hatályba.
          (2) Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik.
          (3) Törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

          Összefoglalva: 2012. január elsejétől valóban mindkét szülő igénybe veheti ezt a fajta pótszabadságot, mivel ilyen értelemben módosították a még hatályos Munka Törvénykönyvét. [Az más kérdés, hogy az új MTv még nem lépett hatályba, de ezt fogja tartalmazni lényegében.]

          1. Nagyon köszönöm a gyors választ!
            Ezt nem állt össze nekem hosszas keresés után se ,hogy a még hatályos MTV-ét módosították.

  39. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Érdeklőni szeretnék az után,hogy mennyinek kell lennie a minimálbéremnek
    ha eladónak megyek el dolgozni kereskedelmi érettségi mellett?
    Előre is köszönöm válaszát!

    1. Kedves móni!

      Elolvasná a cikkünket, amihez a kérdését írta? (Vastagon ki is szedtük.)
      Vagy elolvasna egy két kérdés-feleletet ennél az írásnál? 🙁 🙁

      Azért sem írjuk le, hogy 108ezer 8o|

    2. Tisztelt Könyvelőiroda!

      Köszönöm a válaszukat , én is így gondoltam , csakhogy Miskolcon bármelyik álláshírdetőnél kérdeztem a fizetést, mind a kötelező minimálbért mondja, a mellett hogy heti 50 órát kell dolgozni minimum!!!
      Ezeket a fizetéseket miért nem ellenőrzi senki? Csak ezt nem értem

  40. T könyvelö iroda!Érdeklődnék nekem ápolónői végzettségem van és kézbesitőnek megyek mennyi minimálbért kell hogy kapjak?Köszönöm válaszát

    1. Kedves brigi!

      Legalább elolvasná azt az írásunkat, amelynél feltette kérdését… 🙁

      Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell a munkavállaló részéről biztosítani, hanem a betöltött munkakör!

      Példaszerűen, magyarán szólva: amennyiben egy frissen végzett orvos utcaseprőnek megy, akkor havi 93ezer Ft minimálbért kell legalább kapnia, amennyiben kisegítő pincérnek, vagy jegyellenőrnek, vagy orvosnak áll, akkor havi 108ezer Ft garantált bérminimumot kell legalább biztosítani számára.

  41. T. Könyvelő iroda!

    Én nagyon laikus vagyok ezekhez a dolgokhoz, ezért fordulok önökhöz.
    A férjem fizetése tavaly bruttó 110.500,- Ft volt, amit nem emelt meg a munkáltató. Megteheti-e, hogy nem emel? Amúgy temetkezésnél dolgozik és nincs szakmája, jogosítványa van és legfőképp sorőr, ami nincs a szerződésén feltüntetve. Még egy kérdés: A fiam szakácsként dolgozik /szakmája/, tavaly bruttó 94.000,- Ft volt a fizetése. Az idén jár-e neki a 108.000,- Ft?
    Válaszukat előre is köszönöm!

    Üdv. Melinda

    1. Kedves Tóth Melinda!

      Annyira csak nem laikus, hogy ne tudná elolvasni azt az írásunkat, amelyikhez a kérdését írta? 🙁 🙁

      Eléri a férjének fizetése az idei évre érvényes kötelező minimálbér összegét, a 93ezer Ft-ot? Igen. Kell a sofőrséghez középfokú végzettség? Nem. Szakma? Nem. Jár a garantált, 108ezer Ft-os garantált bérminimum? Nem. Jár a 93ezre Ft-os minimálbér? Igen. Megvan? Igen, több is.

      Igen, megteheti a munkaadó, hogy nem emel bért. A munkaadónak (ebben a tekintetben) az a kötelezettsége, hogy a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot megadja.

      Igen, heti 40 órás foglalkoztatottság esetén (a fenti gondolatmenethez hasonlóan) a garantált bérminimum jár neki, mert a szakács munkakör betöltéséhez középfokú szakmai végzettség szükséges.

