Munkaügy

Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 01-től – összefoglaló

Aegyszerűsített foglalkoztatás 2010z egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.

A)  Fogalmak

Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

d) alkalmi munkára

létesíthető.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1.   háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2.   mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3.   növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4.   idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5.   alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.



B)  A jogviszony létesítése

1. Fő szabály

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az Eftv. 1. számú melléklete szerinti, alábbi tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni:

Egyszerűsített munkaszerződés


Egyszerűsített foglalkoztatás szerződés letölthető verziója: [Nem található a letöltés]

2. Eltérések

a)  5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre, illetve a jelenléti ívre vonatkozó, későbbiekben kifejtett rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.

b)  Növénytermesztési idénymunka esetén további könnyítés, hogy a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

3. Korlátozó szabályok

a) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

b) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

c) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag

a) mezőgazdasági idénymunka, valamint

b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka

keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján.

4. Jelenléti ív

Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató – kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában – az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról az Eftv. 2. számú melléklete szerinti alábbi jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír.

A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenléti ív mintája letölthető verzióban: [Nem található a letöltés]

C)  Közteherfizetés

Fő szabály

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérések

I.

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre

a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint

b) a korábbiakban definiált mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka esetén

az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az Eftv. 8-10. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Eszerint:

I/a.

Ezen eltérések (könnyítések) értelmében a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

Ennek megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

I/b.

Az I. pontban ismertetett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

a) külföldi személy vagy

b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy

c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

I/c.

A munkáltató nem fizet közterhet, ha

a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és

b) az Eftv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.

I/d.

Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi 10000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a közteherfizetés korábban kifejtett szabályai helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig közteherelőleget fizet. A munkáltató ezen választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak be kell jelentenie.

D)  Ellátásra való jogosultság

1.   Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

a)   nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,

b)  nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

2.   A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

3.   Az I/c. pontban említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

E)  Bejelentés

Egyszerűsített foglalkoztatás estén a munkáltatót az illetékes elsőfokú hatóság felé a munkavégzés megkezdése előtt fennálló bejelentési kötelezettség terheli az Eftv. 12.§ (1) bekezdése által meghatározott tartalommal (növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni).

A bejelentést a munkáltató választása szerint

a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni (T1041E jelű nyomtatvány),

b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-től SMS),

c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon – 185-ös országos hívószám, helyi tarifával – keresztül).

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) általános szabályait kell alkalmazni.

F)  Bevallás

Fő szabály

A munkálattó a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésének megfelelően az ott meghatározott adattartalommal, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. (1008-as jelű nyomtatvány)

Eltérés

Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt, hogy a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti (befizetési kötelezettség ekkor is a tárgyhót követő 12. nap!)

G)  További lényeges szabályok

1.  Az Eftv 4. §-a kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Eftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Mt. szabályai tehát eltérő rendelkezés hiányában egyszerűsített foglalkoztatás is alkalmazandók.

2.  Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.

 

(Forrás: OMMF Munkaügyi Hírlevél 2010. február)

Megjegyzés a szerkesztőtől: Köszönjük szépen az OMMF-nek a világos, átlátható összefoglalót – magának a jogszabálynak illene legalább ilyen érthetőnek lennie. Ezen okból az OMMF Hírlevelét teljes egészében átvettük, és csak annyiban egészítettük ki helyenként, amennyiben a közzététel időpontjától a mai napig megjelent új jogszabályok legfontosabb pár elemét beszúrtuk a megfelelő helyre, továbbá összegyűjtöttünk pár jogszabályt, amelyek összefüggésben vannak az  egyszerűsített foglalkoztatással. Februárban az OMMF sem tudhatta, hogy március 26-án(!) megjelenik két kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban, amelyek április 01-jével lépnek hatályba.

Jogszabályok:

2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

2003. évi XCII. törvény Az adózás rendjéről

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelő iroda!
    Ha valaki alkalmi munkavállalóként egy sörözőben dolgozik, ahol fagyi árusítás is van, oda szükséges-e vendéglátói képesítés, ill ha a dolgozó tudta nélkül a munkaadó nem jelenti be az Apeh felé a dolgozót felelősségre vonhatják-e?
    Várom válaszukat.
    Tisztelettel.

    1. Kedves József!

      Amennyiben a fagyi árusítására gondol, akkor ahhoz szükséges az eladói végzettség, vagy legalább egy eladói/vendéglátóipari végzettséggel rendelkező személy, akinek az (is) a feladata, hogy felügyelje a fagyi-értékesítést, ~értékesítőt (azaz, ilyen személynek mindig kell lennie, ha az alkalmi munkás dolgozik).

      Minden alkalommal az vonható felelősségre, aki az előírt kötelességét megszegi. A munkavállaló bejelentése egyértelműen a munkaadó kötelessége, ezért annak elmaradásárt az Apeh hajnalban a vár fokán őt fogja felpofozni… 😉

  2. Tisztelt könyvelő iroda!

    Azt szeretném kérdezni, hogy munkanélküli kályhásként alkalmi munkát vállalva(kb. 2-3 havonta 1 kályhaépítés, ami kályhánként max. 5 nap), hogy oldható meg legálisan?
    Pl: a testvérem munkatársának vagy barátjának építek max. 5 nap alatt egy téglakályhát. Nem vagyok vállalkozó, de alkalmazott se, akkor hogy tudom ezt nem feketén megoldani? Illetve az éves adóbevallásomban ezt fel kell tüntetni?
    Mindenhol csak munkáltatókról írnak, meg adószámról, de ez esetben a munkaadó mindíg más természetes személy, mint én.
    előre is köszönöm a segítségét.

    1. Kedves István!

      Röviden: Úgy, ahogyan eddig… 😉

      Hosszabban: a kályhaépítés ezen módja tipikusan vállalkozói tevékenység, nem suvasztható be az alkalmi munkák közé egyértelműen.

      Azért írnak munkáltatóról, mert ezem minőségében a természetes személy (a magánszemély) munkát ad, egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony jön létre.

  3. Tisztelt Könyvelő Iroda Munkatársai!

    Korábban alkalmi kiskönyvvel dolgoztam amellett, hogy álláskeresőként regisztrálva voltam. Ez a két dolog április előtt megfért egymás mellett. Áprilisban 3 napot dolgoztam alkalmi munka címen, és most szembesültem azzal, hogy ezzel megszűnt az álláskeresői mivoltom, ami jelentős károkat okoz nekem és leendő munkaadómnak is. A kérdésem az lenne, van-e lehetőség a munkaviszony utólagos törlésére? Mit tehetnék ez ügyben?
    Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

    1. Kedves adrienn_d!

      Ugye Ön is tudja a választ? Munkaviszony utólagos törlésére nincs lehetőség. A jövőre nézve azt tanácsoljuk, előbb tájékozódjon, kérdezzen, és csak utána döntsön…

      Kérdéséből nem derül ki, hogy melyik típusú álláskeresési segélyre volt jogosult, vagy esetleg álláskeresési járadékra? Az alkalmi munka miatt nem szűnik meg a jogosultsága, csak szünetel, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztása okoz 90 napos szüneteltetést akkor is, ha egyébként a többi feltételnek megfelel.
      Azt végképpen nem érjük, hogy milyen jelentős kára származik ebből a leendő munkaadójának?

  4. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Van főállásom, amiből élek és kedvtelésből -Őstermelőként – szőlőt is termelek.
    Őstermelőként szeretnék alkalmi munkavállalókkal is dolgoztatni.
    Van erre egy Őstermelőnek lehetősége?
    Válaszukat előe is köszönöm.

  5. Tisztelt könyvelői.!

    Szeretném megkérdezni, ha egyszerűsített munkaszerződéssel munkaviszonyom lenne, akkor a mezőgazdasági őstermelésemet tudnám e folytatni pl. számlával, nyugtával eladás esetén.
    A másik kérdésem az lenne, hogy saját kistehergépjárművel, eszközzel vállalhatok e egyszerűsített munkaszerződéssel munkát.

  6. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Az lenne a kérdésem, ha mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazok egy zetorost( lucernavágás), akkor van-e valamilyen minimum-maximum bér meghatározva akár napra, akár órára.
    Tehát mennyivel kell bejelentenem, mennyit fizessek neki, van-e erre vonatkozóan előírás, vagy mi a gyakorlat?
    Köszönettel:
    Adél

  7. Tisztelt könyvelő, az lenne a kérdésem, hogy főállású őstermelőként lehet e e. munkasz.-el munkát vállalnom, ha ez a munka mezőgazdasági áruszállítás lenne, saját kistehergépjárművel.

    1. Kedves Gergő!

      Amennyiben munkaviszonya lesz, nem lesz arra az időszakra főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelő, bármi is legyen a munkaviszony keretében végzendő munka.

