A
z egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.
A) Fogalmak
Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás
a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,
b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,
c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
d) alkalmi munkára
létesíthető.
A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:
1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
B) A jogviszony létesítése
1. Fő szabály
Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az Eftv. 1. számú melléklete szerinti, alábbi tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni:
Egyszerűsített munkaszerződés
Egyszerűsített foglalkoztatás szerződés letölthető verziója: [Nem található a letöltés]
2. Eltérések
a) 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre, illetve a jelenléti ívre vonatkozó, későbbiekben kifejtett rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.
b) Növénytermesztési idénymunka esetén további könnyítés, hogy a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
3. Korlátozó szabályok
a) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
b) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
c) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag
a) mezőgazdasági idénymunka, valamint
b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján.
4. Jelenléti ív
Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató – kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában – az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról az Eftv. 2. számú melléklete szerinti alábbi jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír.
A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.
Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenléti ív mintája letölthető verzióban: [Nem található a letöltés]
C) Közteherfizetés
Fő szabály
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eltérések
I.
A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre
a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b) a korábbiakban definiált mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka esetén
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az Eftv. 8-10. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Eszerint:
I/a.
Ezen eltérések (könnyítések) értelmében a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.
Ennek megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
I/b.
Az I. pontban ismertetett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
I/c.
A munkáltató nem fizet közterhet, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
b) az Eftv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.
I/d.
Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi 10000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a közteherfizetés korábban kifejtett szabályai helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig közteherelőleget fizet. A munkáltató ezen választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak be kell jelentenie.
D) Ellátásra való jogosultság
1. Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján
a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
2. A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
3. Az I/c. pontban említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
E) Bejelentés
Egyszerűsített foglalkoztatás estén a munkáltatót az illetékes elsőfokú hatóság felé a munkavégzés megkezdése előtt fennálló bejelentési kötelezettség terheli az Eftv. 12.§ (1) bekezdése által meghatározott tartalommal (növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni).
A bejelentést a munkáltató választása szerint
a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni (T1041E jelű nyomtatvány),
b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-től SMS),
c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon – 185-ös országos hívószám, helyi tarifával – keresztül).
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) általános szabályait kell alkalmazni.
F) Bevallás
Fő szabály
A munkálattó a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésének megfelelően az ott meghatározott adattartalommal, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. (1008-as jelű nyomtatvány)
Eltérés
Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt, hogy a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti (befizetési kötelezettség ekkor is a tárgyhót követő 12. nap!)
G) További lényeges szabályok
1. Az Eftv 4. §-a kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Eftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Mt. szabályai tehát eltérő rendelkezés hiányában egyszerűsített foglalkoztatás is alkalmazandók.
2. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.
(Forrás: OMMF Munkaügyi Hírlevél 2010. február)
Megjegyzés a szerkesztőtől: Köszönjük szépen az OMMF-nek a világos, átlátható összefoglalót – magának a jogszabálynak illene legalább ilyen érthetőnek lennie. Ezen okból az OMMF Hírlevelét teljes egészében átvettük, és csak annyiban egészítettük ki helyenként, amennyiben a közzététel időpontjától a mai napig megjelent új jogszabályok legfontosabb pár elemét beszúrtuk a megfelelő helyre, továbbá összegyűjtöttünk pár jogszabályt, amelyek összefüggésben vannak az egyszerűsített foglalkoztatással. Februárban az OMMF sem tudhatta, hogy március 26-án(!) megjelenik két kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban, amelyek április 01-jével lépnek hatályba.
Jogszabályok:
2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
2003. évi XCII. törvény Az adózás rendjéről
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
szeretném megkérdezni,hogy az egyszerüsitett foglalkoztatás esetén saját gépjármü használatára vezethet e kiküldetési rendelvényt a foglakoztatott? Köszönettel: Némethné
Kedves Némethné Aszódi Noémi!
Nem, egyszerűsített foglalkoztatás esetén kiküldetésre jogszerűen nincs mód, ebből következően a kiküldetési rendelvényt sem vezetheti.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontja kategorikusan kimondja, hogy a kiküldetés, kirendelés Munka Törvénykönyve szerinti szabályai nem alkalmazhatóak az egyszerűsített foglalkoztatás egyik módjánál sem.
[A kiküldetés során a munkáltató a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti munkavállalóját akkor, ha ezt gazdasági érdekei indokolják, és ennek időtartama csak ideiglenes.
A kiküldetés elrendelésének további feltétele, hogy a munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján lássa el feladatát.
A kiküldetés jellemzője, hogy a munkavégzés a szokásos munkavégzési helyen kívül valósul meg. Nem keverendő ez össze az olyan munkákkal, ahol a munka természetéből eredendően egyébként is a szokásos telephelyen kívül történik a munkavégzés (pl. a kőműves, vagy tetőfedő munkavégzése a megrendelőnél történik).]