  42. T Könyvelő Iroda!
    2011-ben már dolgoztam mint Alkalmi munka vállaló.Ez évben is szeretnék de a foglalkoztató cég csak 5 Ft-ot emel az ó-béren.2011-ben 450Ft/ó volt a díjam.Most 455Ft/ díj.Kérdésem az lenne ez jogos-e vagy többet kéne neki adni ,és ha többet mennyi az alkalmi munka vállaló bére havi 15 napra,és heti-re.
    Válaszukat előre is köszönöm…

    1. Kedves Lukács Mária!

      Véleményünk szerint az egyszerűsített foglalkoztatásnál (ilyen pl. az alkalmi munka is) a törvény előírja, hogy melyik esetekben nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvének előírásait, azaz, mennyiben lehet eltérni tőle.
      A mi olvasatunkban a kötelező minimálbért meg kell adni (órabér esetében is, ha órabérben állapodnak meg).
      2012-es minimálbért helyes kis táblázatban ismertettük; a heti bér le van írva, a napi bér le van írva, a 15 napi bér kiszámolása nem okozhat gondot… 🙂

      1. Kedves Lukács Mária!

        Elnézést kérünk öntől, és minden érintettől!

        Módosítjuk az előző, kb. 20 perce adott válaszunkat, mert majdnem a rutinunk áldozatai lettünk:

        2010. évi LXXV. törvény 4. § – 2012. január 1-jétől hatályos – új (1a) bekezdése rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (Órabér esetén ez 453,- Ft illetve 540,- Ft 2012.01.01-től.)

        Tévedésünkért szíves elnézésüket kérjük!

        1. T.Könyvelőiroda!
          Válaszukat köszönöm,nekem ez ki elégítő volt,csak a munkáltatom nem ért vele egyet még mindig.2011-ben.Heti bér:18 e Ft Napi bér:360 Ft Óra bér:450.Ft
          2012-ben ez így módosult.Heti bér:18200 Ft,Napi bér:3640 Ft,Óra bér:455.Ft.
          Az önök tévedése pedig meg bocsájtható hisz emberek vagyunk és tévedhetünk.de korrigálva lett.
          További munkájukhoz sok sikert kívánok.
          Üdv…Mária.

          1. Kedves Lukács Mária!

            Köszönjük szépen visszajelzését!

            Lehet a paranccsal nem egyetérteni, de akkor is végre kell hajtani… – mondották volt a néhai Magyar Néphadseregben is. 🙂 🙂

  43. Kedves Könyvelőzóna!

    Az elvárt béremeléssel kapcsolatos problémákban tudnak-e segíteni?

    Üdv.: T.P.

      1. Kedves Könyvelőiroda!
        Elvárt béremelés alkalmazásával kapcsolatban az alábbiakat kérdezem:
        ha a munkavállaló teljesítménybéres,
        az elvárt munkabéremelés alapját és mértékét kiszámoltuk a 299/2011. (XII.22.) korm.r. és a NM útmutatása alapján.
        Mezőgazdaságról van szó, szezonon kívül tavaly is csak kb. a minimálbért kereste a dolgozó. A 2012 év januári fizetése is kb. a minimálbér lenne, de oda kell-e adnunk az előbbiek szerint kiszámolt (sokkal magasabb) összeget? Vagy csak arra figyeljünk, hogy az ez év januári nettó keresete ne legyen kevesebb a tavalyinál?
        Válaszukat előre is megköszönöm!
        Üdv.: T.P.

        1. Kedves Tamási Piroska!

          Mivel itt – számunkra úgy tűnik (szezonon kívül, szezonon túl) – teljesítménybérezésről van szó, a kormány rendelet szerint a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben emelni (NM útmutató 7. oldal, Az elvárt béremelés 2. bekezdés)

          1. Sajnos a konkrét kérdés az lenne, hogy a kiszámolt tavalyi átlagbér sokkal magasabb, mint amennyit most a januári (holt szezonba) teljesítenek. Hogyan igazítsam a munkabért, hogy ne kelljen akkora összeget kifizetni, mert éppen a szezonba még többet is fog a tavalyi átlagtól keresni?