  8. Kedves Könyvelőiroda !

    Közeleg az idő és mielőtt a kútba ugranák, az egyszerűsitett foglalkoztatásról szeretnék kérdezni.
    Magánszemélyként foglalkoztatni szeretnék gyümölcsösömben szedőket. Van olyan ember akinek munkaviszonya van és szabadságot vesz ki erre kb 10 napra , olyan is van aki Romániából jön be csak nekem erre a 10 napra. Milyen jogviszonyt köthetek erre a 10 napra ? Milyen bejelentési, ill elszámolási kötelezettségem van.
    Nagyon várom válaszukat . ELŐRE IS KÖSZÖNÖM !

    1. Kedves Csikós57!

      Valahol megértjük, de ne tegye… 😉

      A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka, valamint a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján.

      A magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet a bejelentést (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül).

      A növénytermesztési és mezőgazdasági idénymunkában történő foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt, hogy a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti. (papír alapon)

      Kérdésében gyümölcsösről tesz említést, így feltehetőleg növénytermesztési idénymunkáról beszélhetünk:
      növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja,

      A Kormány 88/2010. (III. 26.) Korm. Rendelete szabályozza még az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtását.

      Amennyiben a munka nem haladja meg a 30 napot, blankettaszerződés nem szükséges, de az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény előírásai szerinti jelenléti ív igen. Amennyiben a foglalkoztatás a 30 napot meghaladja, vagy 30 napnál kevesebb, de a munkavállaló kéri, blankettaszerződés szükséges és a Mt. 140/A. § szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettség kötelező.

      Összefoglalva (feltételezve, hogy 30 napnál kevesebb, növénytermesztési idénymunkáról lehet szó): munka megkezdése előtt telefonon (185-ös szám) adatokat bejelenti, blankettaszerződés nem kell (hacsak valaki nem kéri a munkavállalók közül), jelenléti ívet az előírt tartalommal vezeti, tárgyhót követő 12-ig kötelezettséget befizeti, tárgyévet követő január 12-ig a kötelezettségről papíralapú bevallást nyújt be.

      Nah, ebbe mi is beleizzadtunk, de hozzátesszük: ez a mai állapot. Információink szerint teljesen új alapokra akarják helyezni a kérdést, egyszerűsíteni kívánnak, elvileg július 15-vel. Érdemes lesz többször visszanézni oldalunkra; be fogunk számolni róla.

  9. Tisztelt Könyvelő iroda!
    Ismét kérdésem lenne. Növénytermesztési idénymunkában foglalkoztatnánk olyan embert, akinek nincs semmilyen biztosítása. Nem fizet maga után eü. hozzájárulást sem, sehol nem biztosított. Saját bevallása szerint TAJ száma sincs. Lehet őt foglalkoztatni, és jár-e ez számára valami hátránnyal?Nem fognak a foglalkoztatás miatt “felfigyelni” rá, és szankcionálni?
    Várom válaszát.
    Köszönettel: kissbrigit

    1. Kedves kissbrigit!

      TAJ-szám hiányában nem tudja foglalkoztatni az idénymunkást sem. Konkrét tiltás ugyan nincs rá, de a saját jól felfogott érdekük mindenképpen ezt diktálja.

      A TAJ szám igénylése (amennyiben egyáltalán nincs – ami elég hihetetlen manapság) a munkavállaló kezdeményezésére történik.
      Amennyiben mégis foglalkoztatni kívánják, előtte töltsenek le egy igénylőlapot, és egy meghatalmazással együtt írassák vele alá, és kérjék meg a TAJ-szám leképezését.

      TBj. törvény 46. § (2) bekezdés: “A foglalkoztató a biztosítottakról…. köteles… olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított… társadalombiztosítási azonosító jelét…”

      … és még van 9867 másik jogszabályi hely, amiből kitűnik, hogy saját munkájukat nem fogják tudni elvégezni a TAJ-szám hiánya miatt.

  10. Üdv!

    Kérdésem a következő lenne:

    Fagylaltozóba pultos hölgyeket 5123 számon kívánjuk bejelenteni
    Szakképzettséget nem igényel a munkavégzés, fagylaltot kell kiadni.
    Nem is kérünk szakképzettséget. Természetesen van akinek van de számunkra ez nem feltétel.

    A bérminimum nekik mennyinek kell lenni?

    Köszönöm előre is:

    Szilvi

    1. Kedves Szilvi!

      A FEOR szerint az 5123 (pultos, csapos, pincér stb) munkakörökhöz minimum II. szintű képesítés szükséges. Szakmunkás, szakiskolai képzettség. Valamilyen vendéglátós képesítés kell ebben a munkakörben.
      Ezen túlmenően, szükség van közegészségügyi minimum vizsgára is, mert ennek hiányáért az ÁNTSZ büntethet.

      Egyfajta megoldás lehet, hogy kisegítő munkaerőnek (nem pultosnak) van felvéve, és mindig van egy szakképzettséggel rendelkező dolgozó vele, akinek az (is) a feladata, hogy irányítsa a fagylaltkimérést. Ha nincs jelen a szakképzett (nem az üzletvezetőis!!), és úgy áll a pultba, akkor a munkaügyi ellenőrök a helyszínen fölakasztják és felnégyelik az üzemeltetőt – ami még a kisebbik baj, de a nagyobbik gond az lehet, hogy súlyos bírság, és be is zárhatják a műintézményt.. 🙁

  11. Kedves Könyvelőiroda!

    Dohány termeléssel foglalkozom. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára szeretnék egy embert foglalkoztatni jelenléti ívvel napi 3-4 órában havi 10-12 alkalommal, de ő neki munkaviszonya van. Ilyenkor mit tehetek?

    Válaszod előre is köszönöm!

      1. Tisztelt Könyvelő iroda!

        Mi egy olyan cég vagyunk, akik az év minden napján üzemelünk. Szeretnénk felvenni nyári szezonra embereket, de nem tudjuk melyik megoldással járnánk jobban. Akiket felvennénk, minden másnap kellene csak jönniük dolgozni. Pl két ember felvételével meg lenne oldva, hogy ugyanazt a munkakört a hét minden napján betöltenék felváltva. A bruttó bér minimum a minimálbér lenne. Egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazzuk? Ha igen, milyen feltételek vannak? Pontosabban ez idényjellegűnek számít? Vagy alkalmi?
        Gondoltunk arra is, hogy felvegyük-e őket rendesen szerződéssel és három hónap próba idő alatt bármelyik fél felbonthatja a munkaviszonyt.
        Másik lehetőség a határozott időtartamú szerződés kötése. Az utóbbi kettőnél rendesen fizet a munkáltató járulékot. EF esetén is fizetnie kéne mindent? Az a lényeg, hogy most azt a megoldást keressük, hogy minél kevesebb járulékot fizessen a munkáltató, a legkedvezőbb megoldást keressük. Köszönöm előre is a választ!

        1. Kedves cserebogár!

          Csak azt felejtette el megírni, hogy milyen ágazatról van szó és milyen munkáról…. 😉

          Idegenforgalmi idénymunka köthető az idény hosszára egyszerűsített foglalkoztatás, de csak kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltató tevékenység esetén.

          Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy 2 emberke nem lesz elegendő, hiszen még az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is ki kell adni a szabadnapot, szabadságot. Ez egy háromemberes foglalkoztatás, ahol a harmadik ember a beugrós, részmunkaidőben.

          Alapvető adatok hiányoznak ahhoz, hogy precíz választ adhassunk. Kettő dolgot javasolunk:
          – honlapunkon megjelentettük az egyszerűsített foglalkoztatás összefoglalóján kívül (amihez kérdéseit írta) az ide tatozó jellemzőket külön-külön. ezeket kellene még tanulmányozni, hogy melyik a leginkább alkalmas ruha, amit rá lehetne húzni az Önök helyzetére
          – bizonyára van könyvelőjük, akivel nem ártana megbeszélni ezeket a kérdéseket…

          1. Tisztelt könyvelő iroda!

            Egy fürdő strandpénztáráról van szó. Igazából bizonytalan az is, hogy idénymunkának számít-e. Mert már olvastam olyat is, hogy csak akkor számít valami idénymunkának, ami pl csak nyáron üzemel. Hát üzemelünk télen-nyáron, minden nap kivétel nélkül, most csak annyi a különbség, hogy több medence van üzemeltetve és több a vendég, így több munkaerő is kell.
            Nem tudom, hogy sima alkalmi munkának vegyük figyelembe, vagy idegenforgalmi idénymunkának?
            Azért köszönöm, tanulmányozom az összefoglalójukat.

  12. Tisztelt Könyvelő iroda!

    Cégünk egyszerűsített munkaszerződéssel foglalkoztat munkavállalókat heti 2 alkalommal (hétfő és csütörtök), napi 5 órás munkaidővel. Folyamatos a munkavégzés, egyenlőre a munkavégzés utolsó napját nem tudjuk. Ez esetben minden egyes hét végén ki kell jelenteni az embereket és a hétfői nappal újra bejelenteni??? Mivel alkalmi munka legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és stb… szóló munkaviszony. Tehát ha én a hónap elején bejelentettem az alkalmi munkásokat, az ötödik nap után ki kell jelentenem ha törik, ha szakad és ha tovább akarom foglalkoztatni akkor újra be kell jelentenem?