Tisztelt Könyvelőiroda! Köszönöm a nagyon gyors válaszát. Az tiszta, hogy 1000ft/nap a közteher, ami a munkáltatót terheli. Én azt szeretném tudni, hogy ha egy cég főállású rendőrt szabadidejében alkalmaz alkalmi munkavállalóként és 450 ft-ot nettó órabért szeretne fizetni, akkor annak mennyi a bruttó bére, mert ugye a főállásában kap kb. bruttó 250.000 ft/hónap és ugye az neki adózandó jövedelme és ehhez jön még majd az alkalmi munkából szerzett jövedelme. Nem lenne jó ha következő évben az adózáskor ez a 450 ft az adózás miatt csak 325 ft -ot jelentene. Tehát én azt szeretném konkrétan megtudni, hogy a nettó 450 ft-nak mennyi a bruttója.
Kedves Csikós Zoltán!
A közteher megfizetésével, a munkáltatót nem terheli a továbbiakban társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség.
A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség, valamint nem terheli hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Erről a jövedelemről a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha
– külföldi személy vagy
– az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 936ezer forintot meghaladja vagy
– az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, a személyi jövedelemadó törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Magyarul, a konkrét esetben: a bevallásban a munkaviszonyból szerzett jövedelem között (1. sor) kell feltüntetni, szuper bruttósítani (1,27), személyi jövedelemadót kiszámítani (0,16).
[kb. 358 Ft]
Tisztelt Könyvelőiroda! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a kft.-ben 2 ügyvezető van, mind a ketten nyugdíjasok. Lehet-e olyan, hogy ezek a személyek csak a kiküldetési rendelvényen szereplő összegeket veszik fel és egyéb más jövedelmük nincs.Tehát a nyugdíjasok és bejelentett jövedelmük nincs a kft.-ben.
Köszönöm! Private.
Kedves Private!
Természetesen lehetséges megoldás az, amit Ön említ: az ügyvezetők az ügyvezetést nulla forintos megbízási díjért látják, el, és ebbéli teendőjük során felmerült igazolt költséget a társaság megfizeti részükre (pl. az utazási költségtérítés éppen egy ilyen költség).
Azért kell a kiküldetési rendelvény, mert ez esetben van lehetőség céges autó adójának megfizetésétől mentesülnie a cégnek.
A társasági szerződésnek ezzel összhangban kell lennie, tehát, nem lehet a szerződésben az, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látják el (lehetne úgyis, de akkor az nem lehet nulla), vagy díjazás ellenében látják el. Taggyűlési határozat, hogy nulla forintos megbízás keretében látják el.
Tisztelt Könyvelőiroda! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy a biztonsági cégnél egyszerűsített foglalkoztatással munkát vállaló szabadidős rendőrnek úgy szeretnénk kifizetni a bérét, ( ami nettó 450ft/ó) hogy következő évben semmilyen fizetési kötelezettségünk ne legyen a munkaválaló felé. Tehát magyarul mennyi a bruttó a szabadidős rendőrnek, ha a nettó az előbb említett 450 ft/ó. Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel ! Csikós Zoltán
Kedves Csikós Zoltán!
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén (most alkalmi munkáról van szó) a bruttó összeg után más fizetési kötelezettség nincs, kivéve a napi 1000,- Ft/fő közterhet. Viszont jó lesz odafigyelni a heti-havi-éves ilyen módon ledolgozható napok számára. Amit a kezébe adnak, annyi a bruttó bére.
Ha valakinek a hozzátartozóját súlyos betegen adják ki a kórházból! Akkor, amikor tudják jól, hogy magatehetetlen, és fokozott ápolásra szorul. Akkor miért nem veszi észre az erre illetékes hatóság, hogy így nem is szabadna kiadni. De ha már megtette, akkor ne akadályozza meg az ápolását a személynek, ha már senki más nem vállalja fel.Csak a családja! Talán a családot ilyenkor kiemelten kellene támogatni, ha már az állam semmit sem tesz a beteg emberek otthoni elhelyezéséért. Csak azoknak van rá esélye, akiknek több millió ft van a zsebébe.
De az meg, akinek csak a munkaereje, ill. még talán a munkahelyét is ez miatt elveszíti, azt kellene a legjobban anyagilag támogatni. Mert olyan terhet vállal fel, amit az állam nem is akar tovább finanszírozni. Tehát a családokat ebben az esetben is nagyon méltányolni kellene, és a legtöbb anyagi forrás biztosítani számukra, ha már félrekezelték a beteget a kórházba, és betegebben adták ki, mint ahogy bement!
Szeretném megkérdezni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatású dolgozó kaphat-e egyidejűleg ápolási díjat, nyugdíjat, illetve lehet-e egyszerre több helyen egyszerűsített foglalkoztatásban. Illetve ha van főállása, mellette lehet-e egyszerűsített foglalkoztatott?
Köszönöm
Kedves zozika!
Az ápolásdíj mellett jelenleg korlátozottan, de lehet keresetkiegészítéshez jutni. Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt munkát vállalhat:
1. nem otthon végzett munka esetében max. napi 4 óra,
2. otthon végzett munka esetében az időtartam nincs behatárolva.
Nyugdíjasnál nincs akadálya az egyszerűsített foglalkoztatásnak (a törvény előírásai szerint).
Lehet több helyen is foglalkoztatott egyszerre (pl. délelőtt egyik helyen, délelőtt a másikon), de az éves keretszámra oda kell figyelni.
Néhány kivételtől eltekintve lehet főállás mellett máshol is munkát végezni, de nem szabad elfelejteni, hogy a főállású munkaadónak vagy engedélye szükséges, vagy legalább bejelentési kötelezettség van felé.