            Köszönöm, T.P.

  44. Tisztelt Könyvelőiroda!

    2011.decemberében egyszerűsített munkaszerződéssel dolgoztam össz:11-napot.
    Szerződésemben a munka jellege,alkali munka,teljes munkaidő napi 8óra,személyi
    alapbér(bruttó)3000ft/nap.Mivel a hozzászólásokban olvasom hogy,2011-ben
    3590ft volt a napi bér ami a dolgozónak jár.Mit tehetk? Ilyen szerződéssel átviheő e
    a kifizetés a következő hónapra?

    1. Kedves Ildiko!

      Az egyszerűsített foglalkoztatásnál az utolsó munkanap végén a kézbe nyomják a pénzt, meg néhány papírt, és viszlát (Sőt, a napi fizetés a jellemző.) Ha decemberre szól 11 napra a megállapodása, akkor azt decemberben fizetik ki, hogyan vinné át?

      Ilyen kérdésekben nem foglalunk állást, azt szoktuk hangoztatni, hogy legjobb út a békés megbeszélés, ha kell, akkor engedni is muszáj.

  45. Tisztelt könyvelöiroda!
    Azt szeretném kérdezni, hogy a közfoglalkoztatottakra is érvényes a mostani minimálbér, ha 8 órában dolgozom? Vagy az önkormányzat annyit fizet amennyit akar? A 48500ft-ot mi alapján határozták meg? Valójában mennyit kellene kapni?

    1. Kedves Tünde!

      A 319/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2011. évi 160. szám 2011.12.27.) határozza meg a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapítását.
      A teljes munkaid?ben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igényl? munkakör betöltése és teljes munkaid? teljesítése esetén:
      a) havibér alkalmazása esetén 71 800 forint,
      b) hetibér alkalmazása esetén 16 525 forint,
      c) napibér alkalmazása esetén 3 305 forint.

      Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 28 500 forintnál.

      Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
      a) havibér alkalmazása esetén 92 000 forint,
      b) hetibér alkalmazása esetén 21 175 forint,
      c) napibér alkalmazása esetén 4 235 forint.

      Mivel ezek bruttó havi összegek, levonás terheli őket: a 16 % szja-előleg, a 10 % nyugdíjjárulék és a 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Így jön ki a 47.029 Ft, illetve a 60.260 Ft nettó bér.
      A 48.500 Ft nem tudjuk honnan jött, de több mint a minimális nettó közfoglalkoztatotti bér.

  46. Tisztelt Könyvelőiroda!

    véleményem szerint az alkalmi munkavállaló annyiért dolgozik, amennyiért akar,senki nem szólhat bele, hogy mennyiért vállalja a munkát, mert a járuléka mindenképp meg van fizetve összegtől függetlenül. Nekem 4000ft/nap van a könyvelésbe, és soha senki nem szólt érte, pedig apeh-os ellenőrzés is volt már. rá nem vonatkozik a minimálbér, ugyanis nincs megszabva a munkaideje. Vagyis más módon, napra lebontva, nem órára. Tévednék?

    1. Kedves Diuska!

      2011-ben a napi minimálbér 3.590,- Ft volt, még szép, hogy nem szóltak a 4ezer Ft napi bérért. 🙂 🙂

      Idézzük az előbbi válaszunk egy részét, amit kedves Brigitta nevű olvasónknak adtunk, ugyanezen résznél, pár perccel ezelőtt:

      Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.,valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került
      korlátozásra.
      Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az szja-törvényben és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo.tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

      Abban igaza van, hogy a törvényadta keretek között a díjazás szabad megállapodás kérdése. Ha éjjel elönti a mühelyt a fekália, és találok egy alkalmi munkást, aki a szmötyit kipucolja egy nap alatt, 4.280,- Ft-os napidíj helyett 20ezret kér, nyilván megadom neki, de a 20ezer Ft-ból csak 2 x 4.280,- Ft határig számolhatom el költségként.
      Tehát, indirekt módon ugyan, de van valami korlátféle…

  47. Kedves Iroda!
    Egyszerűsített foglalkoztatás esetén, ha napi nettó 3000 ft ot fizetnek, kinek mit és mennyit kell fizetnie? Ha összehasonlítjuk, akkor a terhek/ nap nem ugyanazok mint a hagyományos munkaviszonyban minimálbérrel?
    Köszönettel

    1. Kedves Brigitta!

      Ha napi 3ezer Ft-ot fizet egyszerűsített foglalkoztatásba, akkor lesz bajban… 😉 Ha elolvasta az írásunkat, akkor láthatja, hogy a napi minimálbér 4.280,- Ft…

      Ez egyben az az összeg, amit az alkalmi munkavállaló kezébe kell nyomnia, és önnek napi 1ezer ft a közteher fizetési kötelezettsége.
      Természetesen, van még más feltétel is, javasoljuk, hogy honlapunkon nézze meg a feltételeket. Írja be a keresőnkbe az egyszerűsített szót, és böngésszen az eredmények között (persze, azért az időpontokat is figyelje).

      1. Kedves iroda!
        Köszönöm a válaszukat.
        1) A 4280 ft-nak, ami a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér nem a harminc százalékával megegyező összegű közterhet kell fizetnem?
        2) Önök szerint van eltérés, vagy összességében ugyanannyi a teljes kiadás amit fizetni kell / nap, a munkaadónak?
        Előre is köszönöm a válaszukat.
        üdv
        Brigi

        1. Kedves Brigitta!

          1. Azt írtuk volna? Ugye, hogy nem. 🙂 😉

          2. Mihez képest keresi az eltérést? Milyen eltérés? 4.280 Ft + 1.000 Ft /nap, és aztán – ebben a tekintetben – konyec. 🙂

          1. Köszönöm válaszukat!
            Önök ezt írták: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
            “A munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet ”
            Tehát 4280+1000Ft. Rendben.
            Köszönöm
            További jó munkát

            1. Kedves Brigitta!

              Önnek sikerült egy 2010. március 30-i összefoglaló írásunkból idézni, de azóta volt némi változás, kettő alkalommal is. Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) módosított rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony.
              Tehát, az egyszerűsített foglalkoztatás munkaviszony, méghozzá a törvény azt is rögzíti, hogy a Munka törvénykönyvének mely előírásaitól lehet eltérni.

              A munkáltató által ? a feltételek fennállása esetén ? fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
              ? mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
              ? turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
              ? alkalmi munka esetén 1 000 forint.

              A foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

              Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.,valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló
              külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került
              korlátozásra.
              Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az szja-törvényben és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo.tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

  48. Tisztelt Könyvelőiroda !
    Elnézést kérek hogy nem szakmabeliként alkalmatlankodom,de honlapjukat nézegetve láttam,hogy nagyon segítőkészek.Mivel nem ismerek senkit,aki a témában jártas lenne,gondoltam próbálkozom Önöknél .
    Az lenne a kérdésem,hogy legálisan létezik -e olyan,hogy havi 40 órás munkaviszony ? Ilyen formában ajánlottak nekem állást,örömmel elfogadnám csak legyen már valami,ha ez így legális.
    Ha létezik,mit takar konkrétan ? Munkaviszonynak minősül ? Nyugdíjévekbe beszámít valamilyen mértékben ? Biztosított leszek ez által ?
    Köszönettel és további sikeres munkájukhoz jó egészséget és kitartást kívánok !
    Pircsi

    1. Kedves Pircsi!

      Igen, létezik és legális a havi 40 órás munkaviszony is. Ez is munkaviszony, méghozzá részmunkaidős munkaviszony (a teljes munkaidős munkaviszony heti 40 óra). Beleszámít a nyugdíjas évekbe; amennyiben a díjazása nem éri el így a heti 40 órás foglalkoztatásnak megfelelő minimálbért, akkor ahogyan a keresete aránylik a teljes munkaidős keresethez, olyan arányban számít szolgálati időnek. Ha eléri a díjazása a heti 40 órásnak megfelelő díjazást, akkor teljesen beleszámít.

      1. Nagyon szépen köszönöm a gyors választ! Ez igazán jó hír számomra.És akkor biztosított is leszek ? Nem kell fizetnem a eü szolgáltatási járulékot ?
        Nagyon jó tudni,hogy ebben az elanyagiasodott,hazug világban vannak még ilyen önzetlenül segítőkész emberek !

        Üdvözlettel : Pircsi

  49. Mi a helyzet az állandó pótlékkal? Beleszámít-e az illetménybe vagy nem? Példa: a szociális ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (Kjt. szerinti javadalmazása kötelező a Szociális törvény szerint) brutto személyi alapbére 100 000.- Ft/hó, rendszeres “ágymelletti” pótléka 24 000.-Ft/hó.
    Ebben az esetben kötelező-e 8 000.-Ft emelést adni?

    1. Tisztelt Könyvelőiroda!

      A havi bér fogalmát a törvény nem pontosan határozza meg. Ha az alapbérem 2011-ben havi bruttó 140.000Ft volt, de nem szerződés szerint kaptam havi 25.000Ft prémiumot, akkor mi a béremelés alapja? A 140.000Ft vagy a 165.000Ft?
      Melyik az az összeg amelynél teljesül a kötelező bérminimum?
      Azt olvastam, hogy figyelembe kell venni az emelésnél a nem szerződésben rögzített de 2011-ben rendszeresen kapott bérjellegű juttatásokat is. Ezzel vajon a béremben a prémiumot alap béresítik?
      A munkáltató elvileg megteheti hogy a prémiumot csökkentve nem változik a bruttó bérem, mert csökkenti a prémiumot a béremelés terhére?
      Segítségüket megköszönve. üdvözlettel

      1. Kedves horvath69!

        Melyik törvény nem fogalmazza meg – az ön véleménye szerint – pontosan a havi bér fogalmát? A 299/2011. (XII.22.) Kormány rendeletre gondol, vagy a 2011. évi CLVI. törvényre, avagy..?

        Az említett kormányrendelet 2. § (2) bekezdése mondja meg, hogy a munkabéren a személyi alapbér és rendszeres bérpótlékainak egész havi átlagát kell érteni.

        A prémium nem rendszeres bérpótlék (ahogyan pl. a túlórapótlék sem az, de a műszakpótlék igen), így az elvárt béremelés számításánál nem kell figyelembe venni. A prémium (jutalom) nem kötelező bérelem, az csak adható.

        Ön havi prémiumról írt, de annak mibenlétéről nem. Nem lehetséges, hogy ez valamiféle teljesítménybérezéshez kapcsolódik?
        Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni.

        A 2011. évi munkabér kifizetések közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj, stb. munkabér kifizetéseket.

  50. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Egyéni vállalkozó szeretnék lenni adminisztrációs, gépelési munkákkal főállásban. Kérem legyenek szívesek segítetni, hogy ha nettó 100.000 Ft jövedelmet szeretnék a zsebemben tudni, akkor hány forintra kell bejelenteni magamat, milyen összegű járulék- és adófizetési kötelezettségeim lesznek, és ezeknek a jogszabályoknak hol tudok utánanézni Interneten?
    Segítségüket köszönöm, üdv.

    1. Kedves Dunszt Ágnes!

      Mielőtt elhatározását, elképzelését valóra váltaná, sürgősen keressen fel egy könyvelőt/adótanácsadót!!!!
      Tájékozódásra a NAV honlapját, ott is az információs füzeteket ajánljuk, és – természetesen – saját honlapunkat. 😉

      153ezer Ft összegű bruttó vállalkozói kivétnél nettó 100.215 Ft marad a kezében/zsebében, és az alábbi fizetési kötelezettség terheli: SZJA 24.480,- Ft, NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci hozzájárulás 17.595,- Ft, NAV Nyugdíjbiztosítási alap 52.020,- Ft, NAV Szakképzési hozzájárulás 2.000,- Ft.
      És még ott van a helyi iparűzési adó, meg még sok minden más…. 🙁

"Vissza a tetejére" gomb