    Várom válaszát!

    Üdvözlettel

    1. Kedves Marty!

      Az alkalmi munkánál a “varázsszámok” max. 5nap/hét, 15 nap/hónap és 90 nap/év.
      (A munkaóráknak, ebből a szempontból), nincs jelentősségük.)

      Mivel azon a búvalbélelt nyomtatványon csak egy hétre lehet bejelenteni embereket – a munkakezdés előtt – , ezért – ahogyan írja is – megvan a heti szórakozása… 🙁 🙁 Hétfőn be, pénteken ki, ha közben mégsem jön, akkor töröl, módosít….

  13. Tisztelt könyvelő iroda!
    Köszönöm az előzőleg adott gyors válaszukat. A kérdésem most az lenne, hogy ha növénytermesztési idénymunkában foglalkoztatunk embereket, akik után a járulék előleget 2010.06-ban kifizetnénk, kell- e erről valamilyen bejelentést tennünk? HA befizetjük a ha-ként támogatáshoz kötelezően előírt 1.000 munkaóra járulékát, kell – e erről valamilyen kimutatás vezettünk?
    Köszönettel:
    kissbrigit

  14. T. Könyvelőiroda!

    Én is az “Egyszerűsített foglalkoztatás” című szappanoperához szeretnék kérdést feltenni.
    A kérdések-válaszok során sírtam is meg nevettem is, de ez nem oldotta meg a problémámat. Ugyanis mezőgazdasági idénymunka címén foglalkoztatottak után 30 % a közteher fizetés, ahogyan írják, a nettó munkabér után. Igen ám, de azt írja az Apeh, hogy az ilyen közteher fizetése esetén nem terheli a munkavállalót nyugdíjjárulék, eg.+m.erőpiaci járulék, eho és szja levonás.
    Akkor mi a nettó munkabér? Mit vonunk le a bruttó munkabérből, hogy megkapjuk a nettó munkabért, ami után fizet a vállakozó 30 % közterhet?

    Kérdésem még az lenne, hogy a foglalkoztatás végén ki kell adni a munkavállalónak az igazolást a jövedelemről és az adó levonásáról. Az én esetemben be kellett 2 napra jelenteni 9 fő munkavállalót mezőgazdasági idénymunkára (gondolom a gyomtalanítás ebbe a kategóriába tartozik nem a növénytermesztési idénymunkára, vagy igen? mert ez is kérdéses) napi 7 óra. Az E jelű-n megtörtént a be- és kijelentés a napokat bejelölve, a dolgozók napi bére 7×423 Ft=2961 Ft ennek a közterhe 888 Ft. Ebben az esetben mi a nettó bér, ha nem vonok a munkavállalótól semmit! Akkor az igazolást a 2 napra kiadom 2 nap x 2961 Ft = 5922 Ft-ról a dolgozónak. Valószínű, hogy egy hónapban többször lesz 2-3 nap ilyen munka, akkor minden egyes alkalommal kiadom az igazolást a részére kifizetett munkabérről az Adatlap a 2010. elért jövedelmekről nyomtatványon?

    1. Kedves Bné Magdolna!

      Mezőgazdasági idénymunka
      – növénytermesztés, erdőgazdálkodás, halászat, állattenyésztés területén végzett olyan munka, amely az előállított termék, vagy a nyújtott szolgáltatás miatt évszakhoz, adott időszakhoz köthető.
      A bejelentés a munkavégzés megkezdése előtt.

      A nettó bér az a bér, amibe megállapodnak a minimálbér-szabályt is figyelembe véve, amiből nincs levonás. A mezőgazdasági idénymunkánál ennek a 30 %-a a közteher, amit a munkaadónak be kell fizetnie.

      Igen, az igazolást minden alkalommal ki kell adni, úgy, ahogyan azt Ön is írja.

      Ha valaki elmeséli nekünk érthetően, hogy miért ösztönzi ez a rendszer a munkavállalást, a szürke gazdaság elleni küzdelmet mennyiben támogatja, a bürokráciát mennyiben csökkenti, akkor annak – ahogyan szokták mondani – fényes délben, Pécsett a főtéren, dobszó mellett, fényesre….

  15. Tiszelt Könyvelőiroda!
    Az egyszerűsített foglalkoztatással küzdök, mint annyian. Sajnos, vannak olyan területek, ahol szinte más megoldás nincs. Ilyen például a növénytermesztés. Az egyik fő probléma, hogy a vállalkozások egy része csak mint mezőgazdasági szolgáltató, kézi munkát végez olyan társaságnak, aki földterülettel rendelkezik. A mezőgazdasági szolgáltatónak ez a fő tevékenysége. Kérdésem az, hogy ilyen esetben alkalmazható-e a növénytermesztési idénymunka-azaz az utólagos, a tárgyhót követő 12-ig történő bejelentés, vagy csak a mezőgazdasági idénymunka? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben (növénytermesztés) elég-e a 1008-as bevalláson bejelenteni, vagy kell a 10T1041E nyomtatvány is? ( Felhívtam a Contact Centert, és azt a választ kaptam, hogy elég a 1008-ason, de be lehet jelenteni a 1041-esen is…)

    1. Kedves geva!

      Növénytermesztési idénymunka a
      88/2010 (III.26. Kormány rendeletben meghatározott növények termesztése,
      – gazdaságon belüli anyagmozgatása
      A bejelentés utólag, a tárgyhót követő hó 12-ig történhet

      Mezőgazdasági idénymunka
      – növénytermesztés, erdőgazdálkodás, halászat, állattenyésztés területén végzett olyan munka, amely az előállított termék, vagy a nyújtott szolgáltatás miatt évszakhoz, adott időszakhoz köthető.
      A bejelentés a munkavégzés megkezdése előtt.

      A T1041-es, vagy T1041E-s minden foglalkoztatás megkezdése előtt kötelező, mert munkaviszony jön létre mindenképpen, “csak” a formájuk egészen változatos. 🙁

  16. Önkormányzatnál dolgozom és szeretném kérdezni, hogy a Napköziotthonos óvoda konyháján lehet-e alkalmazni egyszerüsített foglalkoztatást? A konyha az Önkormányzat alaptevékenységi körében tartozik.
    Válaszukat nagyon köszönöm.

    1. Kedves Saci!

      Önmagának az alkalmazás tényének nincs törvényi akadálya. Az már más kérdés, hogy ki, milyen jellegű munkára, milyen időszakra, milyen feltételek mellett foglalkoztatható.
      Az ördög a részletekben rejtőzik.

  17. Kérdésem a következő: Magánszemélyként családi házat szeretnénk építeni. Van egy kőmüves ismerősöm aki a munkát elvégezné, de nem vállalkozó, nem dolgozik munkahelyen sem. Alkalmi munkásként dolgozott korábban is, tudomásom szerint. Tudom-e Őt egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazni és hogyan.
    Tehát kötök vele egy szerződést határozott időre,(amig elkészül a ház kb. 2 hó), bejelentem az APEH felé a megfelelő nyomtatványon, jelenléti ivet vezetek, ??????????
    válaszukat előre köszönöm.

    1. Kedves Huszta Ferencné!

      Erre a megoldásra törvényesen nincs lehetősége. Ez a tevékenység tipikusan vállalkozói tevékenység és nem alkalmi munkavállalás, vagy egyszerűsített foglalkoztatás egyik kategóriájába sem zsúfolható be.

      Két lehetőség van: Ismerőse a vállalkozás valamelyik formáját választja és úgy végzi el a munkát, vagy “schwarz und schwarz”-módon (vállalva a kockázatokat) felépítik a házat, mint rokoni kaláka… 🙁

  18. Kedves Könyvelőiroda!

    Valóban kapkodtam és nem figyeltem,hogy hova irom a kérdést.Bocs,de,ha már itt vagyok,nem eseti,hanem állandó ill.határozatlan idejü.3 hónap próbaidős felszolgálót
    szeretnék felvenni,min.bérrel,8 órás délután kezdődő foglalkoztatással és egy fő/szintén ilyen feltételekkel/4 órást.Milyen költségekkel járna a foglalkoztatásuk?

    Köszönöm
    mek123

    1. Kedves mek123!

      FEOR 5123 felszolgáló, heti 40 órás foglalkoztatással bruttó bér 89.500,- Ft/hó a minimálbér (heti 20 órásnál 44.750,- Ft) amelyhez 15 % délutáni műszakpótlék-átalányt számolunk, így a bruttó bér 103.259,- Ft illetve 51.630,- Ft.
      Ebből kézhez kap a levonások után (nettó bér) 78.513,- Ft-ot, illetve 42.855,- Ft-ot (úgy nyilatkozik, hogy vegyük figyelembe az adójóváírást).

      A levonásokon túl a vállalkozást terhelő közteher 29.429,- Ft illetve 14.714,- Ft.

      Betegségük esetén az első 15 nap betegszabadság, amely a távolléti díj 70 %-át jelenti, adó és járulékköteles (helyettesítéséről pedig gondoskodni kell, ami ugyanazt jelenti összegszerűen, mint az előző számításunk.) Táppénz a betegszabadság 16. napjától jár. A táppénz összegét a TB fizeti, de annak egyharmadát a munkaadónak határozat alapján meg kell fizetnie az OEP felé.

      Szabadság jár a Mtv. szerint, életkortól függően (ez idő alatt is kell helyettesítésről gondoskodni), kb. egyhavi díjazással és annak közterheivel lehet számolni.

  19. T.Könyvelőiroda!

    V
    endéglátóiparban,8 órában,minimálbér fizetése mellett alkalmaznék dolgozót.Kérdésem,
    mennyi az ilyen módon alk.munkaerő után fizetendő össz.költség,és mennyi,ha csak 4 órában
    alkalmazom?

    köszönöm válaszát
    mek123

    1. Kedves mek123!

      Kérdését az egyszerűsített foglalkoztatáshoz írta, ezért azt feltételezzük, hogy eseti foglalkoztatásról van szó, ugye?

      Kellene tudni, hogy milyen beosztásban alkalmazza a dolgozót (szakképzettséget igénylő, vagy azt nem igénylő munkakörről van szó), állandó alkalmazott, havi bérrel, vagy tényleg egyszerűsített foglalkoztatás, napi bérrel? Van-e heti 36 órát elérő másik foglalkoztatása az alkalmazottnak? Egy műszak, vagy több műszak, állandó délelőttös, délutános vagy éjszakás foglalkoztatású, vagy eltérő munkarend szerint dolgozó?

      Elöljáróban annyit, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe az általános szabályok szerint alakul.

  20. Szép napot mindenkinek!!
    Egy.vállalkozóként szezonálisan működő vendéglátó egységet üzemeltetek egy strandfürdőben 8-20-ig naponta.Teljesen tanácstalan vagyok,fogalmam sincs hogy hogyan alkalmazzam az előző években is jól be vált munkatársaimat,akiket eddig alk.kiskönyvvel foglalkoztattam .A mindennapos be ill.kijelentgetést kizárom,mert képtelenség,ugyanis ha be jön a dolgozó reggel és elered az eső,küldhetem haza,hiszen nem jöhet létre a munkavégzés.Olyan m.szerződést tudnak-e ajánlani,ami nem kötelez a szombat-vasárnapi napokra járó műszakpótlék kifizetésére,nem kell napközben papírok kitöltésével tölteni az időt,és nem kell laptopot hurcolnom hogy az állandó jelentgetési kötelezettségemnek eleget tudjak tenni?Segítségüket előre is köszönöm!Tisztelettel:Szuzy44

    1. Kedves Tamás Zsuzsanna!

      Nem sok jó hírrel tudunk szolgálni az Ön számára. 🙁

      A szezonális nyitvatartás nem azonos a törvény szerinti idénymunka fogalmával, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) esetén az általános szabályok szerinti közterhet kell fizetnie, vagyis magyarul: annyit, mint egy alkalmazott után, csak némi munka törvénykönyv-előírások egyszerűsítésével.

      Feltételezzük, hogy ilyen munkahelyre nem reggel, a szögről akasztja le a munkavállalókat, főleg, hogy azt írja, hogy az előző évben jól bevált munkatársait alkalmazza. Magyarán, ön minden hét végén már tudja, hogy a következő héten kik, és mikor fognak jönni. Tehát, a bejelentéseket a hét végén megteheti a következő hétfőtől vasárnapig terjedő időszakra.
      A büntetés nem azért van, ha valakit bejelent és nincs, ott, hanem azért, ha ott van és nincs bejelentve!
      Ha elered az eső, akkor a nap végén megteszi a változást: kijelenti aki nem nem volt (nem lehetett), és visszajelenti, ha másnap mégis jön (vagyis lekezeli a változást).

  21. Tisztelt Könyvelő iroda!

    Kérdésem a következő:
    1. Amennyiben a munkáltató szerződést köt a munkavállalóval,szükséges-e a törvény mellékletében szereplő jelenléti ívet kitölteni,vagy elég a régi típusú jelenléti ív?

    2. Az évi 90,havi 15,heti 5napos időkorlát csak a munkáltatóra vagy a munkavállalóra is vonatkozik?

    Mindkét kérdésem munkanélküli ellátás és egyszerűsített munkavállalói szerződés alatt értendő.
    Válaszukat előre is köszönöm:Üdv.Feri

    1. Kedves feconike!

      Az összefoglaló, amelyhez kérdését írta, világosan megmondja, hogy mikor kötelező és mikor nem a munkaszerződés és jelenléti ív. A törvényi mellékletben szereplő jelenléti ív használata akkor kötelező, amikor a jelenléti ív használata a törvény szerint kötelező, egyéb esetben a szokásos jelenléti ívet használjuk.

      A 90/15/5 varázsszámok egy munkaadónál történő foglalkoztatásra vonatkoznak, munkavállalónként.

  22. Egy kis segitségre lenne szügségem.Én egy egyszerü parasztgyerek lévén nem értek egy kukot se ebből az egyszerüsített izéből!Ácsmunkával foglalkozom és egyik ismerősöm szolt hogy szeretné ha megcsinálnám a tetőjét.De se neki se nekem nincs cégünk és halvány gőzöm sincs hogy ez a netes regisztrálás ki-be hogy működik és hogy mit menyit hova kinek miért kell fizetni.Segítségét előre is köszönöm!

    1. Kedves Celeb69!

      Abban az írásban, melyhez kérdését feltette, elég részletesen megírtuk, hogy mikor, mi a teendő. Öntől függ, hogy mit választ.

      Abban egyetértünk, hogy ez nem egyszerűsítette, hanem bonyolítja az ilyenfajta vállalkozási lehetőséget,kedvet.

      Ha a józan szántó-vetői eszét elővenné, akkor mit súg a szíve? Mi a fenét kell csinálniuk? Felmegy a tetőre, megcsinálja az ismerőse tetőjét, lejön, elszámolnak, bevágnak 2 pofa sört, és viszlát… 🙂

      Ha azonban az ismerőse tetője történetesen a környék egyik legnagyobb beruházásának a tetője, akkor nem ezt teszi, hanem megmondja az ismerősének, hogy ezért a munkáért ennyit és ennyit akar kapni, a többi legyen az ő gondja; pl. határozott időre szóló munkaszerződés, megbízási díj.

  23. Tisztelt Könyvelő iroda!
    Mi dohányt termelünk, így kötelező foglalkoztatnunk idénymunkában embereket, mert másképp nem kapunk támogatást. Lehet – e növénytermesztési idénymunkára alkalmazni olyan munkavállalót, akinek főállása van máshol?

    1. Kedves kissbrigit!

      Dohánytermesztésre – uniós döntések okán – az idei évtől már csak ötven százalékos nemzeti kiegészítő támogatás adható, ennek kompenzálására egy külön programot dolgozott ki az agrártárca. Ennek keretében az elmúlt évekhez képest körülbelül húsz százalékkal több támogatást tudnak adni a dohánytermelőknek, ám ezt csak bizonyos foglalkoztatási elvárások mellett lehet igénybe venni. Pl. 1,3 millió forintról 1,7 millióra emelik a Burley-dohány hektáronkénti támogatását.

      Arról nincs szó, hogy éppen az idénymunkában kötelező lenne foglalkoztatni embereket, inkább arról van szó, hogy saját, jól felfogott érdekükben ez lehet egy megoldás Önöknek.

      Egyszerűsített foglalkoztatásból nincs kizárva az, akinek főállása van, kivéve azt az esetet, amikor saját munkavállalónkkal, azonos munkára szeretnénk ilyen megállapodást kötni.

  24. Olyan kérdésem lenne,hogy mi diákok vagyunk de tanulás mellett alkalmi munkát vállalunk.április 1,2 és5.-én dolgoztam(azóta nem) és azt még mindig nem fizették ki nekünk olyan indokkal hogy most a héten kapják meg azt ami alapján eltudnának számolni. De azt is hozzátették most a héten hogy be kell lépnünk egy magánnyugdíjpénztárba hogy eltudjanak számolni .ez igaz?Mert én úgy tudom hogy mivel diákok vagyunk erre nem lehet kötelezni attól hogy alkalmi munkát vállalunk és a havi 15 napot nem is lépjük túl…ebbe a hónapba meg az 5 napot se lépjük túl.

    1. Kedves enci0122!

      A feltett magánnyugdíjpénztári kérdésére – elég terjengősen – egy egész írást szántunk, amelyet megtekinthet honlapunkon. (Igen, jogos a pénztártagság.).

      Az előírások alapján a bért a munkaviszony végén ki kell fizetni, az elszámolásról ki kell adni az igazolásokat. Semmi nem indokolja, hogy ne így legyen. Eléggé megüthetik a bokájukat a foglalkoztatók, ha ettől eltérnek.

  25. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Az “egyszerűsített” foglalkoztatástól kezdek csendesen megőrülni, előtte azért kérném a segítségüket. Nevezetesen alkalmi foglalkoztatásról lenne szó, heti 1 nap, vasárnap. Bejelentem, kijelentem, eddig ok. A szigorú számadású jelenlétivel nem foglalkozom, úgy sincs, legyártom a blanketta munkaszerződést előre (mondjuk pénteken). De hogyan fizetek? Hiszen munkavégzés után meg kell, hogy kapja a bérét. Szóval valakinek vasárnap este számfejteni kellene. (Több munkavégzési hely is van ráadásul) A munkaszerződésre bruttó bért kell írni, annak a nettóját kellene kifizetni az illetőnek. Meg kellene kapnia a bérjegyzékét, sőt a kilépési igazolásait is. Jó, a kilépő papírokat elvileg postázhatom is. Ki kell állítanom majd minden hétvégén az összes papírt, jövedelmigazolást, stb? De visszatérek a lényegre: munkabér szabályszerű kifizetése hogyan történhet ebben az esetben?

    1. Kedves sipos.katalin!

      Segítünk Önnek; őrüljünk meg közösen! 🙂

      Mi úgy oldanánk meg a kérdést, hogy csinálnánk a vállalkozónak egy táblázatot (pl. excelben), mégpedig a függőleges oszlopban a ledolgozott órákat, a vízszintesben pedig a bruttó bér, levonandó közterhek (adónemenként és összesen), vállalkozó által fizetendő közterhek összesen, kifizetendő nettó bér.

      A táblázatot kezelhető méretűvé kicsinyítve (4-6 db/A4-es oldalra, majd felszabdalva), vagy 50 db-ot a kezébe nyomnánk.

      A jelenléti íven a munkavállaló aláírásával igazolja, hogy hány órát dolgozott, a vállalkozó a kis táblázaton bekarikázza neki a fizetendő nettó összeget. Egy kiadási pénztárbizonylaton a nettó összeget átveteti a munkavállalóval, és a kezébe nyomja a jelenléti ívet és a kis kimutatást is. A kiadási bizonylat melléklete lesz a jelenléti ív és egy bekarikázott kis táblázat.

      Akinek nem tetszik, az nyasgem, ahogyan ezt szokták volt mondani. 😉

      Általában ilyenkor nem teljesítménybéres agysebészek dolgoznak változó feladaton, hanem azonos feladatok vannak, azonos bértételekkel. Lehet, hogy pár táblázattal megúszható az egész.

      (A bérjegyzék előre is elkészíthető, csak akkor van gáz, ha valaki mégsem jön el, vagy nem dolgozza ki a megállapodott időt. Ilyenkor szabályos, egyvonalas kihúzásos, kézjeggyel ellátott javításos technológia az ajánlott.)

  26. T. Könyvelőiroda!

    Az előzőekben javasolta nekem a részmunkaidős munkaszerződést, vagy az eseti megbízással való foglalkoztatást. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek a nyomtatványok hol tölthetők le, és milyen bejelentési kötelezettséggel jár az APEH felé?

    Tisztelettel: Calvin

    1. Kedves Calvin!

      Vannak ugyan ajánlott keretszerződések (pl. a magyarorszag.hu-n), amit azonban a konkrét esetre vonatkozóan, saját érdekeiknek megfelelően, keményen át kell írniuk. Szerintem a könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal konzultáljanak erről a kérdésről.
      Mi, sajnos, nem ismerjük az Önök körülményeit, lehetőségeit, feltételeit, így ennél konkrétabban ebben nem tudunk segíteni.

  27. Kedves Könyvelőiroda!

    SOS segítség mert megörülök!!!!!

    Szeretnék segítséget vagy inkább ötletet kapni hogy oldjam meg az alábbi esetben a be ki jelentgetést, bérszámfejtést a lehető legegyszerűbb módon.

    Van egy építőiparban tevékenykedő vállalkozóm aki útépítéseken dolgozik. Van 14 ember akiket foglalkoztat de nem egyszerre, tehát egyik nap 8 ember másik nap 7 stb. Mindig este tudja meg hogy másnap hány ember kell és azt is csak este tudja meg, hogy hova kell menni dolgozniuk. Elseje óta nem csinálok mást mint jelentgetem az embereit már akiről tudom hogy dolgozik és hol, de van úgy hogy csak másnap tudom meg pl. hogy volt még két ember aki dolgozott Karakószörcsögön, fél napot árkot ásott valahol. Már nem igazán tudom kit mikor hova jelentettem be vagy ki ami biztos az a jelenléti ív amit persze utólag kapok meg. A fix négyórás bejelentés nem megoldás mert nem dolgozik mindenki minden nap, így is hanyatt vágta magát amikor megtudta, hogy teljes járulékot kell fizetni azok után akik dolgoztak.
    Sajna a pontos cím megjelölés sem lehetséges mert ezeknél nincs olyan, kimegy x falu határába utat építeni és ennyi, a helység nevet be tudom írni a többinél meg a hasamra ütök aztán az ellenőr meg keresgesse.

    1. Kedves Csandibell!

      Nem fogja elhinni, de hasonló gondokkal küzdünk mi is – és szívunk, mint a torkosborz. 🙁

      A törvény nem életszerű, hibás, jó része betarthatatlan. A T1041E nyomtatvány próbálja az alapökörséget lekövetni, de még csak fokozza a baromságot. Határozottan állítjuk, hogy ebben a formában nem lehet hibahalmaz nélkül eleget tenni az előírásoknak.

      Mi azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy határozott idejű szerződést kössenek, részmunkaidőre, egyenlőtlen munkaidő-beosztással, órabéres díjazással, munkaidőkeret alkalmazásával, változó munkavégzési hellyel. Munkára való nem jelentkezés = rendkívüli felmondási ok (több egyéb mellett).

      Így valóban nem kerül egy petákkal sem többe a vállalkozásnak (úgysincs kedvezmény rá), a jelenléti ívet kell keményen vezetni (és naponta aláíratni), nekünk pedig havonta egy alkalommal jelent kemény melót, amíg összesítjük, de sem a vállalkozást, sem magunkat nem szívatjuk azzal, hogy valahol kimarad egy bejelentés, és az OMMF véres szájjal lecsap, kemény százezrekért (+ a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok rémségei).

      Arra is kell ügyelni, hogy ne folyamatosan legyen a határozott idejű szerződés, hanem legyen egy-egy embernek közte egy hét szünet (nehogy határozatlan idejűvé minősítsék a foglalkoztatást).

      Magunk között szólva hiányolom az MKOE, az Adókamara, a Számviteli Szakemberek Egyesülete és a többi szakmai szervezet fellépésének hiányát; tagdíjat szednek, kéretlen reklámokkal látnak el (biztosítsak itt, meg itt, T-Mobile-nál kedvező telefonpercek stb.), de ilyenkor hallgatnak. Úgy tűnik, mindenkinek saját magának kell megvívnia a csatáit, és csak nagyon hatékonytalanul, szájhagyomány útján segíthetünk egymáson, magunkon.

  28. Tisztelt Könyvelőiroda!
    2 vendéglátóhelyet üzemeltetek egyéni vállalkozóként.
    1.Az egyik telephelyen én dolgozok és az élettársam.Milyen bejelentési kötelezettségem van vele kapcsolatban, ha csak napi 1-2órát besegít, hogy javasolja a foglalkoztatását?
    2.A másik telephelyemen édesanyám, aki nyugdíjas és egy másik nyugdíjas hölgyet foglalkoztatok.Ők az eddig bevált napi váltásban dolgoznak, azaz minden másnap.
    Hogy célszerű bejelentenem őket, megoldható-e az egyszerűsített foglalkoztatás az esetükben? A telephely a hét minden napján nyitva van, így az egymást követő héten mindig ellenkező nap esik rájuk.Ezt hogy tudom jelenteni a 10T1041E nyomtatványon személyenként, mivel azon csak 7 nap szerepel és nem lehet feltüntetni a páros és páratlan hetek napjait, amelyiken dolgoznak ?

    1. Kedves Lacyka!

      Első nekifutásra azt mondanánk, hogy beszélje le saját magát erről a szemfényvesztő, parasztvakító újdonságról, erről az átgondolatlan, baromságról; az egyszerűsítet foglalkoztatásról. Ne is gondoljon rá, hogy van, létezik, mert csak agyhugykőviszérgyulladást lehet kapni tőle. 🙁

      a.) A közterhei egy fillérrel sem lesznek kevesebbek, egy napot sem tudja őket 30 %-os közteherrel foglalkoztatni, csak az általános szabályok szerint sorolhatóak be.
      b.) A kijelentem, bejelentem T10041E nyomtatvány esetén, éppen ahogy Ön leírja, 2x-est kell használni, pl. éppen a 7 nap miatt (de más ezer sebből is vérzik az a durva nyomtatvány)
      c.) a nyilvántartások, adminisztrációs terhek kb. 4x-esek lettek, ugyanakkor a hibázási lehetőség, a rés, drasztikusan nőtt, az ellenőröknek nem kell sokat forgolódniuk; valami bizonyosan el lesz csesződve…

      Édesanyja és élettársa esetén (mivel Ön egyéni vállalkozó) a segítő családtag állapot alkalmazása lehet pénztárcakímélő és szabályos megoldás. A nyugdíjas hölgy esetén a határozott, vagy határozatlan idejű munkaszerződésben gondolkodnánk.

  29. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Hostess szolgáltatásokat közvetítek. Jól értem, hogy ezentúl minden 2 órás, bruttó 3200 ft-os (ennek fele a hostessé) összértékű munkavégzés után külön bevallást kell küldenem? A hasznom nincs annyi, mint amennyit a könyvelő ezért felszámol. (Nem rendszeres az ilyen jellegű munka, tehát minden esetben alkalmilag és egyedileg foglalkoztatok hostesseket, inkább munkaerő-közvetítőként, közvetítési díjért lépek fel, az nekem csak egy számla és évente egy statisztika, a járulékokkal meg szórakozzon az ügyfél, de az eddig előforduló eseteket tökéletesen kezeltem AM-mel.)

    Üdvözlettel:

    Krieger Tamás

    1. Kedves Mao!

      Eddig is kellett bevallást tenni az AM könyvesekről, Ön nyilván a foglalkoztatás megkezdése előtti bejelentésre gondol. Igen, az egyszerűsített foglalkoztatásnál a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni a bejelentést a T1041E jelű nyomtatványon. 🙁

  30. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Kis vegyesboltomban szeretnék folyamatosan alkalmazni egy olyan személyt, aki rendszeres szociális járadékot kap. A munkaidő heti 2-3szor 5 óra lenne. Lehetséges-e ez, be kell-e jelenteni minden alkalommal a 10T1041E nyomtatványon, vagy elég jelenléti ívet vezetni akkor amikor dolgozik?

    Várom válaszát, Tisztelettel: Calvin

    1. Kedves Calvin!

      Mi azt tanácsoljuk, hogy jelen helyzetben ne szórakozzon az egyszerűsített foglalkoztatással. Mivel a foglalkoztatás az 5 napot meghaladja összesítésben, mindenképpen kell munkaszerződés.
      Jobban jár, könnyebben kezelheti a kérdést, ha
      a.) részmunkaidős munkaszerződést köt (heti 10-15 órára), vagy
      b.) eseti megbízással foglalkoztatja alkalomszerűen, helyettesítésre.

      A közteher teljesen azonos.

  31. Tisztelt könyvelő iroda!
    Olyan kérdésem volna, hogy én egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozónál dolgoztam sofőrként, alkalmi munkavállaló könyvel. Az alkalmi munkavállalás szabályait eddig persze betartottuk, de most nem értem hogy ezek után ez hogyan fog működni. Ezt csinálhatom még tovább így alkalmi munkavállalókánt interneten bejelentve, vagy mit lehet tenni. A választ előre is köszönöm.

    1. Kedves Gabesz!

      Véleményünk szerint célszerűbb eseti megbízást kötnie akár egy-egy fuvarra, mert gyakorlatilag ugyanannyiba kerül a munkaadónak is, Önnek is, csak nincs annyi macera vele.

        1. Kedves Gabesz!

          A vállalkozó és Ön egy esetre szóló megbízási szerződést kötnek pl. egy fuvar A pontból B pntba történő eljuttatásáról, és annak feltételeiről.

  32. Szeretném megtudni, hogy az egyszerűsitett foglalkozás keretében lehet-e épitőiparban, és vendéglátásben bejelenteni embereket? Én március 26.-án hívtam fel a munkaügyi ellenőrt,
    és azt mondta, hogy nem lehet. A szigorú számadású jelenléti ívről meg annyit tudni, hogy az Apeh adja majd ki a sorszámot, mint a számlatömbőknél, legalábbis a nyomtatványboltban
    ezt mondták.
    várom válaszotokat Irén

    1. Kedves Drag Irén!

      Nem lehet erre a kérdésre egyszerűen igent, vagy nemet válaszolni. Általánosságban az építőiparban is, a vendéglátóiparban is be lehet jelenteni embereket egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltani nem tiltja semmi sem.
      Ugyanakkor, arra oda kell figyelni, hogy miképpen és mire történik a bejelentkezés, és milyen kötelezettségek, közterhek vannak előírva az adott típusú foglalkoztatáshoz.

  33. Tisztelt könyvelőiroda!
    Lányom árvaellátást kap, nappali tagozaton tanul, és ez mellett alkalmi kiskönyvvel dolgozott esténként pultosként vendéglátóhelyen. A tulaj szeretné tovább is alkalmazni, de úgy , hogy bejelenti részmunkaidőre. A részmunkaidő lehet-e havi munkaidőkeretes, vagy pedig minden nap ugyanannyi órának kell
    lennie? Másik kérdésem az, hogy ez az árvaellátás folyósítását nem veszélyezteti-e?
    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Gerike!

      Az árvaellátás az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében a tanulmányok tartamára, legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár, és a jogosultságnak nem feltétele, hogy végez-e mellette munkát, vagy sem.

      A részmunkaidőben történő alkalmazás során nincs akadálya a munkaidőkeret alkalmazásának.

  34. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Még mindig nem tisztázott, hogy a munkavégzés helyénél mit írjunk be, mert ugye ha a vállalkozónak nincs telephelye csak székhelye azt nem írhatom be mivel nem ott dolgozik arra pedig a program nem ad lehetőséget, hogy azt írjuk X Erdészet 128-as parcella.
    Másik szösszenet amiről nem szabad megfeledkezni, hogy a 30%-os közteher mellett nem jogosult tb ellátásra / csak baleset esetén/ ami azt vonja maga után, hogy a munkavállalónak meg kell fizetni a havi 4950 Ft, ahogy az Am könyvnél is volt.n Kíváncsi lennék egy statisztikára, hogy az ilyen körben foglalkoztatottak közül hány % fizette meg.
    Mi osztottunk szoroztunk és arra jutottunk, hogy egyszerűbb megoldás és kb. ugyanannyiba kerül a vállalkozónak ha bejelenti 4 órás munkaviszonyba a dolgozót no persze ez csak fix emberek esetén lehetséges. A ” csellengőknél ” marad az őrület.
    Egyébként nálunk az Apeh kirendeltségen dolgozó kedves ügyintézőknek fogalmuk sincs arról hogy néz ki a nyomtatvány, mit hova kellene beírni úgyhogy segítséget tőlük nem lehet elvárni.

    1. Kedves Csandibell!

      A munkavégzés helyének azt kell beírni a ‘T041E nyomtatványba, ahol a munkavállalóra az ellenőröknek joggal kell rálelniük. A nyomtatványon erre van hely.
      Igen, azt kell feltüntetni, hogy Zütymahéri Kaszinókert 129-es ősparcella, meg a 134-es, meg a 289-es, stb.

      Valóban, a határozott idejű munkaszerződés egyszerűbb, vagy a határozatlan idejű szerződés hosszabb próbaidővel – erről már szólottunk, és többnyire ezt javasoljuk mi is.

  35. T.iroda

    Tehát, ha bejelentek egy embert normálisan, úgyan annyi járulékot fizetek, mint egy alkalmi munkás után? Tehát akkor a járulék fizetés úgyan annyi.

    Másik a parkfentartás, véletlenűl nem tartozik bele az idénymunkába?

    Mert télen nem lehet fűvetnyírni, kapálni, stb.

    1. Kedves kiscsávó!

      Lényegét tekintve, az adott helyzetben igen. Legfőbb különbség, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén tételesen felsorolásra került, hogy a munka törvénykönyve előírásai közül mit nem kell figyelembe venni, vagy másképp figyelembe venni.
      A háztartási munka természetes személynél (max. 31 napot meg nem haladóan, és havi 10 napot meg nem haladóan) és az idénymunka tartozik a 30 %-os körbe, a többi az általános szabályok szerinti.

  36. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki főállású őstermelő, akkor foglalkoztatható-e az egyszerűsített foglalkoztatás keretében? ( pl. bolti eladóként hétvégére)
    A másik kérdésem pedig szintén hasonló lenne… Jelenleg közcélú foglalkoztatottként dolgozok. Emellett dolgozhatok-e egyszerűsített foglalkoztatottként is?
    A válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves kismarcsi!

      Véleményünk szerint nincs törvényi akadálya annak, hogy a mezőgazdasági őstermelő máshol egyszerűsített munkaszerződéssel legyen foglalkoztatva.

      Ugyanez a helyzet a közhasznú munka esetén is.

  37. Tisztelt könyvelőiroda!

    Kérdésem. Alkalmimunkást szertnék alkalmazni. Parkfentartásra.
    Mennyi a minimum bér amit ki kell nekik fizetnem?
    És mennyi járadék kell utána fizetnem? Mert ez nem világos még.

    Másik kérdés. 15 napot dolgozhat egy hónapba az alkamimunkás.
    Átadom az alkalmi munkást egyik alvállalkozomnak akkor maradhat úgyanazon a munkahelyen, másik vállalkozónál?

    1. Kedves kiscsávó!

      Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Munka Törvénykönyve, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
      Munkaidőre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény nem tesz kivétel, nincs eltérés, tehát, az általános szabályokat kell alkalmazni (ugyanúgy, mint a bérre vonatkozóan). Teljes munkaidejű foglalkoztatás esetén, 2010ben a minimál órabér 423,- Ft.

      Nincs akadálya, hogy 15 naponként “cserélgessenek”. A 3 varázsszám: 5 (nap/hét) – 15 (nap/hónap) – 90 (nap/év) – maximum egy évben, egy munkáltatónál.

      1. T. könyvelőirada

        Tehát, ha bejelentek egy embert normálisan, úgyan annyi járulékot fizetek, mint egy alkalmi munkás után?

        Másik a parkfentartás, véletlenűl nem tartozik bele az idénymunkába?

        Mert télen nem lehet fűvetnyírni, kapálni, stb?

  38. T.Iroda!
    Nagyon köszönöm előző válaszát,sajnos Bp.-től messze van,igy kénytelen vagyok megint irásban kérdezni.Egyébként az általam látogatott oldalak között Ön a legszimpatikusabb,legjobb.
    Kérdésem még:ha mégis megbizási engedéllyel dolgoztatok,hány órát dolgozhat a munkavállaló,milyen költségekkel jár ?
    Válaszát köszönöm

    1. Kedves mek123!

      Köszönjük a dicséretét! Kicsit aggódunk, hogy csak bennünket olvas? 🙂

      És gratulálunk! Mi két dolgot ajánlottunk, amiből Ön kiválasztott egy harmadikat, egy fel nem soroltat…. 🙁

      Tekintettel arra a tényre, hogy pultos foglalkoztatásáról van szó, ott nem annyira jöhet szóba a megbízási szerződés; az egyhónapos szerződés inkább a munkaviszony jellemző jegyeit viseli, mint a megbízásét. A pultos tipikusan utasításra, munkaidőbeosztásban, cég eszközeivel dolgozik, azaz, “csak” a munkaerejét adja.
      A megbízási szerződésnél a cég nevében jár el, saját legjobb tudása szerint, stb.

  39. Mobilon most/ápr.1-től/ lehet bejelenteni alkalmi munkavállalót?Vagy csak julius 1-től lesz lehetséges?Mit csináljon az a vállalkozó,aki szombat vasárnap alkalmaz munkavállalót, könyvelője nem dolgozik hétvégén,ő meg nem tud vagy nincs nete.

    1. Kedves visiting!

      Mobiltelefonon, élőszóban a mai naptól be lehet jelenteni az alkalmi munkavállalókat (185-ös hívószám).
      Mobiltelefonon, SMS-en majd július 01-től.

      Kedves visiting! Mutasson nekünk olyan normális könyvelőt, könyvelőirodát, amelyik nem dolgozik éjjel-nappal, hétvégén és szabadság alatt. 🙂 🙂

      Feltételezzük, nem szombaton reggel jut eszébe a vállalkozónak szombaton-vasárnap dolgozni. Az adatokat be kell és be lehet gyűjteni előre. Eldöntheti előre, hogy 100ezres munkaügyi bírságokat akar fizetni, vagy kicsi munkanaplójába bevési mindenki adatait, már jó előre, mint hörcsög a pofazacskójába az elemózsiát. 😉

      Ha nem akar telefonálni az Apehnek, akkor kénytelen olyan könyvelőt tartani, akit felhívhat, hogy tegye meg a bejelentést.

  40. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Na itt az első megoldásra váró kérdés ezzel a nagy szerű TALÁLMÁNNYAL kapcsolatban. Tíz perce telefonált ide az egyik ügyfelem aki hídfelújításokkal foglalkozik, hogy haza kellett küldenie az egyik emberét mert már reggel enyhén ittasan jelent meg, a munkát azért megkezdte, viszont tovább ivott, ebből kifolyólag totál berúgott mire a vállalkozó visszaért a bankból és szépen belepottyant a híd alatt levő patakba / a víz az csak 5 cm mély volt/. No most ugye bejelentés megvolt 3 órát dolgozott is papíron és a pénzét a mai napra természetesen követeli is. Most akkor önellenőrzés, hogy nem 8 órát dolgozott csak 3-t ????
    Ha most mondjuk ma kimegy egy ellenőr és a bejelentett négy ember helyett csak három van ott akkor is bünti lesz?
    Mert ugye az AM könyvnél ez nem volt gond kifizette neki a három órát és isten veled a kutyát nem érdekelte hogy hány órát dolgozott, de most ugye bejelentem a 8 órát, jelenléti íven csak 3 van, bérszámfejtés szintén csak 3 órára az Apeh ellenőr meg majd ellenőrzéskor azt mondjam, hogy természetesen csalt a vállalkozó hogy ne kelljen járulékot fizetnie.
    Nagy az Isten Állatkertje és nincs rajta kerítés!

    1. Kedves Csandibell!

      ÁÁáááááá!!! Jajj! Van ott kerítés, csak nagyon alacsony; és az összes állat kiszabadult. 🙂 🙂

      Teendők: Patakot vízzel, melóst szesszel fertőtleníteni (hátha a szervezete nem ismeri fel a vizet), vállalkozót nem elengedni a bankba, állatokat visszaterelni és nagyon ügyelni rájuk. 😉 🙂

      Az Apeh bevezetett egy olyan fogalmat, amit a törvény nem is említ: szüneteltetés. Hol van ez leírva, hogy micsoda? Miezmiez?

      A gond ott kezdődik, hogy a munkát enyhén ittasan felvehette egyáltalán; ugyebár ezért a vállalkozó a felelős: OMMF azonnal, helyszínen, lelövi, majd felakasztja és fel is négyeli.
      Az ittasan történő munkabeszüntetésről pár soros jegyzőkönyvet kell felvenni (baromira javasolnánk a baleseti jegyzőkönyv felvételét), amely rögzíti az időpontokat, az eseményt, valamint annak elintézési módját. Hazazavarás 3 órányi bérrel).

      Aztán igen, bevetjük a Helyesbítés-Törlés-Változásjelentési szentháromságot, bő szómennyiséggel körítve tesszük, amit a haza vállalkozói egy könyvelőtől elvárnak.

  41. Tisztelt Könyvelő iroda!

    vendéglátóban, mult hónapban,alk.könyvvel foglalkoztattam egy pultost.
    Ebben a hónapban még szükségem lenne a munkájára egész hónapban.
    Tessék tanácsot adni,hogy bejelentsem,és 1 hónap után kiléptessem,vagy megbizási szerződéssel foglalkoztassam,esetleg mi más módon!?

    Köszönettel és Tisztelettel
    mek123

    1. Kedves mek123!

      Legcélszerűbbnek tűnik, ha egy hónapra szóló, határozott idejű szerződést köt (ha ismeri és megbízható), vagy határozatlan idejű szerződést, 30-90 napos próbaidővel (ha nem felel meg, akkor a próbaidő alatt, különösebb, bonyolultabb gond nélkül megválhatnak egymástól).

  42. Azért az APEH nem tagadta meg önmagát. A tegnap feltett 1.0 verzió hibás volt, nem lehetett elmenteni ügyfélkapus feladásra! Ma frissítettem a 2.0-ra, az már rendben van, igaz néhány dologgal még kiegészítették, amit elsőre nem vettem észre, ezért folyamatos hibaüzenetekkel bombázott.
    Ettől függetlenül bűnös vagyok: a 8 órától foglalkoztatottakat csak fél kilenckor tudtam bejelenteni. Most várom a halálos ítéletet. 🙂

  43. Tisztelt könyvelő iroda!
    Kérdésem a követekező lenne:
    Ha alkalmi munkavállalót szeretnék bejelenteni a 10T1041E-n, akkor azt mikor kell megtennem?
    Megtehetem azon a reggelen is amikor jön dolgozni(mert sokszor ez akkor derül ki), vagy ezzel már bírságra adhatok okot a hatóságnak mert nem elötte való nap jelentem be?
    Köszönöm

    1. Kedves vica76!

      A jogszabály azt mondja ki, hogy ezt a bejelentést a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni (magyarul: addig nem állítható munkába, amíg nincs meg a bejelentés).
      Azt azonban nem határozza meg a jogszabály, hogy mennyivel előbb kell megtenni ezt a bejelentést.

      Mi azt tanácsolnánk, hogy ne várják meg a reggeli őrületet, ha van rá mód (mi pl. hajnalban ezért felkelni nagyon gyűlölnénk…); előző napon jelentsék be a kuncsaftokat, és ráérnek hetente egy alkalommal (pl. péntekenként) kijelenteni a megszűnőket, illetve másnap, a nap folyamán a létre nem jött jogviszonyokat bejelenteni. Ugyanis a kijelentésre az Art. általános szabályait kell alkalmazni.

  44. Tisztelt Könyvelő iroda!
    Egyéni vállalkozó vagyok havi 36 órát meghaladó munkaviszonyom van!Egészségbiztosítási járulékot munkaviszonyból vagy a vállalkozásból adódóan kell-e teljesítenem?Milyen járulékok vonatkoznak rám?Ha szeretnék egy közeli hozzátartozót bejelenteni 2 vagy 4 órában, milyen járulékokat kell fizetnem?Illetve ha segítő családtagként lenne, és 20.000 ft-ban állapodnánk meg, milyen járulékfizetési kötelezettség terhelne?

    1. Kedves zsigu!

      Amennyiben van vállalkozói kivéte, az egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie.

      Közeli hozzátartozó bejelentése esetén ugyanazon szabályok vonatkoznak rá (és a közteher-kötelezettségekre), mintha az ország másik végéről venné fel – az általános szabályokat kell alkalmazni.

      Más egy kicsit akkor a helyzet, ha segítő családtagként jelentené be:

      Segítő családtag: Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében ? nem munkaviszony keretében ? munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

      A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (jelenleg ez havi 22.050,- Ft) , vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

  45. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munka esetén a napi munkaidő maximálisan hány óra lehet?
    Természetesen a garantált bérminimummal (órabérrel) számolva.
    Köszönöm!

    1. Kedves I!

      Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Munka Törvénykönyve, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
      Munkaidőre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény nem tesz kivétel, nincs eltérés, tehát, az általános szabályokat kell alkalmazni (ugyanúgy, mint a bérre vonatkozóan).

  46. Tisztelt könyvelő iroda!

    Köszönöm a gyors reagálást! Maradt még számomra kérdés! 🙁

    1.,Egyéni vállalkozó vagyok! Ha segítő családtagként járulékfizetési kötelezettség nélkül szeretném alkalmazni a lányom akkor hogy kell bejelenteni? ….”Segítő családtag: Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, személyesen és díjazás ellenében ? nem munkaviszony keretében ? munkát végez”….

    2.,” 5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

    a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

    b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

    c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

    létesített, határozott időre szóló munkaviszony. ”

    Ha alkalmi munkavállalóként jelentem be

    akkor viszont a minimálbér-minimális-órabérrel kell számoljak és teljes körű járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik, mert ha jól értelmeztem a 30% közteher megfizetését a kereskedelemben alkalmi munka esetén nem választhatom.

    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Oszlár Ferencné!

      1. Segítő családtag: Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében ? nem munkaviszony keretében ? munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

      A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (jelenleg ez havi 22.050,- Ft) , vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

      2. Igen, jól értelmezte: a 30 % a háztartási munkára és az idénymunkára vonatkoztatható.

      Az 5. pontot kétszer idézte be (ahogy jelezte is), a második idézetet kiszedtük.

  47. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Ma megpróbáltuk az új bejelentést az egyszerűsített foglakoztatáshoz megadott nyomtatványon. Egyenlőre nem megy, ugyanis nem jó a nyomtatvány talán még ma, de legkésőbb holnapra jó lesz ezt ígérték az Apehban.
    Én is könyvelő vagyok és legszívesebben azt az embert ültetném egész napra a számítógép elé aki ezt a marhaságot kitalálta, hogy ne csináljon semmit csak jelentgessen egész nap.
    Honnan tudjam én azt vagy akár a vállalkozó aki erdőápolói munkát végez hat emberrel kint az erdőn, hogy másnap minden dolgozója megjelenik-e felvenni a munkát. Mindannyian tudjuk, hogy ilyen munkára milyen embereket tudnak alkalmazni, megkapja a fizetést este elmegy a kocsmába többet iszik a kelleténél és másnap nem megy el dolgozni, be van jelentve és akkor megy a másik bejelentés, hogy bocs mégse kell mert elfelejtett dolgozni menni. Ebbe belefogunk őrülni. Az építőipar detto ugyanez. Akkor még hab a tortán, hogy a belentőlapon pontosan / város, utca, házszám. vagy hrsz./ adjam meg hogy aznap éppen hol dolgozik a jó ember, kint az erdőn jó nem.
    Nem normális aki ezt kitalálta, no persze gondolom íróasztal mellett karosszékben melengeti a fenekét és azon jár az esze, hogy tudná még jobban megkeseríteni a könyvelők ill. a vállalkozók életét

    1. Kedves Csandibell!

      Miután kolléganőnknek kihullott a haja, megszaggatta a ruháját, hamut szórt a fejére, tüzes parázson járt-kelt a szobában, és kissé üvegessé vált a tekintete, kijelentette: “… ez egy tákolmány”. A kipontozott részt nem idéznénk; Grétsy tanár úr két akadémiai díszdoktorátust írhatott volna belőle… 🙂

      Végül sikerült 3 különböző vállalkozás alkalmi munkavállalóinak bejelentése a 10T1041E jelű nyomtatványon, délután 3 óra tájban.

      Azzal egyetértünk, hogy nagy marhaság, de azzal nem, hogy vele csináltatnánk a bejelentéseket. A nagy paci farokcsontját! Menjen egy hétig dolgozni egy erdőápoló brigáddal, éljen velük. Talán megtanulná a munka fogalmát is. 😉

      Nem kell aggódni azért, mert nem ment dolgozni az alkalmi munkavállaló, holott bejelentettük: a kilépés bejelentésére nem egy napunk van a szabályok szerint. Majd hetente egyszer elég lesz a létre nem jött jogviszonyokat lejelenteni. Vagy olvasta a törvényben valaki, hogy azonnal kellene?
      Bejelenteni a foglalkoztatás megkezdése előtt kell (akár-egy-két nappal előtte is előtte van, ne hajnali 4-kor jelentjük be a vadászat hajtóit, akik alkalmi munkaként végzik a bozótok csapkodását).

      Ne tartsa olyan sokra azokat a seggmelengetőket, akik ilyeneket ki tudnak nyomni magukból; nem gondolkodnak ők. Ők ilyenek alapból, dől belőlük a hülyeség, mint tehénből a trágya… 😉 🙂

  48. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Egyéni vállalkozó vagyok. Lányom, aki pályakezdő munkanélküli eddig a kék kis könyvvel néha besegített a vállalkozásba! Most ez a lehetőség megszűnt! Elolvastam az ide vonatkozó cikket és kérdésem a következő:

    Egyszerűsített munkaszerződéssel és az ehhez tartozó jelenléti ívvel, a T 1041E nyomtatvány elektronikus beküldésével továbbra is alkalmazhatom mint alkalmi munkavállalót? Óránként mennyi bruttó illetve nettó bért vagyok köteles elszámolni a részére ? Mint segítő családtag terhel e valamilyen járulékfizetés? Természetesen gyermekem az egészségügyi alapszolgáltatásokért megfizeti a jelenleg havonta érvényes összeget. A férjemmel kapcsolatban annyi kiegészítéssel lenne ugyanez a kérdésem, hogy neki van bejelentett munkahelye. Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Keves Oszlár ferencné!

      Két külön témakörben kérdezett:

      1.) Alkalmi munkavállalás: igen, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazhatja. Ennek részletei abban a cikkben vannak, ahova a kérdését írta.
      Legalább a minimálbért / minimál órabért kell meghatározni számára.

      2. Segítő családtag: Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében ? nem munkaviszony keretében ? munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

      A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (jelenleg ez havi 22.050,- Ft) , vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

  49. Tisztelt Könyvelő iroda!Kérdésem a következő!
    Egy családnál élek életvitel szerűen,családtag
    ként már 5 éve.Kérdésem pedig az ,hogy
    dolgozhatom-e a családi vállalkozásban mint
    családtag,és van-e valami közteher fizetési kötelezettségem
    .A családnál anyagi szolgáltatás
    nélkül teljes ellátásban részesülök,és ezért
    munkámmal szeretnék hozzá járulni a háztartási
    kiadásokhoz!Várom válaszát!
    Köszönettel és tisztelettel!

    1. Kedves Martus26!

      Ha jól vettük ki szavaiból, akkor Önt úgy kezelik annál a családnál, mint családtagot, de nincs vérségi kapcsolat (nem testvér, nem feleség, nem nagymama, stb.). Ez esetben segítő családtagként nem dolgozhat a családi vállalkozásban.

      Amennyiben félreértettük volna, és jogilag is a család tagja, továbbá a családi vállalkozás egyéni vállalkozás, vagy bt, vagy kkt, akkor szóba jöhet a segítő családtagként történő foglalkoztatása.

      Viszont, akár családtag, akár nem, munkavégzésre irányuló jogviszony létre jöhet Önök között, az általános szabályok szerint.

"Vissza a tetejére" gomb