MunkaügySzakképzési hozzájárulás

Adatszolgáltatás a Munkaügyi Központ felé

A szakképzési hozzájárulást részben a saját dolgozó képzésével teljesítő cégeknek február 25-ig a Munkaügyi Központ felé is van adatszolgáltatási kötelezettségük. Vigyázat! A határidő jogvesztő!

A szakképzési hozzájárulás alkalmas arra, hogy a munkáltatónak ne csupán kiadást jelentsen, hanem egyfajta hasznot is hozzon.

A 15/2009 (VII.24.) SZMM rendeletnek az 5. § (1) bekezdése szabályozza az adatszolgáltatás teljesítésének módját.

A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást az 1. és 2. számú mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.

Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ írásban – 15 nap alatt teljesítendő – hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a munkaügyi központ tájékoztatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatóságát.

Aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a szakképzési hozzájárulás ezen részét is az adóhivatal felé kell bevallania és befizetnie.

Az 1. és 2. sz. melléklet letölthető honlapunkról:

[Nem található a letöltés]

Szerkesztő megjegyzése: A szakképzési hozzájárulásról szóló tudnivalókat ajánljuk figyelmükbe kiváló szerzőnktől. Az alábbi képre kattintva a megrendelő oldalra juthatnak, és garantáljuk, hogy a 3.000,- Ft + ÁFA összeget nem bánják meg, ha megrendelik.

 

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Egy hozzászólás

  1. Tisztelt könyvelőiroda.Válaszukat megkaptuk nagyon köszönjük.Azért hogy konkrétabb választ kapjon ismerősöm pontosabb adatott add meg.Bes-bér:79048.Ft fiz. ünnep:4643.Vasárnapi potl:9349Ft.Szomb pótl.50%:2743Ft. Meleg étkezés:18000Ft.Bérlet:15280Ft.Természetb.járand:18000Ft. Ledolgozott óra:160. Pénzbeni járandóság:111063Ft. Az adatok hivatalos bér papírról lett átmásolva.Kérdés?Mennyi a hó végi nettó fizetés?Amennyiben könnyebb lenne önöknek ismerősöm akár a bér papírját is szívesen el küldi önöknek:csak hogy végre tisztába legyenek a dolgokkal.Mert a cég Debrecenbe a bérszámoló pedig Pesten.Mindig kitérő vagy semmilyen választ nem kapnak kérdéseikre,.Nagyon köszönik türelmüket és a tiszta világos válaszokat.

    1. Kedves varga magdolna!

      Így, ebből a felsorolásból, nagyon úgy néz ki, hogy helyes lehet a számfejtés (eléggé összhangban lévőnek tűnik azzal, amit az előzőekből írtunk példaszerűen).

      Ahogyan jeleztük már, egyedi esetekkel nem kívánunk foglalkozni, mert számtalan adatot és körülményt nem ismerünk, továbbá nem mi vagyunk a bérszámfejtők, hogy rajtunk kérjenek számon minden forintot.

      Ismételjük magunkat; a most leírt adatok alapján helyesnek tűnik a számfejtés.

  2. Köszönöm ez teljesen világos és érthető.Mivel kollektív szerződés nincs így azt csinálnak amit akarnak.A havi munka bér étkezési:18000,utazási:16000-így összes megkeresett bér 84000Ft,ebben benne van két szombat és vasárnap,étkezési és utazási is.A táppénzt az éves összesítésen munka bérnek minősítették.Ez lehetséges?

    1. Kedves varga magdolna!

      Kollektív szerződés hiányában sem csinálhat azt a munkaadó, amit akar: a Munka Törvénykönyve meglehetősen szigorú és következetes előírásokat tartalmaz, aminek a be nem tartása a munkaadót kemény szankciókkal fenyegeti.

      Helyesen és törvényesen úgy kell kinéznie a bérezésnek, hogy
      – bér (legalább a kötelező legkisebb minimálbér): 73.500,- Ft / hó
      – utazási költségtérítés (ami egyáltalán nem bér, és bizonyos esetekben kötelező kifizetni): 16.000,- Ft
      – melegétkezési utalvány (nem kötelező, adható, természetbeni juttatás, amelynek 25 %-át a munkaadó adóként fizet az állam felé): 18.000,- Ft

      A “… benne van két szombat és vasárnap” kifejezéssel nem tudunk így mit kezdeni; lehet szabályos is, lehet szabálytalan is a bér elszámolása ebben a formában. Nem ismerjük a vezénylés rendjét, azt, hogy folyamatos üzem-e, vagy idénymunkáról van-e szó, de így ebbe nem is bonyolódnánk.

      A 73.500,- Ft után a kézhez kapható nettó összeg kerekítve 62ezer Ft, a 18ezer és 16ezer Ft-ból nem vonunk adóelőleget. A 18ezer Ft-os utalványt a társaság vásárolja saját nevére (vagy fizeti ki az ételszállítónak), és a 16ezer Ft-os utazási költségtérítésnél is a cég nevére szóló számlát fizeti ki.
      A 84ezer Ft feltehetően úgy jön ki, hogy a szombat-vasárnapi műszakokra bérpótlék kerül elszámolásra.

  3. Mi van akkor ha a munkáltató a minimálbért a cafatériával bruttósítja a minimál bérre?Besorolási bér+cafatéría=minimál bér.A bér besorolásnál semmi szakképzetséget nem vesz figyelembe.

    1. Kedves varga magdolna!

      Akkor nagy baj van! 😉

      A Kormány 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról kimondja, hogy “a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint.” (Ettől eltérően “a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jét?l havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.)

      Ez – kivételesen – egy teljesen érthető jogszabály, ezen nincs mit lacafaszázni… 🙂

      A cafeteria egyrészt adható juttatás (tehát nem kötelező elem), másrészről nem része a minimálbérnek.

      A munkabért főszabályként forintban kell megállapítani és kifizetni (külszolgálat esetén természetesen valutában is lehet fizetést adni). A kifizetésre nézve ugyanezt a kötelezettséget írja elő a törvény. Kifejezetten kizárja az utalványban vagy a más formában történő kifizetést.

      A természetbeni munkabér gyakorlatilag fizetésnek minősül, ezért például az értékét az átlagkereset számításakor is figyelembe kell venni, ellentétben a szociális juttatásokkal (cafeteria elemei).

      Jogszabály vagy kollektív szerződés
      előírhatja ugyanakkor, hogy a fizetés 20 százaléka természetbeni munkabérként is megállapítható. A természetbeni munkabérnek két korlátja van:
      – a mértéke, amely, legfeljebb 20 százalék lehet,
      – az adható árucikkek, vagy szolgáltatások köre (csak olyan árucikk és szolgáltatás jöhet szóba, amely a dolgozó és a családtagjai szükségleteinek a kielégítéséhez járul hozzá, nem adható ellenben szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk, azaz mondjuk cigaretta sem).

Